Esti Hírlap, 1973. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-14 / 190. szám

A legbájosabban bakizó, s legkedvesebben kacagó bemondónőtől, a Erdei Klá­ritól tudjuk: a kívánság­műsorok történetében teg­nap először szállt vízre — azaz hajóra — a kettőtől hatig – stábja, hogy derűs, könnyed nyári szórakozás­ról gondoskodjék a Be­loiannisz fedélzetéről. Ha rosszmáj­úak lennénk, azt mondanánk, ikár volt a (shajó)gőzért, ilyen műsort Budapestről is adhattak volna. Bizonyos: e kirán­dulásra nem emlékezünk majd úgy, mint egyik-má­sik, a stúdióból közvetített programra. A többnyire ér­dektelen protokollbeszél­­getéseket, kedélyeskedő interjúkat és természetesen sok zenét adó műsorból épp csak az maradt ki, amiért — gondoljuk — vízre szálltak a riporterek, a műsorvezetők, a nyári Balaton é­s a hajókirándulás sajátos hangulata, varázsa. A műsorhajó végül is gö­rögre, fáradtan értekert révbe. A Húszas Stúdió tegnapi adásában a gombhoz kere­sett kabátot — vagyis a csacska slágerhez bombasz­tikus interjúalanyokat — Hegyi Imre riporter. „En­gem csak a majom érde­kel” című műsorában némi erkölcsi prédikáció kísére­tében olyan egyéniségek portréját szándékozott egy­más mellé rakni — s ezt a rádióújságbeli előzeteséből idézzük — „ ... akik egyet­len célra esküsznek, egyet­len cél szerint gondolkod­nak és élnek, rabszolgaként szolgálják beszűkült éle­tük hangzatos, de hamis elvekkel kibélelt eszméjét, miközben süketen és va­kon mennek el az élet ezer más szépsége, hasznos és léleknemesítő lehetősége mellett.” Idáig rendben is volna minden, de a műsor hallatán­ úgy éreztük, nem rokonszenves az a riporteri szemlélet, amely erőnek erejével be akarja valaki­ről bizonyítani — például a műsorbéli kaktuszgyűjtő­ről —, hogy téveszmék rabja, mert azt a műsor alapgondolata így kívánja. De egy-két kivételtől elte­kintve — ilyen volt pél­dául a cinikus, link bala­toni Rómeó és a vasgyá­rosra, vagyis­­ a jó partira váró gépírókislány — a többi megszólalónál is úgy éreztük, nem is annyira hamis elvekről, eszmények­ről, mint inkább lelki sé­rülésről, más területen el­szenvedett igazságtalansá­gok, vagy vélt sérelmek ilyen módon való levezeté­séről, kiegyenlítéséről van szó. A névtelen interjúala­nyok levegőben lógó port­réja végül is semmiféle társadalmi szemlélet köz­vetítésére nem volt alkal­mas, az egyes esetek meg­maradtak kuriózumnak, a riporter bölcselkedése pedig slágerokoskodásnak. Tudo­másul vettük, hogy ilyen csodabogarak is vannak. S hadd említsünk meg még valamit, bár lehet, hogy ez túlzott óhaj: a sok lelki sé­rült, börtöntöltelék, extra­vagáns személy helyett jó lenne egyszer már a Hú­szasban normális gondol­kodású és életvitelű fiata­lokról is hallani. (harangozó) □ A MONTREALI EGYETEMEN háromhetes nemzetközi konferencia kezdődött. A téma: az ösz­­szehasonlító irodalomtörté­net. A magyar küldöttség tagja — többek között — Sőtér István, Nagy Péter és Szabolcsi Miklós. Odavagyok magáért... Színészarcok ♦ Jávor, Rajnai, Rózsahegyi, A Gózon, Berki ♦ Új sorozat a televízióban A címbeli régi slágert több más dallal együtt Já­vor Pál énekli a róla ké­szült portréfilmben, amely szeptemberben kerül a tele­vízió műsorára, s amellyel új sorozat kezdődik: a Szí­nészarcok. Halálos tavasz Bános Tibor, a forgató­­könyvek írója és a szerkesz­tő-rendező Csenterics Ág­nes arra törekedett, hogy ne csak filmrészletekből­­ és msás, eredeti dokumentu­mokból elevenítse fel nagy színészek arcát, karakterét, hanem emlékezésekben, pá­lyatársaikkal készült ripor­tokban rajzolják meg em­beri portréjukat is. Jávor Pálról például Bilicsi Tiva­dar, Bárdy György, Várko­­nyi Zoltán, id. Hegedűs Ti­bor, Neményi Lili, Makkai Margit beszél. Filmrészle­teket láthat a közönség a Noszty fiú esete Tóth Mari­val, a Halálos tavasz, az Életre ítéltek című film­ből. A cél az, hogy ne csak az idősebb nézőnek adjanak alkalmat­ régi emlékeik fel­elevenítésére, hanem azok­nak a fiataloknak is meg­mutathassák ezeket az el­tűnt színészarcokat, akik csak hírből ismerhetik őket. Az ő nézőpontjukból készülnek az interjúk is; a riporter szerepét fiatal szí­nész, a főiskolás Farády István vállalta. A helyszí­nek stílusosan kapcsolód­nak a témához; a Jávorról szóló riportokat például a Vígszínház, egyik öltözőjé­ben vették fel. Eddig négy film készült el abból a tizenkettőből, amelyet egy esztendő alatt, havonta sugároz majd, fő­időben a televízió, Jávor Pál után októberben, szá­zadik születésnapján, Ró­zsahegyi Kálmán a követ­kező modell. Az őróla ké­szült interjúkat a művész leányfalui házában vették fel, itt beszél róla pályatár­sa Páger Antal, egykori nö­vendéke, Komlós Juci és unokája, Rózsahegyi Marika. Rózsahegyi filmjei közül a Csókolj meg, édes!, a Süt a nap, a Tisztelet a kivétel­nek címűekből láthatnak majd részleteket a tévéné­zők. Aurél úti házban. Bajor ritkán filmezett, kevés filmemlék maradt róla, A szűz és a gödölyéből és A két fogolyból láthat majd részleteket a közönség, va­lamint a Mese Szultán cár­ról című, rádióbeli mese­mondásának hangfelvétele lesz még a műsorban — fényképekkel aláfestve. Kabos-filmek Annál több film maradt fenn Kabos Gyulával. A ri­portfilmben többek között a Borcsa Amerikában, a Harapós férj, a Halló, Bu­dapest, a Fizessen, nagy­­sád!, Az én lányom nem olyan és a Hotel Kikelet cí­mű filmből, meg természe­tesen a Hyppolit, a lakájból vágtak össze néhány jel­lemző jelenetet. Kabos Gyulára emlékezik többek között az Amerikában élő magyar filmrendező, Szé­kely István, továbbá az Operettszínház öltözőjében Bársony Rózsi, Vogel Eric, Dajbukai Ilona. Portréfil­met tervez még a televízió szórakoztató osztálya Csor­­tos Gyuláról, Rátkai Már­tonról, Mály Gerőről és Ágay Irénről. Ha sikert arat a sorozat, alighanem tovább folytatják majd. (—k) Három sárkány A következő színészarc Rajnai Gáboré, őróla töb­bek között Lázár Mária és Makkai Margit emlékezik, a művész egykori, Tárogató úti villájában. A filmrész­leteket a Havasi napsütés, az Ida regénye, a Három sárkány, a Rokonok és a Budapesti tavasz című filmből válogatták össze. Adása novemberben lesz. Decemberre — éspedig a tervek szerint a karácso­nyi programba — illesztik majd be a Berki Lili—Gá­zon Gyula házaspárról szóló riportfilmet. A Me­sék az írógépről, a Csúnya lány, az Új rokon és az Egy éj Velencében című film részletei emlékeznek a nép­szerű színészpárra. A ripor­tokat részben Gózonék rá­kosligeti házában, részint a Nemzeti Színház társalgó­jában vették fel, Lado­­merszky Margittal, Sinko­­vits Imrével. A tervek szerint 1974-ben Bajor Gizi lesz az első, aki­knek portréját a sorozatban bemutatják. Péchy Blanka, Gobbi Hilda, Bálint Lajos és Nagyajtai Teréz emlé­kezik a nagy magyar szí­nésznőre az azóta színész­múzeummá lett Stromfeld Esztergomban kéthetes gitárfesztivált tartanak Szendrey- Karper Lászlónak, a Zeneművészeti Főiskola tanárának vezetésével. Képünkön: a tanfolyam egyik résztvevője, Zahoránszky Mária. Színház­jubileum Százötven éves a Miskol­ci Nemzeti Színház. Az év­forduló alkalmából ünnepi társulati ülést rendeznek augusztus 24-én. Ezen Ma­jor Tamás Petőfi Levél egy színészbarátomhoz című versét mondja el, majd Sallós Gábor igazgató megnyitója következik. Ün­nepi beszédet dr. Simó Je­nő művelődésügyi minisz­terhelyettes mond. A Ma­gyar Színházművészeti Szövetség nevében Kazi­mir Károly köszönti a ju­biláló színházat. Az évfor­dulón kiállítást rendeznek a színház nézőtéri társal­gójában. Az ünnepség résztvevői délután megko­szorúzzák Déryné sírját a Szent Anna temetőben, La­tobár Endre sírját az ava­­si temetőben, valamint Benke József sírját a mindszenti temetőben. A Déryné Parkban este fél 7-kor térzene lesz; az ün­nepi rendezvénysorozat es­te, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című színjátékának díszbemuta­tójával fejeződik be. □ KI MIT HOZ? — ez­zel a címmel diavetítéssel egybekötött élménybeszá­molót tartanak szeptember 4-én délután 5 órakor a Pa­taki István Művelődési Házban. □ SZLAVISTA világ­­kongresszus kezdődik Var­sóban augusztus 20-án. A húsztagú magyar küldött­ség vezetője Hadrovics László. □ ILLYÉS GYULA Pe­tőfi című könyve hamaro­san megjelenik angol nyel­ven. □ KOVÁCS MÁRIA (Mári) festőművész kiállí­tása nyílt meg a Tornyai János Múzeumban. TELEVÍZIÓ, RÁDIÓ Ünnepi műsorok A TISZTAVATÁSTÓL A VÁRSZÍNHÁZIG A televízió augusztus 20- án délelőtt közvetítést ad a Kossuth téri tisztavatásról, majd közvetíti a dunai légi és vízi parádét. Délután Csehov Tréfa című egyfelvonásosát közvetítik,­­majd Csoóri Sándor beveze­tőjével népművészek talál­kozóját láthatjuk Kalocsá­ról. Este Csiky Gergely nép­szerű vígjátékának, a Mák­virágoknak televíziós vál­tozatát sugározzák, Ádám Ottó rendezésében. A Pap­rika, só című népzenei ösz­­szeállítás után végül a mai magyar költészetből kapunk ízelítőt. A Kossuth rádióban Ál­lamalapító címmel István királyról emlékeznek meg. Az esti órákban hangzik el A zene nem ismer határo­kat című nemzetközi mű­sorsorozat gálaestje a 6-os stúdióból. Ezt Hegedűs Géza rádiójá­téka követi a Kossuth adón. A Petőfi adón Balogh Gusztáv népi énekes szólal­tat meg régi magyar dalo­kat, majd Dal a kenyérről címmel versműsort közve­títenek. A választékban ta­láljuk még Heltai Jenő Szé­pek szépe című mesejáté­­kát. A harmadik műsorban öt szobor címmel mutatják be Hámori Ottó Goldmann Györgyről írt hangjátékát, este pedig a gyulai Várszín­házból, felvételről, az Ist­­ván király című drámját ad­ják. (MTI) Nemzetiségi fesztivál A XI. országos nemzeti­ségi fesztivált Békéscsabán rendezik augusztus 19-én. A fesztivál színes felvonu­lással kezdődik, majd a li­geti szabadtéri színpadon adnak műsort a részt vevő együttesek. Alkotmányunk napján a fesztivál résztve­vői a környékbeli falvak­ban lépnek fel. A Macska játék Prágába készül FRANTISEK STIER A MAGYAR SZÍNDARABOKRÓL A századfordulón írta a Vasárnapi Újságban Sik­lós­sy László: „Mi alig tu­dunk róla, hogy a csehek nagy rokonszenvvel kutat­ják át klasszikusainkat, modern íróinkat egyaránt, s amit, amennyit csak le­het, megismertetnek a cseh közönséggel.” Így volt ez még a két háború között, a Horthy-féle uszítás idején is. Nem véletlen, hogy Prá­ga hűvös vérmérsékletű kö­zönsége az 1926-os kölni elutasítás után egy évvel, Budapestet megelőzve segí­tette sikerre Bartók Man­darinját. Aztán 1938-tól 1950-ig cseh és szlovák szín­padon nem játszottak ma­gyar­ művet. 1951-ben meg­tört a jég: hatvanhat elő­adáson öt magyar művet játszottak, 1954-ben pedig a cseh és a szlovák színhá­zakban a reprízrekordok egyikét Szigligeti Laiomfija tartotta — egyszerre négy színházban, százkétszer ad­ták. Most Budapesten járt Frantisek Stier prágai mű­fordító, aki eddig harminc magyar színművet ültetett át cseh nyelvre. Színdarab­jainak új csehországi rene­szánszáról számolt be.­­ Karinthy Ferenc Gel­lérthegyi álmokját nyolc­vanszor játszották, Szako­­nyi Adáshibája öt városban van műsoron, Nádassi Lász­ló Okos Bolondja Morva­országban aratott sikert, s most átvette a prágai Rea­­listické divadlo, ahol Fran­­tisek Laurin rendezte. Ör­kény Macskajátékát először Brnóban mutatták be, majd műsorra tűzte az ostravai, a pardubicei és gotwaldovi színház. S ami merőben új: e diadalmenet után Prágá­ban, decemberben, a Nem­zeti Színházban kezdik meg a próbáját magyar rendezővel, Székely Gábor­ral, a szolnoki színház ren­dező-igazgatójával. A be­mutatót február 7-re tűz­ték ki. — Épül-e közvetlen kap­csolat magyar és cseh szín­házak között? — Igen. A Madách Szín­ház és a prágai Vinohrady színház tavalyi cseréje jól sikerült. Alakulóban van a kapcsolat a brnói állami színház és a Vígszínház kö­zött. És a libereci­­ Szín­ház keresi a budapesti 25. Színházat. — A saját tervei? — Elkezdtem fordítani Madách Mózesét. A cseh színházi élet legnagyobb fi­gurái, köztük Jirina Svor­­cová, itt, Pesten nézték meg s mondhatom, frappí­­rozta őket. A prágai Vinoh­rady Színház megvette Szűcs László Rozsnyói to­ronyóráját, s Olmützben szó van Kárpáthy Gyula feldolgozása alapján Mark Twain Koldus és királyfi­jának bemutatásáról. Más­felől a győri színház érdek­lődik Óta Zelenka: A nagy­mama sokat olvasott műve iránt, s a budapesti rádió­nak készülök lefordítani a Terezíni requiemet. (fk­on) A KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT szeptember elsejével betanító tanfolyamokat indít a következő szakmákban: — háromhónapos tanfolyamot a gipszkartonválasz­­fal-szerelő, — hathónapos tanfolyamot az ács-állványozó, — hathónapos tanfolyamot a vasbetonszerelő, — hathónapos tanfolyamot a szigetelő és a nyolchónapos tanfolyamot a fűtésszerelő szak­mában. A tanfolyam idején a részvevőknek 12 Ft-os órabért, a vidékieknek különélési pótlékot fizetünk, részükre munkásszál­lásról, ebédről és vacsoráról gondosko­dunk. JELENTKEZÉS augusztus 31-ig a vállalat munkaerőgazdálkodási csoportjánál: Budapest V., Molnár u. 19.

Next