Esti Hírlap, 1962. április (7. évfolyam, 78-100. szám)

1962-04-02 / 78. szám

KÉT KITÜNTETETT MONDJA FIDELIO... Egy Bajza utcai nagy bérház picéjében fiatalok és öregek, férfiak és nők várták a napot, amikor feljöhetnek a pincéből a napfényre. 1945 januárja volt, s­­a pincében szorongott Sm­­­­ándy József is. Január 13-a volt az első nap, amikor felsza­badultak. Most, a kitüntetés alkalmá­ból azt kérdezzük Simándy Jó­zseftől is: milyen műben tért vissza a gondolat és az érzés, akit maga is átélt 1945-ben. — Szegeden voltam szerző­désben 1946-ban, de feljöttem Budapest­re. Elmen­tera az Ope­­raházba, ahol akkor éppen a Fideliót játszották. Fricsay Ferenccel ültem egy páholy­ban, s amikor az első rab fáj­dalmas-gyönyörű szólóját ének­li, a meghatottságtól a köny­­nyekkel kellett küzdenem. Kö­zel volt még mindannyiunk számára a pince élmény­e, s nem tudtunk másra gondolni, mint saját szabadulásunkra a mű hallgatása közben. — Azóta magam is mintegy harmincszor énekeltem a Fide­­lio főszerepét. A Fidelióban va­ló közreműködés azonban ép­pen az emlékek miatt talán egy kicsit mindig több egysze­rű szerepnél. Együtt a család: a nyolcéves Péter, Simándy József, a hat­éves Judit és a művész felesége, aki a Magyar Állami Operaház táncosnője. Az új közönségről Bilicsi Tivadar érdemes mű­vészt előadás előtt egy órával kerestük fel gratulációnkkal. — Az elmúlt esztendőben jubiláltam negyvenéves szí­nészi működésemet. Kitünteté­sem — magamban így köny­velem el — ajándék ezért a négy évtizedért. Vagy születés­napi meglepetés? Szeptember­ben töltöttem be hatvanadik évemet... — Az elmúlt tizenhét esz­tendei alatt melyik volt a leg­jobb óra, a legjobb nap, amely­hez csak a felszabadulás jut­tathatta el? — Április negyedikének le­hetőségei nem sűríthetők szá­momra egy napba, egy órába. Felszabadulásunk ténye az egész horizontot tágította ki körülöttem. Személy szerint ennek a dátumnak köszönhe­tem, hogy a könnyű műfajból kilépve kirándulhattam a drá­mába is. — Alaposabban utá­­nagondolva, elmondhatom, áp­rilis negyedikének köszönhe-­­tem a legnagyobb elismerést, "■ amiben színésznek része lehet:­­ a nézőtér: csendet. Új közö­n­­­­ség foglalta el a zsöllyéket a­­ színházban, nem cinikus. Di-­i­csérét, kitüntetés, amikor a­­ színpadról olyan csendet tu­­­­dunk teremteni a nézőtéren,­­ hogy érezzük, ennek az új kö­­­­zönségnek szinte az érvelését i is. Baresi Tivadar, Szatmári István egy színpadi jelenetben. A KÖNYVEK Az Olcsó Könyvtár-sorozatban c . 1. kötetben jelent meg Bates regé­nye, a Jó széllel francia partra című d­ímel.­­ A Hétköznapok-sorozatban kerültek kiadásra Huffy Péternek­­ hangulatos írásai, Arcképek és­­ történetek címmel. A Magyar­­ Irűemlékek-sorozat soron követ- l­k­ező költőként jelent meg Kop­­i­pány Tibor, Péczely Piroska és­­ Sági Károly szerzők Keszíhelsről­­ készült monográfiája. SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA Opavrtiáz: Budapesti Filh­armó­n­iai .* • ..j zenekara (vezényel: András, kö-,. u működik: 2 Ilkai , Fái, O-bérlet, 4. előadás, f­­ 8­ — Operaház Erkel Színháza: Magyar Állami Hangversenyzene­kar (\e­nyel: Ferencsik János, Zenekari A—5. és Kombinált-bér­­let II- S. előadása, tél 8). — Nem­zeti Színház: A salemi boszor­kányok (1). — Katona József Szín­ház: Népf Fogyatkozás (7) — Ma­dách Színház: Hamlet (7). — Ma­dách Kamara Színház: Tíz kiló arany (7). — Vígszínház: Hamlet­­nek nincs igaza (7). — Jókai Szín­ház: Aviv to­kr­at­ék (7). — József Attila Színház: Kati (7). — Irodal­mi Szinpa­l: A Budapesti Ifjúsági Kam­ar. Bid­­ekar Hangversenye (fél 8). — Volt rj’i­. KSK Színház: Later­na Metrika ( :*I ü ts fél ü): Fővá­rosi . * ij jUausz: Párizsi jégrem­ fc). □ TORNYAI JÁNOS életé­ről, műveiről készített képző­művészeti kisfilmet Mészáros Márta rendező. A film szöve­gét Tornyai János egy levél­­töredéke képezi, amelyből hi­teles képet kapunk a festő éle­téről. □ SOPHIA LOREN, a ha­zánkban most bemutatásra ke­rülő Egy asszony meg a lánya című filmben nyújtott alakítá­sáért az Oscar-díj jelöltjei kö­zött szerepel. □ IFJÚSÁGI FILMKLUB alakult a Józsefvárosiban. A fiatalok megismerkedhetnek a világ legjelentősebb filmalko­tásaival, a film történetével és fejlődésével. A fiatalokat meg­tanítják a filmezés és a fény­képezés alapfogalmaira is. □ A BEM JÓZSEF lengyel Kulturális Egyesület vasárnap ünnepi estet rendezett. Az elő­adás után a lengyel nyelvtan­­folyam diákjai szavaltak és táncoltak, végül bemutatták a Budapesti tavasz című filmet. □ MAKÓN kiállítás nyílt d­r. Diósszilágyi Sámuel hely­beli orvos-író 80. születésnapja alk­almából irodalmi és művé­szeti­­dokumentumokból. A ju­biláns egyik legfőbb pártfogó­ja volt pályafutása kezdetén József Attilának. □ HACSATURJÁN kísérő­zenéjével mutatja be rövide­sen a Vígszínház Lermontov „Álarcosbál” című darabját, Kazán István rendezésében. A főszerepeket Ruttkai Évára, Szakáts Miklósra, Sütő Irénre, Benkő Gyulára és Györffy Györgyre osztották. A bemuta­tóra májusban kerül sor. □ MEGTALÁLTÁK Ady Endre íróasztalát, amely mel­lett fiatal újságíró korában dolgozott. Az íróasztal a nagy­váradi Ady emlékmúzeumba került. □ FELKAI FERENCCEL beszélgettünk: „Április 13-án — mondja — a debreceni Cso­konai Színház bemutatja „Is­merem magát” című szatirikus vígjátékomat. Ezzel a bemuta­tómmal­­ kapcsolatosan az az­­ érdekes, hogy éppen 25 éve a­­ színház akkori igazgatója, Horváth Árpád ősbemutatóso­rozatot rendezett és ebben ke­rült színre „Baj van Napóleon­nal” című szatírám. A TIZENEGY festőművész már több esztendeje látogatja a csepeli üzemeket. Most a Csepeli Munkásotthonban meg­nyílt kiállításukon adnak sza­k­mot arról, mit ismertek meg a­­ gyárból. A tárlatom: Balázs Jó­zsef, Cserne Judit, Gádor Emil, Gyi­messy Lajos, Konfár Gyu­la, Laky Ida, Mo­ldován Ist­ván, Somos Miklós, Szabó La­jos, Székács Zoltán és Váli Zoltán alkotásai szerepelnek. □ JUBILEUMI ELŐADÁ­SOK lesznek áprilisban. Ber­tolt Brecht „Galilei élete’’ cí­mű drámáját huszonötödször tűzi műsorára a Nemzeti Szín­ház, Németh László „A két ‘ Bolyai” című színműve pedig a századik előadásához érkezik­­ el a Katona József Színházban. Riportpótlék „Nincs sajnos riport, szer- Lunéllő úr: a vőlegény az oltár előtt faképnél hagyta a meny­asszonyt” — mondotta az anek­dota újságírógyakornoka, ami­kor szerkesztője egy híres es­küvő tudósítására küldte el. Vagyis: a kisebb esemény el­maradásában nem vette észre a nagyobb, az igazi, egyedi szenzációt. Ez a klasszikus ri­porteri anekdota jutott eszünk­be a TV vasárnap délelőtti új műsorának — Dili harangszó előtt — nézése közben. Elvit­ték a nézőket a domoszlói író­olvasó találkozóra, hosszasan beszélgettek könyvvásárló pa­rasztemberekkel, majd sietve befejezték a riportot, mond­ván, hogy a szomszéd terem­ben már megkezdődött a ta­lálkozó, ott van Dobozy, Dar­vas, Garai Gábor és a Lax­­ness, a Nobel-díjas izlandi író. Itt azután „elvágták a vegyes rovatot”. A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyez­nünk, hogy a műsor többi ré­­­­sze jó volt: sokrétű, színes, ta­nulságos is, szórakoztató is, csak az érthetetlen, hogyan „sikkasztották el” éppen a leg­nagyobb szenzációt? A könyv­olvasó és vásárló paraszt már igazán mindennapos dolog , s ezt nyilván a TV-t néző pa­rasztok tudják a legjobban, akik valószínűleg maguk is ol­vasnak és vesznek könyvet. De még korántsem mindennapos a tsz parasztolvasók és a magyar írók, még kevésbé: a magyar tsz parasztolvasók és egy No­bel-díjas izlandi író találkozó­ja. Ez lett volna az igazi ri­port­­, kár, hogy egy kocká­­nyit se mutattak belőle... (b. t.) □ A PÁRIZSBAN szokásos „az év legrosszabb nő író által készített regénye” címet ebben az esztendőben Francoise Par­ierter ,,Szerető öt napra” című könyvéért kapta. A díjjal je­lentős pénzösszeg is jár, ami­ből azonban a zsűri egy nyelv­­tankönyv árát levonta és azt a pénzzel együtt nyújtják át az írónőnek. □ SIBELIUS HETET rendez­nek június első hetében Hel­sinkiben. A megnyitó ünnepsé­gen előadják Sibelius III. szim­fóniáját. A közreműködők so­rában találjuk a Csehszlovák Filharmonikusok együttesét és Van Cliburn amerikai zongora­­művészt. □ ROGER VADIM, a fran­cia rendezőgárda egyik élvo­nalbeli tagja most rendezi Pá­rizsban volt felesége, Brigitte Bardot legújabb, „A harcosok válasza’’ c. filmjét. Tőle szár­mazik az a hír, hogy BB, ha elkészül ezzel a filmmel, né­hány évre visszavonul. Csinosodnak a vasas művelődési otthonok A vasasszakszervezet több millió forintos költséggel kor­szerűsíti művelődési otthonait. A pesterzsébeti Vasas Művelő­dési Otthon például­ új két­emeletes épületet kap. Az 50 esztendős Csepeli Munkásott­hon is korszerűsítésre szorul. Ez évben kicserélik a világí­tást és a nézőtéri széksorokat. . A Magyar Optikai Művek Mű-­­­velődési Házának színházter­mében új padlóburkolatot ké­szítenek. Az Ikarus Művelődé­si Otthonban korszerűsítik a mozit, a Danuvia Gorkij Mű­velődési Ház fejlesztésére 200 ezer forintot utalt ki a szak­­szervezet. (MTI) KI KEZELJE A PÉNZT? Érdekes vita ez, de teljesen a körülményektől függ, hogy a családon belül ki kezelje a pénzt. Véleményem az, hogy a feleség kezelje, ha arra érdemes és nem pazarló. Én nyugdí­jas vagyok és annak ellenére, hogy kérem a feleségemet, h­ogy ő kezelje a pénzt, mégis azt mondja, hogy kezeljem én, mivel nekem több időm van a bevásárlásra és főzésre, így ná­lunk soha nincs afölött vita, hogy ki kezelje a pénzt. Berkes Lajos XIX., Árpád u. 8. Szép szóval, megértéssel Itt a budapestiek beszélnek című rovatban, érdeklődéssel olvasom az új vitát. Kinél legyen a pénz? Varga Géza Ernő hozzászólása nagyon helyes, szerintem sem lehet leszögezni, hogy mindig és minden időben a fele­ség kezelje a pénzt. Ma, amikor előfordul az, hogy a feleség kap kétheti beutalót, jó, ha a férj is járatos a pénz helyes elosztásában. Szépen meg kell beszélni a fizetéskor, mire jut, mit tudunk venni, lehetőleg együtt is vásároljuk meg, ha va­lami nagyobb dolgot vásárolunk. Sok dolog elavult, régi, ami azelőtt jó volt. Mindkét részről vigyázzanak egymás önérze­tére, szép szóval, megértéssel minden problémát szépen el lehet intézni, a férj és a feleség megelégedésére. Ordasi Ferencné XIX., Zrínyi u. 153. Egymás megbecsülése Kinél legyen a pénz, vagy a családokon belül ki kezelje? Helyeslem, hogy vitára bocsátották ezt a problémát, már csak azért is, hogy sok-sok férj és feleség figyelmét felhívjuk a takarékos gazdálkodásra. A családokban a vita éppen abból keletkezik, ha a pénzt meggondolatlanul elköltjük. S bizony, sok ilyen férj és feleség is van. Miért van ez így? Egyszerűen, mert, ha két keresettel rendelkeznek is, de nem osztják be jövedelmüket úgy, hogy jusson is, maradjon is. Őszintén és nyíltan meg kell mondani, vannak tékozló férjek is, feleségek is, akikre bizony a házi „pénzügyminiszterséget” nem lehet rábízni. Itt, a fővárosban kulturált viszonyok között, sokszor két keresetből élnek családjaink. Próbáljanak tehát a házi „pénz­ügy­miniszterek” szerény beosztással, önzetlenül gazdálkodni. A hűség, a szeretet és egymás megbecsülése mellett ne arról vitatkozzunk, ki kezelje a pénzt. Mert a pénz eszköz életünk­ben, de a családon belül mindenféle anyagi kérdéseken túl, nagyobb jelentőségű a hűség, a szeretet és egymás kölcsönös megbecsülése. Kurucz Dezső művezető Budapest, VIII., Biró Lajoß u. 41. Senki földje Nagyon kérem önöket, hogy a IV. kerület, Székes­­dűlő lakossága kérelmét tá­mogatni szíveskedjenek. Na­gyon érdekes az, ami velünk székesdűlői lakosokkal meg­történt. Egy időben Dunake­szihez tartoztunk. Semmifé­le intézkedést nem foganato­sított a tanács. Több mint két éve az újpesti tanácshoz tar­tozunk, de még mindig senki földje ez a terület. A terület nincs rendezve, nap mint nap viták és veszekedések ala­kulnak ki a szomszédok kö­zött, mert a telep egy része a kerteken kénytelen átjárni, ami mind a két félnek, a tu­lajdonosnak is és az arra já­róknak is kellemetlen. Ha a IV. kerületi Tanács il­letékes osztálya a parcellá­zást végrehajtaná, abban az esetben nem lenne veszeke­dés és azok, akik lakást sze­retnének maguknak építeni, felépíthetnék, amit jelen kö­rülmények között nem lehet megkezdeni. Még mindig egy helyrajzi szám alatt van nyil­vántartva több telek. Kérjük az utcák kijelölését elvégez­ni. Deim Zoltán Megnyílt a Csajkovszkij­­emlékverseny Moszkvában Vasárnap megkezdődött a II. Nemzetközi Csajkovszkij Em­lékverseny Moszkvában. A Kreml kongresszusi palotájá­ban rendezték a megnyitót, amelyen hatezer főnyi közön­ség vett részt. Jelen voltak az SZKP és a szovjet kormány vezetői, élükön Hruscsovval, a diplomáciai testületek tagjai, neves külföldi és szovjet zene­művészek. Az emlékverseny résztvevőit, a zsűri pártjait és a vendégeket Jekatyerina Fur­­ceva, a Szovjetunió művelő­désügyi minisztere üdvözölte. A szovjet posta az emlékver­seny tiszteletére új, négy ko­­pejkás bélyeget bocsátott ki, amely Csajkovszkij szoborport­réját ábrázolja. □ ORSZÁGOS TANÁCS­KOZÁS kezdődik április 9-én Budapesten és vidéken a kö­zépiskolai kollégiumokról. A tanácskozásokra sok szakem­ber érkezik a baráti országok­ból. A színház előtt? Március 27-én a Víg­színházba mentem, fél 7-re énekeltem meg. A színház kapuja zárva volt, de már ácsorgott ott néhány ember. A következő 10 perc alatt az ácsorgók száma körülbelül 150-re nőtt, de a kaput csak háromnegyed 7 előtt 3 perc­cel nyitották ki. Persze, így azonnal megrohanták a ru­határokat és tumultus volt. Sorba állunk a busznál, a KÖ­­ZÉRT-ben, a Patyolatnál és még egynéhány helyen, de, hogy miért kell a színház előtt is sorba állni — ezt nem értem. A negyedórás ácsor­­gás nem volt kellemes sem nekem, sem a többieknek. Minden portás, jegyszedő a helyén volt már — ott ciga­rettáztak az előcsarnokban és nézték a kint ácsorgó töme­get. Károly Béláné, XII., Kiss János altábornagy u. 80. KÉRDÉS AZ ILLETÉKESEKHEZ A Kerepesi úti lakótelepen lak­om. A napokban hallot­tam, hogy a telepen megbün­tettek olyan lakosokat, akik a mosott ruhát az erkélyre tették ki­szárítani. Igen, he­lyes intézkedés volt. Az in­tézkedéssel kapcsolatban kér­dést teszek fel az illetékesek­nek: mikor járnak el hasonló módon a csendrendelet (a kí­méletlen rádiózók és televí­ziózók) megszegői és az épít­mények, létesítmények és parkok rongálói ellen? Nagy Károly XIV., Bánki Donát u. Válasz a „hat kérdésre”4 Az Esti Hírlap január 13-i számában „Hat kérdés” cím­mel írás jelent meg arról, hogy a Mátyás utca 5/a szá­mú ház udvarán — a lakóbi­zottság tiltakozása ellenére — garázs épül. A cikk egy része nyilvánvalóan téves informá­ciókon alapult. Ezért közlöm a következőket:­ A Mátyás utca 5/a számú ház udvarán — illetve bárhol másutt — építendő garázs építéséhez az elvi engedélyt a házkezelőség vezetőjének jogában áll kiadni. Ebben az esetben a IX/1. számú Ház­kezelőség vezetője is így járt el, tehát szabálytalanságot nem követett el. Viszont helytelen volt, hogy az építtetők, pusztán az elvi engedély birtokában — anél­kül, hogy megvárták volna a IX. ker. Tanács építési osz­tályának építési engedélyét —, a helyszínre szállították az építőanyagot, s előkészülete­ket tettek a garázsépítésre. Ez annál inkább helytelen volt, mert a tanács az­ építési engedélyt nem is adta ki, így hát a Mátyás utca 5­ a sz. ház udvarán létesített kertet sem fenyegeti semmi rész. Ami azt a kérdést illeti, hogy miért kerültek a gép­kocsik a ház udvarára, a vá­laszunk a következő: a Fővá­rosi Tanács VB Házkezelési Igazgatósága 44/1959. sz. ren­delete utasítja a házkezelősé­­geket arra, hogy ahol erre mód van, az autók beállását segítse elő, mert az autók, ha magántulajdonban levő gép­kocsikról van is szó , nép­­gazdasági tulajdont képeznek. Ez volt tehát ebben az eset­ben is a gyakorlat, s ez volt a cikkben kifogásolt „görcsös ragaszkodás” hátterében. Végül: bár a cikkíró tény­leg láthatott a környéken üres telkeket, ezek garázsépí­tésre való felhasználása nem lehetséges, mert azok bérle­mények, illetve magánterüle­tek. Az ügy kivizsgálása során egyébként kiderült, hogy a IX/1. sz. Házkezelőség veze­tőnője nem tett a lakóbizott­­ságokat sértő, illetve arra vo­natkozó kijelentéseket, mint­ha „háziúrnak” tekintené magát. Házkezelőség

Next