Esti Hírlap, 1964. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1964-06-18 / 142. szám

Oratórkumok hete Szabadtéri nyitány Hétfőn kezdődik a nyári hangversenyé­vad Nehéz lenne hirtelenjében megvonni a most zárult hangversenyévad mérlegét, egyet azonban röpke vissza­pillantással is­ megállapítha­tunk: mozgalmas év­ad volt. S a muzsikusoknak és a kö­zönségnek alig lélegzetvétel­nyi vakáció jutott, máris kez­dődik a nyári zenés esték so­rozata, méghozzá ismét csak mozgalmasan. A szabadtéri pódiumok, a maguk kevésbé elszigetelt környezetével és merőben más hangzásukkal, másfajta műsorszerkesztést igényel­nek, mint a Zeneakadémia, az Erkel Színház, vagy a ki­sebb termek. Nagy tömbökre épülő hanghatásokat, erős kontrasztokat és feltűnőbb színhatásokat megszólaltató kompozíciók érvényesülnek itt. Hosszú évek tapasztalatai alapján, a műsorok szerkesz­tői most jobban ügyeltek er­re, mint valaha. Az első hét a monumentá­lis oratóriumok, a nagyzene­karra és kórusra írt művek jegyében zajlik. Hétfőn a Ká­rolyi kertben Händel „Saul” című oratóriumát szólaltatja meg az Állami Hangverseny­zenekar és a Fővárosi Ének­kar, Erdélyi Miklós vezény­letével. Szerdán Forrai Mik­lós vezényli Sugár Hősi éne­két és Orff legnépszerűbb szerzeményét, a Carmina bu­­ranát. A Hangversenyzene­karhoz ezúttal a Budapesti Kórus csatlakozik. A Városmajorban két este egymásután szerepel a MÁV Szimfonikusok és a Fővárosi Énekkar együttese: pénteken Verdi Req­uiemjét, szombaton Beethoven IX. szimfóniáját adják elő Lukács Miklós, illet­ve Lukács Ervin vezényleté­vel. (A Fővárosi Énekkart már a puszta vállalkozásért tisztelnünk kell: hétfőn, pén­teken és szombaton három ekkora művet leénekelni...!) A négy oratóriumest az énekesek egész sor kiválósá­gát vonultatja fel, az ének-­ hang szerelmesei ugyancsak válogathatnak, hisz az opera­programban ugyanakkor nem egy külföldi vendégsze­­replő csábítja őket. Beethoven drámai hatású kompozícióit is szívesen és sikerrel szokták játszani sza­badtéren. A hét végén, szom­baton ő az egyetlen műsorra tűzött szerző: a Városmajor­ban a IX. előtt az I. szimfó­nia is megszólal, ugyanakkor az igen népszerű marton vá­sári parkban a Prometheus­­nyitány, a Hármas verseny (Antal István, Banda Ede és Kocsis Albert közreműködé­sével) és a Sors-szimfónia szerepel. A marton­vásári nyitányt ugyancsak Erdélyi Miklós vezényli. A nyitó hét után két újabb pesti szabadtéri pódium is megkezdi programját: az If­júsági Parkban operaest, a Kiscelli Múzeum kertjében a lipcsei Tamás-templom kóru­sának vendégszereplése indít­ja a sorozatot. Marietta és Miki népdalt énekel Egy éve még nem lehetett megérteni ♦ Beszédművészetből vizsgáztál­ a MOM gyermekhallgatói ♦ Pénteken a felnőttek következnek Három esztendeje elsőnek jött a gyermekek számára, adtunk hírt arról, hogy a Azóta sok idő telt el és most MOM Kultúrházban beszéd- meghívót kaptunk évvégi művészeti tanfolyam kezdő­ vizsgájukra. Csoszogi bácsi dramatizálva Amikor belépünk a föld­szinti nagy terembe, épp egy 14 év körüli, jól megtermett fiú tart ,,szabad” előadást a zsebrádió készítésének tit­kairól. Jól beszél, zavar nél­kül, folyamatosan. Belső zsebéből szappantartó nagy­ságú rádiót húz elő, fejhall­gatóval: ő maga csinálta. Ezt nevezik „szemléltető” módszernek. Aprócska, szemüveges kis­fiú balladát szaval, Marietta és Miki népdalt énekel, ez is hozzátartozik a beszédtanu­láshoz. Három pestlőrinci ta­nuló József Attila Csoszogi bácsijának dramatizált elő­adásával szerepel. De a leg­nagyobb sikert egy kápol­­násnyéki leány aratja bátor fellépésével, tiszta kiejtésé­vel. — Egy éve még nem lehe­tett megérteni — súgja ka­lauzom. — Csak hatéves ko­rában kezdett el beszélni. Hasznos az őrsvezetőnek Játékok következnek: mik­rofonon vonatot indítanak, áruházi és strandbemondást gyakorolnak, telefonálnak. Az egyik gyerek például a Gázműveket hívja fel, hogy bejelentsen egy hibát, egy másik vacsorát rendel tele­fonon, a terem egyik végé­ből a másikba. Mi legyen a hideg büfében, ha vizsga után mindnyájunkat vendé­gül látná. Rögtönzött kö­szöntőt is kell tartaniok: így búcsúznak el tanáruktól, Lexi bácsitól... — Te miért tanulsz művé­szeti beszédet? — kérdem a kis Pásztor Jánost kifelé menet. — Az úttörőfoglalkozáso­­kon jól fel tudom használni. Mint őrsvezető sokkal köny­nyebben tudok magyarázni a gyerekeknek. — Mi nagyon örülünk, hogy a MOM megengedte: Érdligetről idejöhetnek a lá­nyaink — mondja egy mama. — Nem lehetett érteni egyi­kük beszédét sem. Az Esti Hírlapban olvastuk, hogy itt az üzemben tanítanak. — Még egy­­szóra, tanár úr: mikor lesz a legközelebbi vizsga? — Június 19-én, pénteken a szombathelyi Sportpalotá­ban. Ott felnőttek és fiatalok együtt tanulnak. . (túri) Június 18. — csütörtök KOSSUTH. 16.00: Hírek. — 16.10: A Gyer­meke adió műsora. — 16.45: Csaj­kovszkij: Romeo és Julia — nyi­tányfantázia. — 17.11: „Nem tör­tént semmi” Karsai Elek dr. írá­sa. — 17.25: Könnyűzene. — 18.09: Hírek. Sport. — 18.10: Kanadai munkatempó. — 18.20: Bemutat­juk Harry Belafonte jamaikai énekest. — 19.40: Ifjú Figyeld. — 19.00: Chopin: Két impromtu. — 19.10: Kodály: Háry János. Dal­játék. — Közben 19.53: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.20: A daljáték közvetítés folytatása. — Közben 21.13: Versek. — 21.23: A daljáték közvetítés folytatása. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthír­­adó. — 22.20: Szórakoztató szim­fonikus zene. — 23.07: Ady nyo­mában Párizsban. — 23.30: A Stú­dió 11 játszik. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. PETŐFI. 16.00: Ritmikus percek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Hangverseny a stúdióban. — 17.35: Hamlet, avagy az éjszaka vége. Regény­ismertetés. — 18.03: Muzsikáló képeslapok. — 18.25: Gazdaság és nagyvilág. — 18.35: Kathleen Ferriec énekel. — 19.05: Mi tör­tént a nagyvilágban? — 19.20: Tánczene. — 19.50: Az óceánok gladiátorai. Előadás. — 20.00: Bar­tók zongoraművek. — 20225: Iro­dalm, arcképcsarnok. — 21.00: Hí­rek. — 21.05: Halló, itt Upcse: Zenés műsor. — 22.39: Haydn­­kórusok. — 23.00: Hírek. Június 19. — péntek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Zene. — Közben 5.00, 6.00, 7.00: Hírek. — 8.15: Reggeli hangverseny. — 9.00: Riportműsor. — 9.15: Tánc­zene. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10.10: Az óvodások műsora. — 10.30: Népi zene. — 11.00: Az éneklő kert. Hang­játék. — 11.36: Könnyűzene. — 12.00: Hírek. — 12.15: Gioconda. Részletek Pon­chielli operájából. — 13.05: Ami a jövő hét zenei műsoraiból ki­marad. — 14.00: Szírek. — 14.10: Népdalok. — 14.40: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 13.00: Két Beethoven-zongoramű. — 15.40: Fiatalok stúdiója. — 16.00: Hírek. — 16.10: Ifjúsági Magazin. — 16.35: Tulikov: Ünnepi kazah­ in­duló. — 16.45: Beszélgessünk a műsorról. — 17.00: ötórai tea. PETŐFI: 5.00: Hírek. — 5.05—8.00: Zene. — Közben 6.00, 7.00, 8.00: Híreit. — 14.00: Az MRT énekkara éne­kel. — 14.25: Balettzenék. — 15.00: Hírek. — 13.05: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 15.20: Délutáni frissítő. — 16.20: Heti hangver­senykalauz. — 17.00: Hírek. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN: 17.28: Hírek. — 17.35: A magyar rövidfilm és tv-rövidfilm feszti­vál. 1. Dióbél királyfi, 2. Szere­tem az állatot. — 17.55: Orosz társalgás haladóknak. — 18.15: Falusi dolgokról. Kaposi Kis István jegyzete. — 18.20: Mai ven­dégünk .. . Dr. Tarján Endrével, az OTP vezérigazgató-helyettesé­vel beszélget Molnár Margit. — 18.30: Telesport. — 18.55: Esti me­se. — 19.05: Közvetítés a debre­ceni Csokonai Színházból. Csaj­kovszkij: Anyegin. Opera 3 fel­vonásban, 7 képben. Az I. szü­netben: tv-h­íradó. A H. szünet­ben: A jövő hét műsora. — Kb. 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. SZÍNHÁZAK MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN: Áínház: A varázsfuvola (Vencel-bér­let, 10. előadás, 7). — Erkel Színház: Gisele (9. bérlet, 10. előadás, 7). — Nemzeti Szín­ház: Lear király (Shakespeare ciklus, E-bérlet, 6. előadás, 7). — Katona József Színház: Colombe (7). — Madách Színház: Most majd elválik (7). — Madách Szín­ház Kamaraszínháza: (Székesfe­hérváron) Menny és pokol; Az asszony — ördög; A művésznő hintája (7). — Vígszínház: Az asz­­szony és pártfogói (7). — Fővá­rosi Operettszínház: Tündérlaki lányok (7). — József Attila Szín­ház: Villa Bécs mellett (7). — Vi­­­dám Színpad: Több nyelven be­szélünk (csütörtöki bérlet, 8. so­rozat, fél 8). — Kis Színpad: Lo­vaglás ügy (7). — Fővárosi Nagy­cirkusz: A Holland Nagycirkusz vendégjátéka (fél 4 és fél 8). □ ROSSZ VERSKRIT­­­I­KUS-E A KÖLTŐ? — ezzel a kérdéssel indította meg ankétjét a brüsszeli nemzet­közi költői biennálé. Egy vá­lasz a beérkezett 26-ból: .,Vannak kiváló, tehát beszá­míthatatlan költők. Ezek másokat nem értenek meg­vannak okos költők. Eze­k mindenkit megértenek. A költészetben bármely ítélet figyelemre méltó, a profesz­­szoroké azonban csak fenn­tartással .. .” HETI „Filmkockád B. B. életé­ből, avagy Miért rosszak a francia fotoriporterek?” Ez is lehetne az aleísje ennek a francia—olasz színes film­nek, amelyben Brigitte Bar­­dot (Jill néven) egy kicsit önmagát alakítja és amely­ben van bizonyos­­ törekvés arra, hogy megmutassa a nyugat-európai sztárkultusz indítékait. Hogy a már­­ őrjöngésszerű népszerűség­nek — és a tervszerű, íz­léstelen reklámhadjáratnak — milyen romboló hatása van magára a sztárra, ab­ból sok mindent megtudunk. Ugyanakkor azonban a film nem mer következe­tes lenni és a nagy önvallo­más, a drámai mélységek igénye végül is meglehető­sen mesterkélt megoldások­ban sikkad el. A szerelmét, Fabiót Spoletóban megláto­gató Jillt a férfi kis szo­bákban rejti el a közönség tolakodása elől és amikor a lány — nem eléggé indo­kolt veszekedések után egy ház tetejéről — mégis meg akarja nézni a férfi munká­ját, egy klasszikus mű sza­badtéri bemutatóját, egy fotós vakuja felvillan, és Jill lezuhan ... Holott mi azt vártuk a jól exponált filmtől — amelyet Louis Maile rendezett és amely­ben Fabiót Mastroianni játsz­­sza —, hogy vagy azt mu­tatja meg, miképpen lesz — hallatlan erőfeszítések árán — ember­­ a sztárból, vagy azt, hogy, ha nincs ereje, miképpen bukik le —, de semmi esetre sem véletle­nül, semmi esetre sem a háztetőről... A „Magánélet” úgy akarja tragikus hősnő­ként megtartani Jillt, hogy a lány tulajdonképpen sem­miféle áldozatot sem hozott. A mélyebb emberség pró­bája hiányzik ebből a film­ből. Drámai lehetőségek, de túlfokozva, nagy összecsapá­sok, de árnyalás nélkül, problémák, amelyek azonban mellékutakra ágaznak ... Ezekkel is találkozhatunk az Magánélet A „nagy B. B.” önmagát tükrözi... A HINTÓTÓL A CSUKLÓS BUSZIG Százezer kép a gyűjteményben 50 ezer könyvillusztráció kicsinyített-nagyobbított mása. A katalógus mutatja ponto­san, mi minden található itt: címszavak sorolják az egyes kor-, divat-, művészettörté­neti, városhistóriai doku­mentumokat, kuriozitásokat. Harminc fejezet könnyíti az eligazodást a sokrétű gyűj­temény forrásdzsungel­ében. Például: a kereskedelem ké­pei besorolásánál szerepel­nek az 1880-as évek piacai, a Duna alsó rakpartján a ko­fahajókból kirakodó parasz­tok, akik csónakokon hozták a friss árut a városba és ugyanakkor a legkorszerűbb hűtőház, a Nagyvásártelep és a neonfényes Csemege Áruház, az „éjjel-nappal” KÖZÉRT. Az egyik képen dámák ülnek az egykori áru­­dák karszékein, segéd hajlong a nagyságok előtt — a másikon a ma, a modern önkiszolgáló bolt és vevőközönsége. A közlekedés rubrikáiból szintén pillanatok alatt ki­kereshető: hintó, konflis, gu­­mirádli, lóvasút, velocipéd, agg vilamos, földalatti, fo­gaskerekű, omnibusz, autó­s, kék- és szürketaxi , termé­szetesen a trolibusz, a csuk­lós is. A kertek osztályozá­sánál a „nagyokon”: Néplige­ten, Városligeten, Adatker­ten, Fü­vészkerten, Várker­ten, Szigeten, a város park­jain kívül az összes feljegy­zésre érdemes magánkerte­ket regisztrálták, sőt a neve­zetesebb pesti-budai fákat is. Ugyanígy a lakott házak megkülön­böztetése: paloták, bérka­szárnyák, középületek, épen maradt és restaurált műemlékek, munkástele­pek. (Régen: szükséglakások, nyo­mortanyák, ma: az Üllői út reprezentatív negyede.) Kü­lön az egyes, művésziesen formált ajtók, kapuk, hom­lokzatok. Hasonlóképpen dol­gozták fel a Budapestre lá­togatott külföldi híres embe­rek és a város közéleti fér­­fiainak, politikusainak, tu­dósainak, művészeinek, a munkásmozgalom harcosai­nak alakját, történeti tetteit őrző, megörökítő másolatokat dagerrotip-lemezről és filmszalagról egyaránt. A budapesti képgyűjte­ményt eddig sokan használ­ták — magánosok, testületek, írók, építészek, történészek, kiállítók, kutatók munkáik­hoz. Százezer képet, térképet, látképet, diorámát, rajzot, rézkarcot, metszetet, fest­ményt őriz Budapest múltjá­­ról-jelenéről a Fővárosi Sza­bó Ervin Könyvtár gyűjte­ménye. Tízezer eredeti fénykép, 90 ezer pedig fotoreprodukció: 1300 napilap, folyóirat és Itt a helyem című magyarul beszélő, mai tárgyú lengyel filmben, amelynek hőse a falusi szár­mazású leszerelt katona, aki hazajön és rendet csi­nál a gazdaságban és a múltban gyökerező, tragikus családi gondok között is. Ám ezek a problémák nemcsak túlságosan is tegnapi ízűek: a korszerűen fényképezett és rendezett filmben alig érezni a mai lengyel valóság ihletését. Még a nyugodt, határozott főhős, Kuba Fomalczyk is, amikor — el­lentmondásban egyéniségével — bemászik az ellenséges család leányának ablakán és ezzel botrányt csinál... A vadromantika korszakából mentődtek át a realista igényt eláruló filmbe az ilyen motívumok. Pedig — hangsúlyozzuk — jó lehető­ségek vannak ebben a film­ben, nem utolsósorban né­hány színész játékában. című új szovjet film egy tá­voli flottakötelékhez került fiatal tengerésztisztet mutat be, aki egy komoly hibát vét, de aki — nem kis konf­liktusok után — végül is ott­­maradhat a szeretett flottá­nál, a szívéhez közel került matrózok között. A film té­máját, sok jelenetét, a had­nagyot alakító Grebenscsi­­kov jó játékát épp oly érté­kesnek tartjuk, mint a szép tengeri felvételeket. De a történet szerelmi szála eről­tetett és az érzelmesség egyéb jeleit is felfedezhet­jük. A bájos Lenocska, túl bájos (és hogy tud rajzolni is!), a fiatal parancsnok és a délceg főmatróz közötti bokszmeccs túl olcsón árulja el féltékenységüket stb., stb. A. A Jelena-öböl.. Az apa halála. A fiatalember: Zbigniew Dobrzynski. A bájos Lenocska és udvarlói. GYORSINTERJÚ Semmivel sem marad el Carelli Gábor, az Operaház vendégművésze mondja az Esti Hírlapnak Budapestre érkezése után: Alkalmam volt meghallgat­ni a budapesti Operaház Sze­relmi bájital előadását, amelynek tenor főszerepét 20-án és 26-án fogom énekel­ni. Ismerem a New York-i és több más színpad előadását s mondhatom, hogy a pesti Operaház produkciója, ren­dezése, frissen pergő előadása és kitűnő szereplőgárdája semmivel sem marad el. Bécsben Nat Merillel, a Met­ropolitan főrendezőjével ta­lálkoztam, a­ki a napokban Budapestre jön: több operát, köztük a Szerelmi bájitalt is — melyet a Metropolitanban ő rendezett — fog megtekin­teni. Emlékiratomon dolgozom Megtelt a Népstadion úti Stróbl-műterem. A Kistext dolgozói vannak soron. Fia­talok. A mester: Kisfaludi Stróbl Zsigmond magyaráz. A műterem közepén eredeti méretében Lenin gipszszob­­ra. Nemsokára elszállítják, hogy bronzba öntsek Szom­bathely számára. Aztán kiürül a műterem és beszélgetünk a 80. szüle­tésnapja előtt álló Kisfalud, Stróbl Zsigmonddal. Július 1-én lesz ez a születésnap, addig elmegy egy kicsit pi­henni Hajdúszoboszlóra. — A fürdők jót tesznek majd a lábamnak, hiszen egész nap álló munkát vég­zek és estefelé már sajog. De oda is dolgozni megyek, bár nem mintázni, hanem írni. Emlékirataim befejezé­sén dolgozott, szeretném mi­hamarább átadni a szovjet és angol kiadóknak, akik­ kérték. A második világhá­ború derekánál tartok és még sok a mondanivalóm. A Fővárosi Operettszínház közli, hogy a szomba­ton éjjel 11 órára hirdetett Operett juniális c. előadás elmarad. A megváltott jegyek a június 27-i éjszakai előadásra át­cserélhet­ők 23-tól­­kezdve.

Next