Esti Hírlap, 1977. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

Szeptember: európai szerszámgép-kiállítás Világcégek Hannoverben Három magyar üzem termékeit is bemutatják | A nagy nemzetközi | ipari kiállítások sok- | ban hasonlítanak a | rangos sportverse­­­­nyek­re. Mindenekelőtt | abban, hogy alapos fel­­­­készülés nélkül senki | sem számíthat eredmé­­­­nyes helytállásra — a­­ dobogós helyekről nem­­ is beszélve. Különösen­­ így lesz ez szeptember­­ 23. és 29. között Ilan­­a nővérben, a II. euró­­­­pai szerszámgép-kiál- I lításon. Technoimpex — Ott lesz a világ szinte valamennyi számottevő szerszámgépexportőre — mondta erről itt Budapes­ten Markus Von Busse, a kiállítás elnöke.­­ Jellem­ző: a kiállító cégek több mint 95 százalékkal része­sednek a mai világterme­lésből. Éppen ezért sereg­szemlénk a világ mai szer­számgépgyártásának, mű­szaki színvonalának, a fej­lesztés irányainak hű ké­pét adja majd. Eddig 29 or­szág jelentkezett, közöttük a Szovjetunió és több szo­cialista ország, így az Önök hazája is. A legnagyobb ki­állítási területen az NSZK, Svájc, Franciaország és Olaszország mutatja be produktumait. Ot­t lesznek az Egyesült Államok, Ja­pán, a fejlődő országokból egyebek között India és Mexikó képviselői. Magyarországot a Tech­noimpex Külkereskedelmi Vállalat képviseli. — Három nagy­üzemünk termékeit visszük ki Han­noverbe — mondják a vál­lalat vezetői —, a Szerszám­­gépipari Művek, a Csepeli Szerszámgépgyár és a Diós­győri Gépgyár berendezé­seit. Csak három vállalat, ez igaz, de a hazai gyártás 95 százalékát éppen ők ad­ják a népgazdaságnak. Ti­zenhat gépet mutatunk be, négy standon, 550 négyzet­­méteres területen. Szigorú feltétel A felkészülés már janu­árban megkezdődött. A leg­fontosabb magyar gépekről, konstrukciókról megfelelő ismertetőanyagot küldtek az NSZK-ba, s ezek zöme már­ meg is jelent a szaksajtó­ban: összesen 20 ezer meg­hívólevelet adtak postára a vil­ág hatvan országából szóba jöhető vásárlóiknak, partnereiknek. Ezekre már sok visszajelzés érkezett: ott leszünk, megnézzük gé­peiket. — A részvételnek a II. Európai Szerszámgép Kiál­lításon — folytatják a tájé­koztatást — van egy rend­kívül szigorú kikötése, né­hol talán szokatlan feltéte­le. Az itt megjelenő válla­latok ugyanis az idén nem vehetnek részt szerszámgé­peikkel egyetlenegy más ki­állításon sem, Nyugat-Euró­­pában. S ami ezzel egyér­telmű: csak olyan termé­keket lehet bemutatni, amelyeket még sehol más­hol nem látott a közönség. A rendezők ezzel kívánják garantálni a megfelelő szín­vonalat, s elősegíteni a se­regszemle koncentráltsá­gát. A magyar bemutató anyagát — nagy értékű számjegyvezérlésű gép csa­patát — i­s ennek megfele­lően kellett összeállítani. Ilyen berendezés a SZIM MC—500-as megmunkáló központja. A több típusból álló gépcsaládot — a leg­modernebb üzemekben is használható — most kíván­ják bevezetni a fej­lett tő­kés országokban. Az előze­tes felmérések szerint idén az NSZK-ból, jövőre Ang­liából, Olaszországból és Ju­goszláviából várható ko­molyabb érdeklődés. A gépek között nehéz rangsorolni. Ezért enél­kül csak példaként említjük a Csepeli Szerszámgépgyár MF—6—10-es típusjelű NC- vezérlésű marógépét, a Di­ósgyőri Gépgyár ellenüéős kalapácsának továbbfej­lesztett változatát. Ezekre, s a többi tizenhárom gépre vár: álljanak helyt a ran­gos nemzetközi mezőnyben. • 0Össze­hasonlítás A kiállítás jó alkalmat ad ipari szakembereinknek ar­ra, hogy a magyar szer­számgépipar legfejlettebb termékeit összehasonlítsák a világ élvonalával, hogy hű képet kapjanak versenyké­pességükről, s a külkeres­kedőknek, hogy jó üzlete­ket kössenek.­­ A bemutatóra küldött termékek összetételét — mondják befejezésül — nagymértékben az is befo­lyásolta, hogy a kiállítás az NSZK-ban lesz. Márpedig a Technoimpex tőkés export­jában éppen ez az ország áll az első helyen. S mert ezen a seregszemlén nem­csak a részvétel, hanem az eredmény is húsbavágóan fontos, főleg olyan termé­kek kerültek a kiállítás cikklistására, amelyek vár­hatóan ott helyben gazdá­ra is találnak, s nem kell záróra után hazahozni őket. Halmai György (Wormser felvételei) A Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyárában az idén vörösfenyőből, svéd exportra készítenek bútorokat, lakószoba-berendezésekhez étkező- és dohányzóasztalokat, szé­keket. Az éves termelési érték 103 millió forint, ennek nagy része export. Képünkön: a svéd Adamant cég rendelésére vörösfenyőből készült székek, kárpitozás előtt (MTI fotó: Koppány felv.) HAMISAK A PERUI KÉPES KÖVEK Becsapták a Erich Danikén, a hírhedt svájci ős-űrhajózás „kuta­tó” újabb „bizonyítékot” vélt felfedezni arról, hogy a Földet évezredekkel ez­előtt már meglátogatták a távoli égitestek lakói. Ezút­tal a dél-amerikai, karcolt ábrákkal díszített köveken találta meg az állítóla­gos kozmikus látogatók űrha­jóinak rajzait. JÓ ÜZLET A FANTÁZIA Nem az első eset, hogy a gazdag fantáziájú, ám az őstörténetben teljesen já­ratlan Däniken a saját el­képzelését próbálja bele­ A f álladés „bizonyítéka” Fogorvos a fúrójával Sosem volt szívműtét magyarázni egy-egy régé­szeti leletbe. És úgy látszik, hogy az ilyen fantáziálás felettébb jó üzletnek bizo­nyul! Már Danikon első könyvének is olyan sikere volt, hogy bevételéből szin­te megerőltetés nélkül fi­zette ki százharmincezer dolláros tartozását! Ám ez­úttal a 42 esztendős „tudo­mányos szélhámos”-nak alighanem a megcsalt csaló szerepe jutott. A perui ké­pes­kövek ugyanis maguk is szélhámos csinálmányok. Néhány éve a perui Ica város fogorvosa, J. Cabrera mutatta be ezeket a külö­nös, bekarcolt rajzokkal ékesített köveket. Az első „leletek” eltértek ugyan a korábban ismert dél-ame­rikai indián rajzok stílusá­tól, maguk az ábrák azon­ban eléggé hitelesnek tűn­tek. Később azonban egyre meghökkentőbb rajzok ke­rültek elő: bonyolult szív­műtétet végző indiánok, sárkánygyíkokon repülő ős­emberek, legújabban pedig kozmikus látogatók űrhajói­nak képei. AZ ŐSEMBER HAGYATÉKA Maga Cabrera valóságos elméletrendszert épített fel e csodálatos leletekre, ám­bár a szakemberek előbb fejcsóválva, majd pedig ke­rek elutasítással fogadták a rajzokat. Az icai fogorvos — és néhány vasóbuzgó hí­ve — úgy vélekedett, hogy a rajzos kövek a Dél-Ame­­rikában élő, neander-virigyi típusú ősember hagyatékai. Még fantasztikus­abbá tet­te elgondolásukat, hogy egy csalót olyan rajzot is felleltek, amely — állítják — a föld­gömb térképét ábrázolja, százmillió évvel ezelőtti ál­lapotban! (Cabrera doktor köveinek gyűjteménye im­máron tizenhatezer darab­ból ál­l!) MÁR NEM ÉLT A SÁRKÁNYGYÍK Bár a hívatott szakembe­rek sokáig csak fényképről láthatták e rejtélyes rajzo­kat, már az első pillanat­ban hangoztatták, hogy csalásról — mégpedig dur­va csalásról­­ van szó. Amint V. Alekszejev szov­jet élettankutató világosan megmutatta: a rajzok ős­embertani és őslénytani le­hetetlenségeket halmoznak össze. A repülő sárkánygyí­kok a földtörténeti közép­korban éltek, és már sok tucat évmillióval az ember megjelenése előtt végleg el­tűntek bolygónkról. A neander­völgyi ősem­ber pedig nem százmillió, hanem százezer esztendeje élt­­ Európában. Az ame­rikai ősemberleletek közt ez a típus elő sem fordul! Az Újvilágban egyébként is csak 50—70 ezer éve buk­kant fel az ember, sárkány­gyíkoknak pedig ebből a korból már nyomát sem lelni. A mexikói régészeti mú­zeum szakértői pedig úgy vélik, hogy a rajza­kát az ősi közép-amerikai (és nem dél-amerikai) ábrázolások ihlették: ezek a képek szá­mos népszerű könyvben és cikkben fellelhetők. A „szívműtét” rajza például rossz utánzata egy ember­­áldozat szívének kilépését ábrázoló képnek. A döntő szót alighanem egy szovjet kutatócsoport mondta ki, néhány kőda­rab mikroszkópos vizsgála­ta alapján. Szerintük a raj­zokat napjainkban készí­tették, és fogorvosi fúró­géppel , vagy hasonló esz­közzel vésték a kövekbe. Lehetséges — véli V. Basi­­lov­­—, hogy akad néhány példány, amely valóban ősi indián munka, és ezek alapján kezdték el az isme­retlen hamisítók ezerszám­ra gyártani az „ál-lelete­ket”. Így hát ezúttal a sváj­ci csaló beugrott a nálánál is rafináltabb dél-amerikai szélhámosoknak — akik ta­lán éppen Däniken művei­ből merítették ötleteiket! Ifj. Bar­ha Lajos NYÁRUTÓ, KISASSZONY STB... Szőlőérlelő augusztus MÉG HOSSZAN JÁR A NAP ♦ JÖN AZ ŐSZ Az év nyolcadik hónapjá­nak, augusztusnak megle­hetősen sok elnevezése van. Az évszakok közötti elhe­lyezkedése alapján nyár­utónak nevezték régebben, a csillagászok szűz, mások kisasszony havaként emle­gették. A XVI. században élt Erdősi Sylvester János — bibliafordító és tudós nyelvész — magyar nevet javasolt a hónapnak: au­gusztust szőlő éri­etőnek ajánlotta elnevezni. Augusztus elsején még hosszan jár a Nap égbol­tunkon: hajnali 4 óra 21 perckor kel és 19 óra 20 perckor nyugszik. Azután — az ősz felé közeledve — a nappal már más­fél órát és három percet ad át a huszonnégy órából az éjszakának. A hőmérséklet is a köze­lítő őszről vall. Egy tízéves ciklus átlagában, júliushoz képest 1,25 Celsiussal csök­ken. A tíz év legalacso­nyabb csapadékátlaga 17 milliméter volt. Két évben mértek 21 millimétert, de volt olyan év is, amikor augusztusban 128 millimé­ter esett. A sok száz éves népi ta­pasztalat szerint, ha augusz­tus 10-én, Lőrinc napján szép az idő , „jó bor és szép ősz lészen”. (Lőrinc napjához a dinnyével kap­csolatban is fűződik népi regula ...) Augusztus 24-e időjárása — a hagyomány szerint — egész őszre meg­határozó: „Bertalan napján micsodás az idő, az egész ősz olyan lészen ...” Augusztusban is történt őrségváltás a névtárban. Névnapot kaptak olyan ne­vek, amelyeket korábban nem tüntettek fel, és ame­lyeket újabban gyakran ad­nak az újszülötteknek, így kapták 5-ét a Krisztinák, 11-ét a Tiboroktól a Tibor­­cok, 27-ét a Gáspárok. 29- ét ma már megosztják az Ernesztinekkel az Ernák és 30-án nemcsak a Rózák, hanem a Rózsák is ünne­pelnek. 20-30-40% árengedmény AUGUSZTUS 1-TŐL 13-IG. Női, férfi és gyermek kötöttáruk, strandcikkek, női fehérneműk, zsebkendők, bútorszövetek most olcsóbban kaphatók A RÖLTEX-NÉL

Next