Esti Hírlap, 1972. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
• A Milyen nagyon szerettelek ... című tévéjátékból nehezen tudnánk arra következtetni, hogy a neves román író, Zaharia Stancu regénye jó, vagy kevésbé sikerült munka. Arra már sokkal inkább rájöhettünk, hogy vagy nem volt alkalmas a tévéfeldolgozásra, vagy pedig Semsei Jenő, a mű fordítója, vigyázatlan kézzel írta meg a forgatókönyvet. Az alaphelyzet — a paraszti sorsba, a nyomorúságba és a sok gyerekszülésbe belerokkant anya halála és gyermekeinek, valamint a megözvegyült apának szembenézése önmagukkal és a léttel — érdekes lett volna, ha mindez egységes és világos szerkezeti felépítéssel és képi rendszerben bontakozik ki előttünk, s tévéjáték helyett talán mer az lenni, ami így csak félig-meddig volt: balladisztikus oratórium. A rendező, Bozó László többnyire kulturált, bár nagyon lassú, vontatott játékot teremtett a műtermi díszletek előtt. Sajnos, nem kerülhette el a forgatókönyv gyöngeségeit, néha kínos pillanatokat hozott a művészieskedő operatőri „bravúr” is: a haldokló anya képének áttűnése fia arcába nem érzelmi vagy gondolati töltést adott, inkább egy rémfilm iszonyatát keltette. • A forradalmi ifjúsági napok nyitánya alkalmából, 1514—1848 címmel, irodalmi összeállítást láthattunk. Úgy érezzük, csak nagyon ritkán és nagyon gondos szerkesztői, rendezői, operatőri munka eredményeként készülhet olyan irodalmi program, amely a néző számára is gondolati erővel bír. Ez a műsor, sajnos, nem „vádolható” ezzel. A szerkesztő olyan összeállítást adott, amely illusztráció volt a címhez. (harangozó) VARSÓ, SZÓFIA, BERLIN Új m£vär kulturális centrumok Varsóban április 6-án avatják a magyar kultúra új, több mint ezer négyzetméter alapterületű épületét. A lengyel főváros belvárosában levő modern székházban film- és színielőadásokra alkalmas terem, kiállítóterem, könyvtár, klubszoba fogadja a látogatókat. Még az idén átadják az újjáépített szófiai magyar intézetet is, ősszel pedig Berlinben nyílik meg a magyar művelődési centrum. Ez ad majd otthont az IBUSZ berlini kirendeltségének is. □ FEJES ENDRE és Sipos Tamás részvételével csütörtökön délután 5 órakor ankétot rendez a Ganz- MÁVAG Művelődési Központban az intézmény könyvtára és a televízió, a Jó estét nyár, jó estét szerelem című tévéfilmről. M.JELESS CSALÁDNAK • FRANCIA, BURÁS HAJSZÁRÍTÓ ÁLLVÁNNYAL HŐFOKSZABÁLYOZÓVAL Ára : 850 Ft Vidékre utánvéttel is szállít Budapest V., Kossuth Lajos u. 2. sz. alatti szaküzletünk. Magyar klasszikus drámák ünnepi hete Színpadon az élő múlt Marton Endre a Nemzeti Színház ünnepi programjáról Ma este a Czillei és a Hunyadiak előadásával kezdődik a Nemzeti Színházban a Magyar klasszikus drámák ünnepi hete. Március 15. és április 4. ünnepe között tíz alkalommal adják elő. Az ember tragédiáját, a Mózest, a Bánk Bánt, a Csák végnapjait és a Czillei és a Hunyadiakat. Mostantól kezdve minden esztendőben március 15. és április 4. közötti programját magyar klasszikus drámáknak szenteli a Nemzeti Színház. Sikersorozat — A régi ciklushagyományokat kívánják feleleveníttetni? — kérdeztük Marton Endre igazgatótól. — A Nemzeti Színháznak voltak ciklushagyományai, de nem ezeket szeretnénk felújítani. Már csak azért sem, mert ilyenfajta ciklus, amely a kaszszikus magyar drámákat gyűjtötte volna a műsorrend csokrába, még soha nem volt. — Valóban, a most egymás után műsorra kerülő klasszikusok a színház leglátogatottabb darabjai. — Páratlan a Nemzeti Színház történetében ez a sikersorozat. Az ember tragédiája az 1964-es felújítás óta több mint 270- szer került színre. A Mózes 250. előadásához közeledik, a Czillei túljutott a 125.-en, a Bánk bán 75-ik előadása lesz a héten, a Csákot nemrég mutattuk be, s már a 40. est körül tartunk. Részben ez a sikersorozat biztatott bennünket, hogy megünnepeljük, ami valóban ünnep. A Klasszikusok ilyen sorozata a műsorban: nem takar ez valami túlzott múltbafordulást ? — A hagyomány nem egyenlő a konzervativizmussal. Színházi hagyatékunkat úgy kell ápolni, hogy következetesen a mának, s a legmodernebb színházi megfogalmazásban kell folyamatosan bemutatni a színpadon élő múltunkat. Ezeknek a drámáknak az előadásai természetesen csak akkor válhatnak igazán maivá, ha a XX. század atomkorszakának színházában a legkorszerűbb eszmei, szellemi és technikai vívmányok segítségével, bátor művészi kezdeményezéssel, szuggesztív — a művészekre és a közönségre egyaránt ható — élményekben gazdag színpadi alkotásokat hozunk létre. Ha jól játsszuk el klasszikusainkat, akkor ugyanolyan élő hatású műveket produkálunk mint a legelőbb mai drámaírás. — Nem gondolja, hogy manapság szinte divat a klasszikusok átdolgozása, aktualizálása? A drámaírás is átalakul . Nem hiszem, hogy ez divatjelenség lenne. Jönnek korok, amelyekre az jellemző, hogy a megteremtett értékeket összegezik, így volt ez a XIX. század végén is. Amit mi ma a XIX. század hagyományából, mint a kor színházművészetének csúcsaiként említünk, az jószerivel mind az akkori századvég nagy összegezési periódusának terméke. Talán így van ez most, a XX. század utolsó harmadában is. Az avantgarde a mi századunkban háromszor is nekiugrott a régi értékeknek, s eközben — sok kóklerkedésen kívül — nagyszerű eredményeket is hozott. Legutóbb a hatvanas években élhettük át a mindennel való leszámolás lázát. Közben a drámaírás lassan átalakul, s mintha most is egy nagy szintézis kezdeténél lennénk. Én legalábbis így érzem. Aki azt mondja, hogy devalválódott a színház, nincs jövője, az vagy önreklámból mondja ezt, vagy nagyon téved. Azt hiszem, izgalmas és nagyon differenciált színházi világ jön most létre a XX. századé, amelyet átadhatunk majd a XXI. századnak. — Feltételezhető, hogy a klasszikusoknak ez a nem leegyszerűsítő aktualizálása kelti fel leginkább a mai nézők, közöttük elsősorban a fiatalok érdeklődését? — Reméljük, hogy így van. Nem mutatunk be minden klasszikus drámát csak azért, hogy tiszteljük a hagyományokat. Elsősorban csak azokat szeretnénk felújítani, műsoron tartani, amelyeknek közös hullámhossza van a mai nézőkkel, a mai közönséggel, azt a mintegy 30 drámából álló klasszikus tervet, amely közelebbi és távolabbi programunkat megszabja. — Hallhatnánk példákat? — Irodalomtörténészekkel dolgozunk a Bánk bán új színpadra állításának problémáin, különöstekintettel az V. felvonás jelenlegi buktatódra. Ha a megbeszélések eredménnyel járnak, 1974-ben már egy új Bánk bánt láthat a közönség. 1974-ben szeretnénk bemutatni a Faustot, hogy a nézők egyetlen színházban, egymás mellett láthassák és eldönthessák, hogy Az ember tragédiája — amit 1973-ban újítunk fel — mennyire nem a magyar Faust. Ennél közelebbi tervünk Illyés Gyula új — Pécsett már tavasszal bemutatásra kerülő — Dózsa drámájának színrehozatala. Illyés Gyula Két férfi című, eredetileg filmforgatókönyvnek készült drámáját szeretnénk a Petőfi-évforduló alkalmából a jövő év januárjában színre hozni. A tervek egy része természetesen már befolyásolja a jövőre sorra kerülő magyar klaszszikus drámák hetének programját. Elhatároztuk, azt is, hogy a sorozat befejezéséül minden április 3- án, élő magyar szerzőt mutatunk be. Színházi napok, kórusfesztivál Az idei nyáron is nemzetközi rangú kulturális események színhelye lesz Debrecen. A Hajdú-Bihar megyei székhelyen május 22—27. között rendezik meg a IV. debreceni színházi napokat. Július 3—8-ig tartják a nemzetközi Bartók Béla kórusfesztivált, amelyen hazai és külföldi együttesek lépnek fel. Az amatőr kórusok minősítő hangversenyeit is ez idő alatt tartják. Június 25-én nyitják meg a III. Debreceni Országos Nyári Tárlatot, amely július 22-ig tart. Eddig csaknem százötven művész jelentette be részvételét. Együtt a Faust és a Tragédia — Határozott terveik vannak tehát a klasszikus repertoár bővítésére? — Nagyon alapos munka után most készítettük el Méltó indulás . Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a ma induló első ünnepi ciklus az új koncepciójú Nemzeti Színház első igazi jelentkezése. Az első alkalom, amely megfelelően mutatja törekvéseink irányát. Sok minden nehezítette munkánkat a múlt, talán csak átmenetinek nevezhető hónapokban : vezető színészeink betegsége, csőtörés a Katona József Színház raktára mellett és így tovább. Minden átmenet egyszer véget ér, s bízunk benne, hogy a ma kezdődő ünnepi előadássorozat méltó indulása egy új arcú Nemzeti Színháznak. Bernáth László Hi holnaptól a mozikban Sátáni ötlet Meglehetősen jó kritikát kapott a francia sajtó egy részétől ez a film, mint amely „igazi részleteket ad a rendőri apparátus manipulálhatóságáról. Magyar szemmel nézve meglehetősen nagy jóindulat kell a film ilyen progresszív gondolatainak felfedezéséhez. Inkább egy véghetetlenül hosszú, unalmas és alapjaiban indokolatlan, hamis kriminek tűnik, amelyben egyszerűen képtelenség megérteni, miért válik gyilkossá a főhős rendőrtiszt. Ezt még akkor is képtelenség elhinni, ha egyébként a szerepet olyan kitűnő színész játssza, mint Michel Piccoli és partnere ismét — mint legutóbb, a hasonlóan gyengécske Az élet dolgaiban — Romy Schneider, —bel— Rovarölő A Rovarölő című jugoszláv filmben aggodalomtól megszállottan, vagy éppen pénztől ösztönözve, túlságosan sokan foglalkoznak egy, a kamaszkorát éppen elhagyó, nyámnyila fiatalember szexuális életének megalapozásával, vagyis annak a jelentősnek ítélt pillanatnak a megteremtésével, hogy szegényke végre túlessen azon a bizonyos tűzkeresztségen. Nos, minél többen törik magukat e nem is oly csekélynek bizonyuló feladat végrehajtásáért, a fiú annál rémültebb, s tán legszívesebben mindörökre feledné férfiúi mivoltát, ha végül is önfeláldozó középkorú nagynénikéje nem nyúlna a hóna alá, attól a kissé túlhevült rokoni érzéstől hajtva, hogy ő majd egy csapásra, egymaga megoldja a megoldandókat. Fiatalodik is legalább 20 évet, a Milan gyerek pedig a férfiasságát ily módon is bizonyítandó: jókora bajuszt növeszt, hogy hírül adja a világnak, tudja már, mitől döglik a rovar. Milan Jelác filmje, bár igen haloványan, de nem nélkülözi a társadalmi tartalmat, a finom iróniától kezdve, ami esetenként nagyon élesen vág, egészen a groteszk, olykor olcsóvá silányuló bohózatig húzza szét az ábrázolás skáláját, sokszor ott is nevettetni akar, ahol a közszemléletet, a kispolgári mentalitást kívánja a nézővel megkérdőjeleztetni. A főszereplő, Zarko Bajic, hitelesen esetlen kamasz. (h. m.) Dalosstaféta A Csili színháztermében öt férfikórus — a Vörös Csillag, a Danuvia, az Újpesti Munkásotthon, Budafok és a vendéglátók együttese — adott hangversenyt. Nem a színpadon: a terem közepén, négyszög alakban helyezkedtek el, s hol külön-külön, hol pedig „összkari” produkcióban daloltak. A nagyszerű elgondolás — fórumot teremteni a dalosoknak — nem újdonság, hisz a vasas énekkarok hol az egyik, hol pedig a másik művelődési otthonban találkoznak. Tavaly, az Ikarus kezdeményezésére, határozták el, hogy rendszeresen fellépnek a kultúrotthonok törzsközönsége előtt. A Csiliben mintegy kétszázan hallgatták a dalosvetélkedőt, s az énekesek száma elérte a háromszázat. A stafétabotot ezúttal a Budafoki Általános Munkás Dalkör kapta — ősszel ez a kórus látja vendégül a többit. (völgyi) ( TELEVÍZIÓ (A szÍNHÁZ !) SZERDA 17.18: Hírek. — 17.25: Reklámműsor. — 17.30: Magyarország—Svédország. Európa Liga asztalitenisz-mérkőzés közvetítése a budapesti Sportcsarnokból. — 18.35: Van-e munkaerőhiány? Riportműsor. — 10.10: Reklámműsor — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Bors. Kalandfilmsorozatom. Ujjé, a Ligetben... — 21.00: A szabadságharc katonája. Irodalmi összeállítás. — 21.20: Telesport. Magyarország—Svédország Európa Liga asztalitenisz-mérkőzés közvetítése, felvételről. — Kb. 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR 20.00: Franz Schubert. Emlékműsor a zeneszerző születésének 175. évfordulójára. (ism.). — 21.00: Tv-híradó 1. kiadás (ism.) — 21.30: Egy vagány balladája. Magyarul beszélő francia film. CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT 9.00: ITV Környezetismeret (ált. isk. 4. oszt.) Élet egy termelőszövetkezetben. —11.55: Földrajz (ált. isk. 7. oszt.) Az Amerikai Egyesült Államok ipara. — 14.00: ITV Környezetismeret (ism.) Operaház: Párizs lángjai (7) — Operaház Erkel Színháza: Parasztbecsület; Bajazzók (Főisk. bér., X. sor., 5. el., 7) — Nemzeti Színház: Czillei és a Hunyadiak (Felújítás, 7) — Katona József Színház: Mindent a kertbe (V28) — Madách Színház: Sirály (C-bérl, 7) — Madách Kamarai Színház: Te meg én (K/ bérl., 7) — Vígszínház: Fegyverletétel (L-bérl., 4. el., 7) — Pesti Színház: Macskajáték (7) — Thália Színház: A holdheid csónakos (7) — József Attila Színház: Özönvíz (L-bérl4. el., 7) — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7) — Irodalmi Színpad: Egyperces novellák (Vöröskereszt bérl., 5. el., fél 8) — Egyetemi Színpad: Weöres Sándor: Psyché — Csernus Mariann estje (7) — Vidám Színpad: Kiskapu (fél 8) — Mikroszkóp Színpad: Aki néző akar lenni (fél 9) — Bartók Színház: Aranykoporsó (du. 3) — Zeneakadémia: A Magyar Állami Hangversenyzenekar estje (vez.: Ferencsik János, Ferencsik J. öt hangv., 4., fél 8) — Fővárosi Nagycirkusz: La Singla és spanyol flamenco együttese (fél 8) — Kamara Varieté: Humor-expressz (6 és fél 9). □ VITÁNYI IVÁN, a Valóság munkatársa tart előadást, majd az Ulanova című szovjet balettfilmet vetítik a Balettbarátok Klubjában (VII., Akácfa utca 32.) március 19-én, délután 3 órakor. □ HERNÁDI GYULA Falanszter című drámáját mutatják be március 17-én a pécsi Nemzeti Színházban. □ AZ ÁLLAMI DÉRYNÉ SZÍNHÁZ a Pitypang bemutatójával köszönti a 60 éves Darvas Józsefet. A bemutatót holnap tartják a Kulichyula téren.