Esti Hírlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-21 / 17. szám
A „Fra Diavolo" felújítása az Operaház Erkel Színházában A XIX. század egyik legtermékenyebb francia operaszerzőjének, Daniel Francois Aubernek nagyszámú diarabja — még az egykor annyira híres nagyoperája, A portréi néma is — már réges-régen letűnt az operaházak műsoráról. De a könnyű, kellemes zenéjű vígopera, a Fra Diavolo napjainkig változatlanul megtartotta népszerűségét. És ahogy a mostani felújítás sikere mutatja, az Erkel Színházban sem lesz soha egyetlen hely sem üresen, amikor a Fra Diavolót játszszák. A Fra Diavolo az „opera-buffa” műfajához tartozik, de már szinte az operett határán. A mostani repriz beállítása még közelebb hozta az operetthez, amit (a mű muzsikáját, szövegét tekintve) őszintén szólva, nem is lehet kifogásolni, főként, ha ezzel elejétől végig olyan jóízű, derűs, mulatságos előadást produkálnak, mint amilyent vasárnap élvezhettünk. Elsősorban a találékony, szellemes, eredeti rendezést dicsérjük. A feltűnően tehetséges Szinetár Miklós rendezői irányítása, tanítása érezhető az énekesek ügyes, az operai sablon merevségétől mentes színészi játékán is. Tóth Péter karmester eleven, pergő tempókkal vezényelt. Forray Gábor modern vonalú, festői díszletei, Szeitz Gizella jelmezei szintén emelték a színpadi hatást. Mind a négy művész a legifjabb nemzedékhez tartozik, mind a négyen szemléltetően bizonyították talentumukat, tudásukat. Tanulság: bátran lehet és kell is utat nyitni a fiataloknak! A címszerepben Ilosfalvy Róbert világos, hajlékony tenorján zengtek, szárnyaltak a hatásos áriák; Gyurkovics Mária pompás hanggal és igen kedves játékkal személyesítette meg Zerlinát; Hámory Imre (a lord) és Sándor Judit (a lady) zenei és színészi vonatkozásban egyaránt nagy tetszéssel fogadott kabinetalakításokkal, Kishegyi Árpád és Domahidy Lászlóa két banditái ellenállhatatlan komikummal megrajzolt figurákkal járultak a jól összehangolt együtteshez, amelyben Lorenzót Kövecses Béla énekelte , akinek orgánuma egyre előnyösebben tágul. A kisebb szereplőid közül Varga Andrást (a korcsmárost) emeljük ki. Beszámolónk nem lenne teljes, ha elismeréssel meg nem emlékeznénk a zenekar és az énekkar (betanító: Érsek Mária) lelkes, eredményes munkájáról. Péterfi István Gyurkovics Mária és Kövecses Béla Merre tart az üzemi színjátszás? Ha olykor szó esett az üzemi színjátszásról, a hangban szeretetteljes elnézés bújkált vagy kemény szigor. De sem ez, sem az nem sokat változtatott a dolgokon, mert a figyelem a felületen maradt, s a lényeg helyett a jelenségekkel szállt Vitába. Most történt az első komoly próbálkozás a szakszervezetek és az Egressy Gábor Klub öszszefogásával arra, hogy majdnem féléves s munkával körülnézzenek az üzemi színjátszók háza táján. A munka végére még nem tehető pont, de az eddigi anyag is érdekes. Legalább azt is tudjuk most már, hogy üzemi, szakszervezeti területen országosan 285 csoport működik. A szám nyilván esetenként nő, országos ünnepségek vagy alkalmi igények szerint, de a törzs, amellyel számolni lehet, csak ennyi. Az is megállapítható, hogy a színpadra vitt darabok kiválasztása javul. Az adatok elemzése még hátra van, ami azonban már most is szembetűnő: a csoportok oktatóinak mindössze 20 százaléka rendelkezik működési engedéllyel. Ez annál elgondolkoztatóbb, mivel évekkel előbb kiadott rendelet sorozatos megszegésével állunk szemben. Mi lehet ennek az oka? Egyrészt nyilván hanyagság, másrészt az, hogy az oktató nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek a működési engedély megszerzéséhez szükségesek, így, ha a műsor összeállítása még jó is, a színvonalas előadást ez még nem biztosítja. Elenyészően kis számban találkozunk hivatásos színészek nevével azoktatók között. Pedig ez sokat segíthetne a színvonalon! Talán ha rendeznék a tiszteletdíjakat, akkor bekövetkeznék a változás. Mert átnézve a havi kifizetéseket, az tapasztalható, hogy jónevű budapesti és vidéki színművészeinkkel szemben anyagi előnyöket élveznek az működési engedély nélküliek. Tisztázásra vár az is: mi legyen a feladata Budapesten , ahol nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiváló színházak működnek — az üzemi színjátszásnak? Úgy gondojuk, semmi esetre sem a vetélkedés — ha mégannyira nemes szándék vezeti is —, hanem az, hogy bővítsék a színházat szeretők és értők táborát. Ez magában foglalja azt is, hogy az üzemi színjátszók elsősorban üzemükben lépjenek fel. Vidéken, ahol a színházat esetenként a Faluszínház biztosítja, természetesen más a helyzet, s éppen ezért kell ott nagyobb gonddal törődni a színvonallal. S végül, ami egyebek között napvilágra került a vizsgálatból: az üzemek politikai és gazdasági vezetői nem törődnek annyit a színjátszók munkájával, mint amennyit ez a fontos művészeti ág megérdemel. Erről árulkodnak a műsorpolitikában még megtalálható gyengeségek, a működési engedélyek körüli visszásságok és minden hiányosság. A vizsgálati anyag nyomán születő intézkedések bizonyára tovább segítik majd üzemi színjátszásunkat a fejlődésben. (pcsold) A TELEVÍZIÓ MŰSORA 20-án, kedden: 18:00: 1. Varázsszem; 2. TV-híradó; 3. Lányok, asszonyok; 4. Képtelen természetrajz (karcolatok); 5. Csempészek (magyar film). a magyar terhességek a Műszaki Múzeum gyűjteményében Antik műszaki könyv a papírhulladék között, százéves pecsenyesütő készülék, gyufafejből készült panoráma A két vaskos, egyenként 17 kilós könyvnyomtatványról kiderült, hogy a múlt század elején jelent meg az olasz szépművészeti akadémia kiadásaként Velencében. Tartalma Velence város építészeti emlékeinek építészmérnöki feldolgozását gyűjti össze. A 60x40 centiméter nagyságú óriáskötetek pincéből kerültek elő, itt-ott kikezdte őket a nedvesség, de azért kitűnően használhatók. A köteteket már a gyűjteményben őrzik. Az első könyv 1815-ben, a másik 1820-ban jelent meg olyan tökéletes nyomdatechnikával, hogy manapság is díszére válhat a szakkönyvtáraknak. Más érdekesség is akad a jövendő műszaki múzeum itt már látható tárgyai között. Például a Collmann-rendszerű vezérlést egy működő gőzgépmodellen lehet tanulmányozni. Ez a körülbelül 80 éves modell annak idején a Csonka Gépgyárban készült műegyetemi oktatás céljára. Óraszerkezeteket is gyűjtenek mechanizmusok tanulmányozására. Találtunk egy kis gépet — pecsenyesütő szerkezetet, amely az 1800-as években igen elterjedt volt a háztartásokban. Nyílt láng fölött egy rudacska pörög tempósan, ezen sült pirosra a pecsenye a tűz fölött, s közben a szerkezet folyton csengett. Mikor a sütési idő lejárt, megszűnt a csilingelés, a háziasszony felfigyelt, kész volt a nyárson sült csirke vagy kacsa. Az elektromos torziós nanométer 1861-es dátumot visel. Süss Ferdinád kolozsvári műhelyében készült, Süss volt a mai MOM-gyár alapítója. Különleges kép függ a kis múzeum falán. 1840-ből származik, az első magyar gyufagyár távlati képét mutatja — 150 ezer gyufaszálból összeállítva. A gyufafejek pirosak, kékek, zöld vagy barna színűek, s kibontakoztatják a Gyár utca (ma Jókai utca) és a Podmaniczky utca (ma Rudas László utca) sarkán álló „Zerzetzky József Gyüszer Gyára Pesten 1840“ gyártelepének panorámáját.. Egykorú térképeket is gyűjtenek. Az 1838-as pesti nagy árvíz kiterjedését mutató kartonon kívül birtokukban van egy olyan, 1700-as évekből származó térkép, amely az ország rajzát igen aprólékosan, de rengeteg tévedéssel ábrázolja. A Duna-vonal dömösi törését nem ismerte a rajzoló, a folyam az országhatártól egyenesen Pestre fut és ilyenképp tévedett a Balatonnál is. A tihanyi félsziget éppen az ellenkező oldalra került. Németh Imre Az Iparművészeti Múzeumban műszaki emlékeket nyilvántartó és gyűjtő csoport dolgozik. Feladata, hogy megalapozza a tervezett Országos Műszaki Múzeum gyűjteményét. Opitz László gépészmérnök, az intézet tudományos munkatársa, érdekes gyűjtési leletekről számolt be. Elmondta: néhány nappal ezelőtt a Nagymező utcából a MÉH-üzlet vezetője felhívta. Hulladékként átvett papirostömegben értékesnek tűnő antik műszaki könyveket talált, ajánlotta, nézzék meg. Három hét alatt több mint hatvanezer látogató tekintette meg Moszkvában a szocialista országok képzőművészeinek közös kiállítását. A biennálé magyar anyaga iránt rendkívül nagy az érdeklődés: csaknem valamennyi látogató hosszabb időt tölt a magyar képzőművészeti alkotásokat bemutató teremben is. A látogatók nagy elismeréssel nyilatkoznak a kiállító művészek munkájáról, sokan dicsérik Herényi Jenő ,,Korsós nő" című alkotását. Több látogató hiányolja a Szovjetunióban rendkívül népszerű Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotásainak bővebb bemutatását. Nagy elismeréssel szólnak a vendégkönyv bejegyzései a magyar festők műveiről. „Amit nem lehet elfelejteni“ Az igazán jó filmekről nagyon keveset mond a tartalmi ismertetés. Képek szólnak szavak helyett: légkört, jellemrajzot, lélekrajzi motívumokat sűrítő képek. Beszélni róluk olyan nehéz, mint az egyszer megtalált, minden igényünket kielégítő művészi megfogalmazás ismeretében más, új,hatásában lefokozott megoldást keresni. Az „Amit nem lehet elfelejteni" című szovjet film is olyan produkció, hogy még a közel száz oldal terjedelmű forgatókönyv is valószínűleg csak jelezheti, a szavak tompító közegén át sejteti a gyöngéd figyelemmel kimunkált részletek árnyalatait, játékbeli finomságait , a képek dramaturgiáját. Hatásának titka, egyszerűsége, megható tisztasága. De ezt a témát nem is lehetett volna másképp filmre vinni. 1944-ben, a német megszállást sínylő orosz terület felett lezuhan egy amerikai bombázó. A személyzetből csak a másodpilóta, az angol Ralf Chadwick marad életben. A sebesült pilótát a kegyetlenül felégetett falu tanítónője, Jekatyerina Ivanovna menti meg. Fiát elvesztette, férje elesett, édesapja sírja felett még ki sem nőtt a fű, de ahhoz maradt ereje, hogy rejtse és meggyógyítsa a szövetséges angol hadsereg tisztjét. A falut is kiürítették, Katyerinának is mennie kellene, de dacol a halálveszéllyel: nem hagyja el Ralfot. Az iskola pincéjében bújnak meg, fejük felett német felderítők tivornyáznak, s van egy pillanat, amikor mindketten felkészülnek már az utolsó próbára. A veszély elvonul. Ralfot a gondos ápolás talpraállítja, indulhatnak a partizánokhoz. Útközben német katonákkal találkoznak. Az angol tiszt tűzharcba keveredik, le is terít két németet, de közben a tanítónőt is golyó éri. Ralf és kis kalauzok, Fedja Vaszjukov viszi a halálra sebzett Jekatyerinát a partizánok táborába. Moszkvából repülőgépet küldenek az angol pilótáért. Chadwick csak tíz év múltán, szovjetunióbeli látogatásakor tudja meg, hogy az erős szívű, nagyszerű Jekatyerina Ivanovna életét áldozta érte. Az egykori pilóta egyszerű szavakkal, tört orosz nyelven búcsúzik a kisdiákoktól, akik abban az iskolában fogadják a vendéget, ahol 1944-ben Jekatyerina elbújtatta: „Ti nem ismeritek a háborút, s ez nagyon jól van, de szomorú lenne, ha megfeledkeznétek azokról, akik mindent odaadtak értetek. Azért mondom ezt, mert sok emberrel találkoztam, aki mindenről megfeledkezett." A történet drámai feszültségétől, nagy belső pátoszától megérintett néző együttérző szorongással figyeli a képek és dialógusok pergését. S ahogy a film vége közeledik, a néző mind könnyebb szívvel figyel. A kiváló művészek — Szergej Geraszimov rendező, Tatjana Lioznova rendező, Arutjunov és Bogatkova operatőrök, a felejthetetlen TáráraJ Makarova és andrej Popov — erejéből nemcsak a részletek meggyőző ábrázolására futja. Nem hallgatják el: a szovjet tanítónő és az angol pilóta világnézete nem ugyanaz. Sok mindenről különbözik a véleményük, de még a vita csábításának sem engednek. Hű társak a nehéz időkben, közös az ellenségük, érzéseik, gondolataik is közösek, író és rendező finom mértéktartással, de félreérthetetlenül ezt a közösséget hangsúlyozza. Két világ találkozik e történetben, s mire a búcsú pillanatához érünk, igaz barátok válnak el egymástól. Dersi Tamás RÁDIÓMŰSOR Január 20, kedd KOSSUTH. 18,00: Hírek. — 18,13: Szív küldi. 18,40: Gyári sziréna. — 19,00: Tánczene. — 19,13: Pedagógusok a mikrofon előtt. — 19,35: Vidám népdalok. — 19,54: Mese. — 20,00: Esti krónika. — 20,25: Tánczene. — 20,32: Epeiosz, az ács. Rádiódráma. — 22,00: Hírek. — 22,15: Kommentár. — 22,25: Könnyű zene. — 23,07: Zenekari hangverseny. — 24,00: Hírek. — 0,10: Magyar nóták. PETŐFI: 18,30: Mi újság a nagyvilágban? — 18,40: Mátyás Mária énekel. — 19,00: Hírek. — 19,05: Orosz nyelvlecke. — 19,15: Hanglemezgyűjtők negyedórája. — 19,30: Hirdetőoszlop. — 19,40: Falurádió. — 20,00: Hangverseny a Zeneakadémián. — 20,45: Politikai aprószentek. — 21,00: Hírek. — 21,05: Zenés riport Türkevéres. — 21,40: Operettmuzsika. — 22,10: Művészlemezek. Január 21, szerda KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,40—7,59: Zene. — 8,10: Operarészletek. — 9,00: Szabadegyetem. — 9,30: Népi zene. — 10,00: Hírek. — 10,10: Gyermekrádió. — 10,30: Részletek a Csínom Palkó c. daljátékból. — 11,00: Gyári sziréna. — 11,20: Csárdások. — 11,40: Dalok. — 12,00: Hírek. — 12,10: Zenés séta az Egyesült Izzóban. — 13,15: Klasszikus operettek. — 14,00: Zenei előadás. — 14,45: Gyermekrádió. — 15,10: Ifj. műsor. — 15,30: Ljadova és Pantelejeva énekel. — 15,15: Levelezés. — 16,00: Hírek. — 16,10: Napirenden. — 16,15: Szív küldi. — 16,40: Könyvismertetés. — 16,45: Láttam Lenint. — 17,00: Gyermekrádió. — 17,15: Élő szóval — muzsikával. PETŐFI: 6,00—8,00: Zene. — 14,00: Hírek. — 14,20: Orosz nyelvlecke. — 14,40: Zenekari hangverseny. — 16,00: Sándor Judit és Simándy József énekel. — 16,30: Könyvismertetés. — 16,45: Népszerű vígoperák. — 17,30: Belga-Kongó. Előadás. — 17,45: Fúvószene. A Színház- és Filmművészeti Főiskola az 1959/60. tanévre felvételt hirdet a prózai színész, operettszínész és a filmoperatőri tanszakokra. Filmoperatőrnek csak érettségivel lehet jelentkezni, színészeknél kivételes tehetség esetén az érettségitől eltekintenek. Korhatár a színészeknél 17—22 év, a filmoperatőröknél 25 év. A tanulmányi idő mindhárom tanszakon 4 év. A felvételi kérvényeket rövid, a saját és szülei adatait tartalmazó életrajzzal együtt, 1959. április 1-ig kell beküldeni a főiskola igazgatóságához (Budapest, Vill., Vas utca 2/c). Bemutató: JANUÁR 29 . Szélesálmaiban is „Hazafiság és proletár nemzetköziség” címmel január 20-án, kedden délután 4 órakor előadást tart Ormos Tibor, az MSZMP VI. kerületi pártbizottságának titkára, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának tagja. Az előadás V., Váci utca 62—64. szám alatt lesz. Bemutató: január 22. □ 400 MŰVÉSZETI CSOPORT készül Pest megyében a Tanácsköztársaság évfordulójára. Szentendrén a színjátszók fesztiválján márciusban száz színjátszó-csoport legjobbjai szerepelnek. Áprilisban megrendezik a ceglédi zenei napokat, a megyei zenei iskolák ünnepi vetélkedését. □ A LENGYEL—MAGYAR , műsorcsere keretébert a lengyel rádió egyórás magyar hangversenyt közvetített. Mai soron Bartók, Kodály és a fiatalabb magyar zeneszerzőnemzedék művei szerepeltek, főként a budapesti rádió szimfonikus zenekarának tolmácsolásában. □ A VILÁGŰR MEGHÓDÍTÁSÁRÓL több szovjet tudományos ismeretterjesztő film készül. A „XX. század“ és a „Szputnyik“ című dokumentumfilmeken kívül az „Automaták a kozmoszban“ című filmből megismerkedhetnek a nézők a szputnyikok és az űrrakéta tudományos felszerelésével. A ,,Négylábú űrutazók* című film arról szól, hogyan készítették elő Lajkát és társait a nagy útra. A kijevi filmstúdió „Hív a világűr" címmel tudományos fantasztikus filmet készít. □ A PEREMVÁROSOK •dolgozóinak játszik a Madách Színház Kamaraszínházának együttese január 25-én, vasárnap délután a kőbányai Pataki István Művelődési Ház színháztermében. Fehér Klára „Nem vagyunk angyalok!’ című vígjátéka kerül színre. □ A KREML nemrégiben megnyílt színháztermében, amely a legkiválóbb szovjet színházi produkcióknak ad fórumot, nagy sikerrel mutatta be a Belorusz Állami Akadémiai Színház együttese Ivan Melezs „Születésünk napjai" című hősi drámáját. A darab Szovjet-Belorusszia megalakulásának első napjait idézi. □ A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ elhalasztotta Csíz*marék—Semsey „Érdekházasság” című vígjátékának bemutatóját. Helyette Oscar Wilder „Hazudj igazat” (Bunbury) című színjátékának zenés változata kerül színre. Zenéjét Bérgya András szerezte. Rendezője Ráday Imre. A bemutató február 21-én lesz. □ ZALAEGERSZEG irodalmi színpada a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján tartja első előadását. □ A RÁTKAY MÁRTON SZÍNÉSZKLUBBAN idősebb színészek beszélgettek tegnap egy „Zsül” becenevű színészről, azaz Zilahy Gyuláról, aki holnap lenne 100 esztendős. „Zsül” ■a századforduló egyik legnépszerűbb pesti művésze volt, könyveket is írt. A „Nagymama”, „Liliomfi” előadásain aratott nagy sikereket a Nemzeti Színházban, s ő volt Biliczky kadét a „Dolovai nábob leányá”-ban. □ A MISKOLCI Nemzeti Színház művészei február 6-án , a Diósgyőr-vasgyári művelődési házban mutatják be Aristophanes „Lysistrate“ című vígjátékát. Rendező: Hortvai István. SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: Borisz Godunov (A bérlet, 5. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: A szevillai borbély (7. bérlet, 5. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Bánk bán (7). — Katona József Színház: Lyuk az életrajzon (Abonyi-bérlet, 4. előadás, 7). — Madách Színház: Figaro házassága (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Nem vagyunk angyalok (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Pesti emberek (7). — Petőfi Színház: Svejk (7) . — Jókai Színház: Szélvihar (fél 8). — József Attila Színház: A kertész kutyája (7). — Irodalmi Színpad: Gábor Andor emlékest (8) . — Fővárosi Operettszínház: Három tavasz (7). — Blaha Lujza Színház: Bástyasétány 77. (7). — Állami Bábszínház: Csalavári Csalavér (10), János vitéz (3). — Vidám Színpad: 120 éven aluliaknak (fél 8). — Kis Színpad: Majd a papa . . . (7) . — Zeneakadémia: Antal István zongoraestje (F-bérlet, 4., 8 óra). — Kamaraterem: Hegedüs-Dallos Éva és Suhajda Mária hangversenye (8). . — Kamara Varieté (MEDOSZ-ban, Jókai u. 4.): A jövő század legénye (8) . — Budapest Varieté: Vannak még csodák (7). — Fővárosi Nagycirkusz: Az AEROS Cirkusz vendégjátéka (fél 4, fél 8).