Esti Hírlap, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
• Csak aki nem élt sokemeletes bérházban, kutyatartó szomszédok között, s nem láthatta ember és állat kölcsönös kínlódását a nem megfelelő körülmények miatt, az nem tudja felmérni milyen hasznos volt a Kuckó tegnap délutáni ismertetője. Dr. Králik Géza a gyerekek nyelvén — de felnőtteknek is megszívlelendően — adott szakszerű tájékoztatást a vizslafajta „rendeltetéséről” és tartásmódjáról. A kutyadivat terjedése időszerűvé tenné a téma folytatását. • A kora esti órák tévénézője szívesen látta otthonában a balassagyarmati kórház dolgozóit. Molnár Margit ismert problémaérzékenységével szólaltatta meg riportalanyait, ezúttal a felnőttkori tanulás gondjairól. Ifjúságuk kudarcait sem titkolva beszéltek arról, hogy a hiányosságaira ébredt ember pótolni akarja mulasztásait. A hasonló gondban járók hasznos tanácsokkal lettek gazdagabbak. • A krimi akkor igazi, ha érvényesülni hagyja beleélő képességünket. Hogyne lenne izgalmas a Kék fény, az élő krimi, amikor mindaz, amit látunk, „bőrünkre megy”. A bűnözők ellenünk fenekednek, mi nyomozunk utánuk, s ha eredményesen, miénk a siker haszna. A tegnapi program a szokottnál is többre vállalkozott: a bűn születését leshettük meg. Láttunk áldozattípusokat, akik bugyuta jóhiszeműségükkel szinte provokálják önnön „átejtésüket”, a bűn elkövetését. Utána — talán nem is teljesen alaptalanul — nem az elkövetők, hanem az áldozatok szégyenkeznek. Persze Szentpéteri Erzsébetnek, a tegnapi Kék fény egyik főszereplőjének nincs szégyellni valója: megszenvedett sikkasztó főnöke elleni harcában a tisztességért. De vajon nem elgondolkoztató-e, miért, hogy így, szinte a végsőkig magára maradva kellett küzdenie igazságáért?! • A Nyitott könyv Németh László Kísérleti dramaturgia című kétkötetes művéből mutatott be érdekes részleteket. Adás közben azt éreztük: legszívesebben a teljes művet végignéznénk. Néhány kitűnő alakítást (Szemes Mari, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Demján Edit, Kalocsay Miklós th.) láttunk. (ny. k.) . Voltullitos a mozikban FORRÓ VIZET A KOPASZRA! A Kitörés és a Jelenidő lázongó, meg makacsul következetes hősei után egy szinte akarat nélküli, lágy, gyáva férfiút állított Bacsó Péter új filmje középpontjába, Boróka úr, a borbély személyében. Boróka úr a legvégletesebb ellentéte a Jelenidő Mózes Imréjének. Első pillantásra megtévesztő ugyan ez a borbély, mert ha nem túlságosan rokonszenves is, de sajnálni való embereként mutatkozik be. Nem elég, hogy a maga számára is érthetetlenül megbokrosodik a keze, és nullásgéppel kéretlen csíkot nyír a kedves vendég ritkuló hajzatába, meg is fenyegeti vendégét, hogy elbánik vele. Azután hiába kéri, követeli a saját megbüntetését, meg sem értik, hogy félelmét szeretné leszámítolni. Mindennek a tetejébe kiderül, hogy közben a felesége megcsalja. A néző, ha mind ez idáig kinevette is Boróka urat, sajnálni is tudja. Ha úgy tetszik, besétálunk Bacsó Péter kelepcéjébe (a forgatókönyvet Zimre Péterrel írták), mert ekkor következik a váratlan — bár egyáltalán nem indokolatlan — fordulat. Boróka úr végre fogat fogért, hajat hajért alapon, megkopaszíttatja önmagát, a már teljesen kopasz vendégével. Ezután nemcsak az derül ki, hogy mindketten egyívásúak, gyáva, önző, emberek, hanem az is, hogy — ha alkalom nyílik —hatalmaskodók, nagyképűek, már-már félelmetesek is kicsinyes ostobaságukban. A film utolsó harmadában derül ki mindez Boróka úrról és áldozatáról, aki gyávaságában osztályos társa. Néhány félelmetesen erőteljes jelenetben, amely a magyar filmszatíra — kétségtelenül nem túl népes — mezőnyében előkelő helyre emeli Bacsó teljesítményét. Egyikmásik részlet (a két kopasz baleset körüli intézkedése, a gyerekjátszótéren bemutatott cirkusz stb.) abszurd eszközök hatáslehetőségeivel is él, igen eredményesen. Itt lepleződik le Boróka úr magatartása. A film mintegy kétharmada viszont, ahol Boróka úr ballépését, majd szorongásait, önmaga elől való menekülését látjuk, hosszadalmas. Itt bizony elavult dramaturgiai fogásokkal élnek a szerzők. Azt például már gyönge kabarétréfák se nagyon használják ötletként a bürokrácia leleplezésére, hogy az ügyfelet íróasztaltól íróasztalig küldözgetik. S végképp nem illő e filmhez és stílusához, ahogy az ideggyógyászaton „véletlenül” egymás mellett ugyanarra panaszkodik a két főhős, hogy azután egymást fölfedezve nem különösebben mulatságos üldözési jelenetbe kezdjenek. Ha az expozíciót tizenöt, legföljebb húsz percben látjuk, sokkal több idő és tér maradt volna azoknak a veszélyeknek a kibontására, amelyeket Boróka úrék képviselnek. A főszereplő vendégszínész, Gyarmati István játéka is a végén „dobódik fel” igazán. A film első részének távolságában az ő színészi bizonytalanságai is benne vannak. Szabó Lajos, az „áldozat” valamivel egysíkúbb feladatát az első perctől kezdve természetesen, túlzások nélkül jellemezve oldja meg kitűnően. Pásztor Erzsi és Haumann Péter két kisebb szerepben pontosan és hatásosan jelölik ki az ilyenfajta filmstílus játékbeli határait. Zsombolyai János operatőr az abszurditás elemeit is hatásosan tette láthatóvá. —bel— Gyarmati István és Szabó Lajos Kétmillió szótár Ma délelőtt az MTA Tudósklubjában Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára mondott beszédet a kétmilliomodik magyar—orosz szótár megjelenése alkalmából. Hazánkban a felszabadulás előtt valóban alapos orosz szótárakat nem adtak ki. Az első jó szótárt 1950-ben Hevesi Gyula szerkesztette. Azóta húsz különböző szótár került használóihoz, 47 kiadásban, kétmillió példányban. Napjainkban teljes a választék: orosz nagyszótár, kéziszótár, kis szótár, műszaki, mezőgazdasági, orvosi, földtani szakszótár, valamint iskolai szótár, útiszótár, továbbá a russzicizmusok gyűjteménye s külön szemléltető szótár segíti a diákokat, fordítókat. A Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában kiállításon láthatók az 1950 óta Magyarországon kinyomtatott orosz szótárak. Valamennyinek gondozója az Akadémiai Kiadó. Meteorvadászok A XXI. században játszódik Gottfried Kolditz új színes filmje. Ikaros nevű kutató űrhajó indul a világűrbe, hogy valóra váltsa az emberiség régi álmát: értelmes lényekkel teremtsen kapcsolatot. Az űrhajó egy idő után nem ad többé hírt magáról. Hiábavaló minden keresés, egyedül a Laika űrhajó legénysége kutat kitartóan tovább az elveszettnek hitt űrhajós társak után. Űrkalandok sorozata következik, amelyeket a rendező nem nagy eredménnyel próbált meg tudományos színezettel felruházni. A szereplők menetrendszerűen álkibernetikai kifejezésekkel dobálóznak, amelyeket a nézőre természetesen nem érthetnek. A film fantasztikus jellege pedig kimerül anői koktélruhák fantasztikus fazonjában. Jelenet a filmből Riport közügyben Korunk egyik veszélyes jelensége a levegő szenynyeződése. Nemcsak egészségünkre ártalmas, hanem városaink esztétikai látványát is elrontja. A Budapest levegőjét szenynyező mintegy háromszáz gyár közül a film készítői — ifj. Schiffer Pál és Andor Tamás — az Elzett munkásait és vezetőit kérdezték meg. A rendezőriporter a riportalanyok egymás közti beszélgetésével, ellesett reagálásaival, érdekesen mutatta be a valamennyiünket érintő problémát. (kócsag) GYÖNYÖRŰSÉGEM, GYÖTRELMEM, BUDAPEST A FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ TERVEIBŐL A három város — Pest, Buda és Óbuda — egyesítése századik évfordulójának megünneplésére készül a Fővárosi Művelődési Ház is. A SZOT, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Fővárosi Tanács irányelvei alapján a ház munkatársai kijelölték azokat a feladatokat, amelyek elvégzését 1972-ben, illetve 1973-ban tervezik. Milyen feladatokról van szó? LÁGYMÁNYOS Az évforduló tiszteletére a ház honismereti szakköre a Lágymányos, Pest és Buda egyesítése előtti történetének kutatása című témával foglalkozik. Feldolgozása után e témáról dokumentumkiállítást rendeznek. A művelődési ház könyvtára is kiállítást nyit a főváros történetét bemutató irodalmi művekből és ismeretterjesztő kiadványokból. A munkásszállásokon bemutatott körműsorok között szerepel egy összeállítás a száz évvel ezelőtti Budapestről. Ugyanennek a műsorformának a keretében a centenárium jegyében állítják össze a Hazám, hazám... című zenés műsort. Megrendezik a pesti és a budai amatőr színjátszó csoportok vetélkedőjét, majd fesztiválját Az ifjúsági klubok tagjainak helytörténeti vetélkedőt hirdetnek. Az egyik program „túllép” a városon: Budapest, az ország fővárosa címmel országos gyermekrajz-pályázatot hirdetnek. Kiállítás készül Budapest munkásmozgalmának történetéről. Ezt a Budapesti Történeti Múzeummal közösen összeállított kiállítást először a művelődési házban mutatják be, majd más hasonló intézményekbe is eljuttatják Ugyancsak a centenárium — és az államosítások 25. évfordulója — jegyében hirdetnek meg egy üzemtörténeti pályázatot, a művelődési ház folyóiratában, a Budapesti Népművelőben pedig cikksorozat jelenik meg e két témával kapcsolatban. Végül, hogy más művelődési intézmények munkáját is segítsék. Gyönyörűségem, gyötrelmem, Budapest címmel műsortanácsadó megjelentetését tervezik. —mi— ÚTRA KÉL A KIÁLLÍTÁS Pályázatot hirdetnek a képzőművészkörök tagjainak a főváros életét bemutató alkotásokra. Ugyancsak pályázaton vehetnek részt képeikkel a fotósok. Egyszerre két fotópályázatot is hirdetnek: az egyiket a kerületek életét, fejlődését bemutató képsorokra, a másikat Nevető Budapest címmel. EGRI ESEMÉNYEK Gárdonyi-társaság, Dobó-emléktábla Jeles évfordulók megünneplésére készülnek Egerben. Az idén emlékeznek meg Gárdonyi Géza halálának 50. és Dobó István halálának 400. évfordulójáról. Száz évvel ezelőtt alapították a nagy értékű képtárat. E hármas jubileum jegyében kerül sor Egerben a múzeumi és műemléki hónap országos megnyitójára, majd a hónap rendezvényeire. A múzeumi és műemléki hónapot október 1-én az egri várban nyitja meg Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Ezt megelőzően, szeptember 29-én, a Dobó István nevét viselő katonai alakulatok, termelőszövetkezetek, szocialista brigádok, középiskolák, úttörőcsapatok képviselői nagyszabású találkozót rendeznek. Október 12-én az egri vár földbástyáján Dobó István érdemeit méltató márványtáblát helyeznek el. November 11-én, a Dobó téren, ifjúsági nagygyűlésen emlékeznek az egri diákok a legendás hírű egri várkapitányra. Gárdonyi Géza munkásságának szemléltetésére számos kiállítás nyílik, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság pedig az író emlékezetére tudományos ülést tart Egerben. Ugyancsak Egerben rendezik meg a Gárdonyi Géza nevét viselő intézmények, valamint úttörőcsapatok képviselőinek találkozóját, a fiatalok Gárdonyival kapcsolatos irodalmi vetélkedőjét. Október 30-án tartja alakuló ülését Egerben a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság. D A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT idegennyelv-oktatási választmánya A XX. század nyelvtudománya címmel háromnapos tanári továbbképző konferenciát rendez. A konferenciát ma délelőtt dr. Telegdi Zsigmond egyetemi tanár nyitotta meg. □ A KODÁLY EMLÉKKIÁLLÍTÁS megnyitó ünnepségén tegnap a HVDSZ Szilágyi Erzsébet női kórusa működött közre, Mohayné Katanics Mária vezényletével. MEGHÍVJA ÖNT A „CSINÁLD MAGAD” NEMZETKÖZI BARKÁCSKIÁLLÍTÁSON TARTANDÓ FESTÉSI ÉS LAKKOZÁSI BEMUTATÓJÁRA, a Budapesti Nemzetközi Vásár 32. sz. pavilonjába. Szeptember 28-án délelőtt 10 és délután 3 órakor: bútorlakkozás és festés. TEKINTSE MEG A TVK TERMÉKEIT AZ AUTOSERVICE ’72 KIÁLLÍTÁSON, a BNV 35. sz. pavilonjában, valamint A BUDAPACK ’72 MŰANYAGKIÁLLÍTÁSON IS, a BNV 21/b. sz. pavilonjában.