Esti Hírlap, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

• Csak ak­i nem élt sok­emeletes bérházban, kutya­tartó szomszédok között, s nem láthatta ember és ál­lat kölcsönös kínlódását a nem megfelelő körülmé­nyek miatt, az nem tudja felmérni milyen hasznos volt a Kuckó tegnap dél­utáni­ ismertetője. Dr. Krá­­lik Géza a gyerekek nyel­vén — de felnőtteknek is megszívlelendően — adott szakszerű tájékoztatást a vizslafajta „rendeltetésé­ről” és tartásmódjáról. A kutyadivat terjedése idősze­rűvé tenné a téma folytatá­sát. • A kora esti órák tévénéző­je szívesen látta otthonában a balassagyarmati kórház d­olgo­­zóit. Molnár Margit ismert prob­lémaérzékenységével szólaltatta meg riportalanyait, ezúttal a felnőttkori tanulás gondjairól. Ifjúságuk kudarcait sem tit­kolva beszéltek arról, hogy a hiányosságaira ébredt ember pótolni akarja mulasztásait. A hasonló gondban járók hasznos tanácsokkal lettek gazdagab­bak. • A krimi akkor igazi, ha érvényesülni hagyja be­­leélő­ képességünket. Hogy­ne lenne izgalmas a Kék fény, az élő­ krimi, amikor mindaz, amit látunk, „bő­rünkre megy”. A bűnözők ellenünk fenekednek, mi nyomozunk utánuk, s ha eredményesen, miénk a si­ker haszna. A tegnapi prog­ram a szokottnál is többre vállalkozott: a bűn születé­sét leshettük meg. Láttunk áldozattípusokat, akik bu­gyuta jóhiszeműségükkel szinte provokálják önnön „átejtésüket”, a bűn elköve­tését. Utána — talán nem is teljesen alaptalanul — nem az elkövetők, hanem az ál­dozatok szégyenkeznek. Persze Szentpéteri Erzsé­betnek, a tegnapi Kék fény egyik főszereplőjének nincs szégyellni valója: megszenvedett sikkasztó fő­nöke elleni harcában a tisz­tességért. De vajon nem el­gondolkoztató-e, miért, hogy így, szinte a végsőkig magára maradva kellett küzdenie igazságáért?! • A Nyitott könyv Né­meth László Kísérleti dra­maturgia című kétkötetes művéből mutatott be érdekes részleteket. Adás közben azt éreztük: leg­szívesebben a teljes mű­vet végignéznénk. Néhány kitűnő alakítást (Szemes Mari, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Demján Edit, Kalocsay Miklós th.) láttunk. (ny. k.) . Voltullitos a mozikban FORRÓ VIZET A KOPASZRA! A Kitörés és a Jelenidő lázongó, meg makacsul kö­vetkezetes hősei után egy szinte akarat nélküli, lágy, gyáva férfiút állított Bacsó Péter új filmje középpont­jába, Boróka úr, a bor­bély személyében. Boróka úr a legvégletesebb ellenté­te a Jelenidő Mózes Imré­jének. Első pillantásra megté­vesztő ugyan ez a borbély, mert ha nem túlságosan rokonszenves is, de sajnál­ni való embereként mu­tatkozik be. Nem elég, hogy a maga számára is érthe­tetlenül megbokrosodik a keze, és nullásgéppel ké­retlen csíkot nyír a kedves vendég ritkuló hajzatába, meg is fenyegeti vendégét, hogy elbánik vele. Azután hiába kéri, követeli a sa­ját megbüntetését, meg sem értik, hogy félelmét szeretné leszámítolni. Mindennek a tetejébe ki­derül, hogy közben a fe­lesége­ megcsalja. A néző, ha mind ez idá­ig kinevette is Boróka urat, sajnálni is tudja. Ha úgy tetszik, besétálunk Bacsó Péter kelepcéjébe (a forga­tókönyvet Zimre Péterrel írták), mert ekkor követ­kezik a váratlan — bár egyáltalán nem indokolat­lan — fordulat. Boróka úr végre fogat fogért, hajat hajért alapon, megkopa­­szíttatja önmagát, a már teljesen kopasz vendégé­vel. Ezután nemcsak az derül ki, hogy mindketten egyívásúak, gyáva, önző, emberek, hanem az is, hogy — ha alkalom nyílik —ha­­talmaskodók, nagyképű­ek, már-már félelmetesek is kicsinyes ostobaságuk­ban. A film utolsó harmadá­ban derül ki mindez Bo­róka úrról és áldozatáról, aki gyávaságában osztá­lyos társa. Néhány félelme­tesen erőteljes jelenetben, amely a magyar filmszatí­ra — kétségtelenül nem túl népes — mezőnyében elő­kelő helyre emeli Bacsó­­ teljesítményét. Egyik­másik részlet (a két ko­pasz baleset körüli intéz­kedése, a gyerekjátszótéren bemutatott cirkusz stb.) abszurd eszközök hatásle­hetőségeivel is él, igen eredményesen. Itt leplező­­dik le Boróka úr magatar­tása. A film mintegy két­harmada viszont, ahol Boróka úr ballépését, majd szorongásait, önmaga elől való menekülését látjuk, hosszadalmas. Itt bizony elavult dramaturgiai fogá­sokkal élnek a szerzők. Azt például már gyönge kaba­rétréfák se nagyon használ­ják ötletként a bürokrá­cia leleplezésére, hogy az ügyfelet íróasztaltól író­asztalig küldözgetik. S végképp nem illő e film­hez és stílusához, ahogy az ideggyógyászaton „vélet­lenül” egymás mellett ugyanarra panaszkodik a két főhős, hogy azután egy­mást föl­fedezve nem kü­lönösebben mulatságos üldözési jelenetbe kezdje­nek. Ha az expozíciót tizenöt, legföljebb húsz percben látjuk, sokkal több idő és tér maradt volna azoknak a veszélyeknek a kibontá­sára, amelyeket Boróka úrék képviselnek. A főszereplő vendégszí­nész, Gyarmati István já­téka is a végén „dobódik fel” igazán. A film első ré­szének távolságában az ő színészi bizonytalanságai is benne vannak. Szabó Lajos, az „áldozat” vala­mivel egysíkúbb feladatát az első perctől kezdve ter­mészetesen, túlzások nél­kül jellemezve oldja meg kitűnően. Pásztor Erzsi és Haumann Péter két kisebb szerepben pontosan és ha­tásosan jelölik ki az ilyen­fajta filmstílus játékbeli határait. Zsombolyai János operatőr az abszurditás elemeit is hatásosan tette láthatóvá. —bel— Gyarmati István és Szabó Lajos Kétmillió szótár Ma délelőtt az MTA Tu­dósklubjában Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára mondott be­szédet a kétmilliomodik ma­gyar—orosz szótár megje­lenése alkalmából. Hazánk­ban a felszabadulás előtt valóban alapos orosz szótá­rakat nem adtak ki. Az el­ső jó szótárt 1950-ben He­vesi Gyula szerkesztette. Azóta húsz különböző szótár került használóihoz, 47 kiadásban, kétmillió pél­dányban. Napjainkban tel­jes a választék: orosz nagy­szótár, kéziszótár, kis szótár, műszaki, mezőgazdasági, or­vosi, földtani szakszótár, valamint iskolai szótár, úti­szótár, továbbá a russziciz­­musok gyűjteménye s külön szemléltető szótár segíti a diákokat, fordítókat. A Ma­gyar Tudományos Akadé­mia előcsarnokában kiállí­táson láthatók az 1950 óta Magyarországon kinyomta­tott orosz szótárak. Vala­mennyinek gondozója az Akadémiai Kiadó. Meteorvadászok A XXI. században ját­szódik Gottfried Kolditz új színes filmje. Ikaros nevű kutató űrhajó indul a vi­lágűrbe, hogy valóra vált­sa az emberiség régi ál­mát: értelmes lényekkel te­remtsen kapcsolatot. Az űrhajó egy idő után nem ad többé hírt magáról. Hi­ábavaló minden keresés, egyedül a Laika űrhajó le­génysége kutat kitartóan tovább az elveszettnek hitt űrhajós társak után. Űr­kalandok sorozata követ­kezik, amelyeket a rendező nem nagy eredménnyel próbált meg tudományos színezettel felruházni. A szereplők menetrendsze­rűen álkibernetikai kifeje­zésekkel dobálóznak, ame­lyeket a nézőre természete­sen nem érthetnek. A film fantasztikus jellege pedig kimerül a­­női koktélruhák fantasztikus fazonjában. Jelenet a filmből Riport közügyben Korunk egyik veszélyes jelensége a levegő szeny­­nyeződése. Nemcsak egész­ségünkre ártalmas, ha­nem városaink esztétikai látványát is elrontja. A Budapest levegőjét szeny­­nyező mintegy háromszáz gyár közül a film készítői — ifj. Schiffer Pál és An­dor Tamás — az Elzett munkásait és vezetőit kér­dezték meg. A rendező­riporter a riportalanyok egymás közti beszélgetésé­­vel, ellesett reagálásaival, érdekesen mutatta be a valamennyiünket érintő problémát. (kócsag) GYÖNYÖRŰSÉGEM, GYÖTRELMEM, BUDAPEST A FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ TERVEIBŐL A három város — Pest, Buda és Óbuda — egyesí­tése századik évfordulójá­nak megünneplésére ké­szül a Fővárosi Művelődési Ház is. A SZOT, a Szak­­szervezetek Budapesti Ta­nácsa és a Fővárosi Tanács irányelvei alapján a ház munkatársai kijelölték azokat a feladatokat, ame­lyek elvégzését 1972-ben, illetve 1973-ban tervezik. Milyen feladatokról van szó? LÁGYMÁNYOS Az évforduló tiszteletére a ház honismereti szakkö­re a Lágymányos, Pest és Buda egyesítése előtti tör­ténetének kutatása című témával foglalkozik. Fel­dolgozása után e témáról dokumentumkiállítást ren­deznek. A művelődési ház könyvtára is kiállítást nyit a főváros történetét bemu­tató irodalmi művekből és ismeretterjesztő kiadvá­nyokból. A munkásszállá­sokon bemutatott körmű­sorok között szerepel egy összeállítás a száz évvel ez­előtti Budapestről. Ugyan­ennek a műsorformának a keretében a centenárium jegyében állítják össze a Hazám, hazám... című ze­nés műsort. Megrendezik a pesti és a budai amatőr színjátszó csoportok vetélkedőjét, majd fesztiválját Az ifjú­sági klubok tagjainak hely­­történeti vetélkedőt hir­detnek. Az egyik program „túllép” a városon: Bu­dapest, az ország fővárosa címmel országos gyermek­­rajz-pályázatot hirdetnek. Kiállítás készül Budapest munkásmozgalmának tör­ténetéről. Ezt a Budapesti Történeti Múzeummal kö­zösen összeállított kiállítást először a művelődési ház­ban mutatják be, majd más hasonló intézményekbe is eljuttatják Ugyancsak a centená­rium — és az államosítások 25. évfordulója — jegyében hirdetnek meg egy üzem­­történeti pályázatot, a mű­velődési ház folyóiratában, a Budapesti Népművelőben pedig cikksorozat jelenik meg e két témával kap­csolatban. Végül, hogy más művelődési intézmé­nyek munkáját is segítsék. Gyönyörűségem, gyötrel­mem, Budapest címmel műsortanácsadó megjelen­tetését tervezik. —mi— ÚTRA KÉL A KIÁLLÍTÁS Pályázatot hirdetnek a képzőművészkörök tag­jainak a főváros életét be­mutató alkotásokra. Ugyancsak pályázaton ve­hetnek részt képeikkel a fotósok. Egyszerre két fotó­­pályázatot is hirdetnek: az egyiket a kerületek életét, fejlődését bemutató képso­rokra, a másikat Nevető Budapest címmel. EGRI ESEMÉNYEK Gárdonyi-társaság, Dobó-emléktábla Jeles évfordulók megün­neplésére készülnek Eger­ben. Az idén emlékeznek meg Gárdonyi Géza halá­lának 50. és Dobó István halálának 400. évforduló­járól. Száz évvel ezelőtt alapították a nagy értékű képtárat. E hármas jubi­leum jegyében kerül sor Egerben a múzeumi és műemléki hónap országos megnyitójára, majd a hó­nap rendezvényeire. A múzeumi és műemléki hó­napot október 1-én az eg­ri várban nyitja meg Kö­peczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára. Ezt meg­előzően, szeptember 29-én, a Dobó István nevét vise­lő katonai alakulatok, ter­melőszövetkezetek, szo­cialista brigádok, középis­kolák, úttörőcsapatok kép­viselői nagyszabású talál­kozót rendeznek. Október 12-én az egri vár földbás­tyáján Dobó István érde­meit méltató márványtáb­lát helyeznek el. Novem­ber 11-én, a Dobó téren, ifjúsági nagygyűlésen em­lékeznek az egri diákok a legendás hírű egri várka­pitányra. Gárdonyi Géza munkás­ságának szemléltetésére számos kiállítás nyílik, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság pedig az író em­lékezetére tudományos ülést tart Egerben. Ugyan­csak Egerben rendezik meg a Gárdonyi Géza nevét vi­selő intézmények, vala­mint úttörőcsapatok képvi­selőinek találkozóját, a fia­talok Gárdonyival kapcso­latos irodalmi vetélkedő­jét. Október 30-án tartja alakuló ülését Egerben a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság. D A TUDOMÁNYOS IS­MERETTERJESZTŐ TÁR­SULAT idegennyelv-ok­­tatási választmánya A XX. század nyelvtudomá­nya címmel háromnapos tanári továbbképző konfe­renciát rendez. A konfe­renciát ma délelőtt dr. Te­­legdi Zsigmond egyetemi tanár nyitotta meg. □ A KODÁLY EMLÉK­­KIÁLLÍTÁS megnyitó ün­nepségén tegnap a HVDSZ Szilágyi Erzsébet női kó­rusa működött közre, Mo­­hayné Katanics Mária ve­zényletével. MEGHÍVJA ÖNT A „CSINÁLD MAGAD” NEMZETKÖZI BARKÁCSKIÁLLÍTÁSON TARTANDÓ FESTÉSI ÉS LAKKOZÁSI BEMUTATÓJÁRA, a Budapesti Nemzetközi Vásár 32. sz. pavilonjába. Szeptember 28-án délelőtt 10 és délután 3 órakor: bútorlakkozás és festés. TEKINTSE MEG A TVK TERMÉKEIT AZ AUTOSERVICE ’72 KIÁLLÍTÁSON, a BNV 35. sz. pavilonjában, valamint A BUDAPACK ’72 MŰANYAGKIÁLLÍTÁSON IS, a BNV 21/b. sz. pavilonjában.

Next