Esti Hírlap, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-27 / 124. szám

A nagy családok Regények filmváltozatairól általában nem sok jót mondha­tunk, viszont örömmel jelent­jük, hogy a Maurice Druon Goncourt-díjas regényéből ké­szült film, „A nagy családok" — tiszteletre méltó kivétel. Denys de la Patelliére rendező az írói szemlélet bátorságát és a mondanivaló művészi erejét nemcsak átmentette, hanem a filmművészet sajátos eszközei­vel, mértéktartó, s mindig ere­deti ötleteivel is hatásossá tet­te. A történet a nagy családre­gények mai változata; francia nagytőkés család belső harcá­ban, milliomosok gyűlölködő, bosszúvágyó vetélkedésében sok mindent sejtet a kapita­lizmus meghasonlottságáról, embertelenségéről. Még jobb lehetett volna ez a film, ha legalább jelzésekben utal a Schoubler-család és a többi „nagy család” egyeduralmának mindenhatóságát veszélyeztető társadalmi harcokra, s olyan erőket sorakoztat fel ellenük, amelyekkel nem lehet — mint egymás között — megbékítő al­kut kötni. író és rendező gondosan ügyelt arra, hogy jellemfesté­sük árnyalt legyen, az élet lo­gikáját kövesse. A sematizmus­tól való jogos félelmükben azonban helyenkint kisikla­­nak. Hol Noel Schoudler, hol pedig okos reformer szerepé­ben tetszelgő fia, Francois vá­lik mértéken túl rokonszenves­sé. A kedvünkre való produk­ciót kiváló színészek, a leg­nagyobbak közé emelkedett Jean Gabin, Bernard Blier és Pierre Brasseur alakítása is ér­tékessé teszik. A magyar szink­ron elég jól sikerült. .. Hely a tetőn Jó ez az angol film, annak ellenére az, hogy az ötlet nem új, sőt, sablonos: a társadalmi ranglétrán az út a milliomos lány szívén keresztül vezet fel­felé. Mégis jó ez a film, mert az író, rendező, és a színészek olyan embereket varázsolnak, akiknek árnyékuk is van, olyan történetet mutatnak be, amit el is hiszünk és olyan őszintén, hogy igaznak érez­zük. A városba került fiatal­ember szívós törtetése egyálta­lán nem szimpatikus és még­sem tudjuk részvétünket elfor­dítani tőle. Úgy győz, hogy szerelmet, emberi méltóságot, önbecsülést áldoz érte. Úgy győz, hogy tragédiája nyomot hagy a nézőben. Senki nem mondja, de az egész film bizo­nyítja, hogy abban a társada­lomban a tisztesség lyukas fil­lért sem ér. A rendező — Jack Clayton — hangulatteremtő fantáziája, a színészek beállítása, a rész­letek kidolgozása elismerést érdemel. Külön kell Simone Signoret alakításával foglal­kozni. Egyszerű, póztalan, őszinte játéka sokáig emléke­zetes marad. Csupán ennek a színésznőnek az alakításáért is érdemes két órára beülni a moziba. P. F. Lajtai Lajos sok nagy sikerű operett zene­szerzője Stockholmból Buda­pestre érkezett. — Eljöttem ismét — mond­ja Lajtai —, és valahányszor Budapestre jövök, örömmel lá­tom, hogy a Nemzetinél, „ott, ahol a hatos megáll“, szorgal­masan randevúznak a fia­talok és az emberek Óbu­dára is járnak túrós­csuszát enni — úgy, ahogy egy­kor slágerjaimban énekelték. Évek óta Tihanyban nyaralok. Idén dolgozni is fogok a Ba­laton mellett. Régi szerzőtár­sammal és szövegírómmal, Kellér Dezsővel megállapod­tam: zenés vígjátékot írunk. Remélem, a jövő szezonra el is készülünk vele. Országos dalostalálkozók Tavasszal már megkezdődött az országos dalostalálkozók so­rozata, s ahogy a nyár közele­dik, úgy az énekesek nagy kö­zös ünnepei is egyre sokasod­nak. Balatonfüreden, Sziget­váron, Mezőkeresztesen, Gyu­lán és Egerben például több mint száz munkás- és paraszt­együttes ad műsort. A főváros ismert együttesei is megrende­zik immár hagyományos talál­kozóikat Kőbányán, illetve Óbudán. Június 28-án ünnepli száz­éves fennállását a hajdúnánási kórus, amely száz éve alakult „összhangzatos Énekkar” né­ven. 1923-ban vegyeskarrá bő­vült, s azóta Maklári Lajos pe­dagógus vezetésével ismerték meg országosan is a kórust. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik az országos jellegű szegedi dalostalálkozó, amelyet július 9-én és 10-én mintegy negyven együttes részvételével rendeznek meg. A Dóm téren felállított szabadtéri színpadon ünnepi koncert zárja a kétna­pos fesztivált, s azon Beetho­ven IX. szimfóniájának záró­tételét. Kodály ..Felszállott a páva” és ..Huszt” című szerze­ményét, meg a ..Kállai-kettőst” adja elő a több száz tagú kó­rus. A programban szerepel még Szabó Ferenc „Feltáma­dott a tenger” című oratóriu­mának zárótétele és Sugár „Hősi éneké”-nek egy részlete is. Ezertagú együttes produk­ciójával fejeződik be az ünnepi műsor: tizenkét szegedi kórus, három megyei együttes szólal­tatja meg Sosztákovics „Dal az erdőről” című oratóriumának két tételét. Készülődés a gyermeknapra A nemzetközi gyermeknapon majális lesz a Múzeumkert­ben. A VIII. kerületi Gyulai Pál utca 7. számú óvodában táncos játékkal készülnek a kicsinyek az ünnepélyre. (MTI fotó : Patkó Klára felv.) □ A JALTAI CSEHOV­­MÚZEUM felkérésére a Szín­háztudományi Intézet munka­társai Csehov hazai előadásai­ról szóló értékes dokumentá­ciós anyagot állítottak össze. Jelenetképek, színlapok, dísz­let- és jelmezterv-kópiák ér­zékeltetik az 1901. évi első ma­gyarországi Csehov-előadástól a legfrissebbekig a nagy orosz író hazai népszerűségét. Az összeállítást a napokban kül­dik meg Jaltába. □ ELUTAZOTT tegnap es­te a békéscsabai Balassi Tánc­­együttes. A 40 tagú csoport részt vesz a St. Étienne-i nem­zetközi fesztiválon, majd né­hány francia városban mutat­ja be műsorát. □ A „TURANDOT” leg­szebb részleteit mikrolemezre veszik a Hanglemezgyár Rot­­tenbiller utcai stúdiójában. A felvételek befejezéshez köze­lednek, s még ebben az eszten­dőben kapható lesz a lemez. Simándy József, Takács Pau­la és Orosz Júlia énekli a Puccini-opera főbb szerepeit, az Operaház zenekarát és a Rádió-kórust Lukács Miklós vezényli. □ ÚJ MAGYAR NOVELLA­ANTOLÓGIÁT állított össze Illés Endre. A gyűjtemény olyan kitűnő, elfelejtett írók novelláit is közreadja, mint Pákh Albert, Vértesi Arnold, Petelei István, de megtalálja benne az olvasó Juhász Gyula novelláját is. □ KUN ZSUZSA mondja az Esti Hírlapnak: „Hamarosan bemutatkozom az Operaház színpadán a »Hattyúk tava« Odette­ Odilia­ szerepében. Évek óta készülök a klasszikus repertoár egyik legnehezebb feladatára. Még 1955—56-ban Moszkvában Marina Szemjo­­nova balettmesternő irányítá­sával próbáltam először.“ □ JÚLIUS 2-ÁN kezdi meg az Operaház szabadtéri előadá­sait a margitszigeti színpadon Tannhäuserrel, amely ezúttal először kerül bemutatásra a szigeti színpadon. Előadásra kerülnek a nyár folyamán: „Cigánybáró“, „Aida“, „Pillan­gókisasszony“, „Faust”, „Car­men“, „Bohémélet“, „Paraszt­becsület”, „Bajazzók”, „János vitéz“, „Három a kislány“. — Remélem jól érzi magát, Béla, nálunk? Shakespeare-kötet — 1620-ból Május 30-án egy hamburgi árverésen rendkívül ritka könyv kerül eladásra. A „Co­medies, Histories and Trage­dies­" című, 1623-ban London­ban kiadott Shakespeare-kötet a nagy költő 20 drámáját tar­talmazza. A folióméretű érté­kes ritkaság becslések szerint több mint egymillió forintnak megfelelő összegért fog elkel­ni. □ KIÁLLÍTÁS NYÍLIK a Szajna egyik hídjának árkád­jai alatt. A XVIII századig szokásban volt a tárlatoknak ez az eredeti formája, amit most Nonda görög származású francia festőművész felújít. Hely a postautalványon A napokban postautalványt vettem, hogy egy folyóirat előfizetési díját befizethes­sem. Az utalvány hátlapjára szoktam az összeg rendelte­tését feltüntetni, miután erre ez ideig megfelelő rovat volt. Most a posta jóvoltából a magánközleményre szánt he­lyen a következő szöveg fog­lal helyet — de akkora betűk­kel, hogy nehogy valaki még­is odaírhasson valamit — „TAKARÉKOSKODJÉK! VÁLTSON TAKARÉKBE­TÉTKÖNYVET!” A címzettel eddig nem vol­tam levelezési viszonyban, most azonban a takarékossá­gi felhívásnak eleget teendő, időt és pénzt nem kímélve, levelet kellett írjak az összeg felhasználását illetően. Nem tudom, hogy a postá­ra nézve ez milyen anyagi előnnyel jár, de hogy én így nem tudok takarékoskodni, az biztos, mert levélpapírt, borítékot kellett vennem, sőt, bélyeget is. Ha a posta rek­lám céljait akarja szolgálni, akkor találjon, keressen erre más lehetőséget, nyomasson nagyobb papírt, de a „ma­gánközleményekre” szánt he­lyet ne vegye el a „feladótól”. Ha a posta nem ilyen módon szólít fel a takarékosságra, akkor sok „bosszúságot taka­ríthattam volna meg magam­nak”. Sch. H. Köszönjük, hogy rend lett Mi, a VI. kerületi Hunyadi tér környéki lakók, elisme­réssel, köszönettel és hálával adózunk az Esti Hírlapnak a környék egészségének védel­méről szóló közleményeiért. Elrendelték az illetékes szer­vek, hogy lovaskocsik nem állhatnak be a házak tövébe, amint azt megtehették hosszú éveken át, hogy éjféltől va­sárnap késő délutánig állhat­tak itt lovaikkal. A Hunyadi téri csarnok szemétjét is zárt Kuka-tartályokban gyűjtik össze bent a csarnokban. Végre, a környék lakói nyi­tott ablakok mellett örven­dezhetnek az idei tavasznak. Nincs bűz, s főleg légyinvá­zió a lakásokban. Köszönet érte az Esti Hír­lapon át minden szervnek, akik megoldották és elren­delték, hogy szép főváro­sunknak ez a szépséghibája is eltűnhessék. A Hunyadi téri környék, főleg a Csengery u. 33. sz. ház lakói nevében: dr. Hámory Andrásné lakóbizottsági elnök MEGLEPŐ FORDULAT A VÉGÁLLOMÁSON (A 67-es, 45-ös, 40-es­­buszon mozgalom indult a kifogásta­lan közlekedésért) — Ellenőr kartárs, az utasok olyan jól érzik magukat, hogy nem akarnak leszállni! (Szűr-Szabó rajza) Díjmentesen kicserélik a rossz patronokat Olvastuk az „Itt a budapes­tiek beszélnek” című rovat­ban Erdélyi László, Buda­pest XII., Józsa Béla utca 7. szám alatti lakos panaszát. A kiskereskedelmi hálózat­ban vásárlásra kerülő patro­nok figyelembe véve a pat­ronban uralkodó 60 atmosz­féra eredeti nyomást, vala­mint a jelenlegi zárási módot és a szénsav hőre táguló tu­lajdonságait, nem minden esetben tudják a töltetüket megtartani. Ezért vezettük be a díjmentes cserekötelezett­séget: az elárusítóhelyen a fogyasztó kérheti a patronok lemérlegelését és a kiskeres­kedelem a 33 grammnál ala­csonyabb bruttósúlyú pat­ront megfelelő töltetű, díj­mentes cserepatfonmal pótol­ja. Főhatóságunkkal és a nagykereskedelmi vállalattal együtt hetenként mi is visz­­szavásárolunk több száz pat­ront a kiskereskedelmi háló­zatban és ellenőrizzük a szénsavtöltetüket: a csökkent szénsavtöltetű patronok szá­ma: 3,5 százalék. Ez a ko­rábbi időszakokhoz viszonyít­va jobb eredmény, azonban a jelenlegi, alumíniummal történő lezárási mód mellett már tovább nem javítható. Üzemünkben a töltött szén­savpatronokat három napig pihentetjük, a negyedik na­pon mérlegelő automatákon bocsátjuk át és a kezdeti szi­várgással rendelkező patro­nok üzemünkben visszama­radnak. A fogyasztóhálózat­ban még így is 20 darab pat­ronból egy nem rendelkezik a megfelelő töltettel, és hogy a fogyasztót károsodás ne ér­je, ezért vezette be a kiske­reskedelem a lemérlegelést és a díjmentes cserét. Vegyicikkeket Kiszerelő :» Vállalat Hetikártya Nagyon régen gondolok már arra, hogy miért nem létesít az Autóbuszüzem — azok részére, akik naponta két ízben vonallal utaznak — hetikártyát, amelyen csak egyszerű lyukasztás volna szükséges. Véleményem szerint ez nagyon megkönnyítené a köz­lekedést, mert az állandó utasok szívesen vásárolnak. Ezzel az utazóközönségnek tennének nagy szolgálatot. Egy 65-ös autóbuszutas Sűrítették a járatot „Sok lemaradt Baross utcai dolgozó“ jelű levéllel kapcso­latban az alábbiakat hozzuk a szerkesztőség szíves tudo­mására: A levélben foglaltakat ki­vizsgáltuk és megállapítot­tuk, hogy a Baross utcában közlekedő trolibuszok reggel 5—6 óra közötti időben túl­zsúfoltan közlekednek. En­nek megszüntetése érdekében május hó 16-tól a jelzett út­vonalon három kocsival sűrí­tettük a járatot. Reméljük, hogy ezzel a levélben felho­zottak megszűnnek. Fővárosi Villamosvasút Lakói nincsenek és a romház áll Városkép Kőbányán Mi, kőbányaiak örömmel tapasztaljuk, hogy kerüle­tünk milyen sokat fejlődött a felszabadulás óta és különö­sen az utóbbi években. Na­gyon örültünk, amikor tavaly nálunk is neon világítást ka­pott a Körösi Csorna út és megjelentek a neon rózsák a Zalka Máté téren. Ez a tér — bátran állíthatjuk — Bu­dapest egyik legforgalmasabb tere. Közlekedési gócpont: villamos, autóbusz, sőt vasút is érinti. Ezért kell szólni ar­ról, hogy a Zalka Máté tér és Kápolna utca sarkán áll egy lebontásra ítélt épület, melyet félig már lebontottak. Csak bámulom a kirakatokat De az idősebbekre is gondoljanak Akármelyik kirakat előtt megállok, csak gyönyörkö­döm, mily sok szép holmival van teli minden kirakat. De senki nem gondol a ma­­gamforma idős asszonyokra, a 60—70 éves nőkre, vajon azok mit vehetnek koruknál fogva. Gyönyörű szatén ru­hák vannak, de csak a fiatal­ság számára, világos és ujj­­nélküli. A másik eset a kabá­tokkal, az csak az utolsó di­vat szerint van. Azt is lehet­ne talán, sima, szolid színben készíteni és angol szabású fa­zonú kabátot is csinálni. Egyiknek, ha bevarrott az ujja az leér a derékig, a másik raglános, vagy egysze­rűen japán szabású, mint egy pongyola. Csak az a kérésem, gondol­janak kicsit az idősebb embe­rekre is. Z. H. hálás olvasójuk Már több mint egy éve csu­pasz tűzfallal és bántóan csú­nya, üres — üvegnélküli — ablakokkal bámul a tér for­gatagára. Mi lesz hát ennek a háznak a sorsa, mikor bont­ják le végre, hisz lakóit már régen elköltöztették. Nem helyes az, hogy ilyen rom­épületnek is beillő üres ház álljon a modern megvilágítás fényében, hiszen több nem­zetközi járat közvetlenül előtte megy el, s így nemcsak a kőbányaiak, hanem sok külföldi előtt is rontja a vá­rosképet. A. Sándor X. Vaspálya u. 5.

Next