Esti Hírlap, 1963. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1963-07-03 / 154. szám

Ultr­ahanggal römissen esik a házat A zöld gépalkotmány du­gattyúi működésbe lendül­nek, s a beszorított betonkoc­kának először csak az oldala hajlik meg, mintha olvadni kezdene, majd megroppan egyik széle, már törmelékek válnak ki belőle, zuhognak a földre. — „Elég”. — mondja az állomásvezető, s a mérő­óra mutatójáról olvassa le, mekkora nyomást bírt el, milyen szilárd volt a beton. A Thököly úton van ez az állomás, feladata az építőipa­ri szerkezetek vizsgálata, el­lenőrzése. Kilenc állomás van. Budapesten három mű­ködik, hiszen a fővárosban legtöbb ma is az építési fel­adat. Sok a pótolni való. Most tehát különösen fontos a rendszeres ellenőrzés. ...takargatnak valamit... Ez kétféle módon történik: részben maguk a vállalatok küldenek be vizsgálatra pró­badarabokat — miként ezt a betonkockát is —, másfelől a minisztérium ad esetenként megbízásokat. — Munkánknak együk­ ré­sze: hatósági ellenőrzés, ami­kor minden előzetes bejelen­tés nélkül veszünk próbákat. Hogy miként fogadnak ben­nünket? Többségében kész­séggel, előzékenyen, hisz ma már tudják a vállalatok, el­sősorban saját érdekük jó munkát végezni, mert csak így marad el a későbbi köt­bér, a pereskedés; némely he­lyen azonban még afféle já­téknak vélik tevékenységün­ket, hallhatunk egy-két iro­nikus megjegyzést. Erre már csak azért is külön felfigy­e­­lünk, mert nyilvánvaló, hogy itt takargatnak valamit, ala­posabban körülnézünk tehát.­llatósági ellenőrzés * Jól és gazdaságosan piíposodik a parketta Újsághír: Mikrohotel épül Leányfalun. Megérkeznek az első látogatók. Pisti életben maradt... Tizenkét órán át eszméletlenül Pisti mesél. Társai, a Heim Pál Gy­ermekkórház és Poli­­klinika baleseti belgyógyá­szati osztályának kis pácien­sei is hallgatják. — Az Elektromos Művek Latorca utcai strandján vol­tunk — magyarázza az értel­mes, vézna, sápadt, kilenc­éves fiú. — A barátom azt mondta, a víz itt nem is mély. Bementem ... Nem, bácsi ké­rem, nem tudok úszni, de nem féltem, lubickoltam, el­indultam a medencében, mind beljebb, beljebb, lebuk­tam, jó volt. Vigyáztam, nem felejtettem el, amit egy könyvben olvastam: a vízben magasra tartottam mindkét kezemet aztán ... ittam, nyel­tem, megijedtem, rúgkapál­tam ...a többire nem emlék­szem. A papa — az Egyesült Izzó üzemszervezője — közbeszól: — Ilike, egy tizennégy éves kislány vette észre, hogy Pisti elmerült. Szólt két fiú­nak, hárman próbálták hajá­nál fogva kiemelni a víz fe­nekéről. Nem bírták, csak húzták. Kiabáltak az úszó­mesternek, az odarohant, megragadta, partra húzta, majd fejreállította, így akar­ta a vizet ki­rázni a gyerek­ből. Ilike pedig — a Váci úti iskolában vöröskereszt-tanfo­­lyamot végzett — mestersé­ges légzést alkalmazott. Hiá­ba. A fiam nem tért magá­hoz. Ekkor a gondnok mentő­kért telefonált. Pillanatok alatt jöttek. Alig lehetett szívhangját hallani Fiatal doktornő folytatja a történetet. — Negyedórán belül itt voltak nálunk. A gyerek esz­méletlen, életveszélyes álla­potban került hozzánk, hi­szen sokáig volt a víz alatt. Nehezen lélegzett, alig lehe­tett szívhangját hallani, s pulzusát tapintani. Tüdeje, gyomra tele iszapos, zavaros vízzel. Az orvosok hozzálát­tak megmentéséhez. A kisfiú tizenkét óráig önkívületien, s huszonnégy óráig válságos ál­lapotban volt... Most már rendbejött. A mama fogadkozik: — Ki gondolt volna ilyen szerencsétlenségre? Hiszen mindig focizott, soha nem ment a vízbe. Félt. De többé nem engedem felügyelet nél­kül strandra, uszodába, Du­nára és beíratom úszó­ tanfo­lyamra. Őt megmentették... A Heim Pál kórház gyer­mek­mérgezési szakorvosai­hoz kerülnek Budapesten a vi­lágítógáztól, gyógyszertől és háztartási szerektől mérge­zett gyerekek. Ők gyógyít­ják a vízből kimentett lurkó­kat Pisti esete néhány na­pon belül, az idei nyáron már a negyedik. A szomszédos épületben pedig a járművek elé, alá került, magasból le­zuhant, kezét-lábát tört kis­fiúk, kislányok fekszenek. Pistinek szerencséje volt Életben maradt. Édesanyja zokog: — Csoda történt! Megmen­tették! Ezentúl nagyon vigyá­zok rá. A kapu előtt mentőautó fé­kez, a kocsiból eszméletlen kisfiút emelnek ki. Karcsit. Hétéves. A Szabadság-hídnál pecázott. A hullámok elsodor­ták, a Dunából katonák men­tették ki. Az orvosok a mű­tőbe sereglenek. Az ötödik eset László Miklós Az óbudai posta Bérczi István állomásveze­tő hangsúlyozza: ezt a m­a még végeredményben ötlet­szerű ellenőrzést előbb-utóbb általánossá kell tenni. Ami ugyanis a vállalatokat illeti — igaz, soknak saját labora­tóriuma van —, nemigen él­nek a minőségvizsgáló állo­más adta lehetőségekkel. Van persze kivétel, mint pél­dául a 26-osi, a dunaújvárosi vállalat, amelynek főtechno­lógusa maga is több új mód­szert vezetett be a minőség javítására, ami egyúttal anyagtakarékossággal is jár. Egyes munkavezetők, csak hogy biztosak legyenek dol­gukban — ne dőljön össze az épület —, a szükségesnél több cementet használnak fel. A cement alapanyaga mészkő és agyag, van belőle elég, ám a feldolgozás rendkívül sok energiát igényel — drága a cement, takarékoskodni kell vele. A 26-osok megtalálták a nyitját, hogyan lehet kellő mennyiség felhasználásával jó minőséget elérni. Lelkiismeretesen — Vagyis: gazdaságosan építkezni — folytatja Bárczi István. — Ma már nem emel­hetünk három méter széles fa­lakat, s ez egyúttal válasz ar­ra is, miért került most any­­nyira előtérbe a minőség­­vizsgálat. Leggyakoribb teen­dőnk a beton — külön tudo­mányág foglalkozik már a vasbetonnal — és a betonacél szilárdságának ellenőrzése. Ultrahangos berendezéssel határozzuk meg ezt, egy-kettő van belőle az országban, ron­csolás, próbavétel nélkül le­het vele képet nyerni az egész épületről, a szilárdság egyenletességéről. Legutóbb az óbudai postát röntgenez­tük meg így, ahová telefon­­központot szándékoznak he­lyezni; kiderült, a háború alaposan megviselte a házat, előbb meg kell erősíteni. Új anyagokat és szerkezeteket másan fejlődnek a minőség­­vizsgálat módszerei is. — Szerkezetnek mondhat­juk a parkettát, az ajtót, ab­lakot is. Az új lakó termé­szetesnek tartja, hogy nem szakad rá a mennyezet, de sokat bosszankodik a felpú­­posodó parkettán, a rosszul csukódó-nyitódó ablakon ... — Állomásunk ■ teendője lesz ezek ellenőrzése is. Hogy miért csak lesz? Meg kell mondani, erre alig vagy egyáltalán nincsenek vizsgá­lati módszerek, szubjektív megítélés alapján veszik át azokat a megbízók. Felettes hatóságunknál, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetben éppen ezért, külön szakipari osztály alakult az ilyenfajta módszerek kidolgozására. — S mi lenne, ha minden­fajta tudományos ellenőrző módszer nélkül, de lelkiisme­retesen készülne az ajtó, a parketta? — A megoldás a bérezési rendszer módosítása. Ma ugyanis ez általában nem a minőségre, csupán a meny­­nyiségre ösztönöz. Igaz, az év végén megérzi a munkás, hogy rosszul dolgozott, ami­kor például nem kap nyere­ségrészesedést, de ha h­étről­­hétre, fizetésről-fizetésre érezné a zsebe, mindjárt ke­vesebb lenne a minőségi ki­fogás. Bárczi István tanár is egy­úttal a Thököly úti Ybl Miklós Építőipari Techni­kumban — a nyolcvanhárom esztendeje alapított, hajdani felsőipari iskolában — tanít, ahol az állomást, a laborató­riumot is berendezték. — Majd minden minőség­­vizsgáló állomást építőipari technikumban helyeznek el — mondja. — Nemcsak a mindennapi gyakorlatot, az oktatást is szolgáljuk tehát: a tőlünk kikerülő ifjú szak­emberek már a legfontosabb­nak tartják a minőséget. Keresztényi Nándor KÉPCSŐSOROK Új típusú televízió képcsöveket gyártanak az Egyesült Izzó váci üzemében. Ebben az évben negyedmillió kis- és nagyméretű képcső készült itt. A képen, szivattyúzáshoz ér­keznek a képcsőbúrák. (MTI-fotó : Bereth Ferenc ferv.) Negyvenhatmillió táppénzes nap egy év alatt Kétmilliárd forintot fizettek ki a keresőképteleneknek A Szakszervezeti Társada­lombiztosítási Központ sta­tisztikai osztálya évről évre nagy figyelemmel kíséri a táppénzek alakulását, amiből nagyon sok irányú következ­tetést lehet levonni, mert a termelő munkából való ki­esés nemcsak a dolgozók, hanem a népgazdaság káro­sodását is jelenti. A múlt esztendő a táppén­zek alakulása szempontjából az utóbbi években a leg­rosszabb volt; a tavaszi inf­luenzajárvány igen sok dol­gozót érintett. A helyzetet a következő adatokkal jelle­mezhetjük: 46 millió volt a táppénzes napok száma, a társada­lombiztosítást ellátó intéz­mények pedig csaknem kétmilliárd forintot fizet­tek ki a keresőképtelenek­nek. Országos viszonylatban évente általában a dolgozók 4,6 százaléka lesz keresőkép­telen, de tavaly ez a szám 4,7 százalékra emelkedett. Ebben az évben viszont a hosszú, kemény tél kedve­zőtlen hatása érvényesült, bár nem annyira, mint a múlt esztendei járvány. Áp­rilis óta a helyzet normali­zálódott. Országos viszonylatban az egyes iparágakban a kereső­képtelen betegállomány kü­lönbözőképpen alakul. A leg­nagyobb a szénbányászathoz tartozó vállalatoknál, ami a sajátos munkahelyi körül­ményekkel magyarázható. A nehéz- és könnyűiparban a helyzet nagyjából egyforma. Magas a megbetegedések száma a textilgyárakban, a bőripari, a villamos­­gépipari, valamint a vas­es fémtömegcikkeket elő­állító vállalatoknál. A textilipari magas beteg­állománynak egyebek között az az oka, hogy itt sok a nő­dolgozó, akiknél a gyermek­­ápolással, a szüléssel kapcso­latos munkakiesés elég je­lentős. Ez utóbbival magya­rázható az is, hogy a statisz­tikában a nők aránylagosan nagyobb számmal szerepel­nek, mint a férfiak. Az üzemi balesetek miatt kiesett napok száma min­den évben csökken, bár még mindig elég magas. Ezzel szemben a nem üzemi baleseteké — ide tartozik a közlekedési is — állandóan emelkedik. Természetesen, minél modernebb egy üzem, tehát kedvezőbbek a munka­­feltételek, annál kevesebb a baleset, a betegség. Azok a dolgozók, akik hosszabb idej­­e vannak egy munkahelyen, tehát nagy gyakorlattal ren­delkeznek, a munkafegyel­met jobban megtartják, sok­kal kevésbé szenvednek üze­mi balesetet, s ritkábban ke­rülnek betegállományba, mint társaik. A mezőgazdasági táppénz szintje sokkal alacsonyabb az iparinál, bár a gépesítés itt is érezteti hatását. Érdekes képet mutat az egyes betegségek statisztiká­ja. Legnagyobb számmal a légzőszervi betegségek sze­repelnek. Ide tartoznak az influenza, a tüdő- és mell­­hártyagyulladás, hörghurut stb. Ezek adják valamennyi megbetegedés csaknem 20 százalékát, de az influenza­­járványok fellépése szerint hullámzást is mutatnak. Eze­ket követik az üzemi és egyéb jellegű balesetek, amelyek együtt a keresőkép­telenséggel járó megbetege­dések 15 százalékát okozzák. Tíz-tizenegy százalék az emésztőszervi, a szív- és ér­rendszeri, valamint a tbc-s megbetegedés. Ez utóbbiak­nál azonban figyelembe kell venni, hogy a tbc-s betegek két évig le­hetnek táppénzes állo­mányban. A mozgásszervi­ reumatikus megbetegedések aránya 8, a bőr- és kötőszöveti megbete­gedéseké 5—6 százalék. A keresőképtelenségek átlagos időtartama 14—15 nap; az esetek kétharmada egy hét­nél rövidebb tartamú. A nők megbetegedése általában gyakoribb, viszont rövidebb ideig tart, mint a férfiaké. A munkahelyre nagyobb tá­volságból bejáró dolgozók is gyakrabban kerülnek táppén­zes állományba, mint a munkahely közelében lakók. Az átlagos életkor meghosz­­szabbodása következtében nőtt az idősebb életkorú dol­gozók száma. Ha ezek meg­betegednek, általában hosz­­szabb idő után lesznek ke­resőképesek, mint a fiata­labbak. Hajdú Endre A Miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka az Izabella-téri színházban, július 4., 5., 6-án este 7 órakor BÁL A SAVOYBAN Ábrahám Pál revüoperettje. r­t Budapest leendő óriás-strandja Újvíkend lehetőség ♦ Kavicsbányából víziparadicsom Az üzemek kapnák az olcsó nyaralóhelyeket Budapesttől harminc kilo­méternyire, Dunavarsány és Délegyháza között, két új, nagy, tisztavizű tó van. Az építkezésekhez kavicsot bá­nyásznak itt, a harmadik tó­ban még dolgoznak a kavics­­bányászok. A tavak átlagban 6—8 mé­ter mélyek, vízterületük mintegy 180 hold. Környékükön új, Bu­dapest melletti üdülőtelep formálódhat. Csónakversenyeket is lehet­ne rendezni, a terület a spor­tolók paradicsomává válhat­na. A délegyházi tar­ácsházán Kovács Istvánné vb-elnököt kérdeztük a tavakkal kapcso­latos tervekről. Elmondta: ismerik a tó adta lehetősége­ket. A kisebb tó környékét már parkosították, az idén parcellázzák, s a telkeket el­adják. Lehetővé teszik, hogy a tó partján, ahol eddig hor­gászok paradicsoma volt, most már a vikendezőknek is megfelelő helyük legyen. Tanácsi rendeletben szabá­lyozzák, hogy a tóparton 4x4 méteres épületeknél ki­sebbet nem szabad építeni; ez­zel akarják elkerülni, hogy a tópart hangulatos képét tá­kolmányokkal, buszroncsok­kal tönkretegyék. Későbbi tervek szerint a nagyobb tó környékét is ren­dezik, parcellázzák. Ez a tó mintegy 150 holdnyi, s külö­nösen alkalmas sportolásra. A tervek szerint a telke­ket budapesti üzemeknek adnák el olcsó áron, hogy lehetővé tegyék az üdülő­építést. A délegyházi tavak, szép környékük, nagyobb figyel­met érdemelnek — ez a vi­dék Budapest új üdülőtelepé­vé fejleszthető. Hazaérkezett Moszkvától a magyar nőüldöttség A nőküldöttség, amely Er­dei Lászlónénak, a Magyr Nők Országos Tanácsa elíö­kének vezetésével részt ve a nők moszkvai világkon­cesszusán, szerdán délelőn visszaérkezett Budapestre. A delegációt a Ferihegyi repü­lőtéren a nőtanács vezető munkatársai és hozzátarto­zók fogadták. Óriásgépek Százhalombattának Az épülő százhalombattai hőerőmű munkálatai egyide­jűleg készülnek az erőműbe kerülő gépek és berendezé­sek. A rajzokat a Klement Gottwald Villamossági Gyár­ban szerkesztik. Az óriás transzformátor súlya 160 ton­na, hosszúsága nyolc és fél méter, szélessége 4,5, magas­sága 6,5 méter lesz. Az óriási súly elszállítására jelenleg nincs Magyarországon szállí­tóeszköz, ezért az üzem az osztrák Simmering cégtől rendelt egy modern, 180 ton­na teherbírású kocsit. Ez a későbbiek során alkalmas lesz majd a nagy súlyú tur­bógenerátorok továbbítására is. " Szerdán délután fél 5 órakor ÜGETŐVERSENY

Next