Esti Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-26 / 148. szám

• Haumann Péter, a Kacsapecsenye című Ka­­rinthy-novellát mondja­ És bekövetkezik a ritka tévés varázs: lenyűgözve ülünk a képernyő előtt. Velünk tör­ténik minden, ami a törté­netbeli kiskacsával. Tor­kunkon érezzük az élesre fent kés hideget, magunk fölött az őt fenyegető rej­télyes és kiszámíthatatlan végzetet, bennünk feszül a kiszolgáltatottság szoron­gása. Mi történt? Egy zse­niális író elképzelte és meg­írta a levágásra ítélt ma­dár utolsó perceit és halá­lát: a halált, mely bármily szükségszerű­­, annak, akiivel történik, sohasem megérthető, sohasem ter­mészetes. Egy különleges érzékenységű és tehetségű színész pedig tökéletesen megértette, átélte és f­el­mondta a novellát. Nem drámázta el és mégis léleg­­zetállítóan drámai élmény­ben részesített. A szombati Karinthy-műsornak ezek lettek a legemlékezetesebb percei. • A Nagy buli remek ko­média volt a moziban és jól hatott a tévén is. Bourvil fe­lejthetetlen humora itt egy ki­tűnően megírt figurában és helyzetben remekelt: a derék, cégéhez hű, megbízható metró­kalauzt és amatőr krimiírót játszotta, aki egyszercsak egy gengszterbandában találja ma­gát. A rendezőtől, Joffintól ér­demes lenne megtanulni, mennyire szabad a bűnügyi vígjáték műfaját komolyan venni. Jó választás volt a Nagy buli szombat esti felüdülésre. • A státus­­szimbólu­mokról szólt a Hét egyik ügyes riportja. De persze nemcsak a tárgyakról, ame­lyek önmagukban ártalmat­lanok addig, amíg a fejlő­dést, a kényelmet, a kon­szolidációt jelképezik. Ha­nem a tárgyaknál sokkal ártalmatlanabb szemlélet­ről. A mércéről, amely az emberséget egyesek szemé­ben a megszerzett javakon méri. S ez a szemlélet nem is csupán holmi új „felső tízezer” megjelenésével fe­nyeget: nehéz munkájuk után élő szegény emberek is küszködve és adósságok­ba keveredve rendeznek a szomszédokat leköröző monstre lagzikat; kispénzű szülők vállalnak különmun­kát, hogy a gyerek az ele­ganciában ne maradjon le a többiektől... Nem e jegyzet dolga, hogy e szem­lélet okait vizsgálja. A tv hatalmas nyilvánossága annál hivatottabb fórum e témát ébren tartani, s a közvéleményt méltóbb nor­mák felé terelni. • És ezúttal csak rövi­den a Ki mit tud?-ról. Sze­rencsésen oldódik lassacs­kán a hangulat, a zsűrié és a műsorvezetőé is, hiszen nem vérre megy ez az ama­tőr seregszemle! Jó volt visszantlátni a Ki mit tud? „veteránjait” és hallgatni rokonszenves „előzsűrizésü­­ket”. Végül üdv a zsűrinek, amiért Daróczi Ágnes ese­tében felfigyelt a művészi kifejezésmód mérlegelésén túl a cigány versmondó szavalatának küldetés-jelle­gére és — a Major Tamás rögtönözte kategóriával — műsoron kívül holmi „pró­­féta-különdíjat” alapított. (f. t.) HARMINCKÉT NEVEM VOLT Film készül Ságvári Endréről Eredeti helyszínek ♦ Jelent a csendőrnyomozó Filmgyár, kettes műte­rem. A Harminckét nevem volt című produkció utolsó jeleneteit forgatja Keleti Márton. A kihallgatás je­lenete következik. Szín­hely: rendőrségi szoba. A horthysta rendőrnyomozót alakító Latinovits Zoltán íróasztalnál ül. Péter, a fiatal detektív — Lukács Sándor — jelentést tesz a váratlan tűzharc kime­neteléről. — Figyelem, felvétel! Teljes csendet! — hang­zik a rendezői utasítás. Indít a gép Juhos őrnagy fölnéz az előtte álló Péterre, és las­san, a szavakat megnyújt­va kérdezi: — Kádái? Telefonáltak a kórházba? — Igen. Nincs különö­sebb baja, a térdén kicsit megsérült, de rövidesen rendben lesz. Juhos feláll, az ablakhoz sétál, szórakozottan le­ereszti a rolót, majd hir­telen visszafordul... — Életben marad az az ember? — Az orvosok szerint teljesen reménytelen. — Mi az, hogy remény­telen? Tartsák életben, mindent tegyenek meg ér­te! Rendkívül fontos... mondott valamit? — Semmit, egyetlen mon­datot ... — Mit? — Nem lényeges. — Mi az? — Azt mondta, hogy „él­jen a magyar szabadság!” őrnyomozókkal. Ságvári Endre, az Országos Ifjúsági Bizottság titkára, az ille­gális KMP tagja, akit társai Lacinak, vagy ép­pen Sándornak ismertek, a váratlan tűzharcban ha­lálos sebet kapott E nap történetét örökíti meg Hollós Ervin Harminckét nevem volt című könyvé­ben. A felvételek közti szü­netben beszélgettünk Hol­lós Ervinnel. — A könyv és a film — mondja —, barátaimról szól, akikkel együtt dol­goztunk az Országos Ifjú­sági Bizottságban és a VII. kerületi ifjúmunkás cso­portban. Azt próbáltam tisztázni, milyen körül­mények között halt meg a magyar munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége: Ságvári Endre. Hogyan akadtak nyomára a csend­őrnyomozók — ugyanis ő remekül el tudott rejtőz­ni és évekig álnéven, ti­tokban szervezte az ifjú­munkás-mozgalom akcióit. — Nem életrajzot szán­dékoztam írni, hanem azt a szövevényes harcot aka­rom bemutatni, amelyet az ifjúmunkás-mozgalom a rendőrséggel és a csendőr­séggel folytatott. Meg akartam vizsgálni azokat a hibákat, amelyeket vé­tettünk a harc közben, s amelyeken túl kell jut­nunk. És mindezen hibák ellenére, az állandó lebu­kások, elfogások árnyéká­ban a kommunista párt, az ellenállási mozgalom min­dig meg tudott újulni a harcban. A mi találkozá­sunk az ifjúmunkás-moz­galommal egy nemzedék „első nagy szerelme” volt, amiről még eddig — úgy érzem —, nagyon keveset mondtunk el. Szereposztás Keleti Márton parádés szereposztásban forgatja filmjét. Ságvári Endrét Huszti Péter játssza, a sze­replők között van Tahi Tóth László, Pécsi Sándor, Törőcsik Mari, Bodnár Eri­ka, Latinovits Zoltán, Bes­senyei Ferenc, Mensáros László. Az operatőr Illés György. A munka egyik ér­dekessége, hogy a felvéte­lek nagy részét az eredeti helyszínen forgatják. Kócsag Piroska Huszti Péter a film egyik jelenetében. Tűzharc a cukrászdában — Felvétel kész! Most jó volt. Kérem a díszletet átrendezni! — mondja Ke­leti Márton Az ember, akinek éle­téért Juhos horthysta tiszt „aggódik”, Ságvári Endre. 1944. július 27-én délután a Budakeszi úti cukrászdá­ban váratlanul tűzharcba keveredett az őt hosszú ideje elfogni készülő csend­ □ KISHONTHY JENŐ festőművész kiállítása jú­nius 30-án, pénteken dél­után 4 órakor nyílik a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének Dorottya utcai kiállítási termében. Bakó Ferenc, a Heves me­gyei múzeumok igazgatója mond megnyitó beszédet. □ A TIT BUDAPESTI SZERVEZETÉNEK ren­dezésében Bach-hangver­­seny lesz június 30-án, pénteken este fél 7-kor, a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. Közremű­ködik: Peskó György or­gonaművész. □ A HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉ­SZETI MÚZEUM a Nagy­tétényi Kastélymúzeum dísztermében rendezte a kínai porcelánokat bemu­tató kiállítását. □ BENJAMIN BRITTEN operát komponál Thomas Mann Halál Velencében című regényéből. □ BRECHT BUDAPES­TEN címmel Leonardo Az­­parren Gimenez írt elem­ző cikket A szecsuáni jó­lélek kapcsán az Imagen nevű venezuelai irodalmi művészeti és kritikai folyó­iratban. □ DÉRY TIBOR Ítélet nincs című memoár,köteté­ről közöl elismerő recen­ziót a Neue Zürcher Zei­tung. A könyv német for­dítása idén jelent meg a frankfurti Fischer Kiadó gondozásában. Magnóval a világ körül A karcsú tornyú vár A rádió ifjúsági és gyer­mekosztálya a következő hónapokban azoknak a fiataloknak ajánlja műso­rait, akik idehaza és kül­földön különböző építőtá­borokban, szakmai gyakor­laton vesznek részt. Édes hazánk, Magyarország cím­mel honismereti vetélkedőt indít. Érdeklődésre tarthat számot a Piros-sárga-zöld című balesetelhárítási ve­télkedő is, amelyet a rá­dió a Pajtás szerkesztősé­gével és a Közúti Baleset­elhárítási Tanáccsal közö­sen szervez. Közkívánatra megismét­lik a teljes Mikrobi-soroza­­tot, így a legfiatalabbak is meghallgathatják mind a 19 folytatást. Öt héten át heti két alkalommal kerül ismét a mikrofonok elé a régi hangszerek világát be­mutató sorozat. Felnőttek­nek és gyerekeknek egy­aránt sok csemegével szol­gál dr. Balogh János pro­fesszor Magnóval a világ körül című úti beszámoló­ja, amely ezúttal Latin- Amerikába kalauzol ere­deti hangfelvételek segít­ségével. A legkisebbek számára jó néhány mesejáték fel­vétele készült el. Kántor Zsuzsa kalandos történetet írt A karcsú tornyú vár címmel, Csajági János pe­dig zenés mesét A pofon címmel. A rádió ifjúsági osztá­lya is számos különműsor­­ral köszönti a Petőfi-évet. Augusztusban kezdik su­gározni Petőfi-kalendáriu­­mukat, amely olyan na­pokon jelentkezik majd a műsorban, amelyik a nagy költő életében különösen jelentős volt. Ekkor hang­zik majd el a János vitéz kétrészes rádióváltozata is. BELÉPÉS DÍJTALAN! Hangversenyek a Halászbástyán Szom­bat esténként idén nyáron is ingyenes hang­versenyeket rendeznek a Halászbástyán. Július else­jén, magyar muzsika hang­zik el, a második júliusi szombaton operahang­­verseny lesz, a harmadikat a bécsi muzsikának szen­telik. A negyedik, július 22-i koncerten népszerű szimfonikus költemények hangzanak el, a­ következő szombaton pedig romanti­kus zene szerepel a műso­ron. Augusztus 5-én nép­szerű operarészletekből ál­lították össze a programot, az azt követő héten Vival­­di-hangverseny lesz, majd augusztus 19-én a Thürin­­giai Állami Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt. Másnap, augusztus 20-án ünnepi koncert hangzik fel a Bástyán, az augusztus 26-i hangversenyt pedig orosz szerzők műveinek szentelik. A szereplő ze­nekarok: a Postás Szimfo­nikus Zenekar, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Szimfonikus Zenekara, a Közalkalmazottak Szak­­szervezete, a vasasszakszer­vezet, illetve az 1. István Gimnázium Szimfonikus Zenekara, jeles szólisták közreműködésével. A kon­certeket minden alkalom­mal este 8 órakor kezdik. A sorozat rendezője az I. kerületi Tanács Művelődési Háza. Miniatűr az aranybulláról Értékes könyvecskét jelentet meg a szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának könyvtára: Székesfehérvár fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tanul­mányt ad ki az aranybulláról. A 750 éve kiadott „tör­vénykönyvről” dr. Csizmadia Andor, a pécsi jogtudomá­nyi egyetem professzora írt tanulmányt. A műbőrköté­ses 6x4 centiméter nagyságú könyv ,az aranybulla kora­beli másolatának fotóját is tartalmazza. A könyvecskét az aranybulla rézből készített, dombornyomású pecsétje díszíti. Előreláthatóan szeptemberben jelenik meg. (MTI) Fidelio a barlangban A soproni ünnepi hetek keretében idén újra szín­vonalas előadássorozat ké­szül a fertőrákosi barlang­színpadon. A megnyitó előadáson, július 1-én és 3-án újra felhangzik a ta­valy oly nagy sikerrel be­mutatott Fidelió. A sze­replők az Állami Opera­ház énekesei: Kovács Esz­ter, Vadas Kiss László, Antalffy Albert, László Margit, Rozsos István, Pa­­lócz László és Sólyom Nagy Sándor. Az előadást Kórody András vezényli. Rendezője: Huszár Klára. A szexuális élet szociológiája Új tudományos váloga­tás: A szexuális élet szo­ciológiája jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál. A gyűjte­mény tartalmazza — egye­bek mellett — Malinowski tanulmányát az ödipusz­­komplexus keletkezéséről, Mendét a nem és a tem­peramentum kapcsolatá­ról. Fromm a szeretet és a szerelem kettéválását vizs­gálja a mai nyugati tár­sadalmakban, Kinsey pedig a nemi viselkedésmódokkal foglalkozik. Olvasható a kötetben a híres Kinsey­­jelentés egy részlete is. ­ JÚLIUS 7-én, 16-án és 29-én, AUGUSZTUS 5-én, 11-én és 18-án este 8 órakor . ... MARGITSZIGETI Bemutató A"then" SZABADTÉRI­­ Verdi:ATT­I­LA SZÍNPAD | OPERA 3 FELVONÁSBAN SZILÁGYI FERENC 1 Vezényel: LAMBERTO GARDELLI Rendező: GIANCARLO DEL MONACO _________________________________________________________ _________________________________________

Next