Esti Hírlap, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-20 / 221. szám
II. évfolyam, 221. szám. 16 négytalálatos szelvény a lottón A nyeremény egyenként 169 334 forint A 38. játékhéten 3 612 471 szelvény vett részt a sorsoláson, öt találatot egyetlen játékos sem ért el. A négytalálatos szelvények száma 16, nyereményük egyenként 169 334 forint. Háromtalálatos szelvény 2929 darab volt, ezekre 462 forintot fizetnek. Két találatot 90 719-en értek el, így 14,90 forint jut egy szelvényre. Majdnem másfélmillió látogató 40 milliós forgalom a mezőgazdasági kiállításon Közel másfélmillió látogatója volt az idei mezőgazdasági kiállítás és vásárnak. A vásáron több mint 250 ezer sorsjegyet adtak el, amely 60 százalékos emelkedést jelent a tavalyihoz viszonyítva. Az elmúlt évi számadatokkal szemben az idén 850 ezer vidéki látogatója volt a kiállításnak, 40 százalékkal több, mint 1958- ban. A politechnikai oktatást nagymértékben segíti, hogy az általános és középiskolás tanulókat megismertették a kiállításon a magyar mezőgazdasági gépek és más termékek legújabb eredményeivel. Ebben az évben több mint húsz százalékkal nőtt az iskolai látogatók száma: mintegy 300 000 általános és középiskolai tanuló látogatta meg a kiállítást. A kereskedelem jóval nagyobb forgalmat bonyolított le, mint eddig bármikor. Az eddigi számadatok szerint a vásár minden kereskedelmi szervét beszámítva, mintegy 40 millió forint a forgalom. Ma délelőtt sajtótájékoztatót tartott Jómi Endre, a Magyar Kereskedelmi Kamara sajtófőnöke. Tájékoztatójában ismertette a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat pavilonjában kiállított műanyag-bemutatót, amely a kiállítás második díját nyerte el. Használt a bírságolási rendelet Tisztábbak a budapesti utcák A budapesti utcák tisztábbak lettek a néhány héttel ezelőtt megjelent bírságolási rendelet óta — mondották a Fővárosi Köztisztasági Hivatalban. Elsősorban a gyalog járók tartják be a rendet Kevesebb a szemét az autóbusz-, villamos- és trolimegállóhelyeken is. A Köztisztasági Hivatal az utcák rendbentartására még az idén háromszáz úttisztító munkást akar felvenni, és az év végéig ezer darab szemétgyűjtő kosarat helyez el a fővárosban. A járókelők rendesebbek , ugyanez azonban nem tapasztalható a szállító vállalatok kocsivezetőinél. Az építkezéseknél még ma sem tartják be a szabályrendeletet, és a kereskedelem sem veszi figyelembe a higiéniai előírásokat. A dömpereket, teherautókat, a tüzelőszállító kocsikat túlságosan megrakják, és így azokról menet közben lehullik sok tisztátalan anyag. Legutóbb egy meszet szállító teherautó nyolc kilométer hosszan szennyezte be mésszel az utat A gyermekbénulás megelőzéséről tanácskozik a Magyar Mikrobiológiai Társaság kongresszusa A Magyar Mikrobiológiai Társaság az Akadémia rendezésében szeptember 22—23— 24-én az Országos Közegészségügyi Intézetben tartja második kongresszusát. A tanácskozáson megjelenik negyven külföldi tudós, közöttük a mikrobiológia több élvonalbeli képviselője. A kongresszus után, szeptember 25-én nemzetközi tudományos ülés lesz. Száznál több előadás hangzik majd el. A legnagyobb érdeklődés a járványos gyermekbénulás elleni új oltóanyag széleskörű alkalmazásával szerzett tapasztalatok megvitatását előzi meg. Sabin amerikai professzor, a gyermekbénulás elleni természetes védettség elérésére a himlő- és diftériaoltáshoz hasonló eljárást dolgozott ki. Módszerének lényege, hogy gyengített vírustörzseket állít elő, és ezeket juttatja a szervezetbe, ahol hatásukra nem fejlődik ki a gyermekbénulás, ellenben a szervezet a vírusok ellen megfelelő védőanyagot termel immúnissá válik. Csumakov és Szmogyincev szovjet professzorok ismertetik a kongresszuson az új oltóanyaggal több mint hatmillió emberen végzett oltás eredményeit. Szóba kerülnek még a tanácskozáson a Salk-vakcin alkalmazásának, az influenzavírus, az agyvelőgyulladás vírusai és több növényi és állati vírus kutatásának eredményei is. Levelező hét október 5—11-ig Több mint 80 esztendővel ezelőtt alakult meg a világ postaintézményeinek nemzetközi összefogása, az egyetemes postaegyesület. Azon a héten, amelyre az október 9-iki évforduló esik, egy tavalyi határozat értelmében az egész világon levelező hetet rendeznek. A posták ilyenkor udvariasan felhívják látogatóik figyelmét arra: nincs-e megválaszolatlan levelük otthon, nincs-e barátjuk, vagy ismerősük a távolban, akit üdvözölni szeretnének. Szorgalmazzák a nemzetközi levelezést is a levelező heteken, mint az emberek és népek közötti kapcsolat elmélyítésének eszközét. A Magyar Posta október 5-től 11- ig rendezi meg a levelező hetet. Erre az alkalomra október 4-én egy 60 filléres bélyeget bocsátanak ki, amelynek rajza emlékeztet arra, mennyi barátságot és szeretetet fejez ki egy kedves levél. A posta a levélforgalom tavaly is tapasztalt 30—40 százalékos emelkedésére felkészült. Ítéletet hirdettek a mskolci postarabló bűnperében Két napig tartott a 22 éves miskolci fegyveres postarabló bűnperének tárgyalása. Tegnap délután 2 órakor ült össze ismét a Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa a Borsod megyei Bíróság nagytermében, hogy ítéletet hirdessen Makai János miskolci lakos bűnperében. A népbírósági tanács Makai Jánost a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, különösen nagy kárt okozó rablás, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett szándékos gyújtogatás, fegyver- és lőszerrejtegetés bűntettében bűnösnek mondotta ki és ezért összbüntetésképpen halálra ítélte. Az ítélet nem jogerős, a vádlott fellebbezett és kegyelmet kért. Gyufacimke-kiállítás nyílik ma délután az Egressy Klubban. A „Ki mit gyűjt" társaságnak háromezer tagja van és 341 csoportja szerte az országban. Az afrikavadász fürdőszobája I (A Wiener Illustrierte karikatúrája) 1959. szeptember 20. vasárnap A szovjet tudósok segítsége a magyar kutatók munkájához A magyar—szovjet tudományos műszaki együttműködés keretében több magyar és szovjet testvér-kutatóintézet, közös munkatervet dolgozott ki. Együttműködési megállapodást kötött a magyar és a szovjet gyógyszeripari kutatóintézet. Új antibiotikum-törzseket kaptak szovjet kollégáiktól a magyar kutatók. A Kőolajipari Tröszt fúrótechnikai laboratóriuma szakemberei részletes betekintést nyertek a szovjet olajipar korszerű mélyfúrási technikájába. A szovjet és a magyar faipari kutatóintézetek közösen az eddiginél jobb ragasztóanyagot és festési eljárást dolgoztak ki. Ezzel mindkét országban jobb minőségű bútorok készülhetnek gyorsabban. A Járműfejlesztési Intézet a szovjet autóipari és traktorfejlesztési intézet szakembereivel kidolgozott közös munkaterv alapján több probléma megoldásához kap segítséget a Szovjetunióból. A legjobb magyar eredményekkel ugyanakkor megismertetik a szovjet intézet munkatársait. Hasonló együttműködési tervet dolgozott ki a két ország textilipari kutatóintézete. A növényolaj- és háztartás-vegyipari kutatóintézetek — a többi között — több mosószer receptúráját cserélték ki. ii alapot néztem magamIV. nak az őszre és mármár kiválasztottam egy százötvenforintos nyúlszőrt, amikor a boltos elszólta magát és visszaléptem az ügylettől. Dicsekedett, hogy jól indult a szezon, csak egy baj van. Az nevezetesen, hogy az olcsó kalapokat, az 50—60 forintos gyapjút nem akarják venni. Mindenki a 150—160 forintos nyúlszőrt keresi. Különösen a vidéken. Megesik nemegyszer, hogy a vevőnek tetszik a kalap, felpróbálja szemközt, pillant a tükörbe jobbprofilból pillant, balprofilból, és amikor minden tekintetben kiállta a próbát, az árat kérdi. — ötvenhat forint — mondja a boltos. Meghökkenve kapja föl fejét az ügyfél és igen-igen sértődött hangon szól: — Kinek néz maga engem? Csak nem gondolja, hogy ötvenforintos kalapot teszek a fejemre?? Megvetőleg löki vissza, mert mit szólnak a lányok, ha fülükbe jut, hogy kódiskalapban grasszál? — Pedig tessék elhinni — mutat a boltos egy barnát —, becsszavamra a leg- Bajban a kalapipar prímább gyapjú, a százötvenes nyúlszőr nem éri a háromszorosát, a dupláját se nagyon! És mindenáron rám akarta felkelni a gyapjút. Nem vettem meg. Ám a nyúlszőrt sem. Régi haszonleső családból származom, azonnal láttam, hogy az idén ötven forintért jutok nyúlszőrhöz. Mert mi a helyzet? Valamikor először az árát kérdeztük, most, úgy látszik, fordítva van. Nem Tcell az olcsó. Ha ez országos jelenség, nyakán marad a kereskedelemnek. Tenni kell valamit. Mit lehet? 1. Felemelni a gyapjúkalap árát. Ki mer vállalkozni rá? Régi tapasztalat, hogy aki árat emel, azt attól kezdve oly hevesen furdalja a lelkiismeret, hogy soha többé nem tud aludni. 2. Rábeszélő és lebeszélő embereket alkalmazni. Bejön a pacák és 150 forintos kalapot kér, mire közbelép a rálebeszélő, s szép előadás keretében megmagyarázza, hogy nézd pajtás, miért veszed azt a vacak nyúlszőrt, amikor ötvenért már valódi gyapjút kapsz? 3. Divatba hozni a hármategyfejre kalapot, azaz a sajtóban, rádióban propagálni, hogy jól öltözött ember az idén három gyapjút hord egymás tetején. 4. Megcserélni az árat, a nyúlszőrt mérni ötvenért, a gyapjút százötvenért. Persze sokáig ez se megy, mert akkor meg a nyúlszőr marad a nyakunkon. Egy-két napig mindenesetre csináljuk, csak addig, amíg én megveszem a magamét, aztán bevezetjük a dinnye-árrendszert. Vidéken divat, amikor a paraszt fél, hogy nyakán marad az egész kocsival, feláll, kikiáltja, hogy nincs kis dinnye, nincs nagy dinnye, egyre-másra ugyanaz az ár! És nincs válogatás. Ez lesz a kalappal. Nincs ötvenes, nincs százötvenes, hetvenöt az ára egyre-másra, a vevő behunyja a szemét és fejébe nyomják a soron következő kalapot. Odakint aztán cserélgethetik. Kissó A Petrik Lajos Vegyipari Technikum jubileuma Nyolcvanéves az egykori Középipari Tanoda, az első szaktanáráról elnevezett Petrik Lajos Vegyipari Technikum. Fennállása alatt 7300-an végezték el a nagymúltú tanintézetet, amelynek volt növendékei között országos hírű szakemberek, kitűnő kutatók, mérnökök, vállalati igazgatók vannak. A Vasas Kultúrotthon dísztermében ma délelőtt tartott jubileumi ünnepségre eljöttek a technikum tanulói, volt diákjai, tanárai, az állami és társadalmi szervek képviselői, a budapesti és vidéki vegyipari üzemek vezetői. Az elnökségben helyet foglalt Szekér Gyula nehézipari miniszterhelyettes, ott volt többek között Groscsik János, az iskola volt neves tanára, Ádám Manóné, az első női ipariskolai hallgató, Schmidek Zsigmond, az iskola 1901- ben végzett diákja. Az ünnepi beszédek és előadások után az iskola tanulói és volt diákjai műsort adtak. A jubileumi ünnepség a végzett növendékek „Baráti Körének" megalakításával ért véget. ÚJ IKARUS-BUSZ A KÖRÚTON Az új 620-as autóbuszok ma reggel megjelentek a főváros utcáin. A tíz modern, ülőkalauzos, mikrofonos kocsi a 45-ös vonalán közlekedik. (Bozsán felvétele) Megváltozik a 39-es busz útvonala 5/A jelzéssel betétjáratot indít a Fővárosi Autóbuszüzem szeptember 21-től a reggeli és a délutáni nagyforgalmú időben az 5-ös Moszkva tér és Dózsa György út közötti vonalán. Ugyancsak szeptember 21-től módosították a 39-es járatot, hogy a János Kórháznak a Nyugati pályaudvarral közvetlen összeköttetése, legyen. A 39-es autóbusz — a Lánchíd helyett — a Mártírok útján, a Margit-hídon, a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Madách téren át közlekedik. A megállóhelyek azonosak a 12-es és a 6-os járatokéval. A 143-as gyorsjárat szeptember 19-én estétől megszűnik, mert kevesen vették igénybe. Már készítik a vidékre költöző üzemek terveit Lakóházak a törzsgárda részére amely új, korszerű gyártmányok kísérletezésével foglalkozik. A KGMTI már elkészítette az új szombathelyi gyár átalakítási terveit. A kecskeméti volt Huszár-laktanya épületeibe kerül a Reszelőgyár. Tervezését és építését 2 ütemben végzik. Az első ütem szerint 8 épületet alakítanak át, ahol még ez évben megkezdik az úgynevezett tűreszelők gyártását. November végére a tervező iroda valamennyi tervvel elkészül, s így még jövő tavasszal megkezdődhet a gyár nagycsarnokának építése. Ugyancsak Kecskeméten, a volt Táncsics-laktanyában kap majd helyet a Malomgépgyár, amelynek már 1960-ban meg kell kezdenie a termelést. Szeged városa is hamarosan jelentősebb új üzemhez jut. A volt lovassági laktanyában helyezik el a Kábel- és Sodrony kötélgyárat. Az új szegedi üzemnél sem várják meg a teljes gyár felépítését, hanem az egyes üzemrészek folyamatosan kezdik meg termelésüket. Az egyik lovarda épületében — a már elkészített tervek alapján — még ebben az évben megkezdik a termelő munkát. A Kábel- és Sodronykötélgyár vezetői már most gondoskodnak arról, hogy Szegeden zavartalanul menjen a munka. A nagy alföldi városból felhozattak a pesti gyárba 35—40 — már most szerződtetett — munkást, s betanítják őket a gépek kezelésére. A többi vidéki üzem — érthetetlen módon — vonakodik ettől az előrelátható szakmunkásképzéstől, s csak a minisztérium közbeavatkozására vállalkozott a Remix-gyár a munkások hasonló betanítására. Sátoraljaújhelyen komoly gondot old meg a Budapesti Fémlemezipari Művek odatelepítése. Ebből a városból több mint két és félezer helyi lakos jár el távoli helyekre dolgozni. Most ezeknek az embereknek jó része munkaalkalmat talál az egykori villanyteler átalakításra kerülő épületeiben. Ennek a gyárnak teljes terveit csak a jövő év májusára készítik el. Az egri Autóalkatrészforgácsoló Vállalat ad helyet a Hajtóműgyárnak. A, új üzemrészekkel bővülő régi gyárban most már elegendő hajtóművet készíthetnek a fejlődő kombájngyártás részére. Egerben is 1960-ban kezdik meg a jelentős átalakítási munkálatokat. Valamennyi vidékre kerülő pesti üzem közelében lakóházakat is építenek a fővárosból leköltöző gyári törzsváros részére. Üzemenként 30—35 szakember, mérnökök, technikusok és főként szakmunkások tartanak együtt a költöző gyárral, hogy fennakadás nélkül biztosíthassák a folyamatos, zökkenőmentes termelést. Már több ízben hírt adtunk arról, hogy a főváros túlzsúfoltságának csökkentéséért több budapesti üzemet, vagy üzemrészt vidékre telepítenek. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodájában készítik a vidékre kerülő gépipari üzemek új épületeinek terveit. Természetesen, ahol mód van rá, az új üzemeket a már meglevő épületekben helyezik el, s így nincs szükség költséges beruházásokra. Így például a Remix-gyár a szombathelyi volt Táncsicslaktanyába kerül. Budapesten csak az a gyárrészleg marad. Társadalmi bizottság ellenőrzi a XIII. kerületi fiatalok iskolán kívüli magatartását A XIII. kerületi Népfrontbizottság kezdeményezésére a tömegszervezetek és a tanács oktatási osztályának képviselőiből társadalmi bizottság alakult. Feladata, hogy figyelemmel kísérje a tanulóifjúság iskolán kívüli magatartását, és segítséget nyújtson ott, ahol arra szükség van a szülők, vagy az illetékes szervek megkeresése útján. A bizottság első ellenőrző körútját pénteken este tartotta Frey Endre népfronttitkár vezetésével. Jártak többek között italboltokban, büfékben, zenés szórakozóhelyeken, mozikban, hogy meggyőződjenek róla, érvényesítik-e a fiatalok szempontjából e helyeket érintő hivatalos rendelkezéseket. Az ellenőrzés első tapasztalatai arra mutatnak, hogy a főváros egyik legnagyobb munkáskerületében a társadalom mindjobban átérzi azt a nagy felelősséget, amely az ifjúság helyes irányú nevelésében ráhárul.