Esti Hirlap, 1958. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1958-04-23 / 94. szám

Gondoskodás a téli tüzelőről Már érkezik a külföldi tűzifa - Jó szenet kapnak a háztartások Az ország tüzelőszükségletének egy részét mindig külföldön vásárolja az állam. Felkerestük a Lignimpex tüzelőanyag-külkereskedelmi vállalatot, s megkérdeztük, sikerül-e biztosítani a hazai tüzelő pótlásához szükséges mennyiséget, honnan, milyen minőségű szénfa kerül az országba! A Lignimpex tüzifa-osztályán kedvező híreket mondtak. A tavaly ősszel kötött külkereskedelmi megállapodások alapján már megkezdték szállítani a következő fűtési idény szükségleteit. A raktárakban hetek óta gyűlik a jó minőségű cseh, jugoszláv és román tűzifa. A lakosság nyugodtan nézhet a tél elé, a szállítmányok, a külföldi cégekkel történt megállapodások szerint folyamatosan érkeznek. Még a nyáron és az ősz elején leszállítják az import tűzifa zömét, úgy hogy mindenki időben megvásárolhatja majd a tüzelőfát. A külkereskedelem erőfeszítéseit dicséri: a jugoszláv piac bekapcsolásával, és a népi demokráciák nagyobb szállítmányaival lehetővé vált, hogy az idén kapitalista országtól nem kellett tűzifát venni, baráti országok szállítják — kedvező feltételekkel — a teljes készletet. Milyen a külföldi tűzifa minősége? A tűzben síró, vizes fa sok bosszúságot okoz. A nyers tűzifa átlagos víztartalma 40 százalék, ez fél év alatt 20 százalékra csökken, ez a normális szárazsági fok. De ha nem várjuk meg a száradást, az elégetéskor felszabaduló kalóriamennyiség először a víztartalom elpárologtatására fecsérelődik, és csak később válik hasznossá. Az illetékesek azt vallják, hogy nyers tűzifát forgalomba hozni nemcsak a fogyasztó megkárosítása, hanem súlyos pazarlás is. Az idei behozatal általában jóminőségű, száraz, de különben is régóta a fatelepeken száradnak az első szállítások, tehát akiknek van utalványuk, máris mehetnek vásárolni a szokásos nyári és őszi sorbanállás, tolongás nélkül. Mi a helyzet a szénnel? A külkereskedelmi szakemberek azt mondják, hogy ezen a téren is visszatértek a korábbi konszolidált állapotok: a háztartások számára csak a választék kedvéért, a minőség javítása céljából hoznak be szenet, mert a magyar szénbányászat termelése háztartási fűtésre kiválóan alkalmas, jó kalóriájú szénnel tudja ellátni a lakosságot. A korábbi évek első hónapjaiban a szénnel is hasonló gondok voltak, mint a tűzifával: a téli készletek hamar kimerültek, s ha kicsit erősebb volt a télutó, szénhiány keletkezett. Az idén ezt a kellemetlen helyzetet elkerülte az ország, még decemberben olyan készleteket sikerült biztosítani, amelyek fedezték az első negyedév fűtési idényének minden szükségletét. Hosszú évek óta a várt ideális állapotok uralkodtak a télen a központi fűtéses házakban is, jó időben megkapták a szükséges mennyiséget és a külföldi keverőszenet is. Csak sok helyen — mohóságból több elsőosztályú külföldi szenet kevertek a hazai kazánszénhez, pedig a kelleténél magasabb kalóriájú keverék használata nemcsak pazarlás, hanem árt a kazánoknak is. A külkereskedelem — mondják a szakemberek — mindent megtett, hogy a Minisztertanács által meghatározott mennyiséget és minőséget behozzák az országba. A lengyel daraszénből már biztosítva van az ország szükséglete, de a szakemberek még tárgyalnak más baráti országokkal is. Szathmári Gábor Az 1957-es cannes-i fesztiválon a zsűri különdíjaval kitüntetve. Bemutató: április 24. Zöldségbolt vagy kötődé? Eltűnt az építési tervből egy Rákóczi úti üzlet A Rákóczi út 15. számú ház homlokzatán portálkiegészítést végeztet a fővárosi tanács VIII. ügyosztálya. Az átalakítással a 42. számú Építőipari Vállalatot bízták meg. Ez eddig helyes. De az már kevésbé örvendetes, ha a munkálatok során egyszerűen eltűnik a tervekből egy üzlet, amelyet alig néhány hónapja — pontosan a múlt év novemberében — nyitottak meg jelentős beruházási költséggel. A Rákóczi út 15. számú házban három üzlet van: egy sokszorosító üzem, a Marika-eszpresszó és a Fővárosi Kötő- Szövő Konfekcióipari Vállalat üzlete. Ez mindenképpen három bejáratot jelent. Az átépítési tervben viszont csak két bejárat szerepel: a sokszorosítóé és az eszpreszszóé. A kötöde üzletet eltűntették a föld, illetve a Rákóczi út színéről. Az építés helyi vezetője figyelmeztetett rá, hogy a tervben nem szerepel az üzletünk — mondotta a kötődő boltvezetője. — A terv alapján tehát le kell bontaniok az eszpreszszótól elválasztó közfalakat (így a helyiség is az eszpresszóé lesz) továbbá be kell falazniok az üzlet bejáratát. Én a dolgot azonnal jelentettem vállalatom központjának. Megkerestük a Fővárosi Kötő-Szövő és Konfekcióipari Vállalat központját, ahol ezeket mondották: — Valóban így történt a dolog, s mi rögtön fel is kerestük a fővárosi tanács illetékes osztályát, ahol kijelentették, hogy üzletünk tévedésből „kimaradt” a tervrajzból. Azt hitték, hogy zöldségbolt vagyunk, mivel az ilyennek főútvonali megszüntetésére rendelkezés van, ezért hagyták ki. Megígérték, hogy a tervet sürgősen korrigálják, addig is utasítást adtunk az üzlet vezetőjének, hogy amíg ez megtörténik, ne engedje meg a közfalak lebontását. A téves intézkedés végrehajtását ezúttal tehát megelőzték. Az efféle esetek azonban egyáltalán nem „megnyugtatóak”. Egy ilyen tévedés esetleg sok ezer forintos kárt okozhat, és jól működő üzletek megszűnését eredményezheti, ami nem hagyható szó nélkül. Vagy talán olyan sok a felesleges közpénz és az üzlet Budapesten? Túri András Vlagyimir Iljics Lenin születésének 88. évfordulója alkalmából tegnap este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forrradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága emlékünnepséget rendezett a budapesti Nemzeti Színházban, ahol megjelentek: Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és az MSZMP Politikai Bizottságának, Központi Bizottságának, a kormánynak tagjai. Ott volt az Albán Munkapárt hazánkban tartózkodó parlamenti delegációja, a budapesti diplomáciai testület több vezetője és tagja, politikai és kulturális életünk számos kiváló képviselője. Ünnepi beszédet Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott. Lenin születésének 88. évfordulóján országszerte emlékünnepségeket tartottak. Szekszárdon Prantner Józseft a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott beszédet Győrött Port Árpád, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője méltatta az első szocialista állam megalapítójának életét és tevékenységét. Szombathelyen Zsilák Andor, a budapesti pártfőiskola tanára, Debrecenben Zsarnóczai Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt debreceni Végrehajtó bizottságának tagja, Diósgyőrött Koval Pál,az MSZMP városi bizottságának első titkára, Békéscsabán Such János, a városi pártbizottság titkára szólt az összegyűlt dolgozókhoz. Az általános- és középiskolákban, a főiskolákon és az egyetemeken ma emlékeznek Leninről. (MTI Fotó: Vigovszki felv.) Hat és félmillió ember jogosult ingyenes orvosi kezelésre Sok kórház épül, mégis kevés a férőhely _ Szigorú intézkedések a kórházi „ágyárusok** ellen Amióta hat és félmillióra nőtt Magyarországon az ingyenes gyógykezelésre jogosultak száma, gyakran tehetnék ki a kórházak a „Megtelt”táblát. Egymillió-kétszázezer beteget kezelnek évente. Egy beteg gyógykezelésére átlagosan három hét jut. Az új betegek közül a könnyebbeknek sokszor várakozniuk kell. Megtörténik, hogy egyes lelkiismeretlen alkalmazottak pénzért soron kívül juttatják helyhez a jelentkezőket, árusítják az ágyakat. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk az Egészségügyi Minisztérium szakértőivel. Egy évtized alatt nagy fejlődést tettünk. A felszabadulás óta negyvenezerrel több a kórházi ágyak száma, jelenleg 68 ezer. Sok egészségügyére büszke országnál jobb nálunk a helyzet: tízezer lakosra 67,2 ágy jut. Nő az életkor Miért kevés még a kórházi ágy? Azért, mert az igények még gyorsabban nőnek. Míg a kórházak fejlesztése 33 százalékkal több ágyat biztosított, ugyanaddig a jogosultak száma több mint száz százalékkal emelkedett. Az utolsó évtizedben rohamosan nőtt a lakosság átlagos életkora. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az emberek tovább élnek, hanem azt is, hogy tovább betegeskednek. Sőt, éppen az öregebbek nagymértékben „kórházigényesek”. Megszűnt falun a kuruzslás, az emberek tisztelik és ismerik a tudományt, igénybe akarják venni a gyógyítást. A kórházak befogadóképességét ,a végsőkig kihasználják. Hogyan lehet javítani a helyzeten? Az országban jelenleg is folyik kórházépítés, de még mindig nem annyi, amennyivel a kérdést véglegesen meg lehetne oldani. Másrészt máról holnapra nem lehet építeni és felszerelni kórházakat. Mi lesz addig is, míg az új kórházak megépülnek? Az öregek Egyik módszer az utókezelő gyógyintézetek szaporítása volna. Ezek afféle átmeneti intézmények a kórház és a szociális otthon között. Ide a betegség súlyos szakasza után kerül a beteg, vagy az egészen könynyű esetek mindjárt idekerülhetnek. Bizonyos betegségek, hosszúlejáratú, enyhébb bajok, vagy az öregek ellátására is külön intézeteket létesítenek. Sok olyan bajuk van az időseknek a helytelen életmód, vagy valami más ok miatt, melyhez nem kell olyan intenzív ápolás, mint mondjuk a gyomorműtéthez, vagy a vesegyulladás kezeléséhez. Ezért ésszerű, hogy a meglevő gyógyító apparátust a betegségek súlyossága szerint csoportosítják. A kórházi zsúfoltság enyhítésére hivatott a házi betegápolás bevált rendszerének kiterjesztése is. Vannak olyan esetek, amelyek nem szorulnak feltétlen kórházi kezelésre, a beteget csak azért kell gyógyintézetbe vinni, mert családja nem szakképzett az ápolásban, vagy nem tud otthon maradni a beteggel. Ezek számára — egyelőre Budapest két kerületében és száz vidéki orvosi körzetben — már megszervezik a szakképzett ápolónők látogatását, vagy ott-tartózkodásukat lakásukon. És az egész módszer enyhíti a kórházi zsúfoltságot. Az utógondozásnak fontos szerepe lesz a teljes gyógyulásban Módszereit most dolgozzák ki, a kórházból való távozás, sőt még a munkaképesség visszanyerése utánra is, így meg lehet akadályozni a visszaeséseket. Megelőzés Legnagyobb feladata a megelőzésnek és a közegészségügy fejlődésének van A járványok leküzdése és egyes betegségek visszaszorítása további kórházi ágyakat tesz üressé és nagy anyagi erőt tesz szabaddá más betegségek gyógyítására. Például a tbc elleni küzdelem jellemzően ilyen: egyetlen havernás tüdőbeteg meggyógyítása ötvenezer forintba kerül. A kórházak karbantartása és felújítása is folyik. Átszervezik munkájukat. Megszüntetik a nagy, lármás, harmincágyas kórtermeket. Megakadályozzák, hogy a takarító személyzet már kora hajnalban felverje álmukból a betegeket munkájuk zajával. Ahol szükséges, megváltoztatják a napirendet, hogy több idő jusson alvásra és pihenésre. A új kórházak És épülnek az új kórházak is. Miskolcszentpéter-kapunál idén kezdi meg működését a nyolcszáz személyes egészségügyi kombinát első részlege. A soproni Doverekben tavaly létesült a Cyklámen-szanatórium nyolcvan beteg számára, idénmár 250 beteget fogad be. A kaposvári kórház most nyitja meg 30 személyes sebészeti osztályát. A pécsi kórház elfoglalja az új épületébe költöző klinika helyét. Berendezése után itt is több száz beteg számára lesz hely. Tavasszal kezdték meg az új hatvani kórház építését. Épül a bonyhádi ötvenágyas járási kórház. Elkészültek a fővárosi Heine Medin utókezelő kórház tervei, amely a mostani egy emelet helyett elfoglalja az egykori Esplanade Szálló egész épületét. Napokon belül berendezik a most létesített móri járási kórházat. A Minisztertanács most szavazott meg kétmillió forintot a fővárosi egyetemi klinikák rendbehozatalára és fejlesztésére. Ebben az esztendőben újabb ezerrel szaporodik a kórházi ágyak száma. Ez természetesen még mindig nem a teljes kielégítése a növekvő igényeknek. Elegendő kórházi ágy esetén nem lesz alapja a korrupciónak. Az Egészségügyi Minisztérium már most szigorú intézkedésekre készül az „ágyárusok” ellen. Biztosítani akarják, hogy minden beteg állapotának megfelelő sorrendben kerüljön gyógyintézetbe és mindenképpen a megfelelő kezelésben részesüljön. Gesztelyi Nagy Zoltán Csodás utazás Felszálltam a 6-os autóbuszra. A velem szemben levő ülésen a megürült helyet gyorsan egy szemfüles kis négyéves fiúcska foglalta el, aki fürgébb volt apjánál. Rögtön önállósította magát. Feltérdelt, nem törődve apjával, akinek mint később jövőnek, csak állóhely jutott. A gyerek eleven szemekkel nézte az autóbuszablakon keresztül a forgalmat. Ha állt a busz, megállapította, hogy „most piros, ugye, nem mehet? Ha „zód” — így mondta, zód, egy vesszőt elhagyott, gyerek megteheti — akkor mehet?” Az apja kijavította, hogy nem „zód”, hanem zöld. A gyerek csak megmaradt a betű és a vessző leépítésénél. „Ha zólód, akkor mehet?” Ezekután az apja, „de sok butaságot beszélsz, fiacskám” szöveg kíséretében, ölébe vette a kis rokonszenves emberkét. „Most már elég legyen", még ezt is mondta. Én, belülről nevetve, nehogy az apja valamit észrevegyen rajtam, éreztem, hogy még nincs befejezve az utazás. Nem volt elég. Az autó menetközben beérte az állomáson álló pótkocsis 53-as villamost. A gyerek most megélénkült és elkezdte. „Ilyenen mentünk a zálogba.” Az apa elnéz. De a gyerek csak újra kezdi, most már hangsúllyal: „Ilyenen mentünk a zálogbaaa!” A végén most meg a betűket húzta, szinte dallamosan: „Ilyenen mentünk a zálogbaaaaa!” — hangzott újra. Az utasok most mind odafigyeltek, de az apa nem akarta tudomásul venni a kis szpíker helyszíni közvetítését. A villamos megindulva, együtt haladt az autóbusszal. A közvetítés a Marx tértől egészen a Bazilikáig tartott. Ott az apa végre megkérdezte: „Hová, fiacskám?” A kicsi kedves kis ma- gyarázó, tiszta hangon, most már nem húzva egy betűt sem, megszólalt: „Hát amikor anyuval a kabátodat vittük.” És akkor eszembe jutott, hogy mi is ilyenek voltunk a bátyámmal. Öt, én négyéves lehettem, amikor egyszer beállítottak hozzánk a vendégek. Úgy emlékszem, mintha ma volna. Hevesi Sándor, Moly Tamás és Hajó Sándor. Én, meg a bátyám nagy örömmel rohantunk ki az előszobába, hajtogatva, hogy „itt voltak a végrehajtók, itt voltak a végrehajtók”. Szegény, drága, jó édesanyám, majd elsüllyedt szégyenében a vendégek előtt. Édesapám csak nyugtatta: „Hagyja, drágám, hiszen gyerekek.” Mire édesanyám beterelt bennünket nagy szégyenkezés közben a szobába. Nem értettük, mert tényleg ott voltak a végrehajtók délelőtt. Ugyanis drága jó apám jótállt egypár kollégájának és ennek ez lett az eredménye. Foglalás. Dehát gyerekek voltunk, mit tudtuk mi azt, ugyanúgy, mint te, kisfiam, hogy ilyenről nem illik beszélni. Gyerekek voltunk. És ezen az úton én is az lettem egy darabig, egy kis időre. És ezt neked köszönhetem, kisfiam. Ahogy a „Peer Gynt”ben Peer megköszöni az anyjának — én is egy csókkal köszönöm neked a csodás utazást. Mert nekem csodás volt. Kicsit belesajgott a szívem, nem tudom, az örömtől, vagy a szomorúságtól. De valami fájt. Pethes Sándor Mölöníti a Pasnitt né-szobor A Horváth Mihály téren, a józsefvárosi plébániatemplom előtti kis szigeten már épül a szobortalapzat, amelyre a jövő hét elején ráhelyezik Pázmány Péter szobrát. A 240 mázsás, hatalmas szobor átszállítása a Felszabadulás térről a Horváth Mihály térre elég komplikált feladat. Daruval fogják leemelni jelenlegi helyéről az egy darabból faragott márványszobrot, és különleges járművön viszik át új helyére, ahol ugyancsak daruval helyezik a talapzat.) Felhőtitvon utas Várható időjárás: Kedden délután túlnyomórészt borult, esős idő, szerdán felhőátvonulások, kisebb futó esővel, élénk északnyugati széllel. A hőmérséklet lényegesen nem változik. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 9 fok. 3000 jószágot őriz a villanypásztor A gazdag legelőjű Csongrád- Békés megyei állami gazdaságok az elmúlt évben mindössze hat helyen alkalmaztak villanypásztort. Most minden nagy szarvasmarha-állománynyal rendelkező gazdaságban bevezették ezt a módszert. Nem kevesebb, mint 18 állami gazdaság csaknem 3000 jószágát őrzik „villanypásztorok”, így csak a behajtáshoz és az itatáshoz kell ember. nyers számait Vegyen LOTTO szelvényt!