Esti Hírlap, 1981. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

• Sokunk emlékezeté­ben máig megmaradtak azok a képsorok, amelyek a tanyán élő öregek re­ménytelen létezéséről ad­tak valós híradást. Sor­sok, életutak rögződtek bennünk a kamerával írt felrázó erejű szociográ­fia láttán. Nem véletlen hát, hogy a tegnap este vetített Alkonyat Buda­pesten című dokumen­tumfilm stábja a bevezető képsorokban tisztelettel adózott a Naplemente-so­rozat azóta már elhunyt alkotója, Lakatos Vince előtt. A statisztikai adatok szerint hazánkban két­millió — gondoljunk csak bele, fővárosnyi létszá­mú! — nyugdíjas él, és közülük ötszázezer a bu­dapesti. Úgy tűnik, min­denképpen tipikus kör­nyezetben vizsgálódott. Bajor Nagy Ernő, amikor a legöregebb negyedként emlegetett hetedik kerü­letből választotta riport­alanyait. A történelmet szólaltatta meg, annak a generációnak a tagjait, amely a Horthy-fasizmus idején a nehéz körülmé­nyek között végzett mun­kát és a munkanélkülisé­get még egyaránt ismerte, azt a nemzedéket, amely részt vett a romok elta­karításában, egy új ország jövendőteremtésében. Kétségtelen, hogy a lakos­ságunk egyötödét kitevő nyugdíjasokért az ország mindent megpróbál ten­ni, ám ennek a lehetősé­gek, körülmények gya­korta határt szabnak. A filmben is világossá vált, hogy ezek a város szívé­ben élő emberek sokszor olyan egészségügyi, szo­ciális — és mondhatjuk ■— morális problémák­kal találják szemben ma­gukat, amelyek értetlen­­né, vagy éppen elkesere­detté teszik őket. A film ugyanis okosan bizonyí­totta, hogy nem csupán a mindig emlegetett és időnként takarózóul hasz­nált pénzről van szó, ha­nem a mai családok lég­köréről, az aktív emberek gyakorta csak önmagu­kért élő önzéséről. Jó fil­met készített Bajor Nagy Ernő, és Lakatos Iván ren­dező operatőr, tényszerű­en jót és pontosat. Nyug­díjasaink életéről, gond­jairól ugyanis nem lehet elégszer szólni. Egyedül azt sajnálhatjuk, hogy a megszólaltatottak egy­kori foglalkozását nem tudtuk meg, hiszen vég­zett munkánk nemcsak jellemző ránk, hanem em­beri lényünk kifejeződé­se is. (harangozó) ANIMA VERITÉ Az élet, a rajzfilm és a Habfürdő Anima Verité. Ezt a fran­cia kifejezést tűzte művé­szetének zászlajára Ko­­vásznai György és Koltay Jenő rajzfilmrendező, mint­egy tíz esztendővel ezelőtt. Bár a Cinéma Vérité min­tájára képzett szókapcsola­tot nem tanácsos lefordíta­ni, mégis nehéz ellenállni a nyelvészkedő kedvnek. A „valóság megmozdítása”, talán ez a lehető legszaba­dabb megközelítése jel­mondatuknak. Kettősük és a Pannónia Rajz- és Ani­mációs Filmstúdió munka­társainak munkájaként ké­szült a sokat vitatott Hab­fürdő, rajzfilmgyártásunk harmadik egész estés mozi­filmje. — Másfél esztendő alatt negyvenkétezren látták ezt a filmet. Aki tudja, hogy a sikerfilmeknek milliós kö­zönsége van, úgy véli, ez az alkotás nem számít a kö­zönségsiker kategóriájába. Hogyan fogadták ezt az al­kotók? — Kétségkívül a sikert elsődlegesen a nézők szá­mából lehet megítélni. Kérdés azonban, hogy való­ban csak ennyien váltottak volna jegyet a Habfürdő­höz, ha ugyanolyan, vagy legalább fele akkora pro­pagandát kap, mint mond­juk a kalandfilmek, meg a János vitéz, és a Ludas Matyi. Ahhoz képest, hogy a mi filmünk bemutatója előtti napon csak három (!) plakát hirdette az egész Nagykörúton és az akkori Hová menjünk moziba? hirdetményekből pedig egy­szerűen kimaradt, mint műsor, akár sikernek is könyvelhetjük el ezt a né­zőszámot — mondja Ko­vásznár György. — Miért vállalják éppen ezt, a közönség számára kevéssé vonzó stílust, mit jelent bővebben az Anima ticnité az alkotó számára? — Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ki kel­lene már vezetni a rajzfil­meket és az animációs fil­meket abból az elvarázsolt skatulyából, amelybe bele­szorították az idők folya­mán : a mesefilmekéből. A felnőttek is szeretik a rajz­figurákkal szereplő történe­teket, különösen, ha azok felnőttekről szóló, felnőtt­történetek. — Van azonban még egy akadálya a gyors népsze­rűségnek ebben az Anima Véritében — veszi át a szót Koltay Jenő, aki a Kovász­­nai-film technikai rendező­je volt. — A közönség még nem telt el a Walt Disney hagyományain haladó, kommersz rajzfilmekkel. A Habfürdő sikertelenségé­nek, vagy inkább annak a csekély megértésnek, ami fogadta, talán ez is az oka. De nem fogjuk fel kudarc­ként. Rengeteget tanultunk a készítése közben. — Volt valami sajátos a gyártás lebonyolításában is? — Rengeteg időt és ener­giát takarítottunk meg az­zal, hogy a rajzokat, körül­belül 50 ezret, kivétel nél­kül otthon készítettük el. Talán éppen ezért ez a film a kitűzött határidőre készült el. Egyébként ezt a gyártási stílust azóta is megtartottuk. — Mi a következő közös munkájuk? Ismét Kovásznai válaszol. — Erről még korai vol­na beszélni. Terveink van­nak, de még képlékeny ál­lapotban. Nemrégiben fe­jeztem be egy forgató­­könyvet a bányászok éle­téről. Most különböző munkákon dolgozunk. Kol­tay Jenő barátom mesefil­men, jómagam éppen most fejeztem be egy rajz-ri­­portfilmet, a Hét című té­véműsorba. A címe: Főnö­kök és beosztottak. — Nem ellentmondás a mesefilm azok után, hogy ön is az Anima Vérité har­cosa? — Nem. Az Égszínkék Vándormanó éppen úgy al­kalmas az élet bevitelére a rajzfilmbe, mint bár­mely felnőtteknek szánt mozi. Ennek pedig az az érdekessége, hogy tovább kísérletezhetem a papírki­­vágásos figurákkal, amit az 1977-ben forgatott Az igazság pillanata című kis­­filmemben elkezdtem — mondta befejezésül Koltay Jenő. — Amennyiben szemléletünket megingat­hatatlannak tekintjük, ak­kor bátran mondhatjuk, hogy Kovásznaival tovább­ra is együtt dolgozunk. Pálffy Judit Kovásznai György: Hamlet Koltay Jenő: Az igazság pillanata Pataki Ágnes várja önt.. Szeptemberben naponta 16-tól 18 óráig Pataki Ágnes, a népszerű maneken divattanácsokat ad az S Modell üzletekben . A divattanácsadás programja: Szeptember 7-én és 14-én: Budapest, Váci u. 4. Szeptember 8-án és 15-én: Budapest, Váci u. 9. Szeptember 11-én és 16-án: Bpest, Tanács krt. 6. Szeptember 10-én és 17-én: Budapest, Bartók Béla út 21. Szeptember 9-én: Dunaújváros, Táncsics Mihály u. 6/b. Kellemes és jó vásárlást kívánunk! BERLIN Megújult a dóm Berlinben, az NDK fővárosában befejeződött a ber­lini dóm külső helyreállítása. Az 1894 és 1905 között épült dóm a második világháborúban súlyosan megsé­rült. Az épület homlokzatának és a több méter magas keresztnek a helyreállítása befejeződött, most a temp­lombelső újjáépítéséhez látnak hozzá. GAZDAG ZENEI MŰSOR Évszázadok társas muzsikája összeállították a rádió nyilvános hangversenyei­nek részletes műsorterveit. Erről beszélgettünk a Ma­gyar Rádió zenei osztályán Révész László karnaggyal, a szimfonikus muzsika programjainak szerkesz­tőjével. Először arról kér­deztük, milyen a nyilvá­nos koncertek látogatott­sága? — Örvendetesen egyenle­tes — válaszolta —, akár a Nemzeti Galériában, akár a Zeneakadémián vagy a Magyar Tudományos Aka­démia kongresszusi ter­mében rendezzük meg azo­kat. Ami a Galériát ille­ti, az úgynevezett Hang­versenyek dérdőben (min­den második kedden) szin­tén megtelnek a széksorok. Itt a közönség összetétele érdekes, mert főleg idősek­ből és egészen fiatal zene­kedvelőkből áll. Ami a műsorprofilt illeti, keve­sebb lett a kamarazene, több a nagyzenekari hang­verseny. — Mi újság a Rádiózene­karral? — Valamivel később kez­di itthoni estjeit, mert az új esztendőig külföldi ven­dégszereplési kötelezett­ségnek tesz eleget. Előbb a Varsói ősz rendezvényein vesznek részt, majd Jugo­szláviában turnéznak, ezt követi nyugat-európai uta­zásuk, ahol elsősorban a Benelux államokban ad­nak hangversenyeket Le­hel György vezényletével. Januártól kezdve viszont öt matinén szerepelnek a Zeneakadémián. A kar­mesterek: Erdélyi Miklós, Lukács Ervin, Kórodi And­rás, Medveczky Ádám és Mihály András. A február 14-i matinén közreműkö­dik a Magyar Rádió és Te­levízió énekkara és gyer­mekkara is. Ekkor mutat­ják be Sugár Rezső Savo­narola című oratóriumát. Lehel György ifjúsági bér­letben ad Haydn- és Sztra­­vinszkij-koncerteket a Rá­diózenekarral. A Tavaszi bérlet első vendége Peter Schreier, aki Bach János­­passióját dirigálja. A már­cius 24-i koncertet Lam­­berto Gardelli, a január 5-it (Haydn A teremtés cí­mű oratóriuma) Doráti An­tal vezényli. A Rádiózene­kar egyébként folytatja si­keres esti hangversenyeit a Csepel Művek Munkás­­otthonában. Ugyanitt hall­ható majd a Miskolci Szim­fonikus Zenekar és a Bu­dapesti Filharmóniai Tár­saság Zenekara. — További vendégek? — Évszázadok társas­muzsikája elnevezéssel lesz sorozatunk a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. El­jön a Marosvásárhelyi Ka­marazenekar Csaba Péter vezényletével. Eredetileg megállapodtunk a Kings Singers együttessel, hogy fellépnek a Hilton-szálló báltermében. A koncertet lemondták! Helyettük egy stockholmi kamaratársa­sággal tárgyalunk. Rende­zünk szombat délutáni ka­marakoncerteket is. Ezek során fellép például a Bel­la Musica együttes, a Travnickovo-kvartett, a Magyar Fúvósötös, Liliana Ciulii hegedűművésznő. A Rádiózenekar három nyil­vános koncertet ad a stú­dióban. Műsorából: Lige­ti György Éjszaka­ reggel című szerzeménye Weöres Sándor nyomán. Soproni József: Cséplődalok Angas­­mayoból. A perui indián költészetből fordította Weöres Sándor. Végül hadd emlékeztessek még a Szá­zadunk zenéje hat hang­versenyére, szintén a stú­dióból, Kocsis Zoltán köz­reműködésével. Magyar, szovjet, spanyol, portugál zeneszerzőktől hallhatunk újdonságokat. (Kristóf) , INTELL­OKRA­TAK” Elfogult bírálók Intellokraták — ez a cí­me egy Párizsban rövide­sen megjelenő könyvnek, mely élesen bírálja a fran­cia irodalmi díjak kiadásá­nak rendszerét. Elsősor­ban az öt leghíresebbét: a Goncourt-, a Renaudot-, a Femina-, a Medicis- és az Interallié-díjét. Ezeket minden évben ősszel ad­ják ki, s odaítélésük után a kiadók óriási példányszá­mokban dobhatják piacra a díj által híressé lett könyveket. Mint az Intellekraták című könyv megírja, a dí­jak 82 százalékát a Galli­­mard, a Grasset és a Le Seul könyvkiadó osztja el egymás között. A díjat odaítélő bizottsági tagok 70 százaléka rendszeres munkatársa valamelyik kiadónak. A könyv írókkal és kiadói munkatársakkal készült beszélgetések alap­ján készült, eredetileg a Le Seul megbízásából. Amikor tartalma nyilván­valóvá vált, hirtelen nem akadt kiadó, amely haj­landó lett volna megjelen­tetni, végül is egy kisebb kiadónál lát napvilágot. Az erőteljes vádak közt sze­repel az is, hogy a nagy kiadóvállalatok külön tit­kárságokat tartottak fenn a zsürorokhoz fűződő jó kapcsolatok ápolására. Nem lesz Beatrice-koncert A fővárosban — ki tud­ja milyen forrásból ere­dően — elterjedt a hír, hogy Beatrice-koncert lesz a Budai Ifjúsági Parkban. A park igazgatójától ka­pott tájékoztatás szerint Beatrice-hangversenyt nem terveznek. □ ALFONZO találkozik a közönséggel szeptember 7-én a Jókai Klub (XII., Hollós u. 5.) Hétfőn Hét­kor Portrészínpadán

Next