Esti Hírlap, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
MI LEGYEN A TELKEN Autóparkoló vagy pihenőpark A METRÓ-é volt • Hamarosan dönteni kell A Rákóczi út és Múzeum körút sarkán az Astoria Szállodával szemben bontják a METRÓ felvonulási épületeit. Több mint húsz évvel ezelőtt a telket azzal a kikötéssel kapta meg a METRÓ, hogy ha az építkezést befejezik, köteles a területet eredeti állapotába viszszaállítani. A telken valamikor a régi Nemzeti Színház állt. Még az első világháború előtt lebontották, s pályázatot írtak ki egy új színház megtervezésére. A pályázat sikerrel járt ugyan, a háború azonban megakadályozta az építkezést, majd teljesen le is mondtak róla. A területet bokrokkal és fákkal ültették be, és a parkot a Nemzeti Színház egykori híres művésznőjéről, Márkus Emíliáról nevezték el. A parkban egy időben szabadtéri filmszínház is volt. Még akkoriban, amikor a METRÓ használta, a Városházán foglalkoztak a saroktelek jövőjével. A szomszédos egyetem kapta meg, s arról volt szó, hogy az egyetemet bővítik. A területet azonban kicsinek találták, s az egyetem lemondott. Ezt követően a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége tervezett székházat a telekre. Ez a terv sem valósult meg. Most időszerűvé vált a döntés: mi legyen a területtel. Van olyan elgondolás, hogy átmenetileg a saroktelket autóparkolónak alakítsák ki. Az Astoria Szálló közelében nincs parkolóhely, és a szűk Magyar utcának már mindkét oldalát elfoglalják a gépkocsik. Az autóparkoló ellen szól az, hogy az oda behajtás és az onnan távozás zavarná, sőt akadályozná is a Múzeum körút forgalmát. Szó van arról is, hogy felélesszék a parkot, annál is inkább, mert a VIII. kerület, amelynek egyik sarkán van a telek, szűkölködik pihenőparkokban. A METRÓ felvonulási épületeinek bontását, a törmelék elszállítását, a terület rendezését november végéig a szerződés szerint befejezik. Addig dönteni kell a telek sorsáról, jövőjéről. NEGYVEN ÉV UTÁN... Ismét Amazoniában Kedden indulás 4 Újabb kötet az expedícióról Több mint negyven esztendővel ezelőtt a Budapesti Állatkert két óriáskígyót, egy hatméteres arnakondát és egy boa constriktort kapott ajándékba a brazíliai őserdőkből hazatért magyar kutatótól, Molnár Gábortól. A szokatlan ajándékról akkoriban kevesen tudtak, nem különben arról is, hogy Molnár Gábor, a fiatal mezőgazdász egy expedíció tagjaként két évig végzett gyűjtő- és kutatómunkát Brazília vadonaiban, ahonnan 1932 nyarán egy baleset következtében látását vesztve tért vissza Budapestre. A gyűjtő és természetkutató Molnár Gábor azóta mint népszerű író ismert. — Első írásom nem sokkal hazatérésem után a Pesti Hírlapban jelent meg Az anakondakígyó támadása címmel. Emlékszem, a szerkesztő kijelentette: az elbeszélés címében feltétlenül meg kell említeni, hogy az anakonda a kígyó, mert ezt Magyarországon senki sem tudja ... Hat évvel később megjelent első útinaplóm, a Kalandok a brazíliai őserdőben, majd utána a Kutyafejű szikla, az Óriáskígyók földjén, a Fehérarany vadonéban, a Jaguarországban című könyveim. Eddig tizennyolc könyv, a magyar és a külföldi kiadásokkal csaknem egymillió példányban. Könyveim többségében a brazil ősvadonban átélt élményeimről, kalandjaimról írtam és őszintén megvallom: negyven esztendő óta életem egyetlen nagy vágya és titkolt reménye volt, hogy valaha még visszatérhessek oda. Szerencsés ember vagyok, a vágyam teljesült. A brazil külügyminisztérium meghívására a jövő héten kedden, több hónapra Brazíliába utazom. A magyar származású híres brazil kutatóval, Lehel de Silimonnal, az egyik cujabai tudományos intézet vezetőjével expedíciót vezetünk Észak- és Közép- Brazília eddig még nagyrészt ismeretlen tájaira. — Mi az expedíció programja? — Néprajzi, antropológiai és zoológiat gyűjtő kutatómunka, amelynek sikeréhez — szeretném hangsúlyozni — a brazil hatóságok minden eszközt és támogatást megadtak.. Megérkezésem után néhány nappal Cujabából Matogrossó állam fővárosából indulunk útnak. A terület, amelyet szeretnénk bejárni, óriási, többszöröse Magyarország területének. Feltehetően eljutunk majd a Lingu folyam forrásvidékére, a vadonban élő indián törzsek területére, Matogrosso vadonénak arra a tájaira, ahol 1971-ben Lehel de Silimon egy hatalmas, ősi indián temetőt tárt fel és a transzarmazóniai útépítkezések színhelyére is.kásait — és kísérőink ügyességében, tapasztalatában. — Mivel jár majd haza a kutató-gyűjtő és az író Molnár Gábor? — A gyűjtő, remélem, értékes zoológiai, néprajzi anyaggal múzeumainknak, az író pedig olyan élményekkel, amelyet szívesen olvasnak majd. Az expedíció munkáját és élményeit feldolgozó könyvemet Ismét Amazóniában címmel a Szépirodalmi Könyvkiadó jelenteti meg. Utunkról és munkánkról egyébként útleveleimben beszámolok majd az Esti Hírlap olvasóinak. Balogh László UJ + DIVATOS + NEM AZIKAT Nagyon szép színű és fazonú importált női esőcsizmák, már most vásárolhatók SZAKÜZLETEIBEN KÉT MŰSZAKBAN KÉSZÜL Világhírű porcelán Herend világhírneve közismert, porcelánjait 46 országba szállítják. Tízezer formából és öt-hatezer díszítésből válogathatnak az idelátogató cégek, importcégek. A Szovjetunió étkészleteket, kávés- és teáskészleteket kér, az Egyesült Államok gyümölcsös készleteket és stilizált pikkelyes, valamint állatfigurákat vásárol. Az olasz kereskedők az apró figurákat és dísztárgyakat kedvelik. A készárugyártásnál 43 brigád dolgozik két műszakban. — Nem veszélytelen vállalkozás behatolni a vadonban élő indiánok településeire? — A vadon általában veszélyes és az is igaz, hogy az őserdőben ma is élnek rendkívül vad, sőt, emberevő indián törzsek. Orlando Villas Boas, a híres brazil indiánkutató expedíciója két évvel ezelőtt eljutott a creemaccarores indiánok egyik településére. Ez a törzs arról ismert, hogy tagjai rendkívül magasak, két méternél is magasabb termetűek, ezért óriás indiánoknak is nevezik őket. Az expedíció a faluban nyolc csontvázat talált: a törzs áldozatai a területre tévedt gumigyűjtő munkások, vadászok voltak. Bízom Lehel de Silimonban — már több expedíciót vezetett a belső vadonokban, jól ismeri az indián törzsek életét, szó Hamarosan átadják a Hajtómű- és Felvonógyár új gyáregységét Nyíregyházán, ahol elektromos berendezések, felvonóajtók és sínek, valamint különböző sebességváltó alkatrészek készülnek. KÉT „KEDVES” ISMERETLEN Húszezerrel indult kifosztva ébredt OTP-BŐL A SÖRCSÁRDÁBA Amikor a részeg férfit a rendőrök próbálták lábraállítani, azt motyogta: — Nálam a pénz nem számít... BELEKAROLTAK A kissé bizonytalan állapotban levő férfi akkor még nem tudta, hogy a könnyelműen zsebébe gyűrt húszezer forintból több mint tizenháromezer hiányzik. Ahogy józanodat, úgy kezdett összeállni a jól ismert történet. — Négyezernyolcszáz forinttal indultam el hazulról. Az OTP-be indultam, egy barátommal. Beültünk egy presszóba, aztán kivettem a takarékkönyvemből húszezer forintot. Alig néhányszáz maradt a könyvben. Bementünk a gyárba, szabadságot kértem. Aztán felszálltunk a huszonnyolcas villamosra. A szüleimhez akartam vinni a pénzt. Megismerkedtünk két nővel. Meghívtam őket a Sörcsárdába. Sört ittunk és konyakot. Éreztem , hogy homályosodni kezd körülöttem a világ. Jó kedvem lett, mondtam a társaságnak, menjünk fel a lakásomra. A nők tiltakoztak, ők férfi lakására nem mennek, legfeljebb a kiserdőbe. Sétáltunk, később a barátom megsértődött és elment. A két nő jobbrólbalról belém karolt, énekeltünk. Aztán már nem emlékszem, mi történt... A vádirat szerint az történt, hogy a két nő kizsebelte a férfit. Számolatlanul vették el tőle az ötszázasokat, aztán magára hagyták. A férfi elaludt. Aznap azonban nem ez volt az utolsó találkozásuk. ELŐZETESBEN — Amikor felébredtem, elhatároztam, hogy beülök egy kisvendéglőbe. A kőbányai Népkertbe mentem, ott találkoztam újból a két nővel. Új nadrág volt rajtuk, pulóver, orkándzseki. Tudtam, hogy az én pénzemből vették. Felelősségre vontam őket, de ■ők csak nevettek, átöleltek. Később kiderült, hogy ez alkalommal is loptak tőlem pénzt... A két tolvajnak jó napja volt. Vásároltak, szórakoztak sőt egy férfi társaságában vidékre akartak utazni, de ez a terv már nem sikerült. Bátyi Gáborné ,született Mata Ilona harmincéves segédmunkás, Kovács Ilona huszonkét éves segédmunkás előzetes letartóztatásban várja a bírósági tárgyalást. (b. i.) ÉPÍTKEZÉS ELŐTT megkérdezik a régészeket Pécsett nemrég a rómaitelepülés déli városfalát kutatták, s lakóházakat találtak, a II. és ráépülve a IV. századból. Ezek a leletek bonyolulttá teszik Pécs új városközpontjának építését: a jövőbeni minden olyan területen, ahol építkezni akarnak, a régészeknekkell kimondannik, hogy milyen érték található. Ha olyan értékre bukkannak, amelyek nagy jelentőségűek, az építkezést úgy kell megoldani, hogy ■azokban kár ne essék. Alkatrészért személyautó Sátoraljaújhelyen az ELZETT Fémlemezipari Művek gyárában 1970 közepén kezdték meg a Zsiguli alkatrészek gyártását. Az első évben 35 ezer garnitúrát, kat első ajtókilincset, négy belső kilincset és csomagtartó zárat szállítottak a Szovjetunióba. Idő közben a gyár áttért a korszerű technológiára, s ezzel lehetővé vált, hogy az idén háromszázezer garnitúraalkatrészt juttassanak el a szovjet megrendelőnek. Cserébe kétezer Zsiguli gépkocsit kapunk.