Esti Hírlap, 1962. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1962-05-18 / 115. szám

lj JIRI TRNKA, a kiváló csehszlovák bábfilmművész és grafikus az idén tölti be öt­venedik életévét. A Csehszlo­vák Kultúra és a Képzőmű­vész Szövetség a Fészek Klub­ban bemutatta a művész né­hány alkotását, többek között­­­a Szenvedély című, legújabb bábfilmjét, amely a sebesség­őrület mulatságos paródiája. . □ A NOBEL-DÍJAS Salva­tore Quasimodo befejezte szín­darabját. Címe A korrupt ör­dög. Ezen felül a közelmúltban lefordította Euripides Hekuba című művét, amelyet a szira­­kuzai ünnepi játékokon hoz­nak olasz nyelven színre. □ „CSENDÉLET” CÍMMEL­­nyílik május 26-án a Szépmű­vészeti Múzeum új kiállítása. □ A LYONI FESZTIVÁ­LON mutatják be Jean Coc­teau d’Oedip című művét, amelyhez Maurice Thiriet írt kísérőzenét. A Urai tragédiá­nak jelzett színdarab főszerep­lői: Jean Marais, Maurice Es­­cande és Jean Hervé. . □ LENINGRAD testvérvá­rosában, Manchesterben szov­jet gyermekrajz-kiállítást ren­deztek. A kiállításon a lenin­­grádi Moukhina iskola növen­dékeinek rajzai láthatók, va­lamint külön fényképkiállítás ismerteti a leningrádi iskolás­gyermekek életét. A Petőfi Színház igazgatósága közli: 23-án, szerdán és 27-én, va­sárnap az ,,Egy szerelem három éjszakája” helyett az ,,üvegcipő” kerül előadásra. A megváltott je­gyek érvényesek. □ A NEMZETI SZÍNHÁZ­BAN május 27-re tűzték ki Vörösmarty drámai költemé­nyének, a Csongor és Tündé­nek felújítását. Színházi és zenei körökben érdeklődéssel várják, milyen lesz a mű kí­sérőzenéje. Eddig Weiner Leó muzsikájával került színre a mű (a szvitből komponálta ké­sőbb operai balettjét), a követ­kező előadásokon Kurtág György zenéje szólal meg. AZ EZREDIK ESE Az ember tragédiája jubileuma Közeledik az esemény: ez­redszer hangzik fel a Nemzeti Színház művészeinek előadá­sában Madách Imre drámai költeménye, Az ember tragé­diája. Hetvenkilenc évvel ez­előtt indult el a mű színpadi pályafutása. Az irodalom- és színháztörténet ismert adata, hogy Madách nem hitt műve , színpadi előadásának lehetősé­gében. Arany János sem hitt benne, Gyulai Pál hasonlóan­­vélekedett. Paulay Ede vállal­kozott — ahogy akkor mondták­­— az istenkísértő feladatra, a­­Tragédia színrehozására, Pu­­­­kánszkyné­ Kádár Jolán szín­háztörténeti könyvében meg­állapítja, hogy Paulaynak az osztrák színpadok Faust elő­adása adta a Madách-mű elő­adásának gondolatát. A négy­ezer sort 2560-ra rövidítette. Egészen elmaradt a tizenhar­madik szín, Adám a világűr­ben! Ezt szcenikailag akkor nem tudták megoldani. Még intendáns volt a Nemzeti Színház élén, Podmaniczky báró, aki nem bízott a siker­ben. Nem akart hozzájárulni a magas költségekhez, vona­kodott aláírni az erre vonat­kozó iratokat, összesen tíz elő­adást jósolt Az ember tragé­diájának. A korabeli kritika nem nagyon lelkesedett az elő­adásért, bár meg kell hagyni, hogy a nagy teljesítményt elis­merte. 1883. szeptember 21-én az első Ádám Nagy Imre, Éva Jászai Mari, Lucifer Gyenes László volt. Később bekövet­kezett az az idő, hogy a Tra­gédiát a kiállítás szegénysége ■miatt nem lehetett előadni. Paulay halála után ugyanis jó ideig nem csináltak sem dísz­letet, sem ruhát. Megtörtént, hogy a római színen szereplő művészek görög ruhában ját­szottak Keglevich intendáns korszakában. A századforduló előtt új rendezésben hozták színre a Tragédiát. De nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A­­ közvélemény erősen sürgette az új díszleteket és a felfrissí­tett rendezést! 1905-ben hár­mas szereposztással részben megvalósítják ezt, de a játék­stílus nem volt egységes. Amb­rus Zoltán igazgatása idején felújították Az ember tragé­diáját. A proletárdiktatúra utáni időben történt ez, s ami­kor a párizsi képben felcsen­dült a Marseillaise, tüntettek a nézőtéren. Ezt követően a dallamot nem merték megszó­laltatni, vagy csak igen hal­kan, foszlányaiban szólt a színfalak mögött. Hevesi Sándor nevéhez fű­ződik a Tragédia új rendezése, az ő rendezői alapgondolata az volt, hogy a Tragédia nem tör­ténelmi arcképcsarnok, hanem az ember örök küzdelme Ádám álmában, vízióiban. Nagy vita kerekedett ebből. Ekkor Oláh Gusztáv tervezte a díszleteket Hevesi néhány év múlva újra rendezte a drá­mai költeményt. A százéves Nemzeti Színházban Németh Antal forgószínpadon játszotta a Tragédiát, Lehotai, Tőkés és Csortos főszereplésével. A legutóbbi rendezés Major Tamásé. Szegeden, a szabadté­ri színpadon alkalmazta az öt­­­letet először, hogy a paradicso­mi képben az Úr szerepét ala­kító színészt nemcsak hallani, de látni­ is lehet. Első megsze­mélyesítője Bessenyei Ferenc. Kristóf Károly ­ Lopott boldogság Új film forgatása kezdődött a Hunnia Pasaréti úti műtermében A fürdőszoba ajtaja nyitva. A szobából látni, amint a tü­kör előtt egy ötven év körüli férfi — Szirák Sándor, egy textilgyári bálarakodó brigád vezetője — borotválkozik. Ar­ca tűnődő, gondolatai másutt járnak. — Ma mikor jössz haza? — kérdi a reggelihez terítő fele­sége. Nincs válasz. — Nem hallottad, mit kér­deztem? Válasz most sem érkezik, a férfi talán nem is hallja a fe­lesége hangját. Mindez a Hun­nia Filmgyár Pasaréti úti stú­diójában játszódik le, ahol megkezdődött a Lopott hol­dogság című új játékfilm forgatása. H. Barta Lajos első filmforgató­könyve ez, a fel­vevőgép mögött Tóth János operatőr áll, a kísérőzene szer­zője Gyulai Gaál János. A filmet Nádasy László rendezi.­­ Egy forró szenvedélyt, egy ötven év körüli nős férfi utolsó, nagy szerelmi fellobba­­nását ábrázolja a film — mondja a rendező. — Molnár Tibor játssza az idősödő mun­kást, Psota Irén a feleségét. Nem rossz a házasságuk, csu­pán az a bánatuk, hogy nincs gyerekük. S akkor jön egy fiatal lány a gyárba. Vidékről jön fel, hamvas, üde, szép ... Vass Éva alakítja ezt a szere­pet Vőlegényjelöltje is van, akit Kiss Gábor, a veszprémi­­ színház fiatal tagja formál meg. Valamin azonban össze­vesznek a fiatalok és a lány, Zsuzsi, egyre közelebb kerül Szirák Sándorhoz. Hogyan forrósodik fel az idősebb, nős férfi és a fiatal lány szerelme, s miként vég­ződik — ezt mondja el a film. Mindössze két díszletet építe­nek fel a Pasaréti úti stúdió­ban, egyébként külső felvéte­leket forgatnak majd, mégpe­dig a Goldberger-gyárban és a Budai Pamutfonóban. Az is­mert­ színészek közül Máthé Erzsi, Tordy Géza és Deák Sándor jut még jelentős sze­rephez. (b. t.) CSATTAN A CSAPÓ — KEZDŐDIK A FELVÉTEL A LOPOTT BOLDOGSÁG CÍMŰ FILM HŐSNŐJÉRŐL, VASS ÉVÁRÓL. (MTI-fotó — Bojár felv.) Világhírességek a Damjanich utcában Ha valaki manapság elsétál a Damjanich utca 52. számú ház előtt, esetleg ügyet sem vet az épületre. Olyan bérház, mint a többi. Falai annál töb­bet mesélhetnének azokról a világhírességekről, akik a há­zat felkeresték. De mit is kerestek híressé­gek a Damjanich utcában és éppen az ötvenkettes számú bérházban? Miért mászott fel a­z emeletre — ha történetesen rossz volt a lift —, mondjuk Fjodor Saljapin, vagy épen Bartók Béla? Egy fényképész lakott an­nak idején a házban, alacsony, köpcös, szemüveges fotográfus, Vajda M. Pál, akinek az volt a specialitása, hogy főleg mű­vészportrékat készített. Micso­da nagy csődület várta a ka­puban Jan Kiepurát, mikor felkereste Vajda műtermét! Mennyi autogramkérő lesel­kedett itt Teiko Kiva japán ,, Pillangókisasszonyra” vagy Fletára, a tenoristára. Vajda M. Pálnak valamiféle privilé­giuma volt arra, hogy az ope­rai és zeneakadémiai művésze­ket fotografálja. Mattia Bat­­tistini, korának nagyszerű énekese, Ottorino Respighi, a kiváló olasz zeneszerző, Erich­­ Kleiber karmester, Franz Schalk bécsi operaigazgató, Jan Kubelik hegedűművész, Bruno Walter, a nemrég el­hunyt zseniális dirigens, is le­ült a gépe elé, mint ahogy Ri­chard Strauss, a Rózsalovag szerzője is elkísértette magát a­ Damjanich utcába, Vajdá­hoz, s Bécsből szólította fel to­vábbi képek küldésére. Huber­­mann Broniszláv, a hegedű va­rázslója többször felkereste Vajdát, aki azzal büszkélked­­hetett, hogy Jascha Heifetz, (a most 80 éves) Igor Sztravinsz­kij, Reiner Frigyes, Wladimir Horowitz zongoraművész, Szi­geti, Telmányi, Vecsey s a francia Hans Sachs. Marcel Journet sem sajnálták a fá­radságot, hogy ide eljöjjenek. Hát erről nevezetes a Dam­janich utca 52-es számú ház. .. Milyenek lesznek az új főiskolai kollégiumok Az ötéves terv időszakában több bennlakásos főiskolai kol­légium épül. Az építkezéseket típusterv alapján kívánják megvalósítani. Az Építésügyi Minisztérium a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben nyilvános tervpályázatot írt ki a tipizálásra alkalmas kollé­giumi tervekre. A pályázatra 69 pályamű ér­kezett. Nagy része középfolyo­sós megoldást javasol, míg né­hány közbenső traktus beikta­tásával, két középfolyosó kö­zötti helyiségsorral oldotta meg a feladatot. A bíráló bizottság rangsoro­lás nélkül egyenként 18 ezer forinttal jutalmazta Krizka György—Mentes Endre— Menyhárt József, továbbá ifj­ Rimanóczy Gyula pályaműveit. Kiemelt, 13 ezer forintos meg­vételben részesült Halmágyi Károly—Hrecska József—Já­­nossy György közös terve. Megvásárolták Boruzs Bernáth —Csappan Elemér—Orosz Magdolna, Dull Dezső, Szeke­res József—Vas Zoltán, ifj. Ri­manóczy Gyula—ifj. Rimanó­czy Gyuláné, Vörös József, Emődy Attila—Südi Ernő pá­lyaműveit. Tizenkét olasz muzsikus az Erkel Színházban Az I musici di Roma kamaraegyüttes hangversenye . A római muzsikusok vég­­­­képp bejátszották magukat a­­ pesti közönség szívébe. Az Er­kel Színházat tán háromszor is megtöltötték volna az érdek­lődők, pedig ez az épület iga­zán nem kamarazene számára készült. Olyan magától értetődő könnyedséggel szól vonójuk alatt a barokk zene, olyan ter­mészetes emberközelbe hozzák a régi mesterműveket, ahogy a kisgyermek dúdol, ahogy Bi­hari játszhatta a verbunkost, ahogy a nagy színész alakítja, éli a leginkább reászabott sze­repet. Az egyéni technikai biz­tonságon és stílusérzéken túl, az együtt játszás nagy fegyel­me, az arányok jó érzékelése és mérhetetlen előkészületi munka biztosítja, hogy úgy szóljon a tizenkét művész hangszere, mintha egyetlen­­ csodaorgonán játszana valami rendkívüli művész. Az egyéni képességeikre fényt vet a felváltva vezető két koncertmester játéka, a Vivaldi cembalo-versenymű­­vét színesen, könnyedén, élve­zetesen játszó Maria Teresa Garatti és az ugyancsak Vi­­valdi-műben (Il riposo) szóló­­zó prímhegedűs, Anna Maria Cotogni szép tónusú, fölényes biztonságú szereplése. Vagy ott volt Rossini IV. szonátája, amelyben precíziós mérőmű­szerrel sem lehetett volna el­térést, kilengést felfedezni a két csellista játéka közt s ez a tüneményes pontosság még­sem merev, minden pillanat­ban ragyogóan élő, felvillanyo­zó muzsika. Amikor régi zenét játszottak, néhányan kételked­tek, hogy romantikus és mo­dern művekben is képesek lesznek hasonló teljesítményre. De Mendelssohn vonósszimfó­niája úgy szólt, mintha 30 ta­gú jó zenekart hallanánk . Bartók román táncaiból annyi tűz és szín áradt, mint mikor életében maga a mester zon­­gorázta a pesti fülnek akkor szokatlan, erdélyi és moldvai ritmusokat, dallamokat. Még Roussel „semmit sem akaró” Sim­oniettája is jó ízű, élő mu­zsikává érett a vonójuk alatt. Fodor Lajos Lezárjuk a második műszak vitát Iskolaigazgató, művezető, szakács, orvostan­hallgató, martinász — a legkülönbözőbb fog­lalkozású fér­fiak szóltak hozzá a második műszak felett indított vitánkhoz. Szép szám­mal mondták el véleményüket természetesen az asszonyok is: lányok, családanyák, kereső nők és háztartásbeliek egyaránt. Ez természe­tes, hiszen talán nincs is az országban család, amely ebben a kérdésben ne lenne érdekelve. Olvasóink leveleiből világosan kiderül, eb­ben a vitában nem az a kérdés volt elsődle­ges: segítsen-e egyáltalán a férfi a házi mun­kában, vagy sem. A hozzászólások azt a prob­lémát boncolgatták: a házi munkán belül meg lehet-e határozni, mi a jellegzetesen férfi-, 1l­l­letve női munka és főképp, megállja-e helyét az az állítás, hogy a háztartási munka nevet­ségessé teszi a férf­it. A levelekből — egy-két kivétellel — egyér­telműen alakult ki az általános vélemény: munka csak egyféle lehet, s aki ezt — különö­sen családon belül — tagadja, az saját előíté­leteinek a foglya. Most, hogy a vitát össze­foglaljuk, szeretnénk részletesen kitérni erre az előítéletre. A társadalmi átalakulások magukkal hozzák az íratlan szokások, az együttélés formáinak átalakulását is. Megváltozik az emberi esz­ménykép, ezen belül átalakul a női ideál, il­letve az ideális férfi fogalma is. A szocialista társadalomban minden anyagi és erkölcsi ér­ték alapja a munka. Egyik olvasónk — cse­peli martinász — veti fel levelében: „Miért félnek a férfiak attól, ha házi munkát végez­nek, nevetségesek lesznek? Nem veszik észre, hogy megváltozott a férfiideál?’’ Vagyis egy olyan társadalomban, amelyben a legnagyobb értékmérő a munka, lassan az válik nevetsé­gessé, aki valami­­régi előítéletből kiindulva ítéli meg az elvégzendő munkát és ezen ke­resztül saját magát. Az előítéletek leküzdése nem gyors folya­mat. A téves hiedelmek, a régi nevelés nyo­mai mélyen ágyazódtak be az emberekbe. El­­képzelhető, hogy valaki passzív, kényelmes alkat, s ezért nem szívesen fáradozik, hogy másoknak segítsen. De azért megtagadni a segítséget, mert a rászoruló­ nő — ez bizony már enyhén szólva korszerűtlen felfogás. Be­fejezésül hadd idézzünk egy olvasónk levelé­ből: „Hét testvérem van, azok közül négy fiú. Bátyáim még itthon laknak, s bár, dip­lomás emberek, hét végén takarítanak, ha úgy jön, mosogatnak, sőt, mosnak is. Ezt egy pilla­natig nem találják nevetségesnek, sőt, ők ma­guk dicsekednek tudásukkal. És mindeme „le­alacsonyító” házi munka mellett igen csino­sak, jó sportolók és nem utolsósorban végzett mérnök, orvos, gyógyszerész, vegyész.” Vagyis ideális férfiak. „Negyedéve várjuk a folytatást" Februárban a XX. kerületi Nyári Pál utcában megjelen­tek az Útfenntartó Vállalat emberei, s a kocsiutat körül­belül 50 centiméter mélysé­gűre kiásták. Mi, az itt la­kók, úgy gondoltuk, hogy na­gyon sürgős ez a feladat. Végre, még a XX. kerületre is sor kerül, hogy a poros­­sávos utakat kissé korszerű­sítik. Naponta vártuk, hogy a februári hidegben megkez­dett munkát folytassák, mi­vel a járdát elfoglalva, két méter magas homokbuckák vannak végig a járdán, így az amúgy is keskeny gyalog­járót a homoktorlaszok fog­lalják el. A járdaszegélyhez szükséges kőlapokat már egy éve odaszállították, egy éve teszi lehetetlenné a biztos közlekedést. A közvilágítás rossz, a feltúrt úttest és jár­daszegélyek ottléte miatt sok veszélyes baleset fordulha­tott volna elő, ami talán csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt meg. Kér­jük a XX. kerületi Tanács illetékeseit, hogy mielőbb in­tézkedjenek, a XX. kerületi Nyári Pál utca Határ út és Kossuth Lajos utca közötti szakaszát tegyék mielőbb járhatóvá. Nyári Pál utcai lakók és járókelők MIÉRT NINCS Az iránt érdeklődöm: miért nem kapható és meddig nem lesz a boltokban RASEX B villanyborotvavíz? Két hó­napja szeretnék venni, de még csak nem is biztatnak az üzletekben. Bálik Sándor Népszínház utca 27. szám Szeretnénk, ha a technika fejlődése eljutna a mi pékműhelyünkig Örömmel olvastam lapjuk­ban azt a hírt, hogy az oroszlányi erőmű 120 méter magas kéménye nem füstöl, mert elektrosztatikus pernye­­leválasztóval építették. Ez is bizonyítja a technika fejlő­dését, mely lehetővé teszi a levegő szennyeződésének megakadályozását, hiszen ez a szerkezet a pernye 99 szá­zalékát visszafogja. Örömömet bosszúság vál­totta fel, amikor kinéztem lakásom ablakából és a mel­lettünk levő pékműhely 10 méter magasságban levő ké­ménye valósággal öntötte a kormot. Ez az állapot ural­kodik évtizedek óta. A csu­kott ablakon keresztül is be­kerül a korom a lakásba, nem lehet a kertbe kiülni, vagy ruhákat kiteregetni, mert minden csupa korom lesz. Szeretnénk, ha korunk technikai fejlődése a mi pék­műhelyünkig is eljutna és a nagy korom nem bosszanta­ná nap-nap után a környék lakóit. Reméljük, hogy most már hamar intézkednek az illeté­kesek, mert ennyi év után már rég meg kellett volna ol­dani ezt a problémát, külö­nösen akkor, amikor a gáz­vezeték ott húzódik előttük és úgy gondoljuk, hogy kifi­zetődne a gázkemencék be­állítása. A környék lakói nevében: Szám Gyula Bp., XIX. (Wekerle telep), Vereczkei köz 4. Cipó Már télire szerettem volna egy pár 43-as kerek orrú, gumi talpú bundacipőt vásá­rolni, de nem kaptam sehol. Beteg lábamra ortopéd­ cipő sem jó, nehéz és kemény. Nem tudunk kerek orrú, gu­mi talpú 80 forintos cipőt vásárolni. Hol lehet kapni ezt a fajta cipőt? Török Sándor, IV., Bocskay u. 31.

Next