Esti Hírlap, 1973. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1973-07-17 / 166. szám
KÖLTÖZIK A NEMZETI GALÉRIA Teljes magyar gyűjtemény a budai Várban Csontváry kiállítás Pécsett Újabb lépésekkel jutott előbbre a Magyar Nemzeti Galéria átköltözése a budai Várba. A palota b-, C-, d-épületszárnyának birtokba vétele márciusban kezdődött. Elsőnek a múzeum tudományos dolgozói költöztek át, őket követte az adattár. A Galéria megkapja a Szépművészeti Múzeumtól a teljes régi művészeti anyagot. Az átköltözésig a Kossuth téri épületben csak a XIX—XX. századi festészeti alkotások kaptak helyet, a Várban azonban az egész régi magyar festmény- és szoboranyagot a Nemzeti Galéria fogja kiállítani. Idáig már felkerült a középkori és barokk kőanyag, a napokban szállítják a barokk képeket, amelyek között körülbelül 20 nagyméretű festmény is található. A középkori oltárszekrények, táblaképek, faszobrok még egy ideig a Szépművészeti Múzeumban maradnak. A nagyméretű Csontváry-festmények, amelyek eddig a Galéria tulajdonában voltak, most új gazdára találnak: Pécsre kerülnek. Az ottani Csontváry-kiállításon lesznek majd láthatók. Gazdag, modern művészeti anyaggal is rendelkezik a Nemzeti Galéria. Akkora kiállítási terület azonban az új épületben sem lesz, hogy ezekből nagyobb tárlatot rendezhetnének. Célszerű lenne tehát a később helyreállított Sándorpalotában állandó kortársművészeti tárlatot berendezni, amely az 1945-től napjainkig terjedő időszak művészetéről nyújtana átfogó képet. Közben a Néprajzi Múzeum is megkezdte új hetokba vételét, ahol augusztusségeinek, a Galéria Kostusban néprajzi kiállítás suth téri épületének biz- nyílik. (MTI) GENERAL, STAFÉTA *Éllovas slágerek Staféta a címe a tavalyi Ki mit tud?-ban feltűnt új sztáregyüttes, a Generál most megjelent nagylemezének. A hanglemezgyár öt hónap alatt — meglepően gyorsan — jelentette meg a 14 számot tartalmazó albumot. Sok televíziós szereplés, kislemez és három országos ORI-turné után az együttes májusban osztrák turnén vett részt. Júniusban a jugoszláv tévé Slágerfesztiváljának gálaestjén énekeltek négy számot. (Az itteni siker eredménye: egy meghívás önálló tévéműsor felvételére.) Az NDK-ban három hónapja éllovas a slágerlistán Kövér a nap című számuk. Berlinből most új meghívás érkezett: készítsék el az NDK rádiójának stúdiójában dalaik német nyelvű változatát. Prágából pedig a Supraphon cég angol nyelvű lemezre küldött ajánlatot. Másik műfajba is „átrándulnak” idén nyáron Generálék. Augusztusban Bacsó Péter új játékfilmjében szerepelnek. 1913. július 17., kedd MOH CSÁSZÁR KEGYETLEN VOLT BÁBU A SZIKLÁK MÖGÖTT ÉRDEKES KÖTETET ADOTT KI A CORVINA A monda szerint Sivának, az istenek istenének első felesége, Párváti egy napon férje távollétében gyönyörű bábút készített. Attól tartott azonban, Siva rossz néven veszi, hogy ő is alkotott valami emberfélét. Ezért a bábút sziklák mögé rejtette. De Siva harmadik, mindent látó szemével tudomást szerzett a dologról. Annyira megtetszett neki a bábú, hogy zsinegen leeresztette az emberek közé s lelket lehelt belé, szórakoztassa őket. Moh, a kínai császár nem volt ilyen elnéző. Egy napon magához hívatta birodalma legügyesebb bábjátékosát. A bábos nagyon örült a megtiszteltetésnek, s olyan bábukat készített, amelyek élethűen nyitogatták szájukat, mozgatták a szemüket és az ujjukat. Elkövetkezett a nagy nap. A császár valamennyi felesége megjelent az előadáson. A játékos remekelt csodálatos bábuival... és nem várt hatást ért el. A császár azt hitte, hogy a figurák valóban élőlények, törpék, gyakori kacsintgatásukkal — amivel a bábos mozgatható szemükre akarta felhívni a figyelmet — nincs más céljuk, minthogy kikezdjenek feleségeivel . Nyomban elrendelte a bábos kivégzését. A művész kénytelen volt a császár szeme láttára egyenként széttépni élete legcsodálatosabb bábáit, hogy megnyugtassa a zsarnokot. Ez és még sok érdekesség elevenedik meg a Corvina gondozásában megjelent A bábjáték című könyvben. A szerző, Kazantár Emil, világirodalmi feljegyzések, mondák, mitológiai történetek nyomán nagy felkészültséggel, izgalmasan avatja be az olvasót a bábművészet műhelytitkaiba. A korabeli bábokat Ország Lili művészi illusztrációi jelenítik meg. . (hus) A FRADI PANDOKON Egy kis hely a nap alatt T. Gyula 50 éves pándoki instruktor egy napra felutazik Budapestre, hogy a jogi karon eleget tegyen vizsgakötelezettségének. Pándok — ha valaki nem ismerné — megyeszékhely, kiváló futballcsapata, saját szimfonikus zenekara van. Ez utóbbi T. Gyula igen nagy bosszúságára a legalkalmatlanabb időpontban, a pándoki művelődési ház felavatása előtt, feloszlott. Ugyanis a mimóza lelkű karnagy egy kritika miatt úgy megsértődött, hogy otthagyta Pándokot, zenekarostul együtt. Ezért T. Gyula pándoki instruktor, elszánt organizátor, a kitartás bajnoka — 2300 havi fixszel, napi hatvan Kossuth-cigarettával — mindössze egy nap alatt kénytelen felhajtani egy egész szimfonikus zenekart. Végtére is a pándoki művelődési házat nem avathatják fel Beethoven Eroica szimfóniája nélkül. T. Gyula az Egy kis hely a nap alatt című film főhőse. Szász Péter író-rendező forgatás közben csak annyit árul el hőséről, hogy „megvan az a rossz szokása, hogy amit elkezd, azt be is fejezi. Hisz abban, amit csinál, így aztán ahelyett, hogy otthon ülne és művelné a kertjét, mindenáron meg akarja szólaltatni Pándokon az Eroicát. T. Gyula először egyedül van elszánt akaratával, aztán lelkesedése mindenkit magával ragad. A kedves pimasz tinédzsertől kezdve az egyetemi tanerőig és Bertáig, aki foglalkozására nézve anyagbeszerző. Az új magyar filmszatíra operatőre Ragályi Elemér. T. Gyulát a Plusz—mínusz egy nap című filmből ismert Bencze Ferenc alakítja, a főbb szerepeket Jón Bog, Koltai Róbert, Margittai Ági, Lukács Sándor játssza. Szerepel a filmben a Fradi egész csapata, amellyel a pándokiak mérkőzést vívnak. (hvg) AZ TÁJÉKOZTATÓJA A könnyű, kénmentes tüzelőolaj árát a szezonidőszaktól függően, eltérő összegben állapították meg az árhatóságok. Ugyanakkor az ár gazdasági szektoronként is változó. Arra a tüzelőolajra, amit közvetlenül vagy közvetett módon a lakosság használ fel, nem vonatkoznak a szezonális árak. Ilyennek minősül azoknak a szerveknek a tüzelőolaj-felhasználása is, amelyek állami vagy személyi tulajdonú lakások kezelői és fenntartói, így a KSH és az MNB Névjegyzékében a „671. Lakáskezelés és fenntartás” ágazati szám alatt szerepelnek. Minderről részletes tájékoztatást nyújt az Árszabályozás és Termékforgalmazás 1973. július 13-i, 27. száma. Az említett rendelkezések gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban az AFOR Vállalat a következőkről értesíti t. vásárlóit: Olyan időszakban, amikor a könnyű, kénmentes tüzelőolajat engedményes egységáron forgalmazzuk, eladóhelyeink minden vásárláskor külön megbízólevelet kérnek, amelyből kitűnik, hogy a vásárló melyik gazdasági szektorhoz tartozik. Akár készpénzzel, akár elszámolási utalvánnyal történik a fizetés, az eladóhelyek csak e megbízólevél felmutatása esetén szolgálhatják ki az érintett vásárlókat. Negyedik alkalommal rendezték Szegeden a Nemzetközi Szakszervezeti Néptánc Fesztivált. A megnyitó ünnepséget a városi tanács épülete előtt tartották, a külföldi együttesek ízelítőt adtak műsorukból. Képünkön: a Najden Kyrov bolgár táncegyüttes tagjai. (MTI fotó : Tóth Béla felv.) ONSZÁGOS KÖRÚT Rhoda Scott orgonái A világ országainak több mint felében járt már. Művészetéről, produkcióiról, mindig, mindenütt csak felsőfokú jelzők kíséretében írtak. Magyarországon most jár, harmadszor. Ezúttal hangversenykörutat tart. A többi között Gyula, Pécs, Siófok, július 16- án este pedig Debrecen közönsége láthatta és hallhatta eddig. A körút az ország városaiban tovább folytatódik. Apja lelkész volt, s ebből mindjárt érthető, honnan az ismeretség az orgonával. A hangszerrel már egészen kis gyermekként ismerkedett a templom karzatán. Siklósi randevú A siklósi vár és volt kolostorépület nyújt otthont a siklósi kerámiaművész-telep vendégeinek, akik július 26. és szeptember 1. között adnak találkozót egymásnak. Tizedik alkalommal nyitotta meg kapuit a hajdúböszörményi nemzetközi művésztelep. Augusztus 7- ig 17 hazai és 16 külföldi művész számára nyújt alkotási lehetőségeket. A zalaegerszegi Városi Tanács művelődésügyi osztálya hívta életre az egervári művésztelepet, amely szobrászoknak, festőknek, grafikusoknak nyújt nyári otthont. A szeptember 16-ig nyitva , tartó művésztábor szocialista országokból vár vendégeket. (MTI) HAT ÓRÁT GYAKOROL Fellépésein most maga mondja el a közönségnek, hogy második magyarországi vendégszereplése óta fellépett például Belgiumban és Franciaországban. Évente átlag hatvan hangversenyt ad, napi hat órát gyakorol. A hatvan szereplésben természetesen nincsenek benne a televízió-, a rádió- és lemezfelvételek. Műsorvezetője történetet mond Rhoda Scott első magyarországi útjáról. A művésznő szeret műemlékeket, régi templomokat látogatni. Járt a Várban is, és a Mátyás-templomban hallgatta az orgonajátékot. A végén hallott egy dallamot, amelyre felfigyelt. Néhány nap múlva egy másik helyen ismét meghallotta ugyanazt a dallamot, tetszett neki, le akarta kottázni, de nem volt nála kottapapír. Táskájából elővette száj rúzsát, s a tenyerébe húzott öt vonalra lekottázta a dallam első néhány hangjegyét. A zenekar tagjainak — magyar zenekar kísérte akkor — mutatta a tenyerét: — Nézzétek! Lehetne-e ebből kottát szerezni? Tetszik nekem, szívesen játszanám. A zenekar tagjai nézték a rúzshangjegyeket, s a magyar Himnusz első sorát ismerték fel. CIPŐ NÉLKÜL Rhoda Scottot a közönség szabadtéri színpadokon láthatja, hallhatja. Pedált kezelő, cipő nélküli lábait reflektor világítja meg, egész teste csupa mozgás, ritmus, néha énekli, néha dúdolja a dallamot, s az orgona búg, sír, vijjog, kacag ujjainak érintésére. Egy ördöngös orgonista jár közöttünk. —mi— A rádió klasszikusokat megszólaltató sorozatában tegnap este Moliére vígjátékát, Az úrhatnám polgárt hallottuk. Soha jobbkor, hiszen a darab mondandója ma is aktuális, elevenbe vágó. A sznobizmus, az úrhatnámság ma sem ismeretlen. A rádióra alkalmazó Egri István jól tömörített, igazi rádióskomédiát alkotott úgy, hogy közben megtartotta a darab lényegét, a mának szóló koncepcióját, s erre építette a színészek játékát. A főszerepet játszó Agárdy Gábor örömmel bújt a sznobhólyag Jourdain úr bőrébe: enyhén groteszkre vette a figurát, mindvégig tartotta a gondolkodvanevettetés jó arányait. * Bizonyára kevés ember van, aki magamutogatás nélkül olyan őszinteséggel tudna önmagáról beszélni, mint Mezey Mária tette a legutóbbi kalandozásban. Pontosabban: nem is saját magáról szólt, hanem egy ember, egy művész sorsáról beszélt, és nemcsak a művész hitével és büszkeségével, hanem annak láttató erejével is. Mezey Mária pontosan fogalmaz, vallomása hallatán szinte az volt az ember érzése, hogy nem is saját életéről ad képet, hanem izgalmas regényrészletet mutat be. S azon túl, hogy változatos sorsának köszönhetően van mit megfogalmaznia, képes mindannak az értékelésére, amit megélt, ami megtörtént vele, mert vannak alkotó gondolatai. Ebből az egyórás kalandozásból végül is nem az derült ki, hogy Mezey Mária nagy művész — ezt eddig is tudtuk —, hanem az, hogy minden hányattatása, betegsége, meg nem értettsége ellenére is teljes és tiszta ember maradt. Mit üzen a Rádió? — kérdi címében az ismert műsor. Nos, könnyen válaszolhatunk rá: nem világmegváltó dolgokat, csupán olyan apró jeleket, jegyzeteket, híradásokat, amelyeknek erkölcsi-etikai problémáival naponta szemközt találjuk magunkat, közlekedési eszközökön, lakóházban, moziban, eszpresszóban, egyszóval mindenütt, ahol emberi közösség van. Nem az „örök világosság fényeskedik” üzenetükből, csupán apró lámpácskákkal segítenek eligazodni társadalmi-etikai kérdésekben. Hasznosak, jók ezek a riportok, jegyzetek; ha valami kifogást mégis találni akarunk, néha kevesebb „prédikációs” szöveg — több lenne. (harangozó) *