Esti Hírlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Meggyorsul a gazdasági fejlődés üteme Dr. Antos István pénzügyminiszter nyilatkozata az idei eredményekről és a jövő év legfontosabb gazdasági feladatairól A terven felüli anyagi erőforrások felhasználása — Az export növelése a belföldi árualapok csökkentése nélkül — A költségvetés egyensúlya szilárd Milyen gazdasági eredmé­nyekkel zárul az esztendő és milyen fontos feladatok megol­dása vár az országra a jövő évben. Erről beszélgettünk az év utolsó napjának délelőttjén dr. Antos István pénzügymi­niszterrel. — A ma záruló év a nép­gazdaság területén is sikeres volt — mondotta. — Különö­sen az iparban jók az eredmé­nyek. A termelés mintegy három százalékkal nagyobb a tervezettnél, ugyanakkor a termelékenység és az ön­költség is kedvezően ala­kult. A népgazdaságban terven fe­lüli anyagi erőforrások jöttek létre. — Mire használták fel eze­ket a terven felül keletkezett erőforrásokat? — Mindenekelőtt olyan ter­melési kapacitások fokozására, amelyekkel növeltük az ex­portot, fokoztuk devizabevéte­leinket és ezzel előmozdítot­tuk az 1958-as év gazdasági fő feladatának megoldását, azt, hogy saját erőforrásainkból biz­tosítsuk a gazdasági egyen­súlyt. Ma már el lehet mondani, hogy ezt a célt elértük. Jó érzés tudni, hogy a gazdasági körfolyamat most már zökke­nőmentes, az emelkedett fo­gyasztási színvonal saját mun­kánkra épül, fogyasztási célra nem kell igénybe vennünk külföldi hiteleket. Ehhez még hozzáfűzte a pénzügyminiszter: különösen figyelemre méltó, hogy az ex­portterv túlteljesítés a legki­sebb mértékben sem érintette a belföldön szükséges áruala­pokat. És valóban: a bő választék, az áruval teli üzletek,, mindenkit meggyőzhettek erről. Megkérdeztük ezután, hogy ez export növelésén kívül mit szolgáltak még a terven felül létrejött anyagi erőforrások? — A többleterőforrások má­sik részét a beruházási és fel­újítási keretek felemelésére fordítottuk — mondotta dr. Antos István. — Az év dere­kán — elsősorban a folyamat­ban levő beruházások befeje­zésének meggyorsítására — másfélmilliárd pótösszeget biz­tosítottunk és félmilliárd fo­rinttal bővítettük a felújítá­sokra fordítható összegeket. — Milyen most az év végén az ország pénzügyi helyzete és a költségvetés egyensúlya? — Minthogy a népgazdaság egészségesen fejlődött, kedvező a pénzügyi hely­zet is. A költségvetés egyensúlya szi­lárd, a felemelt beruházásokat és felújítási kiadásokat a többletbevételek teljes mér­tékben fedezték. Az év folya­mán majdnem egymilliárd fo­rinttal emelkedett a takarék­betét-állomány, s ezenkívül egymilliárd-százmillió forint saját megtakarított pénzzel já­rult hozzá a lakosság a csalá­di ház és öröklakások építésé­hez. Az OTP építési akciójának keretében 19 000 lakás ké­szült el az idén.­­ Milyen központi feladat megoldására nyújt lehetőséget 1959-ben az idei terv sikeres teljesítése és túlteljesítése? — Lehetővé teszi a népgazda­ság egészséges továbbfejlesz­tését, a szocialista építés üte­mének meggyorsítását. Ma már megvannak a feltételek ahhoz, hogy a hároméves terv eredeti céljaihoz képest gyor­sabban haladjunk előre. Erre szükség is van. Ha körülné­zünk, láthatjuk, hogy a bará­ti szocialista országokban a fejlődés erőteljesebbé, gyor­sabbá vált. Ugyanakkor mi — elsősorban az ellenforradalom súlyos kárai következtében — két-három évvel lemaradtunk az általános fejlődéstől. Most, hogy nagyban és egészében fel­számoltuk az ellenforadalom súlyos gazdasági kárait, már egyre inkább a haladás, a fej­lődés kérdései kerülnek elő­térbe. Erre mutat, hogy az ér­tékhatáron felüli, tehát a na­gyobb beruházásoknál a keret­összeg kétharmad része esik a folyamatban lévő új beruhá­zásokra, egyharmad részét vi­szont már az 1959-ben kezdő­dő, új beruházásokra fordít­juk. Hogy a termelőeszközök fejlesztése sikeres legyen, különösen nagy figyelmet igényel a beruházások, az építkezések helyes szerve­zése, a kivitelezési idők csökkentése, a leggazda­ságosabb technológia al­kalmazása. — Melyek a legfontosabb te­endők, amelyek elősegíthetik a szocialista építés meggyor­sítását? — Tennivalóinkat, felada­tainkat gazdasági téren a terv szabja meg. Ahhoz azonban, hogy a tervhez képest is meg­gyorsuljon hazánkban a szo­cialista építés, a belső tartalékok bát­rabb, határozottabb fel­tárására, a takarékosság, az önköltségcsökkentés, a termelékenység emelésé­nek újabb lendületére, to­vábbá arra van szükség, hogy a dolgozók minden rétege tömegesen és álta­lánosan szívügyének te­kintse a termelés gazdasá­gosságának fokozását. Erre minden lehetőség meg­van. Az üzemekben az anyag­­ellátás zavartalan. Sok gyá­runk kap modern, a termelé­kenységet emelő gépeket. Most már az anyagi ösztön­zést is eredményesebben al­kalmazzuk; a nyereségrészesedés is, az új termelő árrendszer is a gazdaságosság fokozását segíti elő. De ami mindennél fontosabb, nőtt a dolgozók öntudata, meg­van a bizalom a párt és a kor­mány politikája iránt. — Ha erre a bizalomra, er­re a növekvő tettvágyra épí­tünk — mondotta befejezésül a pénzügyminiszter — akkor meggyorsul hazánkban a szo­cialista építés és egy év múlva minden bizonnyal a tervek túlszárnyalásáról, az eddigi­nél is nagyobb eredményekről számolhatunk be. L. I.. E. ÚJÉVET KIVAN KEDVES VEVŐINEK CORVIN m int. iuj ihi /á­­m SZILVESZTERI HAJRÁ — Mi nem készülünk különösebben Szilveszterre! Mi sem. .. (Saár Szabó József rajza) QUI a­ kirakatban, F­enyéri éppen a Só utcában járt, gondolta beugrik egy percre Klárikához az üzletbe, megmondja, hogy változatlanul imádja, aztán már megy is to­vább. Klárika délután fél ötig elárusító volt, fél öt után pe­dig Fenyéri menyasszonya. Legnagyobb meglepetésére Klárika a kirakatban álldogált két ügyefogyott, kidüllesztett mellű, szögletes fejű férfi kö­zött — mindkettő viaszból volt — és sírt. — Hát te? — kérdezte csodál­kozva Fenyéri. A lány vála­szolt valamit, de egy szót sem értett belőle. Gyorsan besza­ladt a boltba és felelősségre vonta az egyik elárusítót: — Mit keres a menyasszonyom a kirakatban? Az elárusító először köntör­­falazott, aztán bevallotta, hogy Klárika segített a kirakatren­dezőnek és véletlenül benn­felejtették. — De tessék nyugodt lenni — mondta udvariasan az eladó —, a legközelebbi kirakatrende­­zésnél kivesszük Klárikát a ki­rakatból. Addig is talán ajánl­hatnék egy príma meleg alsót? — Nekem Klárika kell! — kiáltotta dühösen Fenyéri. — Hol az üzletvezető? Azonnal hívják ide az üzletvezetőt! — Valami baj van, kérem? — érdeklődött előzékenyen az üz­letvezető, aki gyorsan előgurult a kiáltozásra. — A kedves vevő Klárikát kéri a kirakatból — suttogta az elárusító, aztán elszörnyülköd­­ve megismételte: — A KIRA­KATBÓL! Az üzletvezető elsápadt. — Ha a kedves vevőnek ez az óhaja, akkor teljesítenünk kell — mondta megrendülten. — Én csak arra kérem a kedves ve­vőt, hogy jól gondolja meg a dolgot. Nem tudom, hogy a kedves vevő tisztában van-e azzal, hogy mit kér? Tudatá­ban van-e a kérés történelmi jelentőségének? Mi kinyitjuk a kirakatot, kérem, és kivesszük Klárikát, ha a kedves vevő ké­ri, de előbb szálljon magába és fontolja meg újra a dolgot. Próbáljon meg felülemelkedni önmagán... — Már felülemelkedtem — türelmetlenkedett Fenyéri. — Tessék azonnal kinyitni a ki­rakatot! — Kinyitni, kinyitni — mon­dogatta az üzletvezető —, ej­nye, milyen ismerős szó ez!... Hol is hallottam már?... Ha jól emlékszem, valahol a Csen­des-óceánon van egy ilyen ne­vű szigetcsoport, a Kinyitni szigetek ... Ott élnek a harcias kinyitnák, ha jól emlékszem... Ezek a kinyitnák emberevők... különösen a vevőket szeretik... — Hol a kulcs? — szólt fe­nyegető hangon Fenyéri. — Kulcs, kljucs, schlüsszel. Verejtékcseppek jelentek meg az üzletvezető homlokán. — Ne tessék, kérem, ideges­kedni — hadarta izgatottan. — Kinyitjuk a kirakatot, ha a kedves vevő ragaszkodik hoz­zá. A kulcs nincs nálam, de rögtön hozzák. Egy kis türel­met kérek! A kulcsot ugyanis egy heves szélroham kifújta a mellényzsebemből és beleesett a Dunába. A búvár­kartársak már keresik ... Egy kis türel­met kérek! — Akkor tessék lakatost hív­ni! — sikította Fenyéri. — De most, azonnal! — Kérem, kérem. Előbb azonban hadd súgjam meg ön­nek, hogy a kirakatrendezőnk azokkal sújtja azt, aki meg­bolygatja a kirakatot. „Ne kap­jon többé prémiumot az, aki kinyitja a kirakatot! Trummel Egon.” Így hangzik az átok és én, kérem, családos ember va­gyok ... — Ragaszkodom Klárikához! Ekkor az üzletvezető szomo­rúan sóhajtott egyet, aztán nagy fejcsóválás közben kinyi­totta a kirakatot. Klárika vő­legénye karjába repült. Min­denki meghatottan nézte ezt a szép jelenetet és úgy érezték, szemtanúi voltak egy csodá­nak: kinyitottak egy kiraka­tot. Persze most is lesznek hitet­lenek, akik nem fogják elhin­ni... Mikes György Új rákmegelőző módszer, korszerűsített traktor, a cédrusnál jobb ceruzafa a magyar felfedezők és feltalálók idei alkotásai között Eredményes esztendőt zárnak a feltalálók, az újítók is. Csak az év első felében 90 ezer újítást — közte sok szabadalmat — nyújtottak be, amely mind könnyebbé, gazdaságosabbá, eredményesebbé teszi a munkát. A tudó­sok, a kutatók laboratóriumában 1958-ban nem egy, a nemzetközi tudományos életben is számottevő új ered­mény született. Anélkül, hogy teljességre törekednénk , összegyűjtöttünk egy csokrot a legjelentősebb találmányok és felfedezések közül. E néhány találmány és felfedezés is ékesen bizonyítja. 1958 a magyar technika és tudomány fejlődésének fontos eredményekben gazdag esztendeje volt. Hogyan lehet megtakarítani 6000 traktort Az idén j­egyezte be szaba­dalmát Pápa Alfréd, Szilvay Géza és Zombori János, a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Inté­zet három kutatómérnöke. A fél-dizelmotorok teljesítményé­nek növelésére nemzetközi vi­szonylatban is egészen új rend­szerű égéstér kialakítását és tüzelési eljárást találtak fel. A gépállomásokon és az ál­lami gazdaságokban 18 ezer darab G—35-ös típusú traktor dolgozik. Ez a traktorfajta az eredeti tervek szerint 30 lóerős teljesítményű volt. Hosszú évek során ez a teljesítmény nem változott — mindaddig, míg a három feltaláló nem dolgozta ki az új megoldást. Azóta a G—35-ös traktorok tel­jesítményét egészen 60 lóerőig lehet fokozni. De mert ez a rendkívül megnövelt, kétszere­sére emelt teljesítmény már káros lehet a traktor szerkeze­tére, ezért lehetőséget terem­tettek arra is, hogy találmá­nyukkal ne ilyen arányban, hanem a szükségesnek megfe­lelően 40—45 lóerőig emeljék a G—35-ösök teljesítményét. E teljesítménynövelés igen nagy eredményekkel jár. A traktor vonóereje 30 százalék­kal nő, s ha szánt vagy pót­kocsit vontat a gép, egy sebes­séggel gyorsabban haladhat útján. Ugyanakkor az üzem­anyagfogyasztás nemhogy nő­ne, hanem éppen 25 százalék­kal csökken. A találmány bejelentése és az első kísérletek kezdete óta az év folyamán sok vizsgálatot végeztek. Szigorú ellenőrzés­nek vetettek alá 13 átalakított traktort az ország sok vidékén, főként Szolnok, Fejér és He­ves megyében. A vizsgálatok mindenben igazolták a számí­tásokat és a laboratóriumi méréseket. Az átalakításhoz szükséges szerkezetből a találmány beje­lentése óta már ezer darabot elkészítettek. A gépállomások eddig 500—600 traktort átalakí­tottak, most az állami gazdasá­gok módosítják G-35-öseiket. Előreláthatóan mind a 18 ezer darab G—35-öst, módosítani fogják. Ebben az esetben a ta­lálmánnyal évenként 55 millió forintot lehet majd megtaka­rítani. Ezen túl az új módszer növeli a traktorok élettartamát, valamint lehetővé teszi, hogy három módosított géppel négy régi típusú traktor munkáját végezzék el. Ez pedig minimá­lis számítások szerint is hat­ezer új traktor gyártásával egyenlő. A Pápa—Szilvay— Zombori-féle találmányt eddig 18 országban szabadalmaztat­ták. „Műcédrus"-ból 24—25 millió forint haszon Barlai Ervin találmánya az ironfagyártást forradalmasítot­ta. A ceruzát eddig cédrusfá­ból készítették, mivel ez a fa­fajta a leglágyabb, tehát leg­jobban faragható. De külföld­ről kevés cédrust kaptunk és írószergyáraink mind nehezeb­ben tudták kielégíteni a szük­ségletet. Hazai faanyagból nem lehetett pótolni a hiányt, mert valamennyi fafajtánk kemé­nyebb a cédrusnál. A Barlai által feltalált, eljárással néhány óra alatt minden hazai fafajta, különösen a hárs és éger a cédrusánál is lágyabb lesz. Egyben jobb is, mert a cédrus­fából készült trón könnyen hajlik, ezáltal eltöri a benne levő grafitot. A magyar „mű­cédrus” viszont nem. Előnyeit már külföldön is ismerik: je­lenleg 12 nyugati országba ex­portálunk magyar iránt. Barlai Ervin találmánya eddig 24—25 millió forint hasznot hozott a népgazdaságnak. Többé nincs szükség 200 000 forintos karbantartásra Nagy jelentőségű Zsigmond András, a kazánok tüzelőbe­rendezésének megjavítására szolgáló találmánya, amelyért a feltaláló 200 ezer forint ju­talmat kapott. A kazánok be­gyújtásánál használt tüzelő­olajnak ugyanis káros hatása is volt: leolvasztotta a kazán belső samottfalát, ezért a kazá­nokat évenként újra kellett fa­lazni, évi kétszázezer forintos költséggel. A kazán belső falá­ra szerelt Zsigmond-féle elő­­gyúj­tókamra segítségével a tü­zelőolaj káros hatása megszűnt, feleslegessé vált a 200 ezer fo­rintos karbantartás. Ugyanak­kor a gyenge minőségű szenet is a jó minőségűhöz hasonlóan tudják eltüzelni, ami több gőzt jelent. 'VS»VV­ A^­VVWVS^^VV»A«VVWVVVVVV»rfVv‘ A legjelentősebb orvosi felfedezés* Új eljárás a rák korai felismerésére Az orvostudománynak — magyar kutatói közül — 1958- ban talán a legjelentősebbet dr. Törő Imre Kossuth-díjas professzor és dr. Csaba György, az orvostudományok kandidá­tusa adták az általuk felfede­zett Csabai Törő-reakcióval, mely teljesen új módszer a rák korai felismerésére. A rák hosszú évek, néha évtizedek alatt fejlődik ki az emberi szervezetben. Gyógyí­tásának legfőbb akadálya, hogy későin ismerik fel, ami­­kor már nehezen­­gyógyítható. Annak a sok tízezer kutató­nak, akik világszerte nagy in­tézetekben foglalkoznak a rák problémájával, egyik legfőbb gondja, hogyan lehetne minél hamarabb, lehetőleg már a betegség legkezdetén felismer­ni, mert akkor gyógyítása majdnem bizonyos, gyors, könnyen elvégezhető, és fáj­dalommentes. Erre azonban eddig nem találtak megfelelő módszer. A felfedezőknek a véletlen is segítségükre volt, mint már olyan sok nagy felfedezésnél. Egy csendes-óceáni vízimoszat­­nak, az agar-agarnak a cuk­­rosított kivonatát régen hasz­nálja a kutatás különféle te­nyészetek, baktériumok és szövet­szeletek táptalajául. Agárban folytatják életműkö­désüket, nőnek és szaporod­nak, mint a növény a műtrá­gyától. Az orvosegyetem szövettani intézetében történt, hogy az agár-oldat az egyik testmet­szettől zavarossá vált. A két tudósnak különös gondolata támadt. Hátha valamit jelent ez a zavarosodás? Gondosan megvizsgálták azt a testet, amelyből a metszetet vették és meglepve tapasztalták, hogy azon a kezdődő rák je­lei mutatkoznak, még egészen elsődleges fokon. Hosszú kí­sérletsorozatba kezdtek, mely­nek során egyre inkább be­bizonyosodott, hogy amikor az első rákos sejtek keletkeznek, szinte a „fertőzés” pillanatá­ban — ha ugyan szabad a rákkal kapcsolatban fertőzés­ről beszélni — a testben olyan anyagok termelődnek, ame­lyek zavarossá teszik a tiszta agar-oldatot. Eleinte voltak nehézségeik, de ezeket kikü­szöbölték és márciusban be­jelentették felfedezésüket. A felfedezésnek nagy külföldi visszhangja volt. Emberek tíz­ezreinek korai halálát akadá­lyozza­ meg az eljárás. A Csabai Törő-reakciót már harminc magyar kórház hasz­nálja. A kísérletezés munká­ját most az Onkológiai Inté­zet vette át, ő fogja a döntő szót kimondani a felfeltezés felhasználását, illetően. Ma délelőtt pluss­z 7 fok A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás: felhő­átvonulások, többfelé újabb esővel. Mérsékelt délnyugati, nyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet plusz 5 foki Az 1000 forintos textilutalványt beváltja a Kötöttáru Bolt V. Kossuth Lajos utca 18. sz. Banton, jersey, nylon, finom kötöttáru. Modelldarabok kiárusítása

Next