Esti Hírlap, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-13 / 191. szám
✓ Helytelen arányok Egy üzem kulturális élete és a tanulságok A külső IX. kerület rengetegében modern épület állít meg. Másfél évtizeddel ezelőtt még aprócska üzem bontotta itt meg a bérházak sorát. Helyére építették fel a Pálma Gumigyárat, amelynek munkatermeiben és irodáin ezren dolgoznak. Ebben a szép új gyárban néztük meg, milyen lehetőségek vannak a sportra, művelődésre, művészi próbálkozásokra. Azt is szemügyre vettük, helyes arányban oszlik-e meg a sportra és a kultúrára a pénz? Vitorlázó munkások Teket András, a fiatal, rokonszenves főkönyvelő jó teniszjátékos. Versenyeken is megállja helyét, az idén is több érmet nyert már. Lelkesen beszél a tenisz-szakosztály munkájáról, amelynek 21 ezer forintos költségvetése van. Legnépszerűbb sportág az üzemben az asztalitenisz. Női csapatuk most jutott fel az NB I-be, s a férfiak is jó eredménnyel szolgálják meg az 51 ezer forintot, amit a gyár erre a virágzó szakosztályra költ. Sok pénz kell, hiszen termet bérelnek, vidéki mérkőzésekre utaznak, és két edzőt is foglalkoztatnak. Az edzők a környék iskoláiból bevetődő tehetséges diákokat is játékba fogják. Kapnak pénzt még a tekézők és a futballisták. A Pálma Gumigyár sportkörének 1960. évi költségvetése, a pártoló és aktívan sportoló dolgozók tagdíjával együtt, 94 ezer forint. Igazgatói és vállalatfejlesztési alapból 45 ezer forint kerül a sportkasszába, a többit a vegyipari szakszervezet adja. Ha azt is elmondjuk, hogy az üzem kezelésében szép balatoni üdülő és közkedvelt római-parti víkendház is működik, megközelítően pontos képet adtunk a sportra, pihenésre, üdülésre teremtett gazdag lehetőségekről. Öröm hallani, hogy a fejlődés teniszütőt, evezőt, vitorlakormányt adott a munkások kezébe. A sportot támogatni, együtteseket kialakítani — hasznos, jó dolog; az viszont már nem jó, ha a sportkör költségvetése a kulturális kiadások rovására növekszik. Ma ez még Budapesten is, vidéken is gyakori hiba. Nem kirívó bajok, hanem a tipikus bajok kedvéért mentünk a Palma Gumigyárba, ahol a kultúra sem mostohagyerek, s ahol a gondos és korrekt vezetők a javítanivalókról is megértéssel, együttérző gonddal beszélnek. Országos hírű tánc és zenei együttes A kulturális költségvetés 45 ezer forint, nem egészen fele a sportkör büdzséjének. Ez az összeg is az igazgatói alapból, a vegyipari szakszervezet hozzájárulásából és a szakszervezeti tagdíjakból kerül ki. Horváth István párttitkár Teket András és Kováts István gazdasági felelős egyöntetű véleménye, hogy minden szükséges kiadásra jut. — A sportkeret — mondják — azért kétszer akkora mert a tényleges eredményekből és igényekből indultunk ki, a sportélet pedig nálunk is fejlettebb, sokoldalúbb, mint a kulturális tevékenység. — Pedig az is elég eleven, szó sincs a Pálmában pangásról. Büszkeségük: a Ruggyantával és az Egyesült Gyógyszergyárral közösen fenntartott Bartók Béla tánc- és zenei együttes, ma már nemcsak országos hírű. Éppen ezekben a napokban lépnek színpadra a Pálma táncosai a szicíliai Messinában. A színek, vonalak szépségének titkát kutató, rajzolni, festeni szerető munkásokat képzőművészeti szakkör várja, s színjátszó csoport is működik. Produkcióival az üzemi kollektíva és a vezetőség elégedett. A könyvtár Az üzem kulturális életének gyenge pontja: a könyvtár. Olvasó van elég, érdeklődésben nincs hiány. Péteriné, a könyvtáros, 180—200 rendszeres olvasót említ. Állomány: 700 kötet, de jórészt agyonolvasott, régi könyv. Az újabb irodalmat a vegyipari szakszervezet küldi, tapasztalat szerint azonban nem tudja kielégíteni az igényeket. Legalább háromszorannyi könyvre volna szükség, hogy ne legyen fennakadás. Utoljára két évvel ezelőtt vásároltak; nem csoda, ha 1959— 1960-as kiadású könyvekből alig 50—60 kötet van. (Ezeket küldi és időnként cseréli a szakszervezet.) A vezetők arra hivatkoznak, hogy a vegyipari szakszervezet magára vállalta a könyvellátást, a megnövekedett, s mindjobban hódító olvasási kedv azonban nem éri be a nem is a legjobban szervezett központi utánpótlással." Nem elhanyagolható szempont a frisseség sem. A könyvkedvelő munkások és tisztviselők A nap mindenkinek világít „ .. . mindenki utasítsa viszsza azt a gondolatot, hogy a Föld körülötte forog és a Nap csak neki világít.” Gorkijt a háború utolsó perceiben idézi a fronton Szaveljov főhadnagy és nem is sejti, mennyire önmagán is kell diadalmaskodnia, hogy e szavak reá is érvényesek legyenek. Mert megvakul. A legeslegutolsó ütközetben szeme világát veszti a katonaruhába öltözött tanító és a lélek legmélyebb kútjaiból kell az erőt merítenie, hogy élni szeressen, dolgozni, tanítani akarjon és tudjon is. Ez a szovjet film, ha végletes példán is, sikeresen bizonyítja az idézet igazságát. Ez elsősorban a rendezés érdeme, mert a forgatókönyv gyengéi ellenére kellett ezt a bizonyítást elvégeznie. Adós marad a forgatókönyv a vak ember magára találásának fordulópontjával és sok helyen a szereplők jellemének árnyalt ábrázolásával is. Ezzel szemben néhány jelenetben Vojnov rendező sokra hivatott tehetségéből kapunk ízelítőt, így például a villamoskocsi és a vak ember párhuzamos mozgásának ábrázolásában. Valentyin Zubkov illúziókeltően ábrázolja a megvakult férfi merev arcának játékával is Szaveljov történelemtanárt. Az ő érdeme is, hogy elhisszük a világtalan embernek: élni kell, mert a nap mindenkinek világít. Az ordító egér Megfilmesítettek egy tréfát. Pesten már évekkel ezelőtt mesélték ezt a viccet: csődbe jut egy kis ország. A miniszterek egyike azt tanácsolja: támadják meg Amerikát. A háborút órák alatt elvesztik és biztosak lehetnek az anyagi támogatásban. Jó jó — válaszolja az egyik óvatos államférfiú —, de mi lesz, ha győzünk?... Pontról pontra erről szól ez a szellemes angol filmszatíra. A hadüzenetről, a győzelemről — ellopják a legújabb szuperhatású Q-bombát — s a győzelem következményeiről. Közben a képzeletbeli kis államocskán, mint próbabábun, úgy helyezik el a szúrásokat, amelyek egytől-egyig „ülnek”. Megkapja itt a magáét az angol királynő, őfelsége minisztere, csakúgy, mint lojális ellenzéke, az amerikai kardcsörtetők, az átlagamerikai hiszékenysége. Végig nevetünk a filmen, a kitűnő Jack Arnold rendező jóvoltából, aki finom, intellektuális szójátékoktól a burleszkig a szatíra minden eszközét felhasználja a kinevettetés érdekében. Csak a film végén sajnálkozunk egy kicsit, mert amikor felkelünk a moziszékről, egyszerűen nem értjük, mi ez a befejezés. A filmbe iktatott atomrobbanási jelenet azonban azt bizonyítja: a művészek reálisan látják a valóságot, s ez a felemás befejezés valamiféle külső kényszerkörülmény szülötte. (— bel —) számontartják a legújabb kiadású könyveket, és leginkább ezeket keresik. Meg is kaphatnák, ha az üzem ismét fordítana némi pénzt a könyvvásárlásra. Jelenleg a könyvtár teljesen kiszorult a költségvetésből. Az ismeretterjesztés is nagyobb támogatást érdemelne. Jelenleg mindössze 3500 forint áll rendelkezésre egész évre. Egészségesebb, a művelődési politika céljainak jobban megfelelő költségvetési arányokra volna szükség. A Palma Gumigyár vezetői elismerik ezt és a jövőben igyekeznek majd jobban gazdálkodni. Dersi Tamás VALAHOL AMERIKÁBAN (Szűr Szabó József rajza) □ A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából augusztus 17-én, a Puskin Moziban, díszelőadáson mutatják be az Áruló? című koreai filmet. A filmdráma a japán megszállók elleni küzdelem egyik epizódját eleveníti fel, s egy félreismert ember megrázó történetét mutatja be. □ PESTLŐRINC FENNÁLLÁSÁNAK 50. évfordulója, valamint a tanácsok megalakulásának 10. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik aug. 20-án a pestlőrinci Steinmetzgimnáziumban. A kiállítás anyaga tíz tantermet tölt be. □CHARLES WIGHTON angol író, akinek annak idején „Hitler kémje és szabotőre” című regénye nagy sikert aratott, bejelentette, hogy hamarosan elkészül új művével, amelynek főszereplője Adolf Eichmann, a náci tömeggyilkos. (JB ANYUSZKIÁLLÍTÁS nyílt meg Salgótarjánban a megyei munkásmozgalmi múzeumban. A kiállítás anyaga 1848-tól napjainkig Nógrád megye bányászatának történetét mutatja be. □A LEÁNYVÁSÁR lesz a Fővárosi Operettszínház idei első „újdonsága”. Új az átdolgozás (Darvas Szilárd), a rendező: Nagy György és a karmester: Gyulai-Gaál Ferenc, aki több évi távollét után most tér viszsza eredeti munkakörébe, az Operettszínház karmesteri pulpitusára. □GODA GÁBOR két könyve jelenik meg az NDK-ban. A berlini Aufbau Verlag még ebben az évben kiadja „Panoptikum” című kötetét, s jövőre ugyanennél a kiadónál a „Planétás ember” című regénye jelenik meg. □ BRÓDY TAMÁS, a Fővárosi Operettszínház zenei vezetője mondja: „Az új évadtól kezdve még komolyabb teret kap színházunkban a szép énekhang. Minthogy zenés színház vagyunk, s operetteket, daljátékokat tűzünk műsorra, elengedhetetlen követelmény a zenei igényesség. Igyekszünk majd ennek eleget tenni. A garast e téren az együttes Suppé Boccaccio című nagyoperettjében fogja letenni." □ÉRDEKES VENDÉGE lesz a Kamara Varieté évadnyitó műsorának, az egyik kis darab főszerepét Gobbi Hilda játssza. Kívüle Kazal László, Rodolfo bűvész, Benedek Tibor is fellép a műsorban amelyet Gál Dezső rendez. □ERNEST HEMINGWAY Párizsba érkezett. Itt akarja befejezni új regényét, amelyet spanyol barátjáról, egy torreádorról írt. □ HARMINCEZER kötettel tizenöt ország vesz részt az ez évi lipcsei könyvvásáron, köztük a Szovjetunió, Kína, az NDK és más államok. *~ * □VAS MEGYE kisebb helyiségeiben több estén át vendégszerepelt egy operaházi brigád, amelynek tagjai Raskó Magda, Pavlánszky Edina, Nagypál László, Nádas Tibor és Domahidy László voltak. A nézők közül sokan hazulról hoztak széket magukkal, hogy a budapesti operaénekeseket meghallgassák. □PÉCSETT HAVONTA rendeznek nagy zenekari hangversenyt az új évadban. Vezényelnek majd Kahasako Akasima japán, Vandernoot hollandi karmester, Ferencsik János és Lukács Miklós. A szólisták sorában szerepel Fann szovjet hegedűművész. Bächer Mihály, Kovács Dénes és mások. Az Operaház tizenhat szobra Újra felállítják az Operaházat kívül díszítő 16 szobrot. A harmincas évek közepén az egyik ilyen idő szobor leesett és az esetleges szerencsétlenségek elkerülése végett a többit is levetették. Most új szobrok készülnek, új zeneszerzőkkel. Még ez évben elkészülnek a gipszmodellek Pátzai, Mikus, Tar István, Ispánki József, Marton László, Váradi Sándor, Antal Károly és Győri Dezső szobrászművészek műhelyében. A két főalak, Liszt és Erkel mellett, ünnepélyesen fogadják majd az Opera látogatóit Monteverdi, Scarlatti, Gluck, Mozart, Beethoven, Rossini, Donizetti, Glinka, Wagner, Verdi, Gounod, Bizet, Musszorgszkij, Csajkovszkij, Puccini és Richard Strauss szoborképmásai. Szombaton Budapesten mutatkozik be a világhírű moszkvai balett A „Kalóz” az Operaházban — Klasszikus táncok, keleti mesevilág — A szovjet vendégek koncertműsora a Szigeten Szegedi nagy sikerű vendégszerepléséről tegnap délután Budapestre érkezett a Sztanyiszlavszkij—Nyemirovics- Dancsenko Színház balettegyüttese, s megkezdte próbáit az Operaházban. Az Operában ugyanis három előadást tart a társulat: 13-án, 14- én és 16-án este a „Kalóz” című háromfelvonásos balettművel szerepel. Byron költeménye nyomán született Adolphe Adam táncjátéka — most ismerkedik meg vele első ízben a magyar közönség — a romantikus balettirodalom egyik értékes darabja. Száznégy évvel ezelőtt volt az ősbemutatója a párizsi Nagyoperában, s azóta a világ csaknem valamennyi operaházában sikert aratott klasszikus táncaival, jellegzetesen érdekes keleti világával, fordulatos és romantikus cselekményével. A mű egyik női főszerepét, Modorát, V. Bont, a nagyszerű színésznő-táncosnő — vele most ismerkedik meg első ízben a budapesti közönség — és Sz. Vinogradova felváltva alakítja, a másik női főszerepet pedig E. Vlaszova, illetve V. Kirpicsnyikova személyesíti meg. Konrad, a kalózvezér szerepében M. Liepa, a kiváló klaszszikus férfitáncos mutatkozik be. E. Edelman vezényli az Operaház zenekarát. Augusztus 15-én este az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán nagyszabású koncertműsort rendez a vendégegyüttes, s ezen nemcsak a szólótáncosok, de a színház kiváló fiatal magánénekesei is fellépnek. A magyar közönség, szegedi sikerei után, nagy érdeklődéssel várja a moszkvai balettegyüttes budapesti bemutatkozását. RÁDIÓMŰSOR AUGUSZTUS 12. PÉNTEK KOSSUTH: 17.15: Szív küldi ... — 18.00: Milánói pestis-kenők. — 18.15: Zenekari hangú. — 18.45: Gyári sziréna. — 19.00: Könnyű zene. — 19.15: Az olimpiák lantosai. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: L. Lehmann éneke, Richter zongorázik. — 21.05: Beszélgetés Solti Bertalannal. — 21.15: Tánciskola. — 22.00: Hírek. — 22.20: A Rádió Szimfonikus Zenekara. — 24.00: Hírek. — 0.10: Könnyű zene. PETŐFI: 17.25: Operaáriák. — 18.00: Fúvósátiratok. — 18.15: Mikszáth Kálmánról. összeállítás. — 18.47: Tánczene. — 19.00: Hírek. — 19.05: Tíz perc fiataloknak. — 19.15: Báthy Anna énekel, Freymann Magda kíséretével. — 19.40: Riportműsor. — 20.00: Népi zene. — 20.40: Falurádió. — 21.00: Hírek. — 21.05: Hangversenykalauz. — 21.45: Sporthíradó. — 22.00: Operettrészletek. — 23.00: Hírek. AUGUSZTUS 13. SZOMBAT KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Zene. — Közben: 5.00: Falurádió. — 5.30: Hírek. — 6.20: Orvosi tanácsok. — 7.00: Hírek. — 7.10: Új könyvek. — 8.10: Lányok, asszonyok ... — 8.30: Régi muzsika. — 9.05: Előadás. — 9.20: Könnyű zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Óvodásoknak. — 10.30: Operettdalok. — 11.00: Légy jó mindhalálig. Regényrészlet. — 11.20: Petruska. Balettszvit. — 12.00: Hírek. — 12.10: Népek muzsikája. — 12.45: Mit olvassunk? — 13.00: Operaegyüttesek. — 13.40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.50: Szív küldi... — 14.20: A szeretet forrása. Elbeszélés. — 15.40: Balassa Tamás zongorázik. — 15.00: Hírek. — 15.10: Énekkari híradó. — 15.40: Élő szóval — muzsikával. Közben: 16.00: Külpolitika. — 17.00: Hírek. — 18.00: Gondolat. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.15: Operakalauz. — 15.15: Bélyeggyűjtők öt perce. — 15.20: Ifjúsági Rádió: Kíváncsiak klubja. — 16.00: Prágai Tavasz 1960. Közben: 16.52: A tó. Lamartine verse. — 17.40: A Bartók Színpad egy esztendeje. — 17.50: Leoncavallo életéből. — 18.15: Liszt-művek. A festő A miskolci pályaudvar felöl jön. Maga mögött hagyta az éjszakát, a füstölgő, sziszegő mozdonyokat, a csörömpölő vonatsorokat. A lépések hosszúak, egyenletesek, mint a magas embereké általában. Százkilencven centiméter magas és kilencvenöt kiló. A szembejövők köszönnek, a szembejövőknek köszön. Sok az ismerős, itt született, itt nőtt fel a városban. És a négy polgári után ebben a városban kereste meg a kenyerét, pontosabban, a vasútnál. Először lakatos, azután fűtő, majd mozdonyvezető. A gép ablakán keresztül megismerte az egész országot. Karambolja nem volt. Egy vasárnap délután Szirmabesnyőnél fiatal nő dobta magát a kerekek elé. öngyilkosság. Belép a lakásba. Hazajött. A feleség nincs kölhon, már dolgozik, a városi múzeumban. Kabát, táska a szokott helyre és nyúl a festékért, ecsetért a vászon az állványra. A konyha átalakul műteremmé. Fest. A fantázia láthatatlan vásznára feldobja a rendező-pályaudvar kavargó képét, a kéz engedelmesen, szorgalmasan másolja a valóságos vászonra. ötvenéves, tizenkét óra szolgálat van mögötte, amikor is szünet nélkül irányította a mozdonyokat a rendező-pályaudvaron. Nem fáradt. Ilyenkor szeret festeni, reggeltől délig. Odalép a rádióhoz, bekapcsolja: zene. Szereti a zenét. A vasutas zenekarban évekig fuvolán játszott. Abbahagyta. Abba kellett hagyni, akárcsak a festést. A szolgálat nem engedte, vezetni kellett a mozdonyt, mögötte a kocsisort, az ország minden részébe. 1947- ben került le a mozdonyról, azóta ismét fest. A rendező-pályaudvar a kavargó, ideges, siető utasokkal, a békésen pipáló mozdonyokkal, szemaforokkal, váltókkal, a valahová vezető sínek rengetegével,a koromtól szürke épülettel megjelenik a konyhában, a vásznon. Azután feltűnik a kép Budapesten, a Műcsarnok falán. Mellette egy másik kép: a Bányászok. A mozdonyvezető jól ismeri a bányászokat. Évekig vezette gépét a borsodi bányavidéken. A kép alatt kartontábla: „Bányászok”, festette: Ficzere László és a nemzetközi vasutas képzőművészeti kiállításon a zsűri aranyéremmel tüntette ki. Pesold Ferenc □ ÚJ CARMEN-VÁLTOZATOT forgat Luchino Visconti, a neves olasz filmrendező. Az új változat érdekessége, hogy nem Bizet operabeli zenéje festi alá a cselekményt, hanem 18. századbeli népi dalok, Escamillo szerepét pedig Louis Dominguin, Spanyolország leghíresebb torreádora játssza. A címszerepet Carmen Claudia énekli, Don José pedig Alain Delon lesz. □A BÁBSZÍNHÁZ, amely társulatának egy részével részt vesz a bábszínházak bukaresti fesztiválján, szeptember 13-án nyitja meg kapuit a Fajankóval és a Ludas Matyival. BOLONDOS ÉJSZAKA, a Kurch Gyula Szabadtéri Színpad vidám nyári zenés, táncos, játéka folytatja sikersorozatát. Következő előadás: augusztus hó 13-án, szombaton este 8 órakor, Latabár Kálmán, Gózon Gyula, Zsolnay Hédy, Vadas Zsuzsa, Latabár Árpád, Csákányi László, Géczy Dorottya, Antalffy József, Pagonyi János, Ötvös Marcell együttese és számos kiváló művész közreműködésével. Jegypénztár telefon: 349 —159 és 330—542. (X) SZÍNHÁZAK PÉNTEKI MŰSORA: Károlyi-kert: Magyar Állami Hangversenyzenekar (A-bérlet, 6. előadás, 8). — Vörösmarty Színpad: Pest megér egy estet (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Moszkvai Nagycirkusz (8).