Esti Hírlap, 1979. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-22 / 274. szám

: „Az idő lassan elszi­várog, / nem lógok a mesék tején, / hörpintek valódi világot, / habzó éggel a te­tején.” Ha József Attila ma élne és Ars poeticájának ezzel a négy sorával sze­mélyesen dübörögne a té­vé kapuján, a Magyar Te­levízió alighanem akkor sem változtatna azon a be­­idegzettségén, hogy fő mű­soridőben a mesék terén hagyja lógni sokmilliós né­zőtáborát (Maigret fel­ügyelő), és csak későn, es­te negyed 10 után, apaikor e milliók egy része már álomra hajtotta fejét, ruk­kol ki a valódi, a döbbene­tes történelmi krimivel, a fennmaradó kevesek ak­kor hörpinthetik csak a valódi világot, amelynek tetején most csakugyan ott habzott az ég. Meg is érte az ébren maradást Mihály­­fy László Idézés című, hat­vanperces dokumentum­filmje. A fiatal rendező itt-ott beleesett ugyan a művészkedés csapdájába (ezeket a perceket is bár in­kább vallomások és az ere­deti dokumentumok töltöt­ték volna ki!). Leszámítva azonban ezt az összeadva is alig több mint hét­nyolc percet, megrázó ere­jű filmet készített. Az idén már végleg lebontott egy­kori Margit körúti fegyház hajdani rabjai közül emlé­keztek néhányan úgy, hogy szavaik nemcsak egyénisé­gükről, akkori és mai ma­gatartásukról szóltak, aka­ratlanul is, de vallomásaik mögött egyszersmind föl­rajzolódott a negyvenes évek széles magyar tör­ténelmi freskója. Hogy ez a történelmi lecke még hatá­sosabb, hitelesebb és döb­benetesebb legyen, a ren­dező remekül válogatott egykori híradófelvételekből is. Megrendítő élmény volt ez a dokumentumfilm. S egyszer meg kellene már próbálnia a műsorszerkesz­tésnek, hogy fordítson a gépies renden: vegye előre a történelem Valódi drá­máját, s tegye késő estére a kiagyalt krimit. A televízió közművelődési szerepéről való minden külön érteke­zés helyett. • Záray Márta és Vámosi János műsorának: Szívből szól a dal volt a címe. Minthogy a táncdalok szinte mindig szere­lemről szólnak, fontos, hogy előadóik is szívből szóljanak. Vámosinál és Záraynál van és mindig volt más is: kellemes hang, kulturált éneklés, vonzó előadói technika. Ilyen egysze­rű a nyitja annak, hogy vala­ki ezen az állandóan új csilla­gokat feldobó, stílusában is sű­rűn váltakozó, nehéz pályán az élvonalban tud maradni har­minc évig — és tovább. Csen­­terics Ágnes szerkesztette és rendezte a huszonöt perces műsort, amely hajszál ponto­san tükrözte, hogy a jó izlés­­professzionizmus a Záray—Vá­mosi duó tartós sikerének nyílt titka. (bt) □ GIACOMO PUCCINI, az 1924-ben elhunyt zene­szerző luccai szülőházát mú­zeummá alakították át A kiállított tárgyak: partitú­rák, kéziratok, levelek, fényképek. SZAKKÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS Anyukák iskolája a MOM-ban Oktatásra másfél millió Mintegy 1,5 millió forin­tot költ évente dolgozói szakképzésére, továbbkép­zésének előmozdítására a Magyar Optikai Művek. Ebbe az összegbe nem tar­tozik bele a munkaidő­kedvezményből és a tanul­mányi szabadságból eredő termeléskiesés értéke. — Megéri? — A vállalatnak több­szörösen — mondja Ko­vács József oktatási osz­tályvezető —, hiszen a mi termékeink előállításához művelt a munkafolyama­tok összefüggéseit átlátó dolgozókra van szükség. Főként vidéki telepeinken vannak még, akik nem vé­gezték el a nyolc osztályt, de őket is, reméljük, isko­­lanadba ültetjük. A hang­súly a szakmai továbbkép­zésen és a középiskola el­végzésén van. Legutóbb 250 dolgozóra számítot­tunk a középiskolai jelent­kezéseknél, ezzel szemben 360-an kezdték meg tanul­mányaikat. Munkaidő­kedvezmény A majdnem 8000 dolgo­zót foglalkoztató vállalat­nál új kezdeményezés is született. Kisgyermekes anyáknak és gyesen levők­nek szerveztek középiskolai oktatást. A szükség hozta így, mert a sok nőt foglal­koztató vállalatnál az anyák, otthoni elfoglaltságuk mel­lett, nehezen tudták vállal­ni heti két alkalommal a késő estig tartó oktatást. Az elmúlt tanévben — kísérlet­képpen — az Eötvös Jó­zsef Gimnázium pedagógu­sainak segítségével szer­vezték számukra az első osztályt. Akkor 38-an vol­tak, közülük év végére né­gyen morzsolódtak le. Hajdú Sándorné meós, ebben az évben már a má­sodik osztályt végzi. — Azaz kettőt — helyes­bít —, mivel a második félévben már a harmadik osztály következik. Munka­idő-kedvezményt kapunk a gyártól, hogy a fél há­romkor kezdődő tanításra mindenki idejében érkez­hessél Ez a kezdés azért előnyös, mert negyed hét­kor már végzünk is az órákkal. Így az esti vacso­­ráztatásra, fürdetésre már hazaérkezünk. Négyéves kisfiam vár otthon. Hogy miért tanulok? Bár mun­kám elvégzéséhez nem ok­vetlenül szükséges, úgy ér­zem, a tanultak után köny­­nyebben eligazodom a világ dolgaiban. Az 1979/80-as tanévben újabb középiskolai osztályt indítottak, és bár közülük eddig tízen abbahagyták­ az iskolát, mert ily mó­don se tudták összeegyez­tetni a munkahelyi, ott­honi és tanulmányi felada­tokat, 54-en tanulnak to­vább a MOM „Ayukák iskolájában”. Vannak azonban olyan nődolgozói is a vállalatnak, akik nemcsak az általános műveltségre, hanem szakis­meretük megszerzésére is törekszenek. Közéjük tar­tozik Sebestyén Ferencné SZTK-ügyintéző. A Kos­suth Lajos Közgazdasági Szakközépiskolát válasz­totta. Hetente kétszer . Levelező tagozatra járok, de így is hetente legalább két napon este fél tízig iskolában vagyok, és ehhez időszakonként más napon gyakorlatok is tar­toznak. A harmadik osz­tályt végzem, és nem di­csekvésként mondom, ed­dig jó eredményeim vol­tak. Nekem is van csalá­dom. Férjem három mű­szakban dolgozik, így a 9 éves kisfiammal való fog­lalkozás igen nagy gondot jelent. A vállalattól min­den segítséget megkapok, és ha sikerül az érettségim, talán felelősségteljesebb munkakörbe is helyeznek. Eddig olyanok szólaltak meg, akik általános művelt­ségük, vagy szakmai gya­rapodásuk érdekében vál­lalták a munka utáni tanu­lást. Possner Barnát for­gácsoló szakmunkás már a gimnázium elvégzése utá­ni továbbtanulás gondola­tával foglalkozik. Főiskolára készül — A tanulással kapcso­latosan megvan az az elő­nyöm, hogy még nincs csa­ládom. A II. Rákóczi Fe­renc Gimnáziumba járok levelező tagozatra. Nagyon jó az iskola légköre, sok­ra becsülöm tanáraim tu­dását. Ha sikerül jól le­érettségiznem, jogot sze­retnék tanulni, vagy a Külkereskedelmi Főisko­lára jelentkezni. — A MOM megalakulása után hosszú évtizedekig mechanikus szerkezeteket gyártott. Az elmúlt tizenöt évben változott gyártmá­nyaink összetétele, s ug­rásszerűen megnőtt az elektronika szerepe. Ez a váltás kötődik a középisko­lai végzettséghez — mond­ja Kovács József —, le­gyen az meós, SZTK-ügy­intéző vagy jogi diplomára vágyó forgácsoló szakmun­kás. És ott vannak a töb­biek, akik „csak” munká­juk jobb elvégzése végett ültek be az iskolapadba. Király Éva A halottlátó a Horizontban Moldován Domokos A halottlátó című filmjét, s a tv 43 perces Vita a halott­látóról, című dokumen­tumfilmjét együtt láthat­ja­ a Horizont Mozi közön­sége naponta két előadás­ban: délután 6 órakor és este 8 órakor mától de­cember 5-ig. Éppen egy hónappal ez­előtt, október 22-én este volt Párizsban a Chaillot Palota zsúfolásig telt mo­zitermében A halottlátó párizsi premierje, s éjje­lig tartó vita volt utána a rendező jelenlétében. Ezután még két hétig ve­títették ott a A halottlá­tót, s Moldován más rövid­filmjeit: Halálnak halálá­val halsz, Szerelmi varázs­lások, Magyar fazekasok, s a Vankóné Dudás Juli cí­műt. Moldován vetítéssoroza­ta a Musée de L’homme: A halál rítusai című nemzetközi kiállításához kapcsolódott, amely 1980. végéig lesz nyitva a nagy­­közönség előtt. A múze­umba belépve a nemzetkö­zi kiállítás részeként a ma­gyar anyag fogadja a lá­togatókat a Halálnak ha­lálával halsz... című film filmobjektjei: fehér­ gyász­­ruha, fűzvesszőből font ko­porsó, s nagyméretű film­fotók. A Párizsban befejező­dött vetítéssorozat Rennes­­ben folytatódik, a novem­ber 20—23. közötti magyar filmnapokon. Moldován meghívást kapott filmjei­vel s kiállításával együtt Párizsba, a Cinematheque Francais-ba. 'lilától' a mozikban Don Quijote újra lovagol Kétségtelen, hogy Cer­vantes halhatatlan hőse, Don Quijote de La Mancha elmehá­borodott. Ez a zavart agyú öregember azonban a magasabb rendű erkölcsisé­­get képviseli egy züllött társadalomban, hanyatló korban. Roberto Gavoldón ren­dezőt, aki Don Quijote újra lovagol címmel készítette el a klasszikus alkotás mexi­kói filmváltozatát — amint ezt a választott cím is kifejezi — a rendíthetet­­lenség, a kitartás, a megvert­­ségből, megalázottságból újra meg újra feltápászko­dás motívuma foglalkoztat­ja legjobban a Búsiképű Lovag históriájából. Filmjé­nek kockáin nem lehet megrendülés nélkül nézni azt az ősz férfit, áld tiszta tekintettel, a maga morál­jának tudatában néz szem­be azokkal, akik, újra meg újra gúnyt űznek belőle. És megható az az egyszerű be­csületesség, amellyel a hű­séges fegyverhordozó San­­cho Panza és a Dulcin­ea­­ként tisztelt Aldonza áll­nak mellette, kitartva hűsé­gesen a balga bírák és go­nosz grófok ellenében. A történetet kitűnő színé­szek játsszák, s a derék Rocinante csodaszép tája­kon lépdel át, hátán szikár lovasával. (morvay) A skarlát betű Wim Wenders nevét a mai nyugatnémet filmren­dezői!! jelesebbjei között jegyzik, de nekünk nincs nagy szerencsénk vele. Né­hány hónapja Az amerikai barát, című, mai témájú, de zavaros pszichológiai krimi­jét mutatták be a filmszínházaink. Mos­t egy klasszikus regény feldolgo­zása, A skarlát betű kerül a mozikba. Az amerikai Nathaniel Hawthorne 1850-ben írt re­génye, A skarlát betű rend­szerint bekerül a világiro­dalom klasszikusainak vá­logatott csapatába, már a régi Révai-sorozat is szere­peltette. Ez a történelmi re­gény Szerb Antal szerint mestermű, Hawthorne eb­ben „az elfojtott és örömte­­len élet, a lel­kiismereti szenvedés országos nagysá­gú ábrázolója”. Mi valósul meg mindeb­ből a mozivásznon ? A XVII. századi Boston ábrá­zolata annyira díszletsze­rű, hogy az ember szinte orrá­ban érzi az enyvszagot. A cselekmény elviselhetetlen lassúsággal hömpölyög. A szereplők tartásán érződik, hogy életük elfojtott és örömtelen, de csak egyetlen, tartásuk van, emberi voná­sokat hiába keresünk ben­nük. Wendersnek elég öt­tíz perc és máris az évtized egyik legunalmasabb film­­jét teremti meg. A továb­biakban aztán lehet Senta Berger olyan szép, mint egy festmény, lehet Lou Castel olyan ketre ,teljesen bűntudatos, mint a legál­­szen­tebb új-angliai hipok­­rita, ez már mit sem vál­toztat a dolgok menetén. Közben mindvégig hangos, himnikus aláfestő zene hi­vatott —­ mire is? — talán kellő komolyságot és nívót kölcsönözni a filmnek, hogy klasszicitását bizonyítsa. Ez nem sikerül neki. (bar­abás) A vasálarcos férfi A vasálarcos férfi ön­magát igen komolyan ve­vő kalandfilm. Bizonyára azért, mert a nézőtereken még sokan szeretik komo­lyan venni az ilyen filme­ket. A Vasálarcos legen­dájából a történészek há­rom, évszázada próbálják kiszűrni az igazságot, Du­mas pere mindenesetre írt belőle, egy sikeres regényt. Mike Newell pedig a Nap­királyt és annak ikertest­vérét, a Vasálarcost elját­szatta a jóvágású és meg­nyerő ifjú sztárral, Richard Chamberlainnel. A Napki­rály már túl van a neki tu­lajdonított híres mondá­son: „Az állam én vagyok”, Franciaország pedig Maza­­rin bíboros halálán. Törté­nelmi tény, hogy anyja sze­retőjének és elsőszámú bí­boros miniszterének halála után az addig csak köny­­nyelmű és léha Lajos a ha­talom abszolút birtoklásá­nak szenvedélyével vetette magát az uralkodásba. Fou­­quet kegyvesztett lett, Col­­bert szabad kezet kapott a pénzügyi helyzet megszi­lárdítására. XIV. Lajos olyan abszolút önkényural­mat valósított meg, amely Machiavelli legszebb ál­mait is túlszárnyalta. Mi­vel magyarázza ezt az éles fordulatot a történelmi ka­landíró? Hogy Lajost az addig vasálarcban rejtege­tett ikertestvérével cserél­ték fel a trónon. A legtöbb, amit erről el lehet mondani, egy na­gyon találó megjegyzés André Maurois-tól: „A tör­ténelmet Dumas a maga szeretett, meghitt hőseinek színvonalára helyezi — és egyben az olvasó színvona­lára is”. A film olykor ez alá. A módszer ugyanis csak akkor csalhatatlan, ha a szenvedélyes vérmérséklet nem merül ki elsősorban a mozipénztárak kasszájára irányuló figyelemben. (bársony) Musicalvizsga A Színművészeti Főisko­la operett-musical évfolya­ma, — Kazán István osztá­lya — Bemutatkozunk cím­mel vizsgaelőd­áson ad számot képességeiről és tu­dásairól. Először az operett műfajában szerzett ismere­teikről , Fényes Szabolcs műveiből adnak elő össze­állítást. Utána három Feydeau-bohózatot játszanak el. Végül egy Broadway­melódiákra komponált éne­kes-táncos rév­üben a mu­sical műfajában szerzett jártasságukat mutatják be. Az első előadás november 23-án, pénteken délután 3 órakor, a következők 26-án és 27-én este 7 órakor lesz­nek. A vizsgaelőadások színhelye a Vas utcai Ódry Színpad. AZ ÁLOM AZONBAN CSAK NÉHÁNY NAPIG TART...ÚTKÖZBEN Színes magyar-lengyel koprodukciós film. Rendezte MÉSZÁROS MÁRTA November 22—től a SZIKRA mozi műsorán.

Next