Esti Hírlap, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-12 / 189. szám

TÖBB GOND, NAGYOBB FELELŐSSÉG Új tervezési rendszer a tanácsok munkájában CSÖKKEN AZ ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS, GYARAPODNAK A SAJÁT ERŐFORRÁSOK 20 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKŰ A TANÁCSVÁLLALATOK VAGYONA Új tervezési és gazdálko­dási feladatok elé állítja a ta­nácsokat is a gazdaságirá­nyítás reformja. A bevételek, módosulnak , csökken az állam­i hozzájá­rulás, viszont új, saját fej­lesztési forrásokkal rendel­kezik majd a Fővárosi Ta­nács, s igen gondos tervezési mun­kára lesz szükség, nehogy e változás kedvezőtlen hatással legyen a harmadik ötéves tervben meghatározott fej­lesztési arányokra és célok­ra. Erről a most megindult új jellegű munkáról kér­tünk tájékoztatást dr. Visz­kei Mihálytól, a Fővárosi Tanács tervosztályának ve­zetőjétől. — A főváros harmadik öt­éves tervének céljai — hang­zott a tájékoztatás — nem változnak, de módosul a fi­nanszírozás rendje. A saját forrásokból — s ezek közé tartozik a kommunális adó — rendelkezésre álló összeg emelkedik. Ez, számításunk szerint, várhatóan átlag évi 300 millió forint lesz. Korábban a tanácsi válla­latok beruházásaikat el­sődlegesen költségvetési juttatásból végezték — 1968. január 1. után főleg saját forrásaikból eszköz­ük. A vállalatok saját eszközei­nek összege lényegesen megnő. Az amortizáció alap­ját képező állóeszközök ér­téke — jelenlegi árakkal szá­molva — a tanács vállalatai­nál megközelíti a 20 milliárd forintot. A vállalatok rendel­kezésére álló összeg 1969-ben — amikor a vállalati nyere­ség után is képezhetnek fej­lesztési alapot — túlhaladja majd az évi 900 millió fo­rintot. Az az elhatározás, hogy 1968-ra megszűnik a beruhá­zások tételes jóváhagyása, s a kormány csak a 100 millió forint értéket meghaladó lé­tesítményekről dönt, a tanácsok gazdálkodó szerveire az eddiginél jó­val nagyobb felelősséget hárít. Most például csupán öt olyan beruházás munkálatait vég­zik a Fővárosi Tanács irá­nyítása alatt, amelyhez — ha jövőre kezdenék — kor­mányhatósági jóváhagyás kellene: a Baross tér rende­zése, a metró, a Hungária körúti felüljáró, a Fehér úti főműhely és a kőbányai új gázgyár építkezése. — Az új tervszámítási rendszer fontos eszköz — hangoztatta a fővárosi terv­osztály vezetője —, de az alapvető feladat változatla­nul a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítása. S bár az anyagi eszközök for­rása, a pénzügyi finanszíro­zás módja megváltozik, a fővárosi és a kerületi ta­nácsok jóváhagyott har­madik ötéves fejlesztési tervei továbbra is érvény­ben marad­nak. A jövő hónapban a számítá­sok eredményéről részletesen tájékoztatjuk majd a Fővá­rosi Tanács végrehajtó bi­zottságát. P. Gy. Főszereplők: NINO MANFREDI ALBERTO SORDI­AGO TOGNAZZI Bemutató: augusztus 17.­­ Augusztus 10-től a budapesti Vörösmarty Kertmozi műsorán Porcelán plasztika Kiállítást rendeztek az Iparművészeti Főiskola végzős növendékei porcelán és kerámia diplomamunkáikból. A ké­pen: Eőry Miklós porcelán szakos hallgató diplomamunkája. A porcelán plasztikát Szekszárd új városrészében állítják fel. FAGYLALT ÉS FRAPLICOLPÁSZ Hidegbetörés, melegkitörés, utolsókat rúg a nyár, az ősz meg vissza-visszarúg. Kibe­törések napjait éljük, abla­kunkban a hőmérő félórán­ként öt fokot esik és emel­kedik, s ahogy reggel indu­lok, karvastag forró víz zu­­borog egy csőből a lakótelep csemegés boltja előtt. Felhő­ként emelkedik magasba a gőz, visszahőköl, aztán kissé lankadó kedvvel figyeli a nép. A távfűtés emberei már a téli előkészületeket vég­zik ... * Persze, azért igen-igen me­leg a napsugár olykor, a ko­ra délutáni órákban. Jóvágá­sú fiú a Blaha Lujza téren, lelkesen üdvözöl, és töröm a fejem, vajon ki legyen. Alig­hanem a Kerekes Jankó fia, egész biztos, de mi is a ke­resztneve? No, ez nem nagy szégyen, megkérdem, hogy ugye, te János vagy, mint az apád. — Igen, igen — válaszol udvariasan, és csak azután javítja ki a szóra sem érde­mes tévedést, vagyis hogy az apja nem János, hanem Dé­nes, ő maga meg Gyula. — Lám, lám, persze, mi­lyen feledékeny az ember — mondom. Szívélyes kézfogással vá­lunk el, nézek utána, és meg­hatva, meleg érzések között, emlékezem vissza Dénesre, kinek fia Gyula. Most már csak a vezeték­nevét kellene kitalálni. * A jó ötleteket kánikulában is a véletlen szüli. Felesé­gem vett egy tojásvágót, az­zal véletlenül tojást vágott, és azonnal elpattant két húr­ja. Mivel effajta házi átkon tíz húr van, a kérészéletűek kö­zé sorolható. Ám nem ez a lényeg, hanem az, hogy ami­kor elpattant, édes cini-cini hangot adott. Mint a gitár, amikor nagyon halkan biriz­gálja Levente, meg a Zorán. És mivel húrsora egyébként is pengetős hangszerekre em­lékeztet, kézenfekvő, mi, a tojásprofilú ipar legsürgő­sebb tennivalója. Szerkesszen zenélő tojásvágókat. Ha csak öt-hat ütem is az a bolond kis élete, legalább szép Beat­­les-akkordok termelésében múljék el. Legyen tojásvágó, amelyik népi gyűjtést cine­­gézik, legyen valcer, legyen protest song, avemária és ami csak belefér. A fő, hogy a zsűri lepon­tozza. Mert akkor biztos az első hely. ★' Van, akinek nem elég hi­deg a puha fagylalt, vesz hát a régi fajtából, néhol ötfélét is mér a kiskanál. Két forintért négy buckát púpoznak, s bár a kanállal főbe is nyomkodják, körös­­körül kilóg a tölcsérből. Nem egy gondolkodó tépelődött már, hogyan a legcélszerűbb akként megközelíteni, hogy egyetlen csöpp se menjen kárba, ugyanakkor a massza egésze befelé nyomódjék, hi­szen köztudott, hogy a finis a java. Azaz amikor besüp­ped, és a kosárka falával együtt majszolható. Igen ám, de ha késlekedsz, olvadozik és csöpög, ha viszont gyor­san akarod mívelni, a fagy­­halom alatt megszorul a le­vegő és nem enged. Ma délelőtt mesterjáték­­nak voltam szemtanúja. A fiú nem esett neki hübeleba­­lázs módjára, mint a ma­gamfajta mohó. Mindenek­előtt lent, ahol az alap talál­kozik a magassággal, apróka nyílást harapott, szájához il­lesztette, és megszívta. A fa­gyitömeg halk csosszanással megcsúszott, és egész testtel beleült a mélybe. A művész csak ezután kezdte fönt kö­­rülmódolni, kényelmesen, ügyesen, okszerűen. De azért — kánikula ide, kánikula oda — már elkél az erősebb táplálkozás. — Negyed kiló Fradi-kol­­bászt! — hallom balról, a Mester utcai hentesboltban. Csinos, mozgalmas, izgal­mas fiatalasszony. — Tessék már mondani — fordulok hozzá bocsánatkérő hangon —, melyik az a Fra­­di-kolbász? Nagyot nevet. — A kettőnyolcvanas. Min­dent bele! Kis jó KIRÁLYI KÓSTOLÓ Régóta kedveli a magyar ember a jó ételt-italt — a hazai szakácsművészet visz­­szanyúlik az Árpád-házi ki­rályok korába. IV. Bélától kezdve egészen a török hó­doltság koráig a Somogy me­gyei Szakácskölked és Sza­kácsi falvak udvarnoki — később nemesi — rendjéből toborzódtak a híres ínyes­­mesterek. A somogyi király­szakácsok olyan tekintélyre tettek szert, hogy kegyúri templomot emeltek, s nem­zetségi monostort alapítot­tak. Zsigmond és Mátyás korá­ban mintegy 120 szakács és kukta dolgozott a budavári konyhán a királyi főszakács­mester igazgatása alatt. Má­tyás király sűrűn látogatta a konyhát — Bonfini írja, hogy nagyobb lakomák előtt még főzés közben kóstoltatta vé­gig az ételeket. A mohácsi csatában Gondos Illés, a ki­rályi főszakács is részt vett: állítólag akkor kaszabolták le a törökök, amikor II. La­jos királynak ebédet készí­tett a táborban. Az KRESZ­ tanácsai Sok veszély forrása és gyakran előfordul, hogy a gyalo­gosok járdáját építkezés vagy más ok miatt lezárják. Ilyen esetben a gyalogos kénytelen az úttestet igénybe venni. Ezért nagyon fontos tudnivaló, hogyan viselkedjen ilyenkor a GYALOGOS AZ ÚTTESTEN Ezt a kérdést a KRESZ külön rendelkezésben szabályozza. Olyan közúton, ahol nincs jár­da, vagy valamilyen okból elzár­ták, a gyalogos csak az úttest szélén, vagyis az úttest peremé­nek legfeljebb egy méter széles sávján haladhat. Csak akkor mehet beljebb az úttesten, ha álló járművet, vagy más aka­dályt kell kikerülnie. Nagyon fontos és sok gyalogos által nem ismert rendelkezés, hogy la­­kott területeken kívül a gyalo­gos csak az úttest menetirány szerinti bal oldalán, az ott köz­lekedő járművek menetirányá­val szemben mehet. Ez azért fontos, mert a járműforgalom­mal szemben haladó gyalogos így könnyebben veszi észre a járműveket és a járművezetők is a gyalogost. Helyes Helytelen Kis kocsi, nagy kocsi, tarifa, tilalom Konkurrens: a magánautó ♦ Több taxin kevesebb utas Mitől tart a közönség A pestiek, ha nagyon sür­gős a dolguk, használják ugyan, de nem szeretik. Nemcsak az ára — ami Moszkvában lényegesen, New Yorkban pedig aránylag alacsonyabb az itteninél —, veszi el kedvüket, sokkal in­kább a gyakori kiszolgálta­tottság, a bizonytalanság. Unalomig megszokott kép a pesti utcán az üres taxiállo­másokon pillanatonként órá­ját néző, kocsira váró utas; alig van olyan szerencsés a város lakói között, aki még ne kapott volna ingerült hangú elutasítást, ha telefo­non próbált taxit rendelni. De akinek sikerült kocsira jutnia, az is izgulhat tovább, mekkora kerülővel viszi céljához, elfogadja-e sértege­tés nélkül, a sofőr azt a bor­ravalót, amit ő a nem éppen olcsó taksa felett még adni tud... Most érdekes megállapítás­ra jutottak az illetékesek: bár főleg a csúcsforgalmi időszakokban még ma is nehéz kocsit kapni, a Taxi Vállalat forgalma jelentő­sen csökkent. 1966 első felében 719 kocsin 4 millió 460 ezer utast szál­lított, 1967 első hat hónapjá­ban pedig lényegesen több, 858 kocsin, már csak 4 mil­lió 088 ezret. Ezek a számok sok min­denre utalnak. Feltétlen ré­sze van a forgalom csökkené­sében annak, hogy 1966. jú­lius 1-én a taxi drágább lett: az alapdíjért utazható távol­ság 50 százalékkal csökkent, és emelkedett a várakozási díj is. S mert a többi közle­kedési eszköz is drágult, a 45 forintos villamos- és a 110 forintos kombinált­­bérlet-tulajdonosok meg­gondolják, fizessenek-e többletviteldíjat taxira. De az utasokra háruló anyagi terheket nemcsak a viteldíjak emelése növelte, közrejátszott ebben a Taxi Vállalat kocsiállományának jelentős megváltozása is: 1946 óta a forgalomba állí­tott kocsik között a kis ko­csik aránya 51,5 százalékról 17 százalékra csökkent, már­pedig közismert, hogy a nagy kocsik viteldíja drágább. A Fővárosi Autótaxi Vállalat a fuvarok számának 13 száza­lékos csökkenése ellenére 3,6 százalékkal nagyobb bevételt ért el a tarifamódosítást kö­vető egy év alatt. Ám ha a kis­kocsik aránya azonos ma­rad az 1964-essel, ez a bevé­tel kereken 3,5 millió forint­tal csökken. A taxiforgalom megcsap­panására számottevő hatást gyako­rolt a csomagszállítás kor­látozása, illetve olyan tár­gyak — rádió, mosógép, centrifuga, kisebb bútorok — szállítási tilalma, amelyeket azelőtt minden to­vábbi nélkül elvittek. Nem meglepő tehát, hogy a Teher­­taxi és a Boy Szolgálat ilyen jellegű árufuvarozása 1967 első felében tíz százalékkal volt magasabb, mint egy év­vel korábban, jóllehet, ezek­nek a cikkeknek a kiskeres­kedelmi forgalma mind­össze egy százalékkal nőtt A magánautók gyors sza­porodásának is hatása van a taxiforgalom csökkenésében. A kocsivásárlók minden eset­ben a jobb anyagi körülmé­nyek között élő emberek, márpedig éppen ez a réteg veszi elsősorban igénybe a taxit.­ Budapesten viszont 1966. július 1. és 1967. június 30. között összesen 6961 új személygépkocsit vásároltak, s ezzel a magángépkocsik száma mintegy 40 ezerre emelkedett. Erről vallanak a számok, s ezekhez a számokhoz járul a közönség ösztönös tartózko­dása és bizalmatlansága. Ám a számok egyikén-másikán, a számok mögött meghúzódó kedvezőtlen tényeken és a közönség tartózkodásán is le­het változtatni, ha a vállalat nem él vissza monopolhely­zetével, s bár közhelyszerű, megérti, hogy ő van a közön­ségért és nem fordítva. Halmai György az Újjáalakított Forrás kisvendéglőben (VII., Dohány utca 5.) libából, libazsírral készült ételek, kemencében sült sólet, házi tésztakülönlegességek

Next