Esti Hírlap, 1981. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-05 / 208. szám
• Sokunk emlékezetében máig megmaradtak azok a képsorok, amelyek a tanyán élő öregek reménytelen létezéséről adtak valós híradást. Sorsok, életutak rögződtek bennünk a kamerával írt felrázó erejű szociográfia láttán. Nem véletlen hát, hogy a tegnap este vetített Alkonyat Budapesten című dokumentumfilm stábja a bevezető képsorokban tisztelettel adózott a Naplemente-sorozat azóta már elhunyt alkotója, Lakatos Vince előtt. A statisztikai adatok szerint hazánkban kétmillió — gondoljunk csak bele, fővárosnyi létszámú! — nyugdíjas él, és közülük ötszázezer a budapesti. Úgy tűnik, mindenképpen tipikus környezetben vizsgálódott. Bajor Nagy Ernő, amikor a legöregebb negyedként emlegetett hetedik kerületből választotta riportalanyait. A történelmet szólaltatta meg, annak a generációnak a tagjait, amely a Horthy-fasizmus idején a nehéz körülmények között végzett munkát és a munkanélküliséget még egyaránt ismerte, azt a nemzedéket, amely részt vett a romok eltakarításában, egy új ország jövendőteremtésében. Kétségtelen, hogy a lakosságunk egyötödét kitevő nyugdíjasokért az ország mindent megpróbál tenni, ám ennek a lehetőségek, körülmények gyakorta határt szabnak. A filmben is világossá vált, hogy ezek a város szívében élő emberek sokszor olyan egészségügyi, szociális — és mondhatjuk ■— morális problémákkal találják szemben magukat, amelyek értetlenné, vagy éppen elkeseredetté teszik őket. A film ugyanis okosan bizonyította, hogy nem csupán a mindig emlegetett és időnként takarózóul használt pénzről van szó, hanem a mai családok légköréről, az aktív emberek gyakorta csak önmagukért élő önzéséről. Jó filmet készített Bajor Nagy Ernő, és Lakatos Iván rendező operatőr, tényszerűen jót és pontosat. Nyugdíjasaink életéről, gondjairól ugyanis nem lehet elégszer szólni. Egyedül azt sajnálhatjuk, hogy a megszólaltatottak egykori foglalkozását nem tudtuk meg, hiszen végzett munkánk nemcsak jellemző ránk, hanem emberi lényünk kifejeződése is. (harangozó) ANIMA VERITÉ Az élet, a rajzfilm és a Habfürdő Anima Verité. Ezt a francia kifejezést tűzte művészetének zászlajára Kovásznai György és Koltay Jenő rajzfilmrendező, mintegy tíz esztendővel ezelőtt. Bár a Cinéma Vérité mintájára képzett szókapcsolatot nem tanácsos lefordítani, mégis nehéz ellenállni a nyelvészkedő kedvnek. A „valóság megmozdítása”, talán ez a lehető legszabadabb megközelítése jelmondatuknak. Kettősük és a Pannónia Rajz- és Animációs Filmstúdió munkatársainak munkájaként készült a sokat vitatott Habfürdő, rajzfilmgyártásunk harmadik egész estés mozifilmje. — Másfél esztendő alatt negyvenkétezren látták ezt a filmet. Aki tudja, hogy a sikerfilmeknek milliós közönsége van, úgy véli, ez az alkotás nem számít a közönségsiker kategóriájába. Hogyan fogadták ezt az alkotók? — Kétségkívül a sikert elsődlegesen a nézők számából lehet megítélni. Kérdés azonban, hogy valóban csak ennyien váltottak volna jegyet a Habfürdőhöz, ha ugyanolyan, vagy legalább fele akkora propagandát kap, mint mondjuk a kalandfilmek, meg a János vitéz, és a Ludas Matyi. Ahhoz képest, hogy a mi filmünk bemutatója előtti napon csak három (!) plakát hirdette az egész Nagykörúton és az akkori Hová menjünk moziba? hirdetményekből pedig egyszerűen kimaradt, mint műsor, akár sikernek is könyvelhetjük el ezt a nézőszámot — mondja Kovásznár György. — Miért vállalják éppen ezt, a közönség számára kevéssé vonzó stílust, mit jelent bővebben az Anima ticnité az alkotó számára? — Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ki kellene már vezetni a rajzfilmeket és az animációs filmeket abból az elvarázsolt skatulyából, amelybe beleszorították az idők folyamán : a mesefilmekéből. A felnőttek is szeretik a rajzfigurákkal szereplő történeteket, különösen, ha azok felnőttekről szóló, felnőtttörténetek. — Van azonban még egy akadálya a gyors népszerűségnek ebben az Anima Véritében — veszi át a szót Koltay Jenő, aki a Kovásznai-film technikai rendezője volt. — A közönség még nem telt el a Walt Disney hagyományain haladó, kommersz rajzfilmekkel. A Habfürdő sikertelenségének, vagy inkább annak a csekély megértésnek, ami fogadta, talán ez is az oka. De nem fogjuk fel kudarcként. Rengeteget tanultunk a készítése közben. — Volt valami sajátos a gyártás lebonyolításában is? — Rengeteg időt és energiát takarítottunk meg azzal, hogy a rajzokat, körülbelül 50 ezret, kivétel nélkül otthon készítettük el. Talán éppen ezért ez a film a kitűzött határidőre készült el. Egyébként ezt a gyártási stílust azóta is megtartottuk. — Mi a következő közös munkájuk? Ismét Kovásznai válaszol. — Erről még korai volna beszélni. Terveink vannak, de még képlékeny állapotban. Nemrégiben fejeztem be egy forgatókönyvet a bányászok életéről. Most különböző munkákon dolgozunk. Koltay Jenő barátom mesefilmen, jómagam éppen most fejeztem be egy rajz-riportfilmet, a Hét című tévéműsorba. A címe: Főnökök és beosztottak. — Nem ellentmondás a mesefilm azok után, hogy ön is az Anima Vérité harcosa? — Nem. Az Égszínkék Vándormanó éppen úgy alkalmas az élet bevitelére a rajzfilmbe, mint bármely felnőtteknek szánt mozi. Ennek pedig az az érdekessége, hogy tovább kísérletezhetem a papírkivágásos figurákkal, amit az 1977-ben forgatott Az igazság pillanata című kisfilmemben elkezdtem — mondta befejezésül Koltay Jenő. — Amennyiben szemléletünket megingathatatlannak tekintjük, akkor bátran mondhatjuk, hogy Kovásznaival továbbra is együtt dolgozunk. Pálffy Judit Kovásznai György: Hamlet Koltay Jenő: Az igazság pillanata Pataki Ágnes várja önt.. Szeptemberben naponta 16-tól 18 óráig Pataki Ágnes, a népszerű maneken divattanácsokat ad az S Modell üzletekben . A divattanácsadás programja: Szeptember 7-én és 14-én: Budapest, Váci u. 4. Szeptember 8-án és 15-én: Budapest, Váci u. 9. Szeptember 11-én és 16-án: Bpest, Tanács krt. 6. Szeptember 10-én és 17-én: Budapest, Bartók Béla út 21. Szeptember 9-én: Dunaújváros, Táncsics Mihály u. 6/b. Kellemes és jó vásárlást kívánunk! BERLIN Megújult a dóm Berlinben, az NDK fővárosában befejeződött a berlini dóm külső helyreállítása. Az 1894 és 1905 között épült dóm a második világháborúban súlyosan megsérült. Az épület homlokzatának és a több méter magas keresztnek a helyreállítása befejeződött, most a templombelső újjáépítéséhez látnak hozzá. GAZDAG ZENEI MŰSOR Évszázadok társas muzsikája összeállították a rádió nyilvános hangversenyeinek részletes műsorterveit. Erről beszélgettünk a Magyar Rádió zenei osztályán Révész László karnaggyal, a szimfonikus muzsika programjainak szerkesztőjével. Először arról kérdeztük, milyen a nyilvános koncertek látogatottsága? — Örvendetesen egyenletes — válaszolta —, akár a Nemzeti Galériában, akár a Zeneakadémián vagy a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében rendezzük meg azokat. Ami a Galériát illeti, az úgynevezett Hangversenyek dérdőben (minden második kedden) szintén megtelnek a széksorok. Itt a közönség összetétele érdekes, mert főleg idősekből és egészen fiatal zenekedvelőkből áll. Ami a műsorprofilt illeti, kevesebb lett a kamarazene, több a nagyzenekari hangverseny. — Mi újság a Rádiózenekarral? — Valamivel később kezdi itthoni estjeit, mert az új esztendőig külföldi vendégszereplési kötelezettségnek tesz eleget. Előbb a Varsói ősz rendezvényein vesznek részt, majd Jugoszláviában turnéznak, ezt követi nyugat-európai utazásuk, ahol elsősorban a Benelux államokban adnak hangversenyeket Lehel György vezényletével. Januártól kezdve viszont öt matinén szerepelnek a Zeneakadémián. A karmesterek: Erdélyi Miklós, Lukács Ervin, Kórodi András, Medveczky Ádám és Mihály András. A február 14-i matinén közreműködik a Magyar Rádió és Televízió énekkara és gyermekkara is. Ekkor mutatják be Sugár Rezső Savonarola című oratóriumát. Lehel György ifjúsági bérletben ad Haydn- és Sztravinszkij-koncerteket a Rádiózenekarral. A Tavaszi bérlet első vendége Peter Schreier, aki Bach Jánospassióját dirigálja. A március 24-i koncertet Lamberto Gardelli, a január 5-it (Haydn A teremtés című oratóriuma) Doráti Antal vezényli. A Rádiózenekar egyébként folytatja sikeres esti hangversenyeit a Csepel Művek Munkásotthonában. Ugyanitt hallható majd a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. — További vendégek? — Évszázadok társasmuzsikája elnevezéssel lesz sorozatunk a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. Eljön a Marosvásárhelyi Kamarazenekar Csaba Péter vezényletével. Eredetileg megállapodtunk a Kings Singers együttessel, hogy fellépnek a Hilton-szálló báltermében. A koncertet lemondták! Helyettük egy stockholmi kamaratársasággal tárgyalunk. Rendezünk szombat délutáni kamarakoncerteket is. Ezek során fellép például a Bella Musica együttes, a Travnickovo-kvartett, a Magyar Fúvósötös, Liliana Ciulii hegedűművésznő. A Rádiózenekar három nyilvános koncertet ad a stúdióban. Műsorából: Ligeti György Éjszaka reggel című szerzeménye Weöres Sándor nyomán. Soproni József: Cséplődalok Angasmayoból. A perui indián költészetből fordította Weöres Sándor. Végül hadd emlékeztessek még a Századunk zenéje hat hangversenyére, szintén a stúdióból, Kocsis Zoltán közreműködésével. Magyar, szovjet, spanyol, portugál zeneszerzőktől hallhatunk újdonságokat. (Kristóf) , INTELLOKRATAK” Elfogult bírálók Intellokraták — ez a címe egy Párizsban rövidesen megjelenő könyvnek, mely élesen bírálja a francia irodalmi díjak kiadásának rendszerét. Elsősorban az öt leghíresebbét: a Goncourt-, a Renaudot-, a Femina-, a Medicis- és az Interallié-díjét. Ezeket minden évben ősszel adják ki, s odaítélésük után a kiadók óriási példányszámokban dobhatják piacra a díj által híressé lett könyveket. Mint az Intellekraták című könyv megírja, a díjak 82 százalékát a Gallimard, a Grasset és a Le Seul könyvkiadó osztja el egymás között. A díjat odaítélő bizottsági tagok 70 százaléka rendszeres munkatársa valamelyik kiadónak. A könyv írókkal és kiadói munkatársakkal készült beszélgetések alapján készült, eredetileg a Le Seul megbízásából. Amikor tartalma nyilvánvalóvá vált, hirtelen nem akadt kiadó, amely hajlandó lett volna megjelentetni, végül is egy kisebb kiadónál lát napvilágot. Az erőteljes vádak közt szerepel az is, hogy a nagy kiadóvállalatok külön titkárságokat tartottak fenn a zsürorokhoz fűződő jó kapcsolatok ápolására. Nem lesz Beatrice-koncert A fővárosban — ki tudja milyen forrásból eredően — elterjedt a hír, hogy Beatrice-koncert lesz a Budai Ifjúsági Parkban. A park igazgatójától kapott tájékoztatás szerint Beatrice-hangversenyt nem terveznek. □ ALFONZO találkozik a közönséggel szeptember 7-én a Jókai Klub (XII., Hollós u. 5.) Hétfőn Hétkor Portrészínpadán