Esti Hírlap, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-09 / 213. szám
Rendezni kell a fogaskerekű végállomásának környékét Mini-tó * Üzletsor a fogaskerekű végállomásán * Pihenőkért Ha megépül a Szilágyi Erzsébet fasorban a Budapest szálló, bizonyosan sok budapesti akar majd meggyőződni arról, milyen a kilátás a henger alakú épület tetőteraszáról. A tervezők és az építők azt állítják, hogy szép lesz a panoráma, s ez részben igaz is. De csak részben, mert aki nem a távolba néz, hanem a közeli környékié, nyomban követeli majd a városrendezők seprűjét, a legerélyesebb és sürgős rendcsinálást. A Fővárosi Tanács vezetői már utasították a Budapesti Városrendezői Tervező Intézetet: készítse el a Budapest szálló környékének rendezési tervét. Ez a terület ugyanis ma nagyon csúf és elhanyagolt A fogaskerekű vasút állomása is sürgős átépítésre vár. Ennek terve már elkészült Az állomás peremén reprezentatív, modern üzletsort kívánnak építeni. A napokban megbeszélésre hívják azokat a vállalatokat amelyek itt boltot nyithatnának. Dohánybolt édességbolt virágüzlet eszpresszó, tejivó s még sok más olyan üzlet működne itt, amelyre a környék lakói régen várnak. A BUVÁTI azt javasolja, hogy bontsák le a bódékat, az évtizedes „ideiglenes” épületeket és teremtsék meg a városmajori park folytatását a János kórházig. Ahol most a Fővárosi Kertészet van, ott olyan játszóteret készítsenek, amelyet a nagyobb gyermekek használhatnának. A Fogaskerekű déli oldalára jól fásított pihenőkert kívánkozik, legyen itt tenisz- és golfpálya — gondolni kell a közeli új szálló külföldi vendégeire —, esetleg lovaglóiskola. Költöztessék el a Fővárosi 1. számú Építőipari Vállalat telepét, de költözzön el a sporttelep is. • S mert a sporttelep mélyen fekszik, néhány ezer köbméter föld megmozgatásával építsenek a helyén tavat. Budapesten amúgy is kevés a „mini-tó”, itt lehetne egy, télen jégpályaként használhatnák. A Városmajor utca és a Városmajor köz keleti sarkába vendéglőt terveznek. Az épület a tó felöli oldalon kétszintes lenne, alsó szintjén kapnának helyet a jégpálya öltözőhelyiségei és a melegedők. A Maros utca folytatásában a fasoros sétány csatlakozna a Városmajor rendezett részéhez. A kórházhoz közel eső területen — kerítés nélküli parkban — két orvosi rendelőt kellene elhelyezni. A rajztáblán tehát rendezték már a fogaskerekű vasút alsó végállomásának és közvetlen környékének területét. Most arra van szükség, hogy a tervből mihamarabb valóság váljék, hadd élvezzék majd a Budapest szálló tetőteraszáról a látogatók a panorámát zavartalanul , akár távolra, akár közelre száll a tekintet. Pakots György Kristályok a palotában KITÁRUL A KINCSESKAMRA ♦ LAZURIT, JÁSPIS — Most pedig megnézzük a kincseket... Az ember néha nehezen hisz a fülének. — Itt, Kelenföldön, ezen a kis telepen? — Igen, öt lépésnyire tőlünk. Kitárul a kamra nehéz ajtaja, s belépünk egy szemkápráztató, csodálatos világba. Az alig 15 négyzetméternyi helyiségben -a térdig érő féldrágakő-halmok. A délelőtti napfényben szikrázik a szivárvány minden színe, árnyalata. A kék lázárit, a vörös jáspis, a vörösfekete radonit, a világoszöld zminyit, a lila és zöld fluorit, meg a zöld lisztvinit így együtt — felejthetetlen látvány. — Ebbe az összképbe bármelyik maharadzsa beleszédülne ... — mondja tréfás hangsúllyal Keresztesi István, a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat főmérnöke. — Az értéke pénzben egyszerűen kifejezhetetlen. Ilyen gazdagok még sohasem voltunk. Átmeneti gazdagság ez, hiszen október végén már egy grammnyi kincs sem lesz itt Az uráli bányák mélyéről érkezett a szállítmány, s a végállomás: Moszkva. A néhány ezer kilométeres vargabetű egy különleges vállalkozás következménye. Története dióhéjban: — Más magyar üzemekkel, vállalatokkal, ktsz-ekkel együtt, mi is részt veszünk a KGST moszkvai székházának építésében, berendezésében. Ránk a hatalmas konferenciaterem külső, művészi kőburkolatának, a 31 szintes irodaépület lifthalljai belső burkolatának és a lépcsőházak „köpenyének” elkészítését és helyszíni megépítését bízták. Ilyen nagy munkát még sohasem végeztünk, s az sem fordult elő, hogy mozaikot ,égetett cserép és üveg helyett féldrágakőből állítottunk volna össze. Szakembergárdánkat fellelkesítette az új feladat, eddig minden munkával megbirkóztunk, s bízom benne, hogy sikeres lesz a folytatás is. A konferenciaterem külső, művészi mozaikjának első részletét már útba is indítottuk a szovjet fővárosba. A szigorú meós maga a mű megálmodója, Grigorij Ivanovics Oprisko, a Szovjetunió Államidíjas szobrászművésze volt, aki sokat segít itt a helyszínen. A műről, az elképzelésről a mester beszél. — Két munkám készül egyszerre — mondja. — Az egyik a bratszki erőmű központjában, a másik Pesten. Bratszkban egy 300 négyzetméteres, monumentális mozaik készül, amely az elektromosságot szimbolizálja. Középpontjában Lenin portréja látható. A jubileumra készül el — márványból, gránitból, féldrágakövekből —, s az erőmű építőinek, hőseinek állít emléket. A Kalinyin sugárúton épülő palota konferenciatermét kívülről díszíteni — különleges feladat volt Csaknem 1500 négyzetméteres felületet kell illusztrálni. Először figurakompozíciókra gondolt de rájött hogy ez a megoldás — egy modern épülethez — túl hagyományos. A Tudományos Akadémia ásványtani múzeumában, a hasított kőzetek csodálatos kristályszerkezetének tüzetes tanulmányozása adta az ihletet a később érlelt megoldáshoz... Lepedőnyi tervrajzot terít az asztalra. A felület felső részén látható nyolc felnagyított kristálykompozíció az építkezésben, a gazdasági együttműködésben részt vevő nyolc országot jelképezi. Alsó része a terem előcsarnokában lesz, kívülről nem látható. A mi munkánk nemzetköziségét érzékelteti már az is, hogy a felső rész 6 féle gránitból készül: NDK-beli arnsdorfi, lausitzi, bechaui kőből, szovjet hibinitből, szarvaskői diabázból és jugoszláviai gránitból. Az alsó rész különlegességét az adja meg, hogy díszítőanyagának zöme a bolgár, szovjet és magyar márvány mellett, az imént látott féldrágakő lesz. Ha kigyúlnak majd a reflektorok, csodálatos színjátékot láthatnak a látogatók. A hatalmas felületre mintegy négyezer mozaiklapot helyezünk el. Valamennyi itt készül Budapesten. — Mikorra tervezik az új székház ünnepélyes avatását? — Ha minden jól megy, az év végére, vagy a jövő év elejére, úgy érzem, hogy a szervezet közelgő, huszadik születésnapjára szép ajándék lesz közös alkotásunk. Pallag Róbert Óvodák, iskolák Az év végéig új óvodákat, iskolákat, napközi és diákotthonokat, valamint művelődési otthonokat, könyvtárakat adnak át rendeltetésüknek az ország különböző részein. Új óvodát kan többek közt Dunaújváros, Szombathely, Miskolc és Debrecen. Hajdúnánáson és Vácott általános, Budapesten, a XVIII. kerületben, gyógypedagógiai iskolát, Kisújszálláson középiskolát, Földeákon és Pitvaroson 120—120 személyes napközit. Szekszárdon 400 fiatal elhelyezésére alkalmas középiskolai diákotthont adnak át. Állami Biztosító JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimitiiiiiiiiiiiiiiimiitiiiiiitiiiiiiiiiiiimiimiiimiiiitiiiMiiitiiiiiiiiiiiiiiimitiu BEMUTATÓ: SZEPTEMBER 16-ÁN GYÁRFÁS MIKLÓS ÜJ VÍGJÁTÉKA: EGY NŐ, AKINEK LELKE VAN Kuvaiti és pakisztáni megrendelésre, valamint a gödi 400 kilowattos állomáshoz készít nagyfeszültségű áramváltókat a Ganz Villamossági Művek. A képen Karácsonyi Ibolya és Gallai Judit tekercseli a készülő áramváltókat. (mti Fotó : Kovács felv.) Nyári kikapcsolódás után... Ősszel — sok év adatai tanúsítják — különösen sok házasság köttetik, ám sok fel is bomlik. Most, az ősz küszöbén a válásról és a vele együtt járó családjogi, vagyonjogi ügyekről beszélgetünk dr. Zalai Lászlóval, a Pesti Központi Kerületi Bíróság családjogi csoportjának tanácsvezető bírójával. lakásgond, ital, harmadik A csoporthoz kilenc fővárosi kerületi családjogi ügyei tartoznak, ezekben 24 bíró ítélkezik, valamennyien a családjog tapasztalt, kitűnő ismerői. A ciklusosság a válások számában természetes, az élethez igazodó folyamat. Kevés keresetet adnak be a nagyobb ünnepek előtt, december például egészen gyenge hónap. De minden évben erős a koraősz, ekkor akarnak változtatni életükön az emberek. Ennek több oka van, szerintünk az első, hogy tart még a nyári kikapcsolódás, a könnyebb, derűsebb hetek alatt támadt szerelmek ereje. Ami a statisztikát illeti: nem kedvező. Magyarország a világon a harmadik az ezer főre jutó válások számában. Csak a Pesti Központi Kerületi Bíróságon évente hatezer bontóperben és ugyanannyi családjogi perben mondanak ítéletet. — Sokat beszélnek, írnak a válóokokról. Az első számú ok, sajnos, évek óta nem változik a lakásgond. Kevés olyan házasság marad meg, ahol szülőkkel vagy rokonokkal kell együtt élniük a fiataloknak. Sok családot választ szét az ital, s a vele járó durvaság. Mind gyakoribbak a munkahelyen kötött új ismeretségek a válóokok listáján. A szubjektív válóok is többféle lehet: a meggondolatlanság, az alkalmazkodás, az áldozatvállalás teljes hiánya. A megegyezés Van-e eredménye a békéltetésnek? — Száz bontóperből 96—97 esetben annyira megromlott a két ember viszonya, hogy nincs értelme az erőltetésnek. Elgondolkoztató jelenség: az értelmiség körében — számához képest — sok a válás. Legrosszabb a statisztika a színészek, az orvosok között Gyakran kérdik tőlünk azt is: a nők, vagy a férfiak akarnak-e többen válni. Az arány: majdnem fele-fele, de még mindig a nők kárára. Az ítélkezés alapja az 1952-es Családjogi Törvény, amelynek lényege: alapos és komoly ok esetén fel kell bontani a házasságot. De 15 év alatt olyan társadalmi változások történtek, hogy ez a törvény kiegészítésre szorul. 1965-ben jelent meg a Legfelsőbb Bíróság 3. számú irányelve. Eszerint ha mindkét fél válni akar, s ebben megegyeztek, a bíróság kimondja a válást. A laikus előtt úgy tűnhet: kevés szerepe van a bírónak az ilyen esetekben. Pedig, az irányelv alkalmazása nem automatikus ítélkezés. A bíró megvizsgálja: komoly, megfontolt-e a szándék, a felek önként befolyásmentesen döntöttek-e így — ezért kötelező a személyes megjelenés —, s az összes járulékos ügyben (névviselés, gyerektartás, lakás) megnyugtató-e köztük a megegyezés? Azelőtt válóok kellett — még ha kitalált is —, s még akkor is, ha mindkét fél válni akart. Ma — s ez az emberi méltóság megbecsülése —, a bíróság nem kívánja szerelmi titkok, családi veszekedések szellőztetését. A gyerek A bontóperek központi kérdése: a gyerek érdeke. Elsősorban az, hogy megnyugtatóan helyezzék el az erre alkalmas szülőnél. — A bíróság helyszíni szemlét, lélektani vizsgálatot tarthat, s ez azért fontos, mert a szülők gyakran egymás elleni ütőkártyának használják a gyereket. Ritkán hallgatjuk meg magát a gyereket — érthető okokból — 14 éven alul ez nem is fordul elő. Nincs már olyan főszabály, hogy hat éves korig az anyáé a gyerek, s megszűnt a nemek szerinti mechanikus odaítélés is. De még mindig 80—90 százalékban az anyáknál helyezik el a gyerekeket, mert ők bizonyulnak méltóbbnak erre. A válóperek kellemetlen velejárója a lakásgond. — Alapelvünk: ha a lakás megosztható — kettéosztjuk. Ha nem — ez a gyakoribb —, a válás összes körülményeit megvizsgálva — magatartás, gyerek érdeke stb. — az egyik félnek adjük a lakást. Ezzel, persze, csak a bíróság részéről történt döntés, a végrehajtás már a tanácsok gondja. Mégpedig egyik legnagyobb gondja, mert a kiköltözésre kötelezett félnek új lakást adni nem tudnak. Több ezer végrehajtatlan lakásítélet van Budapesten! Vagyonmegosztás A válás gyakran vagyonjogi problémákat von maga után. — Mind többet. Tulajdonképpen örvendetes dolog, hogy annyi elosztani valójuk lett az embereknek: öröklakás, autó, gépek, telkek, nyaralók, bútorról, egyébről nem is szólva. Tíz évvel ezelőtt sokkal kevesebb vagyonjogi per volt Sok dolgot adnak a bírónak ezek a hosszadalmas, bonyolult ügyek, nehéz igazolni, ki mit hozott a házasságba. Régen előnyben volt a felek egyéni vagyona, ma, az 5-ös irányelv szerint fő a közös vagyon védelme. (Közös az, amit a felek együtt szereztek, még akkor is, ha egyikük csupán a háztartásban dolgozott.) Ezt mindig kettéosztjuk, függetlenül attól, ki miatt bomlott fel a házasság. Az elv főleg a család, az anya, s a gyerekek érdekeit védi. Külön vagyonnak számít*■ ezt nem osztjuk fel — a házasság előtti tulajdon, örökség, Kossuth-díj, ajándék. Az irányelv nagy segítség, egyezik a felek józan belátásával. S nem is lennének ilyen bonyolultak a vagyonjogi perek, ha nem lenne oly sok önző, kicsinyes, makacs házastárs. A családi élet minden gondja-baja feltárul a huszonnégy bíró előtt. És minden per új, minden per más. Házasodni könnyű, válni sem nehéz, de a vele járó néha megoldhatatlan problémákat a felek nem gondolják meg előre. Ez a válóperekkel, családjogi ügyekkel foglalkozó bírák tapasztalata. Lukács Teréz