Esti Hírlap, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

Opera — délelőtt Mozgalmas, népes volt ma az Erkel Színház környéke. Délelőtti színielőadást tartot­tak az épületben. Nem olyas­fajta főpróbát, mint amilyen új művek bemutatója előtt szo­kott lenni, s amire színházi bennfentesek jönnek el. Hét­köznapi előadás volt, de a szó legnemesebb értelmében. Diá­kok, fiatal munkások, munkás­nők. ..délutáni műszakosok“’ töltötték meg a nézőteret, hogy meghallgassák Rossini vígope­ráját. . ..Sevillai borbély“‘-t. Hétköznap délelőtt — mert már a két operaház is kevés ahhoz, hogy kielégítse az igé­nyeket délután és este, tehát meg kell nyitni — délelőtt is. Lelkes, dübörgő taps fogadta az előadást. A színpadon is fő­ként fiatalok énekeltek. Új ünnepnapok Szorgalmasan használom a naptárt. Elfogadom, mint az élet szükséges tartozékát. Itt tartom nyilván a rokonok, jó­­ismerősök születés- és névnap­ját, a nyári szabadság idő­pontját, hová kell mennem, mikor jönnek hozzánk, mikor kapok pénzt, mikor kell fizet­nem valamiért valakinek, így csinálom régóta, s bizonyára így csinálja más is, minden naptártulajdonos. Néhány év óta azonban új bejegyzésekkel bővülnek a naptárak. Nem egy időben és nem országosan. Máskor kerül elő a ceruza „ Ferencvárosban, Lágymányoson, Kőbányán, Pé­csett,'' Sopronban — hogy a helybeliek néhány napig szű­­kebb hazájuk múltját, jelenét, jövőjét ünnepeljék, bensőséges családi hangulatban. Nem pi­rosbetűs ünnepek ezek, de ün­nepek, akár ferencvárosi na­poknak, vagy pécsi ünnepi he­teknek nevezik őket. Nincsenek lampionos felvo­nulások, nincs tűzijáték, ökör­­sütés. De van hangversenyso­rozat. Vannak előadások, ahol a kerület, város távoli múltját, izgalmas jelenét, szép jövőjét ismertetik. Vannak kiállítások a városrész, város forradalmi harcairól, helyi és országos képzőművészek alkotásaiból, az ismert utcák, házak fotóban örökített képeiből. És vannak bálok, táncos mulatságok, ahol rokonok, ismerősök koccinta­nak, táncolnak, s növekvő büszkeséggel gondolnak arra, hogy ők ferencvárosiak, kőbá­nyaiak, soproniak, így és ezzel bővülnek a nap­tári bejegyzések. És újabb szá­lakkal kötődik az ember a so­kat koptatott, de sosem únt Utcákhoz, a barátokat, ismerő­söket védő házakhoz, szü­kebb hazánkhoz, városnegyedünk­höz, városunkhoz. P. F. Színházak szerdai műsora: Operaház: Rigoletto (H-bérlet, 9. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Gajane (8). — Nemzeti Színház: Két úr szolgája (7). — Katona József Színház: A tizen­kettedik baba nyara (7). — Madách Színház: Az ördög cimborája (7). — Madách Színház Kamaraszínhá­za: Száz nap házasság (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Pesti emberek (7). — Petőfi Szín­ház: Tizenkét szék (7). — Jókai Színház: A teremtés koronája (7). — József Attila Színház: Honvágy (7). — Irodalmi Színpad: Orosz és szovjet szatírák (Szovjet és Orosz Irodalmi bérlet, D-sorozat( 8). — Ödeg Színpad: Nebántsvirág (7). — Fővárosi Operettszínház: Nincs előadás. — Blaha Lujza Színház: Köztünk maradjon (7). — V­idám Színpad: 120 éven aluliaknak (fél 8). — Kis Színpad: Helénke boldog (7). — Állami Bábszínház: Csala­­vári (10), Hófehérke (3). Potyauta­zás (fél 8. szakmai előadás). — Könyv­klub: Szabó Mária—Harsá­nyi Győző hangversenye (8). — Bartók-terem: Bartók Béla Kama­razenekar hangversenye (8). — Ka­mara Varieté (MEDOSZ, Jókai u.): Különleges vidám nap (8). — Buda­pest Varieté: Nem gyerekjáték (7). — Fővárosi Nagycirkusz: Attrak­ciók randevúja (8). — Jégszínház: Ujjé a ligetben (fél 8). Tizenkilencen Érdekfeszítő olvasmány volt Fagyejev „Tizenkilencen” cí­mű regénye. Érdekfeszítő a re­gényből készült film is. Távol- Kelet, a szibériai őserdők vi­déke, polgárháború, japán in­tervenciósok, fehérgárdisták, s a túlerővel szemben álló, majd visszavonuló partizánok. A tör­ténelemből kihasított drámai háttér előtt az író művészi ere­jével ábrázolt figurák harca egymással, saját magukkal és a körülményekkel. . Micsoda emberek! Le via­szon, a csupa ín és csont pa­rancsnok, aki mindig tudja, mit miért kell csinálni. Moroz­­ka, a bányászból lett partizán, akiben az életet áldozó hős és a dinnyetolvaj megfér egymás mellett. Felesége, a sebesülte­ket ápoló Varja, ki olykor fél­relép, de őszintén siratja pár­ját. S a többiek is ... Sokuk­nál csak ösztönös és nem ha­tározott a harc vállalása. Em­berek hibákkal, erényekkel, de bátrak és hősök. A regényből jó forgatóköny­vet írt Alejevszkaja, Kálik és Rica­r­je­v. A forgatókönyvből jó filmet rendezett Kálik és Ricarjev. Kitűnő a túlerőtől szorongatott partizáncsapat visszavonulása a mocsáron ke­resztül, és áttörésük a völgy­szoroson. A rendezés és az operatőrök — Ardasnyikov, Szeregyin és Orazov — itt al­kottak különösen maradandót a vágtató lovasok és a halált köpködő géppuskacső váltako­zó képsorával. A szereplők kö­zül első helyre kívánkozik a S­evinszont alakító Kutyepov, a­­ Morozkát megszemélyesítő Ju­­­­matov, és Varja szerepében I Vihodceva, Vihodceva Szigetlakók A hét másik filmjét argen­ti­­nek forgatták, s nálunk „Szi­getlakók” címmel mutatták be. A víz, a nagy folyó állandóan munkában van: szigeteket épít, szigeteket rombol, miközben a tengert táplálja vize. Az itt élő emberek kemény, külsőleg rideg életét mutatja be a for­gatókönyvíró és rendező Lu­cas Demare. Az életösztön, az akaraterő és a vad természet örökös harca adja a drámai, olykor megrázó történetet. Itt még a szeretet is valahol a lé­lek mélyén vibrál, s csak meg­rázkódtatások hozzák a felszín­re. Jó film a Szigetlakók, mert egyszerű eszközökkel, de mű­vészi erővel mutatja a valósá­got. Kár, hogy a feleslegesen visszatérő képsorokkal lefogták a cselekmény lendületét. A Németországból emigrált poli­tikai menekült története sem illeszkedik szervesen az egész­hez. Tita Merello, Arturo Gar­cia Buhr, Roberto Fugazót, Alita Romano személyében jó színészeket ismerhetünk meg. Pesold Ferenc ­ A MÚLT HÉTEN meg­kezdték a fóti Gyermekváros óvodai pavilonjainak képzőmű­vészeti díszítő munkáit. Az el­fogadott kartonok alapján szá­mos művész kapott megbízást, közöttük Kovács Margit kerá­mia-, Reich Károly és Würz Ádám farost-, Imre István, Rákosi Zoltán és Schey Ferenc freskó-, Z. Gách György mű­márvány munkája. □ GARAY GYÖRGY hege­dűművész tegnap hangverseny­­körútra Csehszlovákiába uta­zott, ahol Karlovy Varyban, Mlada­ Boleslavban és Hradec- Kralovéban ad szólóesteket. □ A PRÁGAI Városi Ka­mara Színházban holnap lesz Mesterházi Lajos „Pesti embe­rek’“ című darabjának pre­mierje. □ DORATI ANTAL, a vi­lághírű magyar származású karmester júniusban két hang­versenyt vezényel Angliában. Június 5-én és 12-én lesz kon­certje Londonban. Június 8-án Kentner Lajos ad zongoraestet. □ BUDAPESTRE ÉRKE­ZETT Arta Florescu, a buka­resti Állami Operaház drámai szopránénekesnője, aki szom­baton, május 23-án lép fel az Erkel Színházban a „Tosca” címszerepében. A NAGYSZABÁSÚ Händel­film előkészületeit kezdték meg a Német Demokratikus Köztársaságban. A film témája Händel olaszországi éveinek története, valamint angliai operatársulat alapításának his­tóriája. □ A SZENTENDRÉN ÉLŐ képzőművészek alkotásaiból kiállítás nyílik a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban május 24-én. ŐSZÁZADSZOR JÁTSZOT­­TA a Pest megyei Petőfi Szín­pad Seribe „A nők harca” cí­mű színművét Földeák Róbert rendezésében, Ágh Évával és Lendvai Gyulával a főszerep­ben. KÖNYVEK KÖZÖTT Balázs Anna: Egy öregember szerelme Az írónőnek e kötetben egy­­begyűjtött novellái majd mind­egyikét ötletesség és gondos lélekrajz jellemzi. Az árnyala­tos motiválás a fő erőssége Ba­lázs Anna elbeszéléseinek. Igen finoman rajzolja meg például a kötet egyik legérdekesebb novellájában, „A szemtanú”­­ban Molnár Szilvesztert, a mindentől és mindenkitől ret­tegő, csigaházába húzódó, az elhallgatott szavakat diadal­ként felfogó kispolgárt, s bár a novella adósunk a válasszal — megváltoztatta-e Molnárt az ellenforradalom? —, a Herz-fé­­le „elvtárs urak” lelepleződé­se, a vágóhídi könyvelő tragi­komikus figurája erősen meg­ragadja, elgondolkoztatja az Olvasót.. Lírai színekben gazdag a kö­tet címadó elbeszélése, amely az idős szobrászról szól, aki egy alacsonylelkű, számító leányhoz fűződő, megalázó kapcsolatát elpusztíthatatlan életerőt sugárzó, nemes értékű szoborrá oldja fel. (A leány züllött környezetének rajza egy kissé naiv.) Gyöngéd humaniz­mus hatja át az 1951-ben írt „Az orvos meggyógy­ul” című novellát és ironikus motívu­mok elegyednek a lélekrajzba „A szép ember” című írásban. Egy pénzvágyó asszony rabsá­gában elaljasodott, elkárhozott férfi tragédiáját jeleníti meg a „Gyűlölet” című novella, mű­vészien sűrítve esztendők ka­landjait, hajszoltságát, bűnét. Tán nem túl széles a skála, amelyen Balázs Anna novellá­iról művészete játszik, ám az érdeklődés, az élményanyag sokoldalúságát az írónő a lelki folyamatok intenzív ábrázoló­­­sával pótolja. Egy, az emberi sors mélységeit kutató, a bot­lásokat és gyöngeségeket meg­értő, az új társadalom új lehe­tőségeit hirdető író arcképe bontakozik ki az „Egy öreg­ember szerelme” majd húsz esztendő termését átölelő “no­velláiból. Molnár Ágnes mű­vészi címlapján azt a vad és kegyetlen Rózsit láthatjuk, aki­nek alakját Russay szobrász — a címadó írás hőse — maradan­dó értékű művé nemesítette. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Babits-Juhász-kosztolányi levelezése Értékes része ez a kötet an­nak a dokumentumanyagnak, amelynek kiadása elősegíti a XX. század első évtizedei ma­gyar irodalomtörténetének fel­tárását és értékelését Három évtizedet — 1904-től 1934-ig — ölel át a három nagy költő le­velezése, amely — Török So­phie, Kilényi Irma és mások jóvoltából — ha nem is hiány­talanul, de javarészt fennma­radt az utókor számára. A szá­zad eleji fiatal magyar értelmi­ség sajátos gondolatvilága, út­keresése, a „Nyugat"-ot meg­előző kísérletek, a „Nyugat“’ alapításának a munkatársak elméjében tükröződő jelentősé­ge, az új magyar irodalomért,, s az új magyar irodalom körül kibontakozó küzdelmek repre­­zentálódnak ezekben a levelek­ben, amelyek érdekesen egészí­tik ki a fiatal Adyra és Móricz Zsigmondra vonatkozó (nemré­giben napvilágot látott) do­kumentumgyűjteményeket és Gellért Oszkár tanulságos me­moárjait. A levelek megerősítik az új magyar irodalomtörténetírás­nak azt az álláspontját, hogy a három barát közül Juhász Gyu­la volt az, aki mindvégig tö­retlenül kitartott a haladás eszméi mellett, és bár a világ­ról és a társadalomról kialakí­tott nézetei nem voltak men­tesek a naivitástól sem, tiszta szívével rögtön megérezte Ady korszakos nagyságát és bará­taival szemben­­is kitartott a nagy forradalmár poéta mel­lett. Babits politikai és világ­nézeti hullámzásait (a „Jónás könyvé”-vel végül is fel­rob­bantott), elfiliszteresedését köl­tészetéből­­ ismertük már, s mégis szíven üt a sok tekintet­ben zavaros, de az igazságot, a jelenségek okát kereső fiatal Babits és a férfi Babits óvatos, hidegen udvarias hangvételé­nek különbsége. Kosztolányi leveleiből megvesztegető szel­lemesség, férfibáj, színesség és­­ sok kicsinyesség sugárzik. Belia György, huszadik száza­di irodalmunk tehetséges kuta­tója értékes, fontos munkát végzett a kötet sajtó alá ren­dezésével. Mintaszerű jegyze­tei minden lényeges adalékot ismertetnek, anélkül, hogy fe­lesleges fecsegésnek adnának helyet. (Akadémiai Könyvki­adó ) A. G. OPERA REZSŐK most megjelent új divatsz­ekrben kaphatók: ( Opera Bolt VI., Népköztársaság útja 43. , Levendula Bolt VI., Lenin körút 66. ( levendula Bolt V., Váci utca 9. Illatszerbolt V., Petőfi Sándor utca 11.­­ Illatszerbolt V., Váci utca 18. ( Illatszerbolt V. Petőfi Sándor utca 3. Illatszerbolt XIII., Szent István körút 22.­­ Illatszerbolt XIII., Szent István körút 4. , Drogéria V., Kossuth Lajos utca 10. , Illatszerbolt VII., Lenin körút 30. Illatszerbolt XI., Bartók Béla út 52. ÉS AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZAK­­ ILL­ATSZEROSZT­ÁLY­AIN A gottwaldovi filharmonikusok koncertje a Vasas Székházban Fontos kultúrpolitikai céllal hozták létre 19­86-ban — a Ba­­ta-gyár kis f­úvósegyüttesének utódjaként — a gottwaldovi ál­lami filharmóniai zenekart, hogy a csehszlovák munkások­kal, ifjúsággal ismertesse és kedveltesse meg a komoly mu­zsikát. A vasasszakszervezet vendégeként hazánkba érke­zett nyolcvantagú együttes a Vasas-székházban tar­tott bemutatkozó koncertjén meggyőzően bebizonyította, hogy kitűnően gyakorolja ne­mes és szép hivatását, új ba­rátokat szerzett nálunk is. Jól felkészült művészgárda nyújtott élményt műsorával, elsősorban a csehszlovák kom­ponisták műveinek hiteles tol­mácsolásával. Smetana Eladott menyasszony című operája nyitányának egészséges hangvé­telével, a nálunk kevéssé is­mert Suk Fantasztikus scher­­zójának színes megszólaltatá­sával, Dvorak Új világ című szimfóniájának sok szépséget kibontakoztató előadásával megérdemelten nagy sikert aratott az együttes és nagy­tudású, mindössze huszon­nyolc éves karmestere, Eduard Fischer. Liszt A-dúr zongora­­versenyét a tehetséges Jakuts Éva játszotta, sajnos, nem a legmegfelelőbb hangszeren. A­­ szép estétől fellelkesült közön­ség tapsaira Dvorak XV. és VIII. szláv táncát adta elő az együttes — nagyszerűen. (—a) Hanoiban, a kelet-ázsiai körút egyik állomásán Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke az Operaház balettművészei között. A kínai, koreai, vietna­mi körútjáról visszatért magyar balettegyüttes a Kulturális Kapcsolatok Intézetében ma délután számol be élményeiről a sajtó képviselőinek. Könyvtár a 6—14 éveseknek A közelmúltban a Liszt Fe­renc tér 6. szám alatt új, mo­dern, kilencemeletes bérpalota építését kezdték meg. Itt a földszinten rendezik majd be az ország első önálló gyermek­­könyvtárát. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár területi háló­zatában 27 helyen működik je­lenleg gyermekrészleg, de ezek csak részben elégítik ki az igé­nyeket. A Liszt Ferenc téri központi gyermekkönyvtárat modern pedagógiai elvek alapján, kor­szerű berendezéssel látják el. Szabadpolc-rendszerű kölcsön­zést vezetnek be: az olvasók kiválaszthatják a kért könyve­ket, s a felnőttekhez hasonlóan böngészhetnek. Életkori sajátosságaiknak megfelelően, külön olvasót rendeznek be 6—10 évesek, va­­lam­int a 10—14 évesek részére. Kölcsönzőterem, előadások ré­szére alkalmas terem, ruha­tár és még számos más helyi­ség lesz még. Külön tervezik a bútorzatot, klubfotelokkal, eh­hez illő asztalkákkal, derűs, élénk színű falakkal, padlóval, földig érő üvegablakokkal, kü­lönleges világító berendezéssel és sok virággal. A termekben folyóiratállványokat, vitrine­ket helyeznek el. Az előadóte­remben rádió, televízió és ve­títőfülke áll rendelkezésre. Úzy tervezik, hogy a könyvtárban egésznapos szolgálatot tarta­nak az olvasók számára, a köl­csönzés azonban megszabott időben lesz. A gyermekkönyvtár egyben gyakorló könyvtára lesz a buda­­pesti részlegeknek, pedagógiai kísérleteket folytatnak májd itt az olvasók érdeklődéskö­­rének alakításával, irányításá­val. Az itt tapasztaltak alapján a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár hálózatának 15 éves fej­lesztési terve szerint a mun­káslakta kerületekben is léte­­sítenek korszerű gyermekrész­­legeket. A könyvanyag gyűjté­sét már megkezdték, nagy gonddal választják ki a leg­megfelelőbbeket, hogy csupa új és szép könyv várja a láto­gatókat. A kb. háromezer ol­vasót ellátó könyvtárat 15 ezer kötet különböző, gyermekeket érdeklő könyvvel nyitják meg, de ez a szám később 20—25­0 ezerre emelkedik. RÁDIÓMŰSOR Május 20 — szerda. KOSSUTH: 18,45: Ismerkedés a gyárral. — 19,00: Két operettnyitány. — 19,15: Ifjúsági műsor. — 19,40: Az Állami Népi Együttes zenekara. — 19,54: Mese. — 20,00: Esti krónika. —­­ 20,30: A Magyar Rádió Szimfonikus­­ Zenekara. —■ Közben: 21,10: Verses­­ összeállítás. — 22,00: Hírek. — 22,20:­­ Ügetőverseny-eredmények. — 22,25:­­ Tánczene. — 23,00: Esti kórusmu- I zsika. 23,20: Operettrészletek. —­­ 24,00: Hírek. — 0,10: Bach, a-moll ! szólószonáta. PETŐFI. 18,00: Verbunkosok, népdalok. — 18,15: A magyar hon szépségei. A Vértes vadonéban. — 18,43: Tánc­parafrázis. — 19,00: Hírek. — 19,05: Hangverseny a stúdióban. — 19,40: A kesztyű. Vers. — 19,45: Sport­híradó. — 20,00: Operettrészletek. — 20,40: Falurádió. — 21,00: Hírek. — 21,05: „Anyakönyvvezető elé lép­het.” A menyasszonyok — vőlegé­nyek iskolájának nyilvános záró­vizsgája. — 22,45: Schumann-dalok. — 23,00: Hírek. Május 21 — csütörtök. KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,40—7,59: Zene. — 8,10: Népi zene. — 8,55: Édes anya­nyelvünk. — 9,00: „Opusz tanár úr”. Rádiójáték. — 9,40: Charles Imbert énekel. — 10,00: Hírek. — 10,10: A pacsirta. Elbeszélés. — 10,30: Bordalok, vidám kettősök. — 11,00: Fényben, viharban. Regény­­részlet. — 11,20: Eljegyzés lámpa­­fénynél. Operettrészletek. — 12,00: Hírek. — 12,10: Hangverseny a pé­csi stúdióban. — 12,45: Jancsó Ad­rienne énekel. — 13,00: Fodor Jó­zsef versei. — 13,10: Zenekari hangverseny. 14,00: Fiatalok sakk­iskolája. — 14,10: Üzenetek a Bu­dapesti Ipari Vásárról. — 14,30: Tánczene. — 15,00: Hírek. — 15,10: Olasz madrigálok. — 15,30: A csa­tornák fölött. Elbeszélés. — 10,00: Napirenden ... — 16,05: Egy falu — egy nóta. — 17,00: Hírek. — 17,15: Liszt Ferenc ifjúsága. III. — 17,45: Lányok, asszonyok . .. PETŐFI: 5,00—7,59: Zene. — 8,00: Hírek. — 14,15: Kamarazene. — 15,00: Fúvós­­zene. — 15,20: A külföldi sajtó ha­sábjairól. — 15,30: Verdi-operákból. — 15,50: Tánczene. — 16,10: Balzac­­ról, születésének 160. évfordulóján. — 16,40: Ifjúsági rádió. — 17,15: A háziállatok története. I. — 17,30: Operettrészletek. A CIRKUSZ MŰVÉSZEI Látványos, színes szélesvásznú szovjet film Május 21-től KIZÁRÓLAG a Corvin moziban. Korhatár nélkül!

Next