Esti Hírlap, 1973. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-30 / 203. szám

• Az idős, sörgyári munkást félig engedhették le a 11 méteres mélységbe, amikor a kötél elszakadt. Nagy üggyel-bajjal megin­dult a mentés. A beteg, az üzemi baleset áldozata kór­házba került. Felgyógyulá­sa óta otthon sétálgat, ül­dögél. De reméli, hogy egy­szer még visszamehet a gyárba, ahol több mint húsz évig dolgozott, ahol a tragikus baleset érte, s ahol jószerével őt tették felelős­­­sé a történtekért. Regős István jól szer­kesztett dokumentumfilm­jének — Csak az áldo­zat ... ? — a munkavédel­mi csoportvezető volt az egyik, legfigyelemre mél­tóbb alakja. Magabiztossága valószínűleg zavarba hozta volna a leggyakorlottabb munkajogászt is : mit szóljon akkor az áldozat, aki nem ismeri a csűrés­­csavarást, nem ismeri a jogszabályt, s szeretne visszakerülni régi munka­helyére? Nem szól semmit, nem fellebbez. Ezért aztán olykor való­ban csak az áldozat a hi­bás: tőle kérik számon má­sok vétkeit. Mert az áldozat a gyengébb, s mert a mun­kavédelmi felelősnek egye­lőre sok helyütt csak nevé­ben feladata a munkavéde­lem, a munkásvédelem. (k. a.) □ NYÍREGYHÁZÁN, a Benczúr Gyula teremben ma délután nyílik A sóstói művésztelep múlt­ja és jelene képzőmű­vészeti kiállítás. A kollek­tív tárlaton, amely szep­tember 15-ig tekinthető­­meg, 19 festő- és grafikus­művész ötven alkotása sze­repel. □ BÉNYI LÁSZLÓ fes­tőművész Mediterrán tájak című kiállítását ma nyit­ják meg Miskolcon, a Szőnyi István teremben. A tárlat szeptember 15-ig tekinthető meg. □ CZIRAKI LAJOS fes­tőművész kiállítása nyílik ma a Képcsarnok győri bemutatótermében. A kiál­lítás két hétig tekinthető meg. Két fütty és más semmi Valami hiányzik a dalból • Nyolcvan perc zene • Új Bacsó-filmet forgatnak Fiúk csellengenek a lány­szállás körül. Vasárnap van. Valahol felbőg egy motor­­kerékpár. A tetőteraszról a szellő melltartót lebegtet lefelé. ... Vasárnap, vasárnap — énekli a férfikórus... Va­sárnap, vasárnap — ének­lik vissza a lányok az ab­lakokból. Mindez egyelőre csak a forgatókönyv lapjain áll. Illetve most már zenéjében is létezik a hangszalagon. Bacsó Péter legújabb, Szik­rázó lányok című filmjéhez már második hete készül­nek előre a hangfelvételek. S tekintettel, hogy a Szik­rázó lányok filmmusical lesz, nem kevesebb, mint húsz számról, nyolcvan perc zenéről van szó. Dalszöveget írt a rendező Az egyetlen, ami kész a filmből, Vukán György ze­néje. A felvételek a Lu­mumba utcai MAFILM te­lep legújabb létesítményé­ben, a több év után végre felépült új hangstúdióban készültek. Ezzel a filmmel avatják ezt a korábbinál jóval nagyobb, kitűnően felszerelt stúdiót. A hatal­mas üvegfal mögött a hangmérnök, Peller Károly asszisztensével láthatóan szinte élvezi a nagyon komplikált keverőasztal ke­zelését; a berendezést Pel­ler Károly tervei alapján készítette el egy külföldi cég. A kényelmes, tágas ve­zérlőhelyiségben a hang­mérnökön és a rendezőn kívül természetesen ott a zeneszerző és az operatőr, Zsombolyai János. Sőt, má­sik filmrendező, Fazekas Lajos is, akiről azonban hamarosan kiderül, hogy most nem rendezői vagy asszisztensi minőségben van jelen; ő a zeneszámok dal­szövegének írója. Ez igaz, csak azoknak meglepetés, akik nem tudják, hogy mi­előtt a főiskolára került, rendszeresen publikált ver­seket. Elkészült hát a fedőlap szerint Nr. 1-gyel jelölt, a nyitóképek alá kerülő szám zenéje, felvétele, csak még két fütty hiányzik a szalag­ról. Ki tudná pontosabban a fütty helyét és magassá­gát, mint a zeneszerző, be­siet hát a hangfalak közé Vukán György, hogy ráfü­tyülje a szalagra. Közben a lánykar nagyon vidáman tölti a néhány perces pihe­nőt. A Mikrolid együttest egészítették ki, s Hi­das Frigyes karnagy veze­tésével sorra készülnek az újabb és újabb felvételek. Több szólista — közöttük Szirmai Márta — és a rá­diózenekar működik még közre, de a legnagyobb sze­repe a lánykarnak van. T­ür­elmetlenség rock — Elsősorban női film lesz ez — mondja Bacsó Péter, aki a forgatókönyvet most is Zimre Péterrel kö­zösen írta —, főszereplői egy vidéki konzervgyár munkásnői. Lázadásuk a meglehetősen önző férfi­kollegákkal szemben: erről szól ez a film. Főszereplő: Bánsági Ildikó és Bodnár Erika. A legjelentősebb fel­adata a férfiak, közül Avar Istvánnak van. A külső fel­vételek zömét a paksi kon­zervgyárban forgatjuk a filmbeli kisvárost pedig Vácott és Székesfehérvá­rott. — Eddig nem csinált ze­nés­­ filmet. Hogyan hatá­rozta el, hogy most mégis musicallel próbálkozik? — Ha a témát itt most nem is részleteztem, azért annyi talán kiderült, hogy nem távoli legutóbbi film­jeim üzemi problémáitól, a demokratizmus mai helyze­tének vizsgálatától. A zene, legalábbis remélem, segít­het, hogy ezeket a gondola­tokat a korábbinál széle­sebb közönségtáborhoz jut­tassuk el. Egészen kitűnő­nek tartom Vukán György muzsikáját. Nekem leg­alábbis nagyon tetszik. Meggyőződésem, hogy 60. szám — a Sűrű víz, a Ma­dame, az élet... a Türel­metlenség rpek — sláger lesz. Munkatársaim nagyon lelkesek, s ez megkönnyíti a dolgomat, mert hazudnék, ha azt mondanám, hogy mindent előre tudok. Fő­ként az tölt el izgalmas vá­rakozással, hogy a nyolc­van perc előre felvett zene miatt szinte minden jelenet minden részletének a hosz­­sza már előre eldőlt. Mind­ez kizárja az esetleges rög­tönzést, de ha sikerül jól megcsinálni ezeket a koc­kákat, akkor a zene hallat­lanul feszes ritmust adhat a filmnek. ÉRTESÍTJÜK ÜGYFELEINKET, HOGY MŰSZAKI FELVEVŐHELYÜNK BUDAPEST V., TANÁCS KRT. 24. SZÁM ALÓL ELKÖLTÖZÖTT. ÚJ CÍME: BUDAPEST V., SEMMELWEIS U. 19. (Megközelíthető az V., Tanács krt. 22. számú átjáróházon keresztül.) Nyitvatartás: hétköznap 7.30-tól 19 óráig, szombaton 7.30-tól 15 óráig. bizományi Áruház vállalat ___­ , ________| Rázajongtak Időközben a Mikrolid lá­nyok vidáman érkeznek vissza a vezérlőterembe.. Egy, már elkészült zenei felvételre kellett rázajonga­­niok, s most jöttek vissza­hallgatni a felvételt. Ez egy üzemi gyűlés hangfelvétele, ahol fellázadnak a nők, mert bölcsőde helyett a férfiak horgásztanyát akar­nak építeni. Mint egykor Lysistraté vezetésével a gö­rög asszonyok, most ők is szerelmi sztrájkot hirdet­nek a gyűlésen. S a tréfá­san pajkos szövegben a párna, a kályha s a macska meg a kecske is előfordul. Most az énekelt szöveg mel­lé megfelelő ritmusban kel­lett kiabálni, tapsolni, majd a végén kórusban követel­ni: szavazzunk, szavazzunk, szavazzunk! A 15. szám, a Dal a női nem ellenállásáról minden­kinek nagyon tetszett. Re­mélik, majd a közönségnek is. — bel — Hírt adtunk róla: Párizsban filmet forgatnak a tíz évvel ezelőtt elhunyt Edith Piaf életéről. Képünkön a Piafot játszó 19 éves színésznő, Brigitte Ariel. (MTI Külföldi Képszolgálat) KÖNNYEBBEN TANULHAT A DIÁK M­ikrolaboratórium írásvetítő készülék TÁJÉKOZTATÓ A TANSZEREKRŐL A Művelődésügyi Minisz­térium kijelölte az úgyne­vezett alapvető áltrl­ános iskolai taneszközöket, meg­vizsgálta az iskolák szük­ségletét és hiányát, s intéz­kedett a szükséges eszközök gyártásáról és az iskolákba juttatásáról. A vállalat a megrendeléseket képes hiánytalanul teljesíteni. Szeptember végéig 60 millió forint értékben szállítanak az iskolákba taneszközöket, a többit az év végére juttatják el az iskolákba. A TANÉRT erre az évre a tavalyival egyező bútor­készletről gondoskodott, a raktárakban igen sok de­monstrációs eszköz — ké­pes betűtábla, játékpénz, kéttányéros mérleg, mik­roszkóp — van. Szállíthat­nak egyéb laboratóriumi eszközöket és modern au­diovizuális eszközöket is. Mind népszerűbbé válnak a korszerű pedagógia köve­telményeinek megfelelő fél­­mikro tanulókísérleti eszkö­zök. A­ praktikus, könnyű kis eszközökkel — kémia­órákon a mini kémcsővel, borszeszégővel, lombik­kal — minden tanuló ön­állóan, szinte játékosan kí­sérletezhet. Az általános iskolák tan­szerhiánya 1973-ban jelen­tősen csökkent. Az­­ audio­vizuális eszközökből is töb­bet tudott szállítani az idén a TANÉRT. Az oktatási in­tézmények tanszerellátásá­nak javítására több új esz­közt hoztak forgalomba, egyebek között óvodai esz­közöket, üvegmozaikokat, építőkészleteket, az általá­nos iskolai írás-olvasás tanítására pedig új, korsze­rű betűtáblát és betűsínt. Elkészült hat új oktató­film, programozott nyelv­leckéket is összeállítottak a gimnáziumoknak az orosz és az angol nyelv tanításához. Csökkentették néhány drága audiovizuális eszköz árát. Nőtt a taneszközök exportja és importja is az idén. A szocialista orszá­gokból 80 százalékkal több taneszközt importáltak. A TANÉRT termében eszközbemutató kiállítás nyílt. A kiállításon egyebek között kísérleti eszközök, diafilmek, magnetofonok, térképek, applikációs képeit láthatók. Ma délelőtt Koren István, az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat ve­zérigazgatója tartott sajtó­­tájékoztatót a tanszerellá­tásról. Elmondta a TAN­ÉRT 1973-ra mintegy 50 százalékkal több szemlélte­tőeszközt, óvodai és iskolai bútort, valamint iskolai fel­szerelést tud szállítani, mint tavaly. A többlet fő része a 113 alapvető tanesz­köz. Az általános iskoláknak szemléltető és kísérleti eszközök beszerzésére a kormány 1973-ra 124 és fél millió forint hitelt adott. NYÁRI SZÍNHÁZ LONDONBAN Római sorozat, Fekete-fehér revü ŐRSÉGVÁLTÁS A SZÉP HELÉNÁRA Londonban minden szín­ház egész nyáron át ját­szik. A városinak óriási az idegenforgalma, de az an­golok — néhány jellegze­tesen turizmusra berendez­kedett intézményen kívül — maguknak játszanak. Nincs hőség, szabadtéri színpad ha van is, fedett. Kőszínházuk több mint hatvan, régiek és újak, modernek és hagyományo­sak. Az Aldwych színházban a Royal Shakespeare Com­pany nálunk is ismert tár­sulata játszik, műsora most Shakespeare római sorozata: a Coriolanus, a Julius Caesar, az Anto­nius és Cleopatra, a Titus Andronicus. A színpadon néhány piros zászló, füg­göny cserélgetése jelzi a helyszínváltozást. A Julius Caesar első része a jelleg­zetesen fasiszta diktátor­ként ábrázolt Cézár meg­ölésével végződik. A rend­kívül mozgalmas jelenet után pillanatnyi sötét, majd az egész jelenetet megismétlik — lassítva. Minit futballmeccsen a gól­rúgást. A Vaudevole-színházban bohózatba hajló vígjátékot játszanak, amely főleg fő­szereplőjéért, Kenneth Moore-ért nagy siker. A New Victoria Theatre nevű színházban, közvetle­nül a Victoria pályaudvar mellett évek óta játsszák a Fekete-fehér revüt. A fér­fiszereplők — igen jó éne­kesek — kizárólag feketék, a nők fehérek. Szólista nő nincs.­ A műsor több mint hagyományos­, konzervatív, a zeneszámok jó része is sok évtizedes, unalmas. Naponta két előadást tar­tanak, mint a revüszínhá­­zak többségében, rendsze­rint fél ház előtt. London hírhedt mulató­negyede, a Soho néhány kis színházat és rengeteg sztriptízbárt kínál. Ezek között akad valóban ele­gáns színházszerű intéz­mény, s van sok ócskaság. A helyárak londoni vi­szonylatban igen olcsóak: fél font, fogyasztás nem kötelező. A legnagyobb műsorúj­ság, a „What’s on in Lon­don” (Mi van Londonban) hetenként 1080 oldal terje­delmű. A választék óriási, hozzátéve, hogy van Lon­donban színház a színhá­zakon kívül is. Például a Buckingham palota előtti őrségváltás. Rengeteg em­ber nézi végig minden dél­ben fél 12-kor a 40 perces műsort, amelynek csak az első 10 perce érdekes, a többi ismétlés. Az első és a második rész között a kö­zépen elhelyezkedő zene­kar eleinte indulókat ját­szik, majd operettslágere­ket, például Offenbach Szép Helénáját, ami eléggé furcsán hat egy, a királyi palotát őrző gárda őrség­váltásakor. Sz. D.

Next