Esti Hírlap, 1962. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1962-06-25 / 147. szám

Mikor „művelődési“ a park? Ifjúsági Művelődési Park­ként hirdeti magát „Bu­dapest legszebb szórakozóhe­lye", amely most nyílt meg az Ybl Miklós téren. Fellépnek Holéczy Ákos és tánczenekara, Kovács Erzsi és Németh Lehel. Semmi kifogásunk egy szabad­téri, szép új szórakozóhely el­len, a jó tánczenét is szeret­jük — de az elnevezésekre azért jobban vigyázzunk. Mű­velődési háznak — vagy park­nak — csak olyasmit nevez­zünk el, ahol csakugyan ott­honra találnak a magas szín­vonalú kultúrának legkülönbö­zőbb hajtásai. Egy új kerthe­lyiséget, zenés eszpresszót, le­gyen az bármilyen kulturált külsejű, mégsem lehet sommá­san művelődési parknak ne­vezni! BÁNTÓ NÉVCSERE a Nevessünk! című ameri- fi­­kai filmburleszk-összeál­­lítás javarészt Stan Laurel és Oliver Hardy, e két csúcsmu­lattató filmjeiből készült. Laurel és Hardy volt a nevük világszerte, csupán hazánkban keresztelte el őket egy régi mozis „keresztapa” — Radó István hírlapíró — Stan és Pannak, mert ez mulatságo­san hangzik. Sajnos, a Neves­sünk! magyar feliratainak szö­vegezője — következetesen és mindvégig! — összecserélte a két mulattatót és Stant illette a Pan névvel, míg a kövér Olit Stannak keresztelte át. Sze­gény, kövér Oliver Hardy már évek óta nem él. Milyen szo­morú még a nevétől is meg­fosztani — hiszen úgyis olyan kevés marad meg egy színész­­ből! (b. 1) A GITÁROS Beszélgetés a „Ki mit tud” győztesével Tegnap késő este, a Jégszínházban befeje­ződött a Ki mit tud­­vetélkedő. A zsűri ítélete: a helsinki Vi­lágifjúsági Találkozó­ra az énekes-gitáros Bakacsi Béla, a bű­vész kisdiák Glovicz­­ki Péter és az Állat­orvosi Főiskola sza­­valója, Németh Imre megy. A Szovjetunió­ba a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt mű­velődési klubjának tánczenekara, a Bala­ton mellé pedig a Szilvás testvérek ka­­maraegyüttese utazik. A televízió­­ különdí­­ját, csehszlovákiai utázást, a parodista honvéd, Angyal Já­nos és a füttyművész gimnazista, Hacki Ta­más nyerte. A gitáros-dalos Ba­kacsi Béla, a Ki mit tud vetélkedő egyik győztese, m­ár nem diák. Két éve dolgo­zik az Orvosi Műszer és Fogászati Cikk Kereskedel­mi Vállalatnál. Most tett szak­vizsgát. Az Eötvös gimnázium­ban, másodikos korában lépett először nyilvánosság elé az ad­dig hegedülő fiú. Gitáron ját­szani Elekes Zsuzsától, énekel­ni Ákos Stefitől tanul. A TV- versenyre kollégája, a vállalati KISZ-titkár bíztatta. — A döntőbe jutás, az első helyek egyike, a VIT az örö­mön, a boldogságon túl köteles­séget is jelent. — mondja. — Úgy érzem, most jön igazán a neheze. Spanyol szöveget már tudok énekelni — magyart még nem. A dallamos, ritmu­­sos sorok a nyelvet nem értő közönség fülének jól hangza­nak, viszont eredeti, itthon született tangóval vagy hugi­val nem állhatok még a pub­likum, a mikrofon elé. A KISZ, a Ki mit tud verseny, a jelentkezés, a meghallgatás, s kicsit a bizonyítás lehetőségét biztosította. Az alkalmat, az indulást... A további rajtam múlik. (Zászló) — Aj en Rio... — Bakacsi Béla győz­tes dala (Bozsán felv.) Atom- és magfizikai szótár A szocialista országok, ta­valy Varsóban megtartott konferenciáján kibővültek a szótárkiadás lehetőségei. Ott az Akadémia Kiadó megálla­podott az NDK műszaki könyvkiadó vállalatával, hogy a náluk négy nyelven — ango­lul, németül, oroszul és fran­ciául — megjelent atom- és magfizikai szótárt magyar nyelvű szótárral kiegészítve hozzuk forgalomba. Az érdekes szótár, amely ez év végén jele­nik meg, mintegy 15 000— 10 000, e témával kapcsolatos címszót tartalmaz. Teher alatt nő a pálma Beszélgetés a nyolcvan esztendős Gellért Oszkárral Hangja csendes atmoszfé­rát teremt az egész lakásban. Szeptemberben lesz nyolcvan esztendős. Remekbe rajzolt vonásain ez nem látszik. Ép­pen hatvan esztendeje lépett a nyilvánosság elé, akkor jelent meg nyomtatásban első­­ ver­se, alatta a név: Gellért Osz­kár. A magyar író- és újság­író-társadalom nagy nemzedé­kének képviselője. — Hatvan esztendő alatt so­ha nem bánta meg, hogy a szót választotta szerszámául? — Soha. Nagy barátom, vi­gasztalóm és szövetségesem volt mindig a szó. — Sokszor elfáradt? — Nem. Talán azért nem, mert váltogattam a műfajokat, működésem a költő, a szer­kesztő, publicista és író mű­ködése ... 1920-tól 1940-ig szerkesztette a Nyugatot. Ezekről az évek­ről számolt be „Egy író élete” című könyvében, melynek má­sodik kötete nemsokára a nagyközönség elé kerül. Most a „Nyugat története” című munkáján dolgozik. (MTI Fotó — Molnár Edit felv.) — Sokat olvas? — Rengeteget.. . Különösen az élő irodalmat. Lévén, hogy a fiatal generáció rendszeresen felkeres, sokszor főleg kézirat­ban olvasok. — Van erre valami recept, mi konzerválhatja az ember életerejét és szellemi kedvét? — Nincs. Egyéni dolog. Szá­momra a jobbért, a szebbért való küzdés adta az élet tar­talmát. — És ez ad kedvet is? — Minden küzdelemben se­bek érik az embert. De: teher alatt nő a pálma. Nagyon szereti a gyermeke­ket, a virágot, s ha — akár egy újságcikkben is — egy szép mondatot talál, felvilla­­nyozódik, boldog. Hatvan esz­tendeje tanúja a haladó ma­gyar irodalom, a haladó ma­gyar szellem fejlődésének. És nemcsak tanú, hanem ré­szes még ma is. (w—) 3Malmpark... Wood angol festő elhatároz­ta, hogy lefesti Anglia vala­mennyi még létező szélmal­mát. Körülbelül 1500 szélma­lom van még az országban. Ezekből a festő, aki kerékpá­ron járja az országot, már 800- at lefestett, úgy látszik, futja az idejéből. □ A MOSZKVAI KIS SZÍN­HÁZ párizsi vendégszereplésre utazott. A Nemzetek Színházá­ban két darabot mutatnak be, az egyik Lev Tolsztoj 1886-ban írt A sötétség hatalma című drámája, a másik egy mai té­májú darab. Címe: Kollégák. Az utóbbit Vaszilij Akszjonov és Jurij Szabaja írta. □ FÜLÖP ZOLTÁNNAL, az Operaház Kossuth-díjas főszce­­nikusával beszélgettünk: „A Déryné Színház őszi bemutató­jára az Egri csillagok színpadi képeit, a szegedi ünnepi játé­kokra pedig a Párizs lángjai című balett szcenikai megoldá­sát tervezem.”­­ HÁROM VENDÉGMŰ­VÉSZE lesz az e heti Károlyi­kerti hangversenyeknek. Ma este Franco Capuana olasz kar­mester vezényli az Állami Hangversenyzenekart és a Bu­dapesti Kórust, pénteken este pedig Nyikolaj Anaszov szov­jet karmester lesz a dirigens, közreműködik: David Wilde angol zongoraművész. D BOLDIZSÁR ISTVÁN festőművésszel beszélgettünk: „Az idei nyárra érdekes fel­adatot tűztem magam elé: Kecskemét környékét, Buga­­cot, Törökfáit, Kecel vidékét járom, ahol rézkarcolom és festem az egyre jobban eltűnő tanyavilág utolsó hírmondóit, a törökvilágból átvett építke­zésű, magas falábakra épült kukoricagórékat, szérűket és a leggyakrabban homokbucka­dombokra épült, már dülede­­ző, más tanyaépületeket.’’ „NYÁRI SZÜNETEM ELŐTT — mondja Orosz Jú­lia — Pécsett, a mecseki ün­nepi napok során háromszor énekelek a Cigánybáróban. Azután kezdődik a szabadsá­gom, amelyet Olaszországban és Ausztriában töltök.” színházak hétfői műsora Nemzeti Színház: Csongor és Tünde (Klasszikus ciklus, A-soro­­zat, 5. előadás, 7.) — Katona Jó­zsef Színház: Az utazás (Szentpé­­tery-bérlet, 8. előadás, 7) — Ma­dách Színház: Hamlet (7) — Ma­dách Kamara Színház: Tíz kiló arany (7) — Vígszínház: A néma levente (7) — József Attila Szín­ház: Az eltűnt miniatűr (7) — Ká­rolyi-kert: Állami Hangversenyze­nekar (vezényel: Franco Capuana, II. sorozat, 1. előadás, Egyetemi­bérlet B/1. — este 8. Rossz idő esetén: 27-én). Nyolc budapesti mozit tataroznak A fővárosban jelenleg nyolc mozi tatarozásán dolgoznak. A Vörösmarty Filmszínház átala­kítására mintegy négyszázezer forintot költenek, kényelme­sebb környezet s szélesvásznú vetítőfelület fogadja majd a kö­zönséget. Javítják a Gorkij mo­zit is, amelynek feladatát — az idegen nyelvű filmek vetítését — jelenleg a Tanács mozi töl­ti be. Pestlőrincen a Vöröshad­sereg útján valósággal új film­színház épül a régi Fórum mo­zi helyén. Kisebb javításokat végeznek az újpesti Fény mozin, Rákos­palotán a Tavasz mozin, a Bu­dafok Filmszínházon és az új­pesti Hazám mozin. Tataroz­zák az Alfát is, de a mesterek csak délelőtt dolgoznak, dél­után és este megtartják az elő­adásokat. Budapesten az idén összesen 16 millió forintot köl­tenek a mozik tatarozására. Az őszi hónapokban a Béke, a Kultúra, a Rátkai és az Előre mozik felújítását kezdik meg. Százhúsz előadás — hatvanezer néző Befejeződött a peremvárosi színházi évad Tegnap este Kispesten a Ma­dách Színház vendégjátéka zárta a budapesti színházak peremvárosi előadássorozatát. Hogyan értékelik az elmúlt évadot? — ezt a kérdést tet­tük fel az Egressy Klubban, amely szervezte, irányította az előadásokat. — Míg az 1960—61-es évad­ban csak 84 színházi előadás volt a peremvárosokban, a most zárult évadban már 120 előadásra került sor — mon­dották. Öt fővárosi színház, valamint az Operaház művész­gárdája mintegy hatvanezer peremvárosi nézőt vonzott. Az Operaház együttese az idén először vendégszerepelt pe­remvárosi közönség előtt; hét előadást tartott a Bánk bán­ból és a Bohéméletből. Három ízben látogatott el Budapestre a szegedi Nemzeti Színház prózai együttese Gor­kij: Jegor Bulicsov és a töb­biek című darabjával. Az idén első ízben volt rendszeres színházi előadás Budafokon, a Csepel Autó­gyár, a Magyar Pamut kul­túrotthonában, a pesthidegkú­ti Petőfi, valamint a rákospa­lotai Csokonai Művelődésház­ban. Két helyen —a Danuvit Kultúrotthonban és a MOM Művelődésházban — nagy si­kert aratott a bérletsorozat Különösen a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár kultúrott­­hona tett sokat a közönségért tizennyolc színházi előadás rendezett. — Célunk az, hogy a kö­­vetkező színházi évadban még több peremvárosi előadás le­­gyen, s ezek már szeptember­­ben elkezdődjenek. Tervünk a színházak megértő támoga­tására talál, mert például a József Attila Színház igazga­tósága már közölte, hogy szep­temberben négy ízben vállal peremvárosi előadást. ADJÁK ÁT A HELYÜKET (Hozzászólások) . Engedjék meg, hogy az „Álljunk fel” című kérdés­hez hozzászólhassak. Euró­pának sok kultúrállamát be­jártam és mindenütt a követ­kezőket tapasztaltam: a köz­úti közlekedési eszközökön szinte kor és nem szerint foglalják el az ülőhelyet. Fia­talabb addig nem ül le, amíg nők állnak. Én hetvenéves vagyok, de a helyemet rend­szerint átadom az idősebb — nem nálam idősebb — nők­nek, sőt, férfiaknak is, ha lá­tom, hogy rossz­­egészségi ál­lapotban vannak. Nálunk vi­szont általában az a felfogás: ugyanúgy megfizette a tizen­hat éves is a jegy árát, mint a nyolcvanéves, ugyanolyan joga van ülni. A rákoskeresz­túri temetői vonalon napi­renden vannak az inciden­sek, mivel oda főképpen idő­sebbek járnak. A Fővárosi Villamosvasút a terhes nők­nek és a karon ülő gyerme­kekkel utazóknak külön ülő­helyet ad a kocsikon, nem lehetne ezt az öregekre is ki­terjeszteni? Fodor Endre XIV., Hungária krt 102. 9 Sűrűn lehet látni nagyszü­lők és szülők kíséretében utazó gyerekeket, a gyere­kek ritkán adják át helyüket a rászoruló öregeknek. Meg­kérdeztem a Fővárosi Villa­mosvasút igazgatóságától, hogy van-e olyan rendelke­zés, amely előírja, hogy a ka­lauz kiskorú gyerekeket fel­állíthat, ha az öregeknek nem jutott ülőhely? Sajnos nincs. Csak forgalmi dolgo­zók biztosíthatnak a rászoru­lóknak ülőhelyet. Ne értsük félre, nem a nagykorú ifjú­ságról van szó, akik már dol­goznak, hanem a tizenhat éven aluliakról, akik nem dolgoznak. Lengvári Gyula XII., Zólyom-lépcső 5. o Tapasztalatból tudom, mit jelent nappal dolgozni, esti iskolában tanulni, s társadal­mi munkát is végezni. A vil­lamoson vagy autóbuszon mégsem temetkezem újságba, könyvbe, világtalant, rokkan­tat, terhes anyát, gyerekkel utazót vagy idősebbet nem hagyok állni. Bármennyire is fáradtak, de fiatalok va­gyunk. Ha egy idősebb sze­mély állva utazik a kocsin, úgy tekintem, mintha az én anyám, apám vagy éppen nagymamám lenne. Ne fe­lejtsük el, mi is leszünk szü­lők, idősek, nyugdíjasok. Fejes József XV­., Rsz. Gusztáv u. 113. o Szerintem nem minden esetben kell, hogy idősebb­nek adjuk át helyünket. Mert egy fiatalabb, de nehéz fizi­kai munkát végző ülő utastól nem kívánhatja egy idősebb, de könnyebb munkát végző, vagy éppen egész nap ülő­munkát végző dolgozó, hogy helyét átadja. Szerintem azoknak adjuk át el­sősorban ülőhelyünket, akik­ről látjuk, hogy nehéz fizikai munkát végeznek és fárad­tabbak, mint mi. Természe­tesen ez jó érzés dolga. Pásztor u. XI., Bartók Béla út 46. : Szerintem túlzás, amit az idősebbek (sokszor nem is olyan nagyon idősek) elvár­nak és valóban epés meg­jegyzésekkel odprovokálnak a villamoson. Mert bizony, fá­radt lehet egy 20 éves nő is, aki kalauz, szövőnő, vagy esztergályos. Több esetben átadtam helyem olyan idő­seknek, akik 2-3 megálló után leszálltak, én pedig a végállomásig álltam. Szerin­tem a fiatalok többsége be­csüli és szereti az öregeket és udvarias, de nem az olya­nokkal, akik gyűlölik magát a tényt, hogy tőlük vannak fiatalabbak, illetve, hogy ők megöregedtek. Tisztelettel: egy olvasójuk Szellőzés A Mártírok útja 3. szám alatt levő „IMBISZ” vendéglő mellék­­helyiségeinek szellőzését úgy ol­dották meg, hogy a szellőzőnyí­­lásokat a világítóudvarba vezet­ték. Ezért a lakások, a világító­­udvarra nyíló mellékhelyiségeit nem lehet kibírni a nagy bűz miatt. A Vendéglátóipari Válla­lat a szellőzőberendezés kiveze­tését hosszabbítsa meg a tetőig. Bene Gyula II., Mártírok útja’3. IL 9. Javaslat Hasznos volna azokban az autóbuszokban, ahol az ülő­kalauz és a leszállóhely izár­nyában kettős ülések vannak a kettős üléseiket megszüntet­ni. Összesen három ülőhellyé­ lenne kevesebb, viszont könnyebb lenne az utasok közlekedése az elülső leszáll­­óhely irányában. S törődni kellene azzal is, hogy ahol a buszok akár ideiglenesen is megállnak, az ott levő fák közül a vasrácsokat is elhe­lyezzék, mert ez sok helye® hiányzik. Csendesebben vigadjanak! A VII. kerület Dob utca 26. szám alatt levő rosszhírű talpon­állót a sok verekedés és bot­rány után, a környék lakóinak kérésére bezárták. A belső rész­ben hatalmas átépítés kezdődött, s a napokban megnyílt a helyen egy kisvendéglő. Ez eddig rend­ben is van. De az nem, hogy a tanács engedélyezi a zenét. Nyár van, szeretnénk nyitott ab­lak mellett pihenni. Lovass János VII., Dob u. 29 Utazás a térkép körül Csatlakozom Kalló Vilmos hozzászólásához, a térképes megállóhely ügyben. Nézzék meg a Gellért téren elhelye­zett térképek közül a 63-as járat Pest felé, vagy a 49-es járat Körtér felé irányuló megállójánál elhelyezetteket. Még egy bennszülött buda­pestinek is nehéz tájékozód­nia rajta (hiszen Csepel he­lyett — amerre t. 1. néz, a térkép Angyaföldet mutatja a szemlélőnek), hát még azok­nak, akik ritkán járnak a fő­városban. Megoldást köny­­nyen lehet találni: a térkép rajza jó, csupán a felirato­zást kellene megfordítani, s azután kitenni a táblát en­nek megfelelően. Molnár Ferenc F. A. XIII., Pannónia utca 14. Kánikulái sóhaj Miért nem kapható szóda, ás* ványvíz, esetleg kis málna az „átalakított” Széchenyi-strand­­fürdőben? Csapolt sörrel is ön* kiszolgálnánk magunkat, mert s felszerelt csapok, feliratok, hí* vogatnak. De nincs. Délibáb vi* szont minden mennyiségben kap­­ható. Az ember szeretne egy nagy pohár, hideg szódát fo­gyasztani. Egy szódás vendég A Patyolat megmagyarázza „Helytelen szakosítás” cí­mű Cs. Gy-né (Korvin Ott® út 29.) aláírású levéllel kap­csolatban közöljük: A III. kerület, Korvin Ottó út i üzletünkben a vegytisz­­títást azért szüntettük meg, mert az üzlet, valamit a Vö­rösvári úti üzlet is oly kis­méretű, hogy a zsúfoltság miatt felettes szerveink bal­esetvédelmi, tűzrendészeti utasításait nem tudtuk betar­tani. A III. kerület, Kolossy tér 1/b szám alatti üzletünk­ben is hasonló okok miatt hosszú ideig kénytelenek vol­tunk szüneteltetni a fehér­nemű mosás vállalást, míg a szomszédos helyiséggel na­­gyobbítani tudtuk az üzletet Fővárosi Patyolat Vállalat Csillag Pál anyag-áruforg. főv. vez. Hol az óra? Az Izabella tér és Dob utca sarkán állt egy villanyóra. Té­len is ki volt világítva. 1962. jú­nius 18-án, hétfőn eltűnt az óra. Beljebb helyezték, sokkal rosz­­szabb helyre. A Dob utcai lakók nem láthatják és az Izabella tér­ről is rosszabbul látszik. Acs­vari Mária VII., Izabella tér 1. Nyaralásnál szórakozás !“* " Megvásárolható a szaküzletekben és állami áruházakban

Next