Esti Hírlap, 1958. december (3. évfolyam, 283-306. szám)
1958-12-25 / 303. szám
Ezzel is gazdagodott Budapest Új villamos- és autóbuszjáratok — Kihalófélben az elavult taxik — Százmillió forint Budapest útjaira Parkosítás - Sortatarozás — Új kereskedelmi módszerek - Tizenhárommillió mozik korszerűsítésére Sok minden megváltozott a fővárosban. Ezért, ha röviden is — és csak néhány fontosabb területet vizsgálva —, érdemes visszatekinteni, mi mindent kapott egy év alatt Budapest. Ötven villamos-motorkocsi, hetven Ikarus-autóbusz Kezdjük a közlekedéssel. 1958-ban sokat javult. Meghosszabbították az 5-ös és 54- es villamos vonalát, a 48-as, 49- es és 53-as vonalán új, négytengelyes kocsik járnak, a 28- as, a 36-os, 37-es jelzésű villamosok útvonalának módosításával rendezték Kőbánya sokat kifogásolt forgalmát. Két új járat is indult: a 17-es és a 46-os. Kaptunk 50 új motorkocsit, hozzá 20 átalakított pótkocsit és 70 régebbi típusú, de korszerűen átépített villamoskocsit. A Kossuth Lajos utca, Rákóczi út és Nagykörút egy részén korszerűsítették a vágányt, ezáltal nemcsak a közlekedés lett gyorsabb — hanem, ami szintén sokat jelent —, az eddigi egy-két év helyett hat évre hosszabbodott a villamosvágányok élettartama. A Körúton bevezetett fényjelzéses indítás egycsapásra megszüntette a le- és felszállásoknál gyakori baleseteket. A tervek szerint jövőre a 4-es villamos Budafokig közlekedik, 40 új négytengelyes motorkocsit kap a város, és rendezik a Nemzeti Színház előtti, torlódásokat okozó csomópontot. Meghosszabbították a 19-es, 20-as, 39-es, 48-as, 60-as autóbuszok útvonalát, 30-as, 59-es, 91-es, 92-es és F-jelzéssel öt új járat is indult. 75 darab Ikarus 60-as autóbuszt kapott az idén Budapest. A jövő évi terv: újabb 70 kocsi, közvetlen járat Óbuda és Újpest között, és meghosszabbítják a 69-es útvonalát. Ne szidjuk a taxikat sem. Igaz, még mindig nincs elég belőlük, de ami van, az már Pobjeda, Wartburg, Warszawa és Moszkvics. A kényelmetlen, régi típusú kocsik „kihalófélben vannak”. Sétahajók, új járatok A Kishajózási Vállalat sem volt szűkmarkú: ősszel már két, százszemélyes új hajója járta a Dunát. Tavaszra megérkezik a másik két hajó, és a jövő év végére újabb 4 százszemélyes sétahajónak örvendhetnek a kirándulók. A Rómaiparttól és a Margit-hídtól új járatok indulnak. Sokat költött a fővárosi tanács Budapest útjaira, utcáira is. Ebben az évben átépítették a Kossuth Lajos és Ráday utcát, az Istenhegyi, Mauthner Sándor és Nagykőrösi út egy szakaszát, rendezték a gyalogutat a Vorosilov úton. A kerületi tanácsokkal együtt a főváros kerek százmillió forintot költött új utak építésére, a meglevő utak korszerűsítésére, karbantartására. 1958-ban 8500 folyóméternyi új út épült, felújítottak 28 ezer folyómétert, karbantartották Budapest 12 millió kvadrátméternyi úthálózatát. 1959- ben a többi között IS méteresre szélesítik a Rákóczi utat, átburkolják a nagykörúti gyalogjárókat, beboltozzák az Ördögárok egy részét, rendezik a Blaha Lujza teret, az Eötvös, Istenhegyi és Béke utat, a Petőfi Sándor és a Reitter Ferenc utcát, szélesítik a Nagy Lajos király útja és XV. kerületi Rákos út egy szakaszát, folytatják a Vorosilov út rendezését. A világítás A régi izzólámpák helyett ugyancsak ez évben kapott tízmillió forint értékben korszerű fénycsöves világítóberendezést a Lenin körút egy része, a Kerepesi út, Várhegy-alagút, Tolbuhin körút, Dimitrov tér, Egyetem utca, Baross tér, Petőfi Sándor utca, Vörösmarty tér, Kecskeméti utca, Váci út, Kosztolányi Dezső tér, Engels tér, Bartók Béla út, Móricz Zsigmond körtér, Mártírok útja, Thököly út és a Szabadsághíd. Folyamatban van a Calvin, Gellért és Széna tér világításának korszerűsítése. Egymillió forintot fordítottak azoknak a külvárosi utcáknak a megvilágítására, ahol még nem volt közvilágítás. A jövő évi terv szerint folytatják a Nagykörút világításának korszerűsítését. Tisztább lett Budapest Egész sor új parkot létesítettek 1958-ban. Közöttük a Lukács-parkot a II. kerületben, a Margitszigeten, a Baross téren és Felszabadulás téren, mintegy kétmillió forint értékben. Az 550 ezer négyzetméter területnyi lakótelepi parkokat január elsejétől átveszi a Közmű- és Szolgáltatási Igazgatóság, és 1959-ben közel hétszázezer forintot fordítanak parképítésre. Örvendetesen javult Budapest tisztasága is. A Köztisztasági Vállalat 1958-ban kilenc Skoda locsoló-mosó gépkocsit (még ez évben nyolc darabot kapunk), 4 Csepel teherautót, 10 KUKA pormentes szemétgyűjtőt (még 6 darab érkezik), egy szovjet gyártmányú homokszórót, locsoló-mosókocsit és seprőgépet kapott. 1957-ben a gázfogyasztás körülbelül 260 millió köbméter volt. A gázfogyasztás növelése érdekében az idén tízmilliós költséggel átépítették az V-ös és VI-os kemenceblokkokat, előkészítették a Budapesten épülő földgázbontó berendezést, és a sztálinvárosi gázfölösleg felhozatalát. Az idén 800 fogyasztó kapcsolódott be a gázszolgáltatásba, a jövő évben előreláthatólag már 2500. Hála az esős nyárnak, a vízellátásban sem volt különösebb fennakadás. Az 1958. évi vízfogyasztás meghaladja a tavalyi 188 millió köbmétert, de a szakemberek ismételten takarékosságra szólítják fel a közönséget. 471 ezer hibabejelentés és az elintézés... A házkezelési igazgatóság adatai szerint 1958 harmadik negyedévének végéig, szeptember 30-ig befejezték 283 épület teljes felújítását. A negyedik negyedévben 260 épület kerül sorra, összesen 9700 bérlemény, ennek 95 százaléka lakás. Részleges felújítást 1500 épületen végeztek. A harmadik negyedév végéig 471 000 hibabejelentésből 443 ezret elvégeztek. Ugyancsak ez évben 350 fővel emelték a karbantartó részlegek létszámát. 1959- ben tovább folytatják a sortatarozást, a Lenin körúton a Marx térig, a Szent István körút mindkét oldalán. Mártírok útján a Horváth utcáig, Üllői úton a klinikákig, valamint a Bartók Béla út 36-38- as számig. Teljes és részleges épületfelújításokra a portálokkal együtt 114 millió forintot költenek, ebből központi fűtőtestek javítására 13 milliót, felvonók javítására pedig 10 milliót. Jövőre 124 új üzlet A város különböző pontjain szinte egyik napról a másikra hatalmas lakótelepek, házak épültek. Közöttük az I. II., XI., XIII., XIV., XV., XX. és XXII. kerületekben. Az említett helyeken ez évben 31 fűszer-, tej-, hús-, zöldség-, édesség-, vas-műszaki és rövidáruüzletet, éttermet és vendéglőt nyitottak. Ezenkívül a fővárosban egész sor áruházat átépítettek, helyreállítottak. Hogy csak néhányat említsünk: a Tanács körút 18. szám alatti Szivárvány Áruházát, a Szent István körút 17. szám alatti önkiszolgálót, a Rákóczi úton a Kristály-büfét, és az Üllői úti gyorskiszolgáló KÖZÉRT-üzletet. Ugyancsak 1958-ban kezdték meg egyes üzletek szakosítását azzal a céllal, hogy ezekben az üzletekben a vásárlók részére különleges és bő választékú árucikkeket biztosítsanak. A Váci utca 21. szám alatt női szaküzletet, a 12. szám alatt népművészeti boltot, a Rákóczi úti mintaárkád alatt bőrdíszmű- és ajándékboltot nyitottak. 1958-ban egész sor rosszhírű és elavult berendezésű italboltot, talponállót alakítottak át éttermekké, kisvendéglőkké. Több reprezentatív vendéglátóüzemet is nyitottak: a Fortuna-éttermet és eszpresszót, a Rákóczi út és Puskin utca sarkán levő Bistrót, a Roosevelt téri Gresham-büfét. Az önkiszolgáló és gyorskiszolgáló üzletek bevezetésével meggyorsult a kiszolgálás. Az áruházakban bevezették az önelszámoló egységeket, ez szintén jelentős időmegtakarítást jelent. A tervek szerint 1959-ben 70 iparcikk- és 54 élelmiszerüzletet, 26 vendéglátóipari üzemet létesítenek. Mozik krszerűsítése Az Állatkertben befejeződött a Barlang-mozi építése, 500 000 forint költséggel a tigrisházat is korszerűsítették. Eredeti formájában helyreállították az ellenforradalom idején megsérült Szabó Ervin Könyvtár épületét. Filmszínház-hálózatunk is bővült. 1957-ben még csak egyetlen szélesvásznú filmszínházunk volt, a Corvin. Ez évben az Óbuda, Attila, Hunyadi, Dózsa és Szikra is szélesvásznú lett. Különböző forrásokból mintegy 13 millió forintot fordítanak 1959-ben mozik műszaki berendezésére, épületeik korszerűsítésére. A tervek szerint három és félmillió forint költséggel helyreállítják az Állatkert egyik, háború alatt megsérült állatházát.Még egy hír: a Liszt Ferenc téren gyermekkönyvtárat nyitnak. Balogh László Magasabb, mint az Eiffel-torony... Tokió, december 24. Kisi japán miniszterelnök jelen volt annak a toronynak az ünnepélyes felavatásán, amelyet Tokióban az Eiffel mintájára építettek. A televíziós adótorony céljára hárommillió dollár költséggel épült acélmonstrum 23 méterrel magasabb, mint párizsi eredetije. Jonathan almából naponta hat-nyolc vagonnal csomagolnak és szállítanak külföldre a Szatmár megyei Szövetkezetek Értékesítő Központja nyíregyházi „kombinátjából”. Az elsőosztályú termésből rendelt Csehszlovákia, Anglia, Finnország, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió is. (MTI Fotó: Horváth ferv.) Már 2600 községben van áram Hét év múlva villanyfényben ragyog az ország • Összefüggő energiarendszer épül a szomszédos baráti országok között Karácsonyi fényekben pompázik a főváros. A magasból fények ragyognak a járdára, neon tündököl a Nemzeti Színháztól a Nyugatiig. Otthon rádió szól a gyerek önfeledten játszik ajándékul kapott villamos vasútjával. Mindehhez energia kell, amely az erőművekből indul el, hétköznapon és ünnepi estén egyaránt, végighalad a nagyfeszültségű hálózaton, az elosztóberendezések bonyolult rendszerén. Mindez: az erőművek, a távvezetékek, az elosztók egységes rendszere, mindössze tízesztendős múltra tekinthet vissza. Az ország első jelentősebb energiát szolgáltató távvezetéke a harmincas évek elején épült meg a győri vasútvonal villamosítása során. Hossza 170 kilométer volt, s 1947-rg Magyarországon nem is építettek több nagyfeszültségű távvezetéket. A felszabadulás után mind nagyobb arányokban követelt energiát az ipar, s mind több áramra volt szüksége a lakosságnak. Néhány adat ékesen bizonyítja a fejlődés ütemét. Tizenegy évvel ezelőtt, 1947- ben összesen 170 kilométer hosszú, 110 000 voltos távvezeték volt az országban, tíz alállomással. A múlt esztendőre már több mint tízszer annyi, 1933 kilométer hosszú távvezeték szállította az energiát, s hozzá 36 alállomás tartozott. A fogyasztókhoz 1938-ban 22 400 kilométer középfeszültségű elosztóhálózat juttatta el az energiát. A tavalyi esztendő végéig a közép- és kisfeszültségű elosztó vezeték hossza megközelítette az 50 ezer kilométert Felépült a mátrai, az inotai, a sztálinvárosi és a borsodi erőmű, befejezés előtt a tiszapalkonyai hőerőmű. A még mindig fokozatosan növekvő igényeket a hazai erőművek már nem tudják hiánytalanul kielégíteni. Ezért — szükségszerű megoldásként — az országos hálózati rendszert nagyfeszültségű távvezetékek útján összekötötték, illetve a jövőben kapcsolják össze a szomszédos baráti országok hálózati rendszerével. Az így kialakuló nemzetközi kooperációban összeműködő országok egymást kölcsönösen kisegíthetik. Már kapcsolatban van a magyar energiarendszer a csehszlovák, a lengyel energiahálózattal, a Német Demokratikus Köztársaság villamosenergia-rendszerével és a legutóbbi idők óta Jugoszláviával is. Különösen fontos, hogy a tervek szerint a közeli jövőben mindenekelőtt a Szovjetunió, majd a Román Népköztársaság energiarendszerével is összekötik hálózatunkat. Ennek megfelelően korszerűsítik majd a távvezetékeket. Elsőként a csehszlovák és a magyar energiarendszert összekötő távvezetéket építik át 220 000 voltosra, s ugyanilyen feszültségűre épül már most a Tiszapalkonyai Erőműből Budapest felé haladó távvezeték első szakasza Tiszapalkonya és Szolnok között, valamint a Szovjetunió energiahálózatába majd bekapcsolódó távvezeték is." Az energiarendszer nagyarányú fejlődését tükrözi az ország villamosításának üteme is. A felszabadulásig az ország 3259 városából és falujából — 1888-tól kezdve — mindössze 1318 kapott villamos energiát. A 70 esztendő során tehát évente átlag 19 városban, faluban gyűlt ki a fény. A felszabadulás óta a hét évtized ütemét sokszorosan túlszárnyaló méretekben kezdődött a villamosítás, öt év alatt, tehát 1949-ig 409 faluban gyúlhatott ki a villanyfény. Az ütem ezután sem lassult: 1950—54 között 603 községbe, 1955—1958 végéig 331 faluba kapcsolták be a villamos energiát. Tizennégy év alatt — 1945- től 1958 végéig — tehát 1343 falu kapott fényt, kultúrát, emberibb életmódot hozó villamos energiát. Több, mint azelőtt 70 esztendő alatt. A felszabadulást követő 14 év egy-egy esztendejében átlag 96 községet villamosítottunk. Az évek során nagy feladatokat oldottak meg az energiaipar dolgozói, ők öltöztették világvárosi fénybe Budapestet, úgy, hogy közben zavartalan maradt a főváros nagy forgalma, dolgoztak zimankós éjszakákon, hogy határidőre teljesítsék feladatukat. Ma karácsony éjszakáját ők az erőművek gépei, az elosztók kapcsolótáblái mellett töltik. S nagy feladat vár rájuk a következő években. Hódít az új technika, az eddigieket teljesítményben háromszorosan is felülmúló gépek, nagy vízi- s végül atomerőművek épülnek. Irányításukhoz nagy tudású műszaki gárda kell. A jövő esztendőt úgy kezdjük, hogy hazánkban csupán 598 községben nem ég villanyfény. A párt és a kormány politikájának megfelelően, a hároméves terv következő két esztendejében, valamint a soronkövetkező ötéves terv programjában Magyarország minden községe villamosítva lesz. Vagyis: 1965-ig nem lesz olyan sarka az országnak, ahol ne égne villanyfény. —sl— Vízben a nehézségi erő sokszorosát is el lehet viselni Érdekes élettani kísérletek az űrhajózással kapcsolatban A Magyar Űrhajózási Bizottság legutóbbi ülésén dr. Galla Emil beszámolt a nemzetközi repülőorvos kongresszuson ismertetett, az űrhajózással kapcsolatos legújabb élettani kísérletekről. Elmondotta — a többi között —, hogy az űrhajózás egyik legnagyobb problémája a hirtelen gyorsulással keletkező nehézségi erő leküzdése. A tudósoknak az állatokkal végzett kísérletek ezzel kapcsolatban értékes adatokat szolgáltattak. A rakéta hirtelen gyorsulásával fellépő nehézségi erőt a legújabb módszerek szerint víz alatti kísérletekkel mérték. Erre a gondolatra a tenger mélyén élő halak vezették a kutatókat. Ezek a halak a földi nehézségi erő hétszeresének megfelelő megterhelést is elbírnak. Ebből kiindulva eredményes kísérleteket hajtottak végre emberekkel. Megfelelő maszkkal és oxigénnel bocsátották le őket a tenger mélyére. Megállapították: az emberi szervezet kibírja a víz alatti nyomást és még nagyobb megterhelésre is képes, mint azok a szerkezeti anyagok, amelyekből a rakéta készül. A tudósok elhatározták, hogy kutatásaikat kiterjesztik a kozmikus sugárzások elleni védelemre is. A szakemberek véleménye szerint ezek az élettani kísérletek alapját képezik az első űrhajóember felbocsátásának a még ismeretlen magasságok felé. Most már gondoskodnia kell otthonáról a legjobb, ha azzal kezdi, hogy ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁST KÖT rá. --------------- ---------- ------------------------------ Kedves vásárlóiknak kellemes ünnepeket h boldog újénét kívánnak a FŐVÁROSI HÁZTARTÁSI BOLT V. dohodtól Választások Luxemburgban Luxemburg, december 24. Tegnap a világ egyik legkisebb államában, Luxemburg nagyhercegségben bejelentették: 1959. február 1-én általános választásokat tartanak. 1