Esti Hírlap, 1971. november (16. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-15 / 269. szám

• Kitűnő fordító és szellemes tévépartner, Ung­vári Tamás állított össze műfordításaiból egy Világ­­irodalmi Magazinra valót. Ha nem vesszük készpénz­nek, csupán nyájas túlzás­nak a műsorismertető azon megállapításait, miszerint „a válogatás időben követi a XX. századi színpad út­ját” (hiszen a század szín­padának útja azért jelentő­sebb mérföldkövek között és magasabb csúcsokra is eljutott), nyugodt lélekkel nézhettük­­ ezt a műsort. A legtöbb művészi értéket Az éjszakai por­tás című egyfelvonásos kép­viselte. A Játék a gyilkos­sággal jó ötletre épült, viszont a Látogatás egy ki­csiny planétán némi dilet­táns ízektől sem volt men­tes. A válogatás erénye­ként­ említjük frisséségét, újdonságra törekvését, s kiemeljük Mensáros László, Psota Irén és Darvas Iván jó játékát. • Ismét egy kis világjá­rás. Boldizsár Iván Íror­szágban járt. Lant és la­zac című naplójában a friss benyomásokat irodalmi él­ményeivel dúsította. Sze­rettünk volna a beszámoló mellé több képet látni. • Aki Csingiz Ajtmatov ol­vasója, feltehetően úgy van, mint a tévé-notesz írója: a szovjet-kirgiz író felébresztet­te benne az érdeklődést min­den iránt, ami a kirgiz embe­rek életéről szól. Ezért volt kü­lönösen érdekes a Lövés a szorosban című szovjet—kirgiz film, amely a forradalom előtti kirgiz tájak és sorsok közé vezetett. Egy ember lázadását kísérhettük végig a különös lírával megfogalmazott film­ben. • Sikerült riportban számolt be a televízió a nemzetközi kisplasztikai bien­náléró­l. Darvas Máté operatőr jó szemű kame­rája kísért végig az alko­tások között. Vezetőnkül pedig olyan riportert kap­tunk Csenterics Ágnes sze­mélyében, aki nem jött za­varba, ha külföldi művé­szekkel az anyanyelvükön kellett beszélgetnie. De hadd tegyünk egy megjegyzést: az ügyes, talpraesett mű­sorvezetés és a jó kérdések mellé egy kis oldottságot, közvetlenséget is csempész­­szen a riporterségre vállal­kozó rendezőnő. (bársony) Diákok jelentkezése S­okáig élni és soka­t írni Nagy szelekben­­ Fodor József új verskötetéről Fodor József következe­tesen, tudatosan építi, fej­leszti életművét. Nemcsak eszmevilága, formatiszte­­lete, hanem az alkalom —­ az ihletés időszerűsége is — egymás mellé helyezi köteteit. Egyik emeli a másikat, a költő szinte fo­lyamatosan mutatkozik be olvasóinak, miközben egyéni vonásai egyre-más­­ra mélyülnek, teljesednek. Legutóbbi kötetét Nagy szelekben cím alatt adta ki a Szépirodalmi Könyv­kiadó. Fontolgató szerkesztés — Nekem — mondja Fodor József — mindig a legújabb kötet a legkedve­sebb. Amikor­, kezembe ve­szem, utánrezdülni érzem a hangulatokat, amelyek sorait sugallottá­k; még nem csillapodott le az in­dulat,­­ amely ösztönzött szerkesztésére. Külön-kü­­lön élnek bennem az egyes versek. Csupán a szerkesz­tés fontolgató mozzanatai közben tölt el olykor némi szorongás, hátha nem si­került az egész kötetterv, s a kiadó fölforgatja a sorrendet. Amikor kézira­tom átadtam, nyugodtan várom a fejleményeket. Azt hiszem, így van ezzel a legtöbb költő: az egyes verseket könnyebb megír­ni, mint a sokat kötetté, egységgé szervezni. Egyik legszemélyesebb jellegű kötetemnek történetesen a Nagy szelekben címűt tar­tom. Ezt állítottam össze a legkönnyedebben, a legha­marabb is, de ugyanannyit arattam is. Emlékek, élmények forgó­szelében telnek-múlnak napjaim, visszatérő olvas­mányaim szintén — a köz­­napok megszépítő elemei­ként — a szellemi alkotás meghitt gyönyörét, vidító bensőségességét, tisztultam kavargó nyugtalanságát, pezsdülését vetítik elém. Tisztelem a feltétlen őszin­tes­éget, a klasszikus nyugal­mat, a lélek-szellem derű­jét, tehát az érzelmek, gon­dolatok fegyelmét, szabá­lyozott arányát. A költő ne legyen dikdált játékszere­ önköltészetének, ahogy újabban a valódi, egészsé­ges líraiság elsorvad a mo­dernség álorcás játékossá­gában. Csalafintasággal le­het olvasókat megnyerni, de megtartani sohasem. — Eszközeink lehetnek — kivált formai tekintet­ben — hagyományosak és megújítottak is, csak a köl­tő legyen eredeti és őszin­te. Mindezt kötetemre vo­natkoztatva, nyugodtan,­­mondhatom: ama lírai fe­dezet nélkül egyetlen sort sem írtam le. Nem igaz, hogy az ősi formák vagy éppen műfajok elavultak: ma élőbbek,, mint bármikor voltak. Változatosan szép erények azok, de még szeb­bekké válnak, ha szirup helyett nemes­ nedűvel töltjük meg: a cukrozott bor émelyítő. Tiszta víz, tiszta bor még sohasem fájdította vagy kótyagosí­­totta meg a fejeket. Végtelen menet Olvasói? — Jelentkező olvasóim általában megmaradnak, megtartanak, megkeresnek többször is, különösen le­velekkel. Ezekben rende­sen terveim iránt érdek­lődnek, de vitatkoznak is velem. A diákok jelentke­zése fog meg legjobban. Közéleti költészet? — Minden valamire való költőnek közéletinek kell lennie. Saját korának, ha­zájának uralkodó eszméit mélyíteni, terjeszteni min­denkinek kötelessége; az eszmehirdető benne él ko­rában, hazájában. Tervei? — Sokáig élni és sokat írni. Készen van már egy éve "prózai emlékirataim második kiadásának egy­ségesített kézirata, sőt an­nak nyomdai levonatait várom. A napokban adtam át kiadómnak a Végtelen menet című verssorozatom kéziratát. Paku Imre A csalafintaság kára Egész múltam, jelenem végigviharzik benne, ezt az olvasó rögtön észreveheti: nemcsak vihart vetettem. JÖN A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ G­YEREKEKNEK CSIPKERÓZSIKA Gazdag filmválasztékot kínál a MOKÉP a kará­csonyi időszakra. Decem­berben mutatják be Gaz­dag Gyula első játékfilm­jét, A sípoló macskakö­vet. Cselekménye egy ifjú­sági építőtáborban ját­szódik, s társadalmi prob­lémákat vet fel. Karácsony­kor jelenik meg a Csárdás­királynő magyar—nyugat­német filmváltozata, nem­zetközi szereplőgárdával. A nagyszabású, látványos filmoperett címszerepét Anna Muffo játssza, és énekli, rendezője: Szonetár Miklós. A gyerekek számá­ra a Csipkerózsika színes, NDK filmváltozata ígér meglepetést. Izgalmas, ka­landos szovjet film is sze­repel a decemberi műsor­ban : az ördögcsapat. Ingrid Bergman játssza a főszerepet A kaktusz virága amerikai filmváltozatában. A színházi siker után a filmváltozatban még egy világsztárral találkozunk: Walther Matthau-vel. T­aneszköz­­kiállítás Román taneszköz-kiállí­tást nyitott meg ma dél­előtt Ilioiu Nicolae, a Di­­dacta taneszközkereskedel­mi vállalat igazgatóhelyet­tese és Koren István, az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat vezér­­igazgatója. A román válla­lat főképpen a fizika, a ké­mia és a matematika ok­tatásának eszközeiből mu­tatott be gazdag választé­kot, látható egy korszerű nyelvi laboratórium is. A magyar vállalat viszonzá­sul decemberben Bukarest­ben magyar taneszköz-kiál­lítást nyi­t. A GONDOLKODÁS REALIZMUSA Szovjet filmesztétikai tanulmányok A Filmtudományi Inté­zet kiadásában Kovács Mária válogatásában, szer­kesztésében és bevezetőjé­ben érdekes kötet jelent meg Szovjet filmesztétikai tanulmányok címmel. Mint arról a bevezető is számot ad, a magyar szakközvéle­mény kevéssé ismeri azo­kat az új kutatásokat, ta­nulmányokat, cikkeket, amelyek az elmúlt másfél évtizedben a szovjet film­­esztétika fellendüléséről, sokrétű eredményeiről ad­nak képet.. Az írások egy része, foly­tatva azt az értékes hagyo­mányt, amelyet Eizenstejn Pu­dovkin és más szovjet filmalkotóművészek teo­retikus munkássága jelen­tett, mai rendezők gondo­latait, észrevételeit, elmé­leti okfejtéseit tartalmaz­za. Szergej Jutkevics pél­dául a Lenin Lengyelor­szágban című filmje for­gatása előtt írt tanul­mányt, amely elsősorban a történelmi-forradalmi fil­mek problematikáját elem­­zi. A. Mihalkov-Koncsa­­lovszkij az Első tanító cí­mű filmje forgatásának el­méleti gondjait írta le a film elkészülte után. A. Mitta, egy másik fiatal rendező Ioszeliani Lomb­hullás című filmjét elemzi, míg Tark­ovszkij a film­idő problémáival foglal­kozik. A kötet általános elvi­esztétikai kérdéseket cso­korba gyűjtő fejezetében J. Levin Eizenstejn és a strukturalista elemzés problémáit vizsgálja. Eb­ben a részben több szerző is bonckés alá veszi a mo­dern film dramaturgiai kérdéseit. A Kitekintés cí­mű részben a mai nyugati filmművészet néhány pro­dukcióját elemzik. A. Ka­­raganov irodalomtörténész­kritikus pedig A gondolko­dás realizmusa címmel a magyar filmekről ad izgal­mas elemzést. Díj OILVTETOBAN Mesteri művészetért Az idei orvietói nemzet­közi filmfesztiválon ma­gyar siker született: a Maurizio 1971 díjat a zsű­ri Moldován Domokos Ha­lálnak Halálával Halsz ... című kisfilmjének fény­képezéséért ítélte, amint az Avanti című olasz lap ír­ja: „azért a mesteri művé­szetért, amellyel Kende János, a kitűnő operatőr képeivel elevenebbé tette a drámai cselekményt.” — Ezt az idei, második filmfesztivált, akárcsak a tavalyit, Orvieto város és Terni megye haladó szel­lemű baloldali vezetői szervezték — mondja Mol­dován Domokos rendező, alá részt vett a fesztivá­lon.­­ A színvonal iránti igényt jelzi, hogy Fellini filmje volt a mérce, a nagyfilmek kategóriájá­ban Maurizio-díjat nyert A bohócok. Mint ismere­tes, Fellini ezt a művét színes tévéfilmként for­gatta. És ugyancsak az igényes szervezést bizo­nyítja, hogy mindössze 8 egyenértékű díjat osztot­tak ki, szemben más fesz­tiválok devalválódott díj­­dömping­jeivel szemben. — Milyen művekkel állt az arénába a magyar ver­seny­fi­lm? — A díjazott filmek egyike sem sorolható a ná­lunk használatos néprajz­­­film-kategóriába. Mind a román, mind a kanadai, a japán, belga vagy olasz film inkább költői film, vagy a kemény szociológiai ihletésű film jelzőjét kap­hatná. A zsűri döntései­ből arra lehet következ­tetni, hogy mindenekelőtt a képi kifejezésmódot tar­totta szem előtt. Életteli, lendületes, átgondolt Siker a Testőr A VÍGSZÍNHÁZ BÉCSI BEMUTATKOZÁSA MAR­ADÁSHIBA Bécs, november 15. Ruttkai Éva arca nevet az olvasóra a bécsi Kurier mai számának kulturális oldaláról. A kép alatt kri­tika a felsőfokokban. „A zavartalan komédiázás bá­ja sugárzik Várkonyi Zol­tán rendezéséből. A látszó­lagos régimódiság mögül eredeti frisseség tűnik elő. Bámulatos egyensúlyozás az érzelmesség és a perszif­­lázs között....” Elragadta­tott dicséretek a négy fő­szereplő játékáról. Még az egyes felvonások utáni meghajlások kedvességére, stílszerűségére is felfigyel a kritika. A másik méltatás a Kronenzeitungé: „Végre egy igazán jó, komédiázó színház! Életteli, lendüle­tes, egy kicsit mélabús, könnyednek tűnő, de na­­gyon is átgondolt. Igen, végre itt az alkalom egy kifejezést leírni, amely a színházzal kapcsolatban manapság szinte feledésbe megy. Éspedig: ízlés!” Ez a kritika is részletesen elem­zi Ruttkait az ellentmondá­sos, győzedelmes nőiesség szerepében, Sulyok bámu­latos groteszkjét, Páger so­katmondó bölcsességét. „És a címszereplő Darvas! Ele­gáns komédiázása, alakítá­sának minden apró­ részle­te: hibátlan teljesítmény!” ELSŐ KRITIKÁK Ezek csak az első kriti­kák a hangjukból, gondo­lom, kitűnik: ez nem a protokolláris udvariasság hangja, jóval több annál. A Vígszínház szombati és vasárnapi bécsi­­bemutat­kozása Molnár Ferenc Testőrével: igazi, forró kö­zönségsiker. Az első este jó híre szétszaladt a városban, a másodikra már hiába szerettek volna jegyet sze­rezni, akik csak tegnap kaptak észbe. Sok a néző­téren a magyarul szót sem értő osztrák színházi em­ber,­ közülük jó néhányat tegnap másodszorra is el­hozott a kíváncsiság: vé­gére járni a titoknak, a re­mek vígjátéki hatás oká­nak. A Bécsben vendégszereplő Vígszínház művészei előadás előtt ismerkednek az osztrák fővárossal. Képünkön: Ruttkai Éva és Várkonyi Zoltán bécsi városnéző sétán. OTTHONOS SZÍNPAD S amire a sajtó és a kö­zönség is visszatér, legfőbb ideje volt már ennek a vendégjátéknak, úgy is, mint Bécs és Budapest sok régi rokonvonása megmu­tatásának, úgy is, mint két jó szomszéd barátsága meg­nyilvánulásának. A pesti művészek otthonosan mo­zognak a Volkstheater fo­lyosóin és színpadán; ugyanaz a Fellner és Hel­mer cég építette, amely a pesti Vígszínházat. De — mint azt a városházán a magyar művészek tisztele­tére adott fogadáson a bá­csi főpolgármester-helyet­tes, Gertrude Sandner is elmondta — a két színház­nak nemcsak a külsője, ha­nem hagyománya, tartalma és feladata is hasonló. Molnár-darabbal, külö­nösen ilyen előadásiban, úgy tűnhet, könnyű volt meghódítani Bécs szívét. Ma este viszont mai író da­rabja vizsgázik a Volks­­theaterben: Szakolnsi Adás­hibája: Fencsik Flóra. VIDÁM SZÍNPAD a. mr ncvn irmr rvtDrti’if i ^ Minden szombat du. fél 4-kor és Ilii rlul i LJI IlK. Ll tlUMK! -A- vasárnap de. fél 11 órakor VI., Révay u. 18. Alfonzo kabaréja gyerekeknek Telefon: 311—311.

Next