Esti Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-26 / 148. szám
• Haumann Péter, a Kacsapecsenye című Karinthy-novellát mondja És bekövetkezik a ritka tévés varázs: lenyűgözve ülünk a képernyő előtt. Velünk történik minden, ami a történetbeli kiskacsával. Torkunkon érezzük az élesre fent kés hideget, magunk fölött az őt fenyegető rejtélyes és kiszámíthatatlan végzetet, bennünk feszül a kiszolgáltatottság szorongása. Mi történt? Egy zseniális író elképzelte és megírta a levágásra ítélt madár utolsó perceit és halálát: a halált, mely bármily szükségszerű, annak, akiivel történik, sohasem megérthető, sohasem természetes. Egy különleges érzékenységű és tehetségű színész pedig tökéletesen megértette, átélte és felmondta a novellát. Nem drámázta el és mégis lélegzetállítóan drámai élményben részesített. A szombati Karinthy-műsornak ezek lettek a legemlékezetesebb percei. • A Nagy buli remek komédia volt a moziban és jól hatott a tévén is. Bourvil felejthetetlen humora itt egy kitűnően megírt figurában és helyzetben remekelt: a derék, cégéhez hű, megbízható metrókalauzt és amatőr krimiírót játszotta, aki egyszercsak egy gengszterbandában találja magát. A rendezőtől, Joffintól érdemes lenne megtanulni, mennyire szabad a bűnügyi vígjáték műfaját komolyan venni. Jó választás volt a Nagy buli szombat esti felüdülésre. • A státusszimbólumokról szólt a Hét egyik ügyes riportja. De persze nemcsak a tárgyakról, amelyek önmagukban ártalmatlanok addig, amíg a fejlődést, a kényelmet, a konszolidációt jelképezik. Hanem a tárgyaknál sokkal ártalmatlanabb szemléletről. A mércéről, amely az emberséget egyesek szemében a megszerzett javakon méri. S ez a szemlélet nem is csupán holmi új „felső tízezer” megjelenésével fenyeget: nehéz munkájuk után élő szegény emberek is küszködve és adósságokba keveredve rendeznek a szomszédokat leköröző monstre lagzikat; kispénzű szülők vállalnak különmunkát, hogy a gyerek az eleganciában ne maradjon le a többiektől... Nem e jegyzet dolga, hogy e szemlélet okait vizsgálja. A tv hatalmas nyilvánossága annál hivatottabb fórum e témát ébren tartani, s a közvéleményt méltóbb normák felé terelni. • És ezúttal csak röviden a Ki mit tud?-ról. Szerencsésen oldódik lassacskán a hangulat, a zsűrié és a műsorvezetőé is, hiszen nem vérre megy ez az amatőr seregszemle! Jó volt visszantlátni a Ki mit tud? „veteránjait” és hallgatni rokonszenves „előzsűrizésüket”. Végül üdv a zsűrinek, amiért Daróczi Ágnes esetében felfigyelt a művészi kifejezésmód mérlegelésén túl a cigány versmondó szavalatának küldetés-jellegére és — a Major Tamás rögtönözte kategóriával — műsoron kívül holmi „próféta-különdíjat” alapított. (f. t.) HARMINCKÉT NEVEM VOLT Film készül Ságvári Endréről Eredeti helyszínek ♦ Jelent a csendőrnyomozó Filmgyár, kettes műterem. A Harminckét nevem volt című produkció utolsó jeleneteit forgatja Keleti Márton. A kihallgatás jelenete következik. Színhely: rendőrségi szoba. A horthysta rendőrnyomozót alakító Latinovits Zoltán íróasztalnál ül. Péter, a fiatal detektív — Lukács Sándor — jelentést tesz a váratlan tűzharc kimeneteléről. — Figyelem, felvétel! Teljes csendet! — hangzik a rendezői utasítás. Indít a gép Juhos őrnagy fölnéz az előtte álló Péterre, és lassan, a szavakat megnyújtva kérdezi: — Kádái? Telefonáltak a kórházba? — Igen. Nincs különösebb baja, a térdén kicsit megsérült, de rövidesen rendben lesz. Juhos feláll, az ablakhoz sétál, szórakozottan leereszti a rolót, majd hirtelen visszafordul... — Életben marad az az ember? — Az orvosok szerint teljesen reménytelen. — Mi az, hogy reménytelen? Tartsák életben, mindent tegyenek meg érte! Rendkívül fontos... mondott valamit? — Semmit, egyetlen mondatot ... — Mit? — Nem lényeges. — Mi az? — Azt mondta, hogy „éljen a magyar szabadság!” őrnyomozókkal. Ságvári Endre, az Országos Ifjúsági Bizottság titkára, az illegális KMP tagja, akit társai Lacinak, vagy éppen Sándornak ismertek, a váratlan tűzharcban halálos sebet kapott E nap történetét örökíti meg Hollós Ervin Harminckét nevem volt című könyvében. A felvételek közti szünetben beszélgettünk Hollós Ervinnel. — A könyv és a film — mondja —, barátaimról szól, akikkel együtt dolgoztunk az Országos Ifjúsági Bizottságban és a VII. kerületi ifjúmunkás csoportban. Azt próbáltam tisztázni, milyen körülmények között halt meg a magyar munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége: Ságvári Endre. Hogyan akadtak nyomára a csendőrnyomozók — ugyanis ő remekül el tudott rejtőzni és évekig álnéven, titokban szervezte az ifjúmunkás-mozgalom akcióit. — Nem életrajzot szándékoztam írni, hanem azt a szövevényes harcot akarom bemutatni, amelyet az ifjúmunkás-mozgalom a rendőrséggel és a csendőrséggel folytatott. Meg akartam vizsgálni azokat a hibákat, amelyeket vétettünk a harc közben, s amelyeken túl kell jutnunk. És mindezen hibák ellenére, az állandó lebukások, elfogások árnyékában a kommunista párt, az ellenállási mozgalom mindig meg tudott újulni a harcban. A mi találkozásunk az ifjúmunkás-mozgalommal egy nemzedék „első nagy szerelme” volt, amiről még eddig — úgy érzem —, nagyon keveset mondtunk el. Szereposztás Keleti Márton parádés szereposztásban forgatja filmjét. Ságvári Endrét Huszti Péter játssza, a szereplők között van Tahi Tóth László, Pécsi Sándor, Törőcsik Mari, Bodnár Erika, Latinovits Zoltán, Bessenyei Ferenc, Mensáros László. Az operatőr Illés György. A munka egyik érdekessége, hogy a felvételek nagy részét az eredeti helyszínen forgatják. Kócsag Piroska Huszti Péter a film egyik jelenetében. Tűzharc a cukrászdában — Felvétel kész! Most jó volt. Kérem a díszletet átrendezni! — mondja Keleti Márton Az ember, akinek életéért Juhos horthysta tiszt „aggódik”, Ságvári Endre. 1944. július 27-én délután a Budakeszi úti cukrászdában váratlanul tűzharcba keveredett az őt hosszú ideje elfogni készülő csend □ KISHONTHY JENŐ festőművész kiállítása június 30-án, pénteken délután 4 órakor nyílik a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítási termében. Bakó Ferenc, a Heves megyei múzeumok igazgatója mond megnyitó beszédet. □ A TIT BUDAPESTI SZERVEZETÉNEK rendezésében Bach-hangverseny lesz június 30-án, pénteken este fél 7-kor, a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. Közreműködik: Peskó György orgonaművész. □ A HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM a Nagytétényi Kastélymúzeum dísztermében rendezte a kínai porcelánokat bemutató kiállítását. □ BENJAMIN BRITTEN operát komponál Thomas Mann Halál Velencében című regényéből. □ BRECHT BUDAPESTEN címmel Leonardo Azparren Gimenez írt elemző cikket A szecsuáni jólélek kapcsán az Imagen nevű venezuelai irodalmi művészeti és kritikai folyóiratban. □ DÉRY TIBOR Ítélet nincs című memoár,kötetéről közöl elismerő recenziót a Neue Zürcher Zeitung. A könyv német fordítása idén jelent meg a frankfurti Fischer Kiadó gondozásában. Magnóval a világ körül A karcsú tornyú vár A rádió ifjúsági és gyermekosztálya a következő hónapokban azoknak a fiataloknak ajánlja műsorait, akik idehaza és külföldön különböző építőtáborokban, szakmai gyakorlaton vesznek részt. Édes hazánk, Magyarország címmel honismereti vetélkedőt indít. Érdeklődésre tarthat számot a Piros-sárga-zöld című balesetelhárítási vetélkedő is, amelyet a rádió a Pajtás szerkesztőségével és a Közúti Balesetelhárítási Tanáccsal közösen szervez. Közkívánatra megismétlik a teljes Mikrobi-sorozatot, így a legfiatalabbak is meghallgathatják mind a 19 folytatást. Öt héten át heti két alkalommal kerül ismét a mikrofonok elé a régi hangszerek világát bemutató sorozat. Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt sok csemegével szolgál dr. Balogh János professzor Magnóval a világ körül című úti beszámolója, amely ezúttal Latin- Amerikába kalauzol eredeti hangfelvételek segítségével. A legkisebbek számára jó néhány mesejáték felvétele készült el. Kántor Zsuzsa kalandos történetet írt A karcsú tornyú vár címmel, Csajági János pedig zenés mesét A pofon címmel. A rádió ifjúsági osztálya is számos különműsorral köszönti a Petőfi-évet. Augusztusban kezdik sugározni Petőfi-kalendáriumukat, amely olyan napokon jelentkezik majd a műsorban, amelyik a nagy költő életében különösen jelentős volt. Ekkor hangzik majd el a János vitéz kétrészes rádióváltozata is. BELÉPÉS DÍJTALAN! Hangversenyek a Halászbástyán Szombat esténként idén nyáron is ingyenes hangversenyeket rendeznek a Halászbástyán. Július elsején, magyar muzsika hangzik el, a második júliusi szombaton operahangverseny lesz, a harmadikat a bécsi muzsikának szentelik. A negyedik, július 22-i koncerten népszerű szimfonikus költemények hangzanak el, a következő szombaton pedig romantikus zene szerepel a műsoron. Augusztus 5-én népszerű operarészletekből állították össze a programot, az azt követő héten Vivaldi-hangverseny lesz, majd augusztus 19-én a Thüringiai Állami Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt. Másnap, augusztus 20-án ünnepi koncert hangzik fel a Bástyán, az augusztus 26-i hangversenyt pedig orosz szerzők műveinek szentelik. A szereplő zenekarok: a Postás Szimfonikus Zenekar, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Szimfonikus Zenekara, a Közalkalmazottak Szakszervezete, a vasasszakszervezet, illetve az 1. István Gimnázium Szimfonikus Zenekara, jeles szólisták közreműködésével. A koncerteket minden alkalommal este 8 órakor kezdik. A sorozat rendezője az I. kerületi Tanács Művelődési Háza. Miniatűr az aranybulláról Értékes könyvecskét jelentet meg a szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának könyvtára: Székesfehérvár fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tanulmányt ad ki az aranybulláról. A 750 éve kiadott „törvénykönyvről” dr. Csizmadia Andor, a pécsi jogtudományi egyetem professzora írt tanulmányt. A műbőrkötéses 6x4 centiméter nagyságú könyv ,az aranybulla korabeli másolatának fotóját is tartalmazza. A könyvecskét az aranybulla rézből készített, dombornyomású pecsétje díszíti. Előreláthatóan szeptemberben jelenik meg. (MTI) Fidelio a barlangban A soproni ünnepi hetek keretében idén újra színvonalas előadássorozat készül a fertőrákosi barlangszínpadon. A megnyitó előadáson, július 1-én és 3-án újra felhangzik a tavaly oly nagy sikerrel bemutatott Fidelió. A szereplők az Állami Operaház énekesei: Kovács Eszter, Vadas Kiss László, Antalffy Albert, László Margit, Rozsos István, Palócz László és Sólyom Nagy Sándor. Az előadást Kórody András vezényli. Rendezője: Huszár Klára. A szexuális élet szociológiája Új tudományos válogatás: A szexuális élet szociológiája jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál. A gyűjtemény tartalmazza — egyebek mellett — Malinowski tanulmányát az ödipuszkomplexus keletkezéséről, Mendét a nem és a temperamentum kapcsolatáról. Fromm a szeretet és a szerelem kettéválását vizsgálja a mai nyugati társadalmakban, Kinsey pedig a nemi viselkedésmódokkal foglalkozik. Olvasható a kötetben a híres Kinseyjelentés egy részlete is. JÚLIUS 7-én, 16-án és 29-én, AUGUSZTUS 5-én, 11-én és 18-án este 8 órakor . ... MARGITSZIGETI Bemutató A"then" SZABADTÉRI Verdi:ATTILA SZÍNPAD | OPERA 3 FELVONÁSBAN SZILÁGYI FERENC 1 Vezényel: LAMBERTO GARDELLI Rendező: GIANCARLO DEL MONACO _________________________________________________________ _________________________________________