Esti Hírlap, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-27 / 124. szám

Újabb intézkedések az anyák és csecsemők gondozására Javaslat a kismamák üzemi látogatására • Két év óta nem okozott csecsemőhalált Budapesten a tuberkulózis Részletes vizsgálattal mér­ték fel a napokban a fővárosi anya- és csecsemővédelem helyzetét. A vizsgálat — amint arról dr. Körmendy István, a fővárosi tanács anya- és cse­csemővédelmi csoportjának ve­zető főorvosa tájékoztatott­­, megállapította, hogy az utóbbi időben javult Budapesten az anyák és csecsemők gondozása, vé­delme. Ennek eredménye, hogy há­romévi stagnálás után most ismét jelentősebben csökken a fővárosban a csecsemőhalálo­zás. Különösen örvendetes, hogy néhány, nemrég még igen gya­kori és súlyos fertőző beteg­ség ma már nem szedi áldoza­tait kicsinyeink között: két év óta nem halt meg Budapesten csecsemő tu­berkulózisban, szeszes csecsemőhalálozás pe­dig évek óta nincs. Ugyancsak jelentősen csappant a bélhu­­rut veszélye. 1959-ben mind­össze 19 fővárosi anya csecse­mője hunyt el bélhurutban, ez negyede az öt év előtti szám­nak. — Mi azonban — mondja a főorvos — még mindig nem tartjuk kielégítőnek a csecse­mőhalálozás csökkenésének mértékét. A múlt évi csecse­mőhalottak több mint 60 szá­zaléka koraszülött volt. Ez ar­ra vezethető vissza, hogy — akárcsak az egész világon — nálunk is az utóbbi időben több a koraszülés. Előkészüle­teket tettünk, hogy intézkedé­sekkel, amennyire csak lehet, mérsékeljük a koraszülések számát. Utasítottuk szülőorvo­sainkat, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőségek vannak a szülések még kíméletesebb le­vezetésére, s a koraszülöttek gondozá­sának további javítására. A vizsgálatokból az is kide­rült, hogy az elhunyt csecse­mők 40 százalékának édesany­ját a terhesség idején nem lá­togatta védőnő. Ennek az az oka, hogy a terhes anya soha nem volt otthon, amikor a vé­dőnő ellátogatott hozzá. Mivel a terhes nők több mint 70 százaléka üzemi vagy hivatali dolgozó, felvetődött annak a gondolata, hogy megszervezik az üzemi terheslátogatásokat. Ezzel akarják biztosítani, hogy a terhesgondozók valamennyi leendő anya szociális körülményeivel megismerkedjenek, tanácsokkal láthassák el őket a terhesség idejére. További intézkedésekkel tar­talmilag kívánják javítani a terhesgondozás mai rendszerét. Közölte a főorvos: a cél az, hogy azonos területen ugyanaz a szülészorvos legyen a terhesgondozó orvosa és a nőgyógyászati szakrendelő orvosa, ugyanakkor ezek a szakorvosok a betegellátás­ szempontjából meghatározott kórházi, szülé­szeti, nőgyógyászati osztállyal működjenek együtt a jövőben. Az újszülöttek gondozását is korszerűbb színvonalra emelik, külön szakbizottság dolgozza ki a korszerű újszülöttellátás alapelveit. Az ellátás minősé­gi javulása várható az egysé­ges megelőző-gyógyító gyer­mekorvosi ellátástól, amelyet a főváros hat kerületében már bevezettek, s az év végéig egész Buda­pest területére kiterjesztik. Ennek a rendszernek a kereté­ben az eddigi néhány helyett valamennyi fővárosi kórház szülészeti- és gyermekosztályá­nak feladata lesz, hogy a kör­zetéhez tartozó terület anya- és gyermekvédelmi munkáját rendszeresen segítse és irányít­sa. (sz. g.) Morze helyett távgépíró Automatizálják a távíróhálózatot Húsz évvel ezelőtt kétmillió, a múlt évben már hétmillió táviratot továbbított a posta. A napi forgalom 25—30 ezerre növekedett, ismertebb névna­pok, nagyobb ünnepek előtt túlhaladja a százezret is. Ezt a megnövekedett forgalmat régi létszámmal és elavult berende­zéssel bonyolítja le a posta. A távíróhálózat korszerűsítését néhány éve kezdték meg. 1955- ben még 400 morzeösszeköt­­tetése volt a postának, ezt az idén 100-ra csökkentik, jövőre teljesen megszüntetik. A keze­lőigényes, nehézkes, lassú morzerendszert korszerű, 50 százalékkal nagyobb teljesít­ményű távgépíró berendezések váltják fel. Ezzel egy időben a kisebb forgalmú, távgépíró­val nem rendelkező postahiva­talok és a táviratgyűjtő gócok között közvetlen telefonössze­köttetést létesítenek. Debrecen, Nyíregyháza, Mis­kolc és Pécs már új, modern távírdával rendelkezik. Ebben az évben további nyolc megye távíróhálózatát korszerűsítik és Szombathelyen, Veszprém­ben, Győrött, Sopronban, Kecs­keméten, Szegeden, Szekszár­­don, Székesfehérvárott építe­nek gépesített távíróhivatalt. Jövőre Eger, Szolnok, Békés­csaba és Keszthely kap korsze­rű távirdát. Ez a munka azonban csak előkészítése a posta távolabbi távíróhálózat-fejlesztésének. A korszerűsítés ellenére még mindig négy, később pedig há­rom postai szerv érintésével, továbbításával jut el a távirat a címzetthez. Külföldön csu­pán egy hivatal kell erre a munkára. Ezért a posta a má­sodik ötéves tervben megkez­di az országos távíróhálózat automatizálását. A Posta Ter­vező Iroda már az idén foglal­kozik az automatizálással. Az elképzelés szerint a fővárosban és a megyeszékhelyeken auto­mata távíróközpontokat állíta­nak fel és a távírógépeket ezekhez csatlakoztatják. Lehe­tőség nyílik arra, hogy a pos­tahivatalok egymásnak közvet­lenül adhatják a táviratokat és ezzel felére csökkenthetik a továbbítás idejét. A KOCAVADÁSZ GYAKO­ROL Üdülőtelep a tatai Nagy-tó mellett Az 500 holdas tatai Nagytó partján, a 200 hektárnyi, er­dőkkel tarkított területen 20 nagy üdülő építését határozta el a tatai városi tanács. Nem­csak üdülőket, hanem vendég­látóipari üzemeket, szabadtéri színpadot és központi művelő­dési házat is akarnak létesí­teni. A tervpályázatokat a jö­vő hónapban bírálják el. A munkát még a nyáron megkez­dik. Pénteken Vásárosnaményben sorsolják a lottót A hónap utolsó sorsolását is vidéken rendezi a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság. A lottó 22. játékheti nyerőszá­mainak húzását május 27-én, pénteken délelőtt 10 órai kez­dettel Vásárosnaményben, a a járási művelődési házban tartják. Ezúttal ugyancsak sor­solással döntik el azt is, hogy a májusi 19., 20., 21. és 22. já­tékhét közül melyik hét szel­vényei vesznek részt a követ­kező tárgynyeremény-húzáson. MEGJELENTEK AZ 1960. ÉVI KÜLFÖLDI ÉS BELFÖLDI NYÁRI DIVATLAPOK­­ Figyelmébe ajánljuk a következőket: Nyári Divatalbum szabásminta-melléklettel. Ára 18,— Ft Utazási Divattanácsadó, négy évszak modelljeit tartalmazza. Ára: 9,50 Ft Szoknya és Blúz — 1960, szabásminta­melléklettel. Ára: 16, Ft Gyermekdivat, 2—14 éves korig, szabásminta-melléklettel. Ára: 15,— Ft KAPHATOK, a Posta divatlapszaküzleteiben és minden hírlapterjesz­téssel foglalkozó postahivatalban. Ugyanott szabásminta-szolgálat! Halló, itt a vásári hangos híradó! 34 ezer szó naponta­­• A leggyakoribb szöveg — Elveszett diákok — 25 forint egy férjért — A megafon intimitásaiból — Vári Ferenc üzeni felesé­gének, hogy várja a Balaton-­­ ban... Kovács Icuka ötéves kislányt átvehetik szülei a hangos híradónál... Szinte szünet nélkül szól a Budapesti Ipari Vásár meg­annyi megafonja. Vadász Pál a kis híradócsoport vezetője szerint nekik van a legtöbb dolguk az egész vásáron.­­ A tizenegy és félórás szol­gálat alatt mintegy hatszáz közérdekű közleményt, azon­kívül óránként húsz percnyi reklámszöveget, továbbá a rendőrség, a mentők, a vásár­iroda és a kiállító szervek szö­vegeit olvassuk be. Ez óránként háromezer, naponta 34 500 szó. ................. — Mi a leggyakoribb szöveg a hangos híradóban? — Az elveszített tárgyakra és a találkozókra vonatkozó közlemény. Legtöbben az akta­táskájukat és a személyi iga­zolványukat veszítik el. Gyak­ran keresnek csatangoló gyere­ket és jó néhány tanár várja a hangos híradónál diákjait. A diákok viszont egyáltalán nem keresik tanáraikat. — Melyek a vásár legnépsze­rűbb randevúhelyei? — A híradó előtti térség, a szovjet pavilon főbejárata, a nagy szökőkút és a zászlós fő­bejárat. A férfiak többnyire a Mátyás-pincébe, a Halász­kertbe és a Borostyánba kérik ismerőseiket. Általában több nő keresi férfipartnerét, mint megfordítva. Az idegen nyelvű közlemények között az orosz és a német vezet. A legkülö­nösebb hangos­ közleményünk az volt, amikor Mr. Dody in­diai küldöttet magyar nyelven keresték. Persze nem jelentke­zett. Tréfás, vagy rejtjeles szö­veget nem veszünk fel. Egy be­mondás ára 5 forint. Akadt olyan nő, aki 25 forint ára szö­veggel kerestette a férjét. — Melyik volt a legkedve­sebb szöveg? — Ez: „Elegem volt a gya­loglásból hazamentem, Béla gyere utánam, csókol Juci!” — És a legnehezebb? A híradó férfibemondója Válaszol: — Egy vezetéknév. Tessék várni, leírom: Krsztmanszky Endréné kérte férjét, várja meg a főbejáratnál. Valóban nem könnyű mes­terség vásári bemondónak lenni. t. a. A Budapesti Ipari Vásárnak az esti órákban is sok a látogatója. Képünk a kivilágított szökőkútról készült. (MTI fotó : Mező Sándor felv.) Megjavítják a közlekedési fegyelmet Sok balesetet okoz a hanyagság és a gondatlanság KRESZ-vizsga, motoros járőrök, társadalmi ellenőrök és bíróságok A fővárosi tanács közlekedé­si igazgatóságán a balese­tekről értekezletet tartottak. Gyulai Géza, a közlekedési igazgatóság vezetője megnyitó­jában közölte, hogy a közleke­­désrendészet a fővárosi tanács­hoz levelet intézett. Közlik benne, hogy az utóbbi időben romlott a közlekedési fegyelem, több a baleset és szaporodnak az összeütközések. Minden esetben bizonyítható a hanyagság és a mulasztás. Olyan intézkedéseket kér a közlekedésrendészet, amelyek a helyzetet megjavítják. Gyulai Géza igazgató a levél ismertetése után hangsúlyozta, hogy el kell érni a közlekedési fegyelem gyökeres megja­vítását. A villamosvasútnál tavaly 1230 összeütközés történt és 1700 személy sérült meg. Az utóbbi időben növekszik a balesetek száma. Elsőnek Weil Sándor, a HÉV igazgatója szólalt fel, s közölte, hogy tervet készítettek a bal­esetek elhárítására. A balesetért sokszor az utasok a felelősek, akik le­ugrálnak a kocsikról. Tapolczai Kálmán, az Autó­buszüzem igazgatója szerint az autóbuszbaleseteket nem műszaki okok, hanem a veze­tők és utasok hanyagságai idé­zik elő. Igyekeznek gátat vetni a balesetek emelkedésének. Szolgálati utasítás intézkedik arról, hogy ha az autóbusz menetidő előtt ér a végállomásra, fe­lelősségre vonják vezetőjét, sőt, a végállomás vezetőjét is. Herpai László, a Fővárosi Villamosvasút vezérigazgatója azt fejtegette, hogy a balese­tek fő oka: nincs megfelelő munkaerő. Azok a kocsiveze­tők okozzák a legtöbb balese­tet, akik csak kevesebb ide­je dolgoznak a vállalatnál. Mezei Gábor, a Fővárosi Szállítási Vállalat igazgatója arról beszélt, hogy hiány van gyakorlott gépkocsivezetőkben. Daczó József, az Autótaxi igazgatója bejelentette, hogy társadalmi bíróság elé viszik azt a kocsivezetőt, aki durván megsérti a közlekedési szabá­lyokat. Aki ellen három feljelen­tés érkezik, többé nem engedik kocsira ülni. Krajczy Kálmán alezredes a főkapitányság részéről szólalt fel. Elmondta: a közlekedési fegyelem problémáit kell első­sorban megoldani. A kalauz ne csöngesse el a kocsit, amikor még 5-6 utas vár felszállásra. A tanácskozáson az a véle­mény alakult ki, hogy erélyes eszközökkel biztosítani kell a közlekedési fegyelmet. Társa­dalmi aktívák segítségével akarják a gyalogos közleke­dést javítani, ehhez igénybe veszik az összes propaganda­­eszközöket is. Valamennyi vil­lamosvezetőnek, autóbusz­­vezetőnek, teherautó-vezető­nek, a forgalmi tiszteknek is­mét kötelezővé teszik a közle­kedési szabályokból, a KRESZ- ből a vizsgát. Motorkerékpáros ellenőröket állítanak be a közlekedés ellenőrzésére. A tanácsházán ma újabb fontos megbeszélést tartanak a balesetek ügyében. Ez alka­lommal a gyalogosközlekedés problémáit vitatják meg a szakemberek. A jövő héten a fővárosi tanács végrehajtó bi­zottsága is foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel. Pakots György Már nemcsak kísérlet: „Palántagyárat" fűt a budapesti nyári konyhahulladék A SZÖVOSZ elnökségének megbízásából érdekes kísérletet folytattak a főváros nyári sze­metében termelődő hő haszno­sítására. A hajdani Valéria-te­­leptől fél kilométernyire kö­rülbelül száz holdnyi területen gyűl össze Budapest mintegy félmillió háztartásának nyári szemete: az a szemét, amely­ben nincs szénsalak, annál több a szerves anyag, a konyhai hul­ladék, a maradék zöldség, a gyümölcshéj. Ebből a szemét­ből a budapesti Talajerőgaz­dálkodási Vállalat elsőrendű komposztot készít. Dr. Terts István, a Kertészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa éveken át folyta­tott kísérletet a budapesti sze­métre telepített melegágyakkal. Az eredményes kísérleteket, üzemi méretben, a SZÖVOSZ megbízásából most folytatták. Az egy méter magas és mint­egy öt méter széles szemétpriz­mák tetejére melegágyakat épí­tettek. Mi adja a hőt — az úgy­nevezett talpmeleget — ezek­nek a melegágyaknak? A vá­lasz meglepő: az ágyak talaja alatt felhalmozott méter vas­tag, korhadó, bomló szemét. A nagy arányokban kibonta­kozó termelőszövetkezeti moz­galom sürgetően követeli köz­ponti „palántagyár” létesítését. Ez azonban szinte lehetetlen­nek látszik, mert a régi mód­szer szerint lótrágyával kelle­ne a melegágyak talpmelegét biztosítani. Az új módszer azonban áthidalja ezt a nehéz­séget, sőt, még jobb is, mint a régi. Az eddigi eljárással csak két hónapra kaptak a palánták elegendő meleget — a nyári szemétből hat hónapra. A má­sik nagy előny, hogy a szeme­tet nem kell „beszerezni”: a Köztisztasági Hivatal minden­képpen kiszállítja a szemétle­rakó helyekre. A Talajerőgazdálkodási Vál­lalat a nyári szemétből eddig is komposztot készített, a sok mil­lió kalória értékű hő azonban elveszett. Az új eljárás szerint a kirostálatlan szemétprizmá­ra épített melegágyakat hat hónap után lebontják, a talpat képező szemetet átrostálják s így az eddiginél is gazdaságo­sabban juthatnak a jó minősé­gű komposzttrágyához, amely­re mezőgazdaságunknak oly nagy szüksége van. Ez ma már nem elméleti el­képzelés. A Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja „palántagyára” kicsiben, 240 melegágyi kerettel már műkö­dik a Valéria-telep mögött. A SZÖVOSZ elkészíttette egy tíz­holdas, 5000 kerettel dolgozó melegágyi üzem tervét is, amelyhez a több milliós beru­házási költséget is biztosítja. Mi hát a bökkenő? Csupán annyi, hogy a fővárosnak sür­gősen ki kell jelölnie azt a te­rületet, ahol a nyári szemetet legalább 10—15 éven át tárol­ni lehessen, mert nagyobb me­legágyi üzem létesítése ilyen távlatban lehet csak gazdasá­gos. Ha ez megtörténik, akkor a több mint 100 ezer köbméter­re becsült fővárosi nyári sze­métben levő sok millió kalória értékű hőt teljesen ki lehet használni. A szakembereit becslése szerint ezzel a hői mennyiséggel 50 ezer melegágyi ablakkal működő százholdas melegágyi nagyüzemet lehet in­­gyen fűteni. Egy ilyen nagy­­üzem jelentősen elősegíteni hogy korán sok primőrárut kaphasson majd Budapest. Gy. M­­. Reléállomás a Kékestetőn Március végén jelölték ki Kékestetőn az új televíziós re­léállomás helyét. Az üzemépü­let és a szolgálati lakás már e hónap végére tető alá kerül és a Ganz-MÁVAG szerelői jú­nius elsején összeszerelve állít­ják fel a 60 méteres adó-vevő­tornyot. A reléállomást július első napjaiban üzembe helye­zik.

Next