Esti Hírlap, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

Írók az építőipari munkásszállásokon z Építők Szakszervezete a múlt év második felében szé­les körű irodalmiankét-soro­­zatot rendezett az építőipari vállalatoknál, s túlnyomórészt az építők munkásszállásain. Ebben az időszakban 21 he­lyen találkoztak az építők az írókkal. Berda József, Berkesz András, Danyi Gyula, Földeák János, Hegedűs Géza, Kónya Lajos, Molnár Gábor, Passuth lászló, Sós Zoltán, Szabó Mag­án látogatta meg az építőket. A dolgozók kérésére a könyv­téri tanács most még gazda­gabb programot állított össze az első félévre. A terv szerint mintegy 30 helyen rendeznek irodalmi ankétot, s a múlt évi­nél több írót hívnak meg a ta­lálkozókra. Az ankétsorozat új vonásaként­ szerződést kötnek az Irodalmi Színpad művészei­vel, akik az Operaház és más fővárosi színházak meghívott­jainak közreműködésével ren­deznek előadásokat. Csak 14—30 éveseknek... Látogatás az ország első politechnikai könyvtárában. A pécsi Bem utca egyik ki­rakata előtt diáksereg. Hango­san vitatkoznak. Technikai szakkifejezések, könyvcímek röpködnek a levegőben. Mi le­het a kirakatban, ami ilyen vitára készteti a bámészkodó­kat? ... Mivel sehogysem tu­dok közelebb furakodni, egyik mellettem állótól kérdezem meg. — Könyvek — feleli kurtán. — Milyen könyvek? — Technikai, meg irodalmi, meg mindenféle ... Mit olvas egy „fogoly“ ? B­elépek a szűk helyiségbe, amelynek bejárata felett táb­la függ. Bolyai János ifjúsági és politechnikai könyvtár”, Köröskörül könyvespolcok. A polcok peremén apró cédulák: „Társadalomtudomány”, „Néprajz”, „Csillagászat”, „Fi­i­zika”, ,,Építészet”, „Politech­­­­nika" stb. A könyvtáros alig­­ győzi az olvasók seregét. Ép­­­­pen egy vékony arcú, kicsit­­ zavarban levő fiú áll előtte.­­ — Én nem vagyok tagja a­­ könyvtárnak — mondja —, s csak a barátom helyett jöt­tem.­­ — Miért nem ő? — Szobafogságot kapott, rossz volt a félévi bizonyítvá­nya. — Nem tudod, milyen köny­veket szeret? — Nem. — Vidd el a „Nyomorulta­kat”, az úgyis egy „fogságban” levőnek illő olvasmány — ad­ja kézbe mosolyogva Victor Hugo remekművét, és melléje még egy népszerű fizikaköny­vet a könyvtáros. A fiúcska azonban nem indul az ajtó fe­lé, sóvárogva nézi a zsúfolt polcokat. Végül is némi této­vázás után megkérdi: — Tessék mondani, „A jövő század regénye” is megvan? — Igen. — Meg lehetne kapni? — Meg. — De nem a barátomnak szeretném, hanem magamnak. — Ha beiratkozol, tüstént elviheted. A választék : ötezer kötet N­éhány perc múlva a Bo­­lyai-könyvtár újdonsült tagja, mindkét hóna alatt könyvek­kel megrakodva, vidáman lép­ked kifelé. A kirakat előtt körülfogják kérdő pillantású társai: mit választottál?... K­ezdődik a terefere, jót-e vagy unalmasat. A könyvtá­rossal, Blaszauer Jánosáéval beszélgetek: — Kié ez a könyvtár? — A 14—30 éveseké. — Miért kellett a fiatalok számára külön könyvtárat lét­rehozni? — Hogy egy helyen találják meg az érdeklődési körüknek megfelelő olvasnivalót. A diá­kok az iskolai kötelező olvas­mányokat, s a politechnikai oktatáshoz szükséges könyve­ket, az ipari tanulók, az esti iskolások pedig a megfelelő szakirodalmat, szakfolyóirato­kat, ötezer kötet között válo­gathatnak, amelyeket eddig szétszórtan, különböző pécsi könyvtárakban kutathattak csak fel. — Hány olvasójuk van? — Pár hónapja nyílt meg a könyvtár, kísérletképpen, s máris 500 állandó látogatónk van, számuk nap mint nap nő. N­em ártana követni a pécsi könyvtárosok sikeres kísérletét a fővárosban is. Segesdy Miklós Előadás a televízióban a helyes fűtésről. Színészek a tűzkarikán, énekszám a trapézon Békés András, a Tűzijáték című A debreceni színházban egy évvel ezelőtt bemutatták egy svájci szerző Burkhard „Tűzi­játék” című színpadi alkotá­sát. Azóta a darabot műsorára tűzte a szegedi, az egri, a pé­csi, a győri színház és most színre hozza a Petőfi Színház. D­ebrecenbe annak idején Békés Andrást hívták meg, hogy irányítsa a darab próbáit. A Petőfi Színházban — mint Vendég — ugyancsak ő rendezi a darabot. — A Tűzijáték — mondotta a rendező az MTI munkatár­sának — nem „sablonos” szín­mű, ez kiderül már a szerző szokatlan meghatározásából is: egész estét betöltő sanzonnak nevezi alkotását. A darab 95 százaléka zene és csupán 5 százalék próza.­­ Egy svájci polgárember haladó tendenciájú műve ez a darab, amely a kispolgárok ostobaságait figurázza ki. M­eséje: egy bankár otthoná­ban születésnapi ünnepségre várja testvéreit, rokonait. Csak a legfiatalabb testvért nem hívták meg, aki szembeszállt a család ostoba tradícióival s ezért szöknie kellett. A meg­hitt családi hangulatba betop­pan a kitagadott, aki cirkusz­­igazgató lett. A család felhá­borodva utasítja ki hősünket, de a bankár leánya pártjára áll. A nagybácsi ezért elévaló­ „egész estét betöltő sanzonról" zsolja a cirkuszt, ahol a kü­lönböző számok megelevenítői­­ként a darabban eddig ismert szereplőket látjuk így a há­rom zsénben nagynéni, három acsargó párduc, a három pa­pucsférj: három bohóc, a kis­lány pedig a cirkusz csillaga. A színészek még csak ének­számaikat tanulják, de otthon már előkerül a buzogány, a labda — a zsonglőrködéshez — és a „párducok” gyakorolják a tűzkarikán való átugrást, a fő­szereplő trapézen lengve adja majd elő fő számát —, lesz a darabban tánc, zene, ének, pantomim, művészet és bűvé­szet! A darab szereplői: Feleky Kamill, Sennyei Vera, Lórán Lenke, Angyal Sándor, Gyenes Magda, Vetró Margit és még sokan mások. □ AZ OPERAHÁZ igazga­tósága megállapodást kötött Kim Borg amerikai baritonis­ ta ügynökével. A New York-i Metropolitan finn származású világhírű művésze júniusban két estén vendégszerepel ná­lunk. Első estjén a Don Juan címszerepét énekli, a második estén Mefisztó szerepét a Faustban. □ VITTORIO DE SICA má­jus első felében Kairóban meg­kezdi az Aladdin csodalámpá­ja című filmje forgatását. A filmben 200 teve, 20 oroszlán és más állatok tömege vonul fel. □ PRÁGÁBAN szombaton kezdődik a csehszlovák zene-i szerzők legújabb alkotásainak bemutatója. A hangverseny­­sorozat műsorán 37 szimfónia és egyéb zenei alkotás szere­pel a legjobb csehszlovák szim­fonikus zenekarok tolmácsolá­sában. □ NEM MINDENNAPI film­tervet jelentenek Párizsból. A Romeo és Julia modern film­­változatát akarják elkészíteni olyan módon, hogy Montague­­ szerepét Fernandel, Capulet­­ szerepét pedig Jean Gabin­­ játszaná. Romeo: Alain Delon,­ ­ Julia pedig Brigitte Bardot I lenne. A Shakespeare-mű mo­­ j­dernizált változatának szerző­ig­je: Henri Verneuil, aki ren­dezné is a filmet. □ A MAGYAR NÉPMŰVÉ­SZET is részt vesz a Colum­biában most megnyílt nemzet­közi folklórkiállításon. A ren­dezőség magyar népviseletet kért a nagyszabású tárlatra.­­ A SZÉPMŰVÉSZETI MÚ­ZEUM modern olasz grafikai anyaggal gyarapodott. Tizen­hat mester — közöttük Guttu- I­so, Anna Salvatore, Tetter­­amanti, Lughi, Sassu, Zanca­­naro — egy-egy alkotását vá­­­­sárolta meg a múzeum. 2354 látogató az első napon Megnyílt a budai Híradó Mozi A­z oszlop az előcsarnok kö­zepén emelkedik, csakúgy, mint pesti testvérénél. A so­rok is körben kígyóznak az oszlop körül a jegyért: meg­nyílt a Budai Híradó-mozi. A Bem népszerű filmszín­háza volt a kerületnek, s jól­lehet, alig 260-an fértek bele, a napi hat előadást mégis mintegy másfélezren látogat­hatták. A kerület igénye — általában Budapest igénye — a híradófilmek, az érdekes tu­dományos, dokumentumfilmek iránt mégis arra késztette a kerület vezetőit és a FÖMO-t, hogy alakítsák át a Bemet. Több mint negyven férőhelyet megszüntettek, hogy a közön­ség az előadások közben is akadálytalanul közlekedhes­sen. Kidobták az ócska, régi székeket, most a látogatót szép­­ műbőrülések, hangtalanul csu­kódó székek várják a nézőté­­ren.­­ A műsoron: a magyar hír­adó, a világhíradó és kisfil­­mek. A jövőben sem tér el műsorpolitikájuk a pesti Hír­adó bevált műsorszerkezeté­től. Az újdonságokat testvé­riesen megosztják majd. H­ogy a játékfilmek nézői se rövidüljenek meg, a közeli Május 1. Filmszínház az eddi­gi három helyett napi hat előadást tart, és ez a délelőt­ti három plusz előadás több nézőt fogad be, mint a Bem egész napon át. A premier kitűnően sikerült. Az első napon 2354 ember vál­totta meg a jegyét. A pénztárnál szüntelenül so­rakoznak a jegyvásárlók. Most éppen várni kell egy keveset, mert úgy tervezik: ebben a híradó moziban nem engedik a nézőtéren állni a közönséget. — bel — A közlekedési balesetek csökkentése érdekében A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedé­si Tanintézete évenként több ezer autóközlekedési szakem­bert képez ki, akik a közúti forgalomban részt vesznek. Emellett több tíz­ezer ember kiképzésének fel­ügyeletét és vizsgáztatását látja el közvetve és közvetle­nül. A KPM Autóközlekedési Tanintézete jelentősen tudja befolyásolni a közlekedési balesetek alakulását. Mi ezt felismerve, hozzáfogtunk fel­adataink megvalósításához. M­ilyen feladatokat oldot­tunk meg, amelyek kedve­zően érvényesülnek a közle­kedési balesetek csökkentése érdekében? 1. Felülvizsgáltuk a kikép­zési tematikánkat: a forgal­mi tiszti, a hivatásos gépko­csivezetői, a szaktanfolyamo­két. Ennek során lehetőséget kerestünk a KRESZ oktatás emelésére, ami a közlekedés biztonságát közvetve növeli. KRESZ-előadások során a baleseti szemléltető anyago­kat, tansegédletet fokozott mértékben felhasználjuk. Ar­ra törekszünk, hogy a szere­­léstan-oktatás műhelygyakor­lat is legyen, amely a gépko­csivezetők szakmai tudását növeli. Ennek kedvező hatá­sa a népgazdaság egészében fog megmutatkozni. • 2. A Közlekedési Bíróság, illetve a Közlekedési Ügyész­ség vezetőit felkérjük előadá­sok megtartására. Az előadá­sok színvonala és tartalma nagy hatással van a hallga­tókra, növeli felelősségérze­tüket. Az előadások után fil­met mutatunk be, mely ugyancsak ösztönzi a hallga­tókat közlekedésrendészeti szabályaink fokozott betartá­sára. 3. Az elmúlt évben orszá­gos értekezletet tartottunk a KRESZ-előadók, tanárok és gyakorlati oktatók részére. 4. Ismert, hogy az Autó­­közlekedési Tanintézet gya­korlati oktatói magas szak­mai ismeretekkel és megfele­lő pedagógiai képességgel rendelkeznek. Az Autóközle­kedési Tanintézet vezetői ennek ellenére szükségesnek látták a gyakorlati oktatók házi levizsgáztatását, ez KRESZ és műszakelméleti tantárgyakból állt. Ezzel az oktatás színvonalát is emel­tük és egyben jó szolgálatot tettünk a közös ügynek. A közlekedési balesetek csökkentése érdekében még számos intézkedést tettünk. Most néhány javaslatot köz­lök, amelyek megvalósítása hozzájárulhat a közlekedési balesetek csökkentés­éhez: 1. A gépjárművezetők vizs­gáztatásának jelenlegi szín­vonalát feltétlenül emelni szükséges. A vizsgáztatás követelménye alacsony s ez a vizsgakérdések megszünte­tésével tovább fog csök­kenni. A motorkerékpáro­sok vizsgáztatása „forga­lommentes” és a legtöbb helyen „akadálymentes” te­repen történik. Vélemé­nyem szerint a motorkerék­párosok vizsgáztatását le­hetőleg sűrű forgalomban kell lebonyolítani. 2. Javasolom, hogy a gép­­járművezetői vizsgáztatás bi­zottság előtt történjék. Az ilyen vizsgáztatás alapo­sabb, mint az egyéni. 3. A nem hivatásos gépko­csivezetői tanfolyam időtar­tamát fel kellene emelni. Vé­leményem szerint a gyakor­lati vezetés és az elméleti ok­tatás óraszáma rendkívül kevés. A jelenlegi körülmé­nyek mellett a nem hivatá­sos gépkocsivezetői tanfo­lyam hallgatói nem tudják kellően elsajátítani az elmé­leti és főleg a gyakorlati kö­vetelményeket. A nem hiva­tásos gépkocsivezetők által okozott balesetek igen ma­gas száma is ezt bizonyítja. 4. Ismert, hogy csak a hivatásos gépkocsive­zetői tanfolyam hallga­tói részére kötelező az Autóközlekedési Pályaalkal­massági Vizsgáló Intézet vizsgálata. Javaslom az al­kalmassági vizsgálat kiter­jesztését a gépjárművezetői kiképzésre jogosított egyéb szerveknél is. Javaslom továbbá, a nem hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamok hallgatói ré­szére is egy korlátozottabb alkalmassági vizsgálat beve­zetését is, amely az érzék­szervek vizsgálatára korlá­tozódna. 5. Az autóközlekedési szak­emberek előtt ismeretes, hogy a szakmailag képzet­tebb gépkocsivezetők nem­csak, hogy jobban megbe­csülik, illetve karbantartják a reájuk bízott gépjárművet, hanem ezek a gépkocsive­zetők közlekedési balesete­ket is ritkábban okoznak. A szakmai továbbképzésben részt vevő gépkocsivezetők­nél ez a jelenség még inkább tapasztalható. Dr. Máté Mátyás, a KPM Autóközleke­dési Tanintézete igaz­gatója MESTERMŰ — Sajnos, nem tudom bebizonyítani, hogy nem ön írta alá! (Szűr Szabó József rajza) A képárusítás ügye Január 26-i számukban „Mindent a maga helyén” címmel rövid írás jelent meg a Bizományi Áruház Vállalat korszerűtlen kép­árusítási módszeréről. Az évek során több ízben helytelení­tettük illetékes helyen a BÁV jelenlegi képárusítási módszerét, sajnos eredmény­telenül. Miután ma elsősor­ban vállalatunk hivatott a képzőművészeti alkotások szé­leskörű terjesztésére és azok bemutatására, örömmel ven­nénk, ha a BÁV ezen tevé­kenységét átadná, ezzel biz­tosítva nemcsak az élő, ha­nem az elhunyt művészek al­kotásainak szakszerű bemuta­tását és értékesítését is. Az elhunyt művészek alkotásai­nak bemutatására kulturált körülményeket kívánunk biz­tosítani. Ez az ügy a kultúr­politikai jelentőségén túlme­nően a kulturált és szakosí­tott szocialista kereskedelem képéhez is hozzátartozik. Képcsarnok Vállalat Nagy László, igazgató Milyen legyen a teáscsésze ? Sokszor olvastam már az újságokban, hogy mennyi új terv és új alkotás szü­letett: újfajta porcelán és gránit evőkészletek. Nos, be­vallom, nagyon szeretem a szép étkészleteket, s mindig megnézem az üzletek kira­­katait, van-e valami újdon­ság. Hát, újdonságok valóban vannak, nagyon sok szép is közöttük, de ... Nem tudom, milyen elgondolás vezeti a porcelánkészletek felülbírá­lására összeállított zsűrit, amikor következetesen áten­gedi az agyondíszített csé­széket például. Illetve, ha már ezeket átengedi, leg­alább biztatná a porcelán­­gyárak tervezőit egyszínűek készítésére is! Konkrétab­ban: évek óta lesem már, hogy mikor lehet belül fehér, kívül mélykék vagy csokolá­débarna teáscsészéket kapni — hiába. Végre megjelentek a kirakatokban, a kék is, a barna is, de — teledíszítve mindenféle aranyozásokkal! Persze, tudom, van, akinek ez tetszik! De a modernebb színek kedvelői aranydíszek nélkül szeretnék, kérik a gyá­rakat és a kereskedelmet, le­gyenek erre is tekintettel. S ha már a porcelánnál tar­tunk, rengeteg harcot foly­tattunk a giccs ellen. De mit keres akkor a szép, nagy, Rá­kóczi úti porcelánüzlet kira­katának kellős közepén egy zöld hajú, aranyfülbevalós, aranynyakláncos néger nő porcelán (vagy gránit?) szob­ra? . A modern edények kedvelője Olcsóbb A Zalai úton, a György Ala­dár utca torkolatánál körül­belül egy éve beszakadt az a csatorna, amelyik hóolva­dáskor vagy közepes esőnél óránként mintegy száz köb­méter vizet vezetett. Nem csi­nálták meg, hanem­ egyszerű­en még jobban eltömték a nyílást, úgyhogy a lefolyni nem tudó víztömeg több he­lyütt forrásként tör elő az úttestből. Nem lehetne ezt rendbehozni? Olcsóbb, mint az állandó útjavítás. V­agács András dr. XII., Zirzen Janka út 52. Padok A Zalai úton 1954-ben, az­ ostrom alatt tönkrementek a padok. Pótlásuk hosszú ideig nem is volt fontos, hiszen a környékbeliek nem használ­ták azokat. De amióta a nyomdészüdülő elkészült, az odamenő idősebb embereket látni a deszka nélkül ma­radt betonállványokon gub­basztani. Nem lehetne újra felszerelni a deszkákat? Vagács András dr. XII., Zirzen Janka út 52. A Múzeum Kávéház Étteremben (VIII. kerület Múzeum körút 12.) február 17-én, pénteken este tartandó magyaros vacsora bemutatóra szeretettel meghívjuk kedves vendégeinket. Különleges ételek, italok, zene, tánc. Asztalrendelés: 338—371.

Next