Esti Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-21 / 68. szám

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÉVFORDULÓJÁN Koszorúzási ünnepség Ma délelőtt Budapesten a Tanácsköztársaság kikiál­tásának 54. évfordulója al­kalmából"a Felvonulási té­ren koszorúzási ünnepséget' rendeztek. A piros-fehér-zöld lobo­góval és a nemzetközi mun­kásosztály vörös zászlajá­val, a megemlékezés virá­gaival feldíszített Tanács­köztársasági emlékmű tal­pazatára koszorút helyezett el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Budapesti Pártbizottság nevében Bu­gát Jánosné, a Központi Bizottság tagja és Nagy Ri­chard­, a Budapesti Pártbi­zottság titkára, a Magyar Népköztársaság kormánya nevében dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter és dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Földvári Aladár elnök és Duschek Lajosné titkár, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség ne­­­vében Illisz László, a KISZ KB titkára és Szabó Ferenc, a Magyar Úttörő Szövetség főtitkára, a Fővárosi Tanács nevében Kelemen Lajos el­nökhelyettes és Farkasinsz­­ki Lajos, a tanács pártbi­zottságának titkára. Eljöttek a koszorúzási ün­nepségre, s az emlékműre virágcsokrokat helyeztek el a fővárosi üzemek, intézmé­nyek dolgozói, az iskolák diákjai, s több, az 1919-es eseményekben részt vett ve­terán. PÁL PÁPA IS FOGADJA Heinemann látogatása Bonn, március 21. Gustav Heinemann nyu­gatnémet köztársasági el­nök ma egyhetes látogatás­ra Olaszországba utazik. Heinemann, akit Walter Scheel külügyminiszter el­kísér útjára, Giuseppe Sa­­ragat 1965-ös bonni látoga­tását viszonozza. A nyugat­német államfő Giovanni Leone jelenlegi elnök ven­dége lesz. Heinemannt jö­vő hétfőn egyórás magánki­hallgatáson fogadja VI. Pál MA DÉLELŐTT megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden: beszámoló a kormány kétéves munkájáról Ma délelőtt a Parla­mentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozá­son részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró An­tal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, a Politikai Bizott­ság tagjai. Az ülésen megjelentek a kormány tagjai. A diplomáciai pá­holyokban helyet foglalt több követség vezetője. A tanácskozást Apró An­tal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bevezetőben megemlékezett a Magyar Tanácsköztársaság meg­alakulásának évforduló­járól, majd bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta al­kotott törvényerejű rende­leteiről szóló jelentését az országgyűlésnek­ bemutat­ta. A jelentést az ország­gyűlés tudomásul vette. Ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgy­­sorozatát. 1. A Minisztertanács el­nökének beszámolója a kormány munkájáról. 2. A büntető eljárásról szóló törvényjavaslat. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása. 4. Interpellációk. A napirendnek megfele­lően elsőnek Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra, Behajtására az országgyűlés által jóváhagyott program­jának, valamint a párt Központi Bizottsága idő­közben kidolgozott útmuta­tásainak megvalósítására az eltelt két évben több határozatot, rendeletet ho­zott. Az ország gazdasági fej­lődését jelzi — folytatta beszédét Fock Jenő —, hogy a nemzeti jövedelem évről évre érdemlegesen nő. Az eddigi ütemet foly­tatva, s az 1972. évi főbb arányokat megtartva, minden lehetőségünk adott a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. Az eredmények mellett azonban a gazdaságban ne­hézségek is jelentkeztek. Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelemből a fel­halmozás aránya, a külke­reskedelem és a költségve­tés egyensúlya. A kormány intézkedéseinek hatására azonban 1972-ben mindhá­rom területen javulást ér­tünk el. Most minden erő­vel arra törekszünk, hogy ezt a folyamatot továbbra is segítsük, s ezzel a nép­gazdaság egyensúlyát az év végére s még inkább 1974 —75-re megerősítsük. Az ország belpolitikai éle­tének kiemelkedő esemé­nye volt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a múlt év novemberében megtar­tott ülése. A Központi Bi­zottság reális és világos ér­tékelést adott a X. kong­resszus határozatainak ed­digi végrehajtásáról. A ha­tározat legjellemzőbb vo­nása, hogy egyértelműen szolgálja a munkásság po­litikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ez az egész dolgozó nép érdeke, és a szocialista társadalom fel­építésének elengedhetet­len feltétele. A Központi Bizottság megvizsgálta, hogyan valósították meg a negyedik ötéves terv idő­arányos feladatait. Megál­lapította: gazdaságpolitikánk meg­felel a kongresszuson el­fogadott irányvonalnak, a gazdaságirányítás rend­szere alkalmas és célra­(Folytatás a 8. oldalon.) XVIII. évfolyam, 68. szám 1873. március 21., szerda Fock Jenő beszéde A kormány munkájának középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határo­zataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megva­lósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprog­ram időarányos részét vég­rehajtottuk — mondta be­széde elején a Miniszter­tanács elnöke. Az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyo­zott. Az államhatalom szilárd, a párt iránymu­tatása alapján alapvetően minden területen érvé­nyesül a munkásosztály vezető szerepe. Tovább erősödött az ál­lamrendszer politikai alap­ja, a munkás-paraszt szö­vetség. Fejlődött a társada­lom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása. A nép kibon­takozó szocialista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind sokoldalúbban támaszkod­jék a dolgozók cselekvő részvételére közös, nagy feladataink megoldásában. Fock Jenő ezután a köz­életi demokratizmus, a szo­cialista közgondolkodás és a közerkölcs örvendetes fejlődéséről szólt, majd ki­tért azokra a törvényjavas­latokra, amelyeket a kor­mány megválasztása óta terjesztett az országgyűlés elé. Ilyen volt a szövetke­zeti, az ifjúsági, az egész­ségügyi, illetve a bírósá­gokról és az ügyészségről, valamint a­ népgazdasági tervezésről szóló törvény megalkotása. Kijelentet­te, hogy az idén hasonló jelentőségű törvények meg­alkotása vár legfőbb állam­­hatalmi és államigazgatási szerveinkre. Az országgyű­lés mostani ülésszakán ke­rül sor a büntető­eljárás­ról szóló törvényjavaslat megvitatására. Az országgyűlés őszi idő­szakára kívánja a kor­mány előterjeszteni a mi­niszteri felelősségről, va­lamint a statisztikáról szóló törvényjavaslatot. A kormány — mond­ta ezt követően a miniszterelnök — az MSZMP X. kongresz­­szusa határozatainak vég­ Az Üléstereimben (Fotó: Bozsán felv.) Ötödik tanácskozás Szöul, március 21. Phenjanban ma újabb ülést tartottak a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság és Dél-Korea vörös­­kereszt szervezeteinek kül­döttségei. A tanácskozás részvevői a családegyesítési kérdések keretében a meg­osztott családok tagjainak felkutatásáról, hollétük megállapításáról tárgyal­nak. A küldöttségek tavaly augusztus óta most talál­koznak ötödször. Az utolsó megbeszélést Szöulban ta­valy novemberben tartot­ták. USZTASA MERÉNYLETTERV Elhalasztották a Whitlam—Bijedics­­ tárgyalást Canberra, március 21. Elhalasztották az Auszt­ráliában tartózkodó Dzse­­mal Bijedics jugoszláv mi­niszterelnök és Gough Whitlam ausztráliai minisz­terelnök mára tervezett tárgyalásait, mert az or­szágban élő horvát uszta­­sák újabb merényletet ké­szítettek elő a jugoszláv miniszterelnök ellen. Ké­zigránátot találtak azon az útvonalon, amelyen Bije­­dicsnek végig kellett volna haladnia. Tervek szerint Dzsemal Bijedics holnap utazik el Ausztráliából, ahonnan Új- Zélandra repül. AZ IDÉN 25 ÉVES Hajózási egyezmény Az idén lesz 25-ik év­fordulója, hogy aláírták a dunai hajózásra vonatkozó egyezményt. 1948. augusz­tus 18-án Belgrádban hét Duna menti állam — Bul­gária, Magyarország, Ro­mánia, Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia és Ukrajna — a szabad dunai hajózásra egyezményt kö­tött. Ausztria 1960. január 7-én csatlakozott az egyez­ményhez. A közelgő évforduló al­kalmából ma délelőtt dr. Fekete György, a Duna Bi­zottság igazgatója ismer­tette a dunai hajózásra vo­natkozó nemzetközi egyez­mény aláírásának 25. év­fordulójával kapcsolatos március 23—24-i jubileu­mi ülésszak programját. Lippman szívrohama New York, március 21. Tegnap szívrohamot ka­pott, s egy New York-i kór­házba szállították Walter Lippmant, a New­ York He­rald Tribune jelenleg nyug­állományban levő világhí­rű munkatársát. A 83 éves újságíró 1967-ben több mint öt évtizedes munkásság után vonult vissza. Lipp­­mant 1962-ben Pulitzer díj­jal tüntették ki.

Next