Esti Hírlap, 1983. szeptember (28. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-10 / 215. szám

IDEGENFORGALMI VÁLLALATOK Utószezonra készülnek Minden eddiginél gondosabban készültek fel a magyar idegenforgalmi vállalatok az utószezonra; kedvező árajánlatokat, speciális programokat dolgoztak ki, hogy minél vonzóbbá tegyék az őszi Magyarországot a hazai és a külföldi turisták részére. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal százezer példányban olyan német nyelvű programfüzetet állított össze, amely valamennyi hazai utazási vállalat, szállodavállalat, illetve idegenforgalmi hivatal elő-, illetve utószezoni ajánlatait tartalmazza, feltüntetve a kedvezmény mértékét és a programlehetőségeket. Megteremtették a várhatóan nagy számú látogató fogadásának feltételeit: jó néhány szállodát téliesítettek, sok helyen tenisz- és minigolf-pályákat építettek, amelyek az időjárástól függetlenül is kitűnő szórakozási és sportolási lehetőséget nyújtanak. GANZMÁVA G—SCHINDLER Pesti liftek svájci szemmel Nyolc évtized • Panorámafelvonók Észrevétlenül vésődött be emlékezetünkbe ez a név: Schindler, a nagy hagyományokkal rendelkező svájci felvonógyártó cég neve. Erről rögtön eszünkbe jut a Ganz-Mávag neve is, hiszen minden negyedik lift szerelvényfalán e két név együtt olvasható hazánkban. Együttműködés Néhány napot hazánkban töltött a Schindler-cég igazgatója, Otto Müller, hogy tanulmányozza a magyar szakemberekkel együtt: milyen a Ganz-Mávaggal kooperációban gyártott liftek minősége, milyen lehetőségek vannak a további együttműködésre. — 1908-ban kötöttük az első szerződésünket Budapesten, így hát a legrégibb pesti Schincher-liftek már majdnem 10 évesek — mondja Otto Müller. — 1972-ben újra kezdődött a kapcsolatunk. A Ganz-Mávaggal négy-, hat-, illetve nyolcszemélyes liftek gyártására kötöttünk szerződést, államközi megállapodás alapján a lakásépítési program keretében. 1979- ben járt le ez a szerződés, deakkor kooperációs megállapodást kötöttünk, s így dolgozunk továbbra is együtt. Milyen a budapesti liftek minősége? — Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetben szerzett tapasztalataink alapján megnyugodhatok: a Schindler—Ganz-Mávag liftek nagyon jó minőségűek, az intézet szakemberei mindent megtesznek azért, hogy ez a minőség magas szinten maradjon. A kooperációs megállapodás keretében már csaknem hatezer lift működik Magyarországon. — Melyik a „kedvenc" liftje? — Az a gyűjtővezérléssel működő négy felvonó, amely 3,1 métert tesz meg egy másodperc alatt, és két éve a Budapesti Műszaki Egyetem épületében szállítja az utasokat. Nagyon büszke vagyok rá, mert ez a legkorszerűbb felvonóberendezésünk. ÚJPESTI ÖREGEK (4.) Ami nem pótolható... Közélet a lakóhelyen ♦ Jó javaslatok Újpest lakóinak huszonegy százaléka nyugdíjas. Ez több mint 18 ezer embert jelent. Már csak a magas számok miatt sem mindegy tehát, hogyan vélekednek közvetlen környezetükről, a velük való törődés, gondoskodás különböző formáiról. A kerületi Hazafias Népfrontbizottság, a kerületi tanács, a kerületi pártbizottság kezdeményezésére arra keresett választ, hogyan élnek az újpesti nyugdíjasok, hogyan érintik őket a gazdasági változások, hogyan illeszkednek be a nyugdíjaséletbe. Bandzsák Sándornét, a Hazafias Népfront kerületi bizottságának titkárát kérdeztük: milyen adatokat, tényeket hozott felszínre a vizsgálat? MEGFELELŐ MUNKAHELY — A felmérést az egyik olyan politikai körzetben végeztük, ahol együtt van a régi és az új Újpest, ahol élnek még a múlt hagyományai, de már megmutatkoznak a fejlődés, a fiatalodó kerület tendenciái is. Abból kell kiindulni, hogy nyugdíjasaink hatvanegy százalékának a nyugdíja háromezer forint alatt van. Ők tehát segítségre szorulnak, mert nem egy idős embernek nehézséget okoz a ruházkodás, a megfelelő élelmezés. Közülük kerülnek ki azok is, akik például ingyen kapják a gyógyszert. Változás az ő anyagi körülményeikben nem várható, mert munkát vállalni vagy a koruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem tudnak. Mi a helyzet azokkal, akik nemrégen mentek nyugdíjba? — A többségük tovább dolgozik vagy a volt munkahelyén, vagy másutt. Gondot okoz azonban, hogy a vállalatok inkább fizikai munkára vennék fel őket, ők viszont inkább már könnyebb munkát szeretnének kapni. A kerület társadalmi szervezeteinek feladata lehet, hogy segítsenek felkutatni az időseknek megfelelői munkahelyeket . A felmérésben jelentős szerepet kapott a lakásviszonyok, az életkörülmények vizsgálata. Milyen tapasztalatokat szereztek ezen a téren? — Az újpesti nagyarányú lakásépítéssel sokan kerültek a nyugdíjasok közül is kényelmes, összkomfortos lakásba. Csökkent ugyan, de még számottevő a kis, komfort nélküli lakások száma is. Az idős emberek természetükből adódóan ragaszkodnak a régi, megszokott környezethez, a kerülethez. A régi kerületrészek szanálásakor ez gyakran okozott nehézséget, hiszen nem minden újpesti lakosnak tudtunk Újpesten lakást adni. Ma a kerületben a lakásigénylők hat százaléka nyugdíjas, és mivel nagy részüknek több a jövedelme kétezerötszáz forintnál, csak szövetkezeti vagy OTP-öröklakásra jogosultak. Igen ám, de ezek,nek a részletét nem tudnák fizetni, keresni kell tehát az olcsóbb lakáshoz juttatásuk módját. Az életkörülmények? A vizsgált körzetben lakók 8 százaléka semmilyen támogatást nem kap a családtól. Sőt — bár erről inkább szemérmesen hallgatnak — nem egy idős nyugdíjas támogatja kis nyugdíjából a gyerekeit. Erről nem szívesen beszélnek a nyugdíjasok. Pedig nem nekik, hanem a családjuknak volna esetenként szégyenkezni valója ... ELVESZETT KEDVEZMÉNY — A nyugdíjasok, különösen a friss nyugdíjasok többsége még nem elesett, magányos ember. Dolgozni szeretnének, hasznossá tenni magukat, és társaságot találni. Milyen lehetőségek vannak a kerületben a közéleti tevékenységre? — A párt- és népfrontkörzetek, a Vöröskereszt, a művelődési házak számtalan lehetőséget kínálnak akár a munkára, akár a szórakozásra, a megnövekedett szabadidő eltöltésére. A volt munkahelyek rendszeresen összehívnak nyugdíjas-találkozókat, de ezekre inkább csak a közelben lakók mennek el. E találkozók olykor műsort, olykor múzeumlátogatást, kirándulást jelentenek. A munkahellyel való kapcsolat azonban idővel általában lazul, sokan feladják szakszervezeti tagságukat is, elesve ezzel számos kedvezménytől. A társadalmi, közéleti tevékenységük jobbára a lakóhelyhez kötődik: tanácstagságot vállalnak, részt vesznek a lakóbizottságok, a Vöröskereszt, a népfront munkájában. Az ilyen nyugdíjasok száma azonban elég kevés. Erre bizonyíték az a tény, hogy a tanács, a Vöröskereszt, a népfront, a munkásőrség, az MHSZ és a szakmaközi bizottság szervezeteiben mindössze 761 nyugdíjas tevékenykedik. Nem használjuk ki tehát kellőképpen a nyugdíjasok tenniakarásában rejlő tartalékokat. ÁTFOGÓ TERV — Elkészült a felmérés. Mi lesz a további sorsa? — A felmérés írásos anyagát eljuttatjuk minden pártkörzetbe, minden társadalmi és tömegszervezethez. Javasoljuk, hogy a maga területén mindenki igyekezzen hasznosítani a tapasztalatokat. Mindenütt külön feladattervet készítenek majd, s ezekből áll össze egy átfogó, területi intézkedési terv. Ez tartalmazza majd részletesen azokat a feladatokat, amelyeket az idős emberek minél nagyobb arányú segítése érdekében végre kell hajtanunk. Az újpesti nyugdíjasok sorsa, úgy tűnik, jó kezekben van. A társadalmi gondoskodás azonban soha nem pótolhatja a család felelősségét és kötelességeit az idős hozzátartozó iránt. Sem Újpesten — sem máshol. Lukács Teréz— Borics Katalin Mozgójárda — Milyen felvonóké a jövő? — A panorámalifteké. Elterjedésük pénz kérdése. Hiszen az építész-tervező határozza meg, milyen homlokzatra kerüljenek. Európában 5-10 éve jelenti ez a szenzációt, főleg a szállodaiparban népszerű. Amerikában már sokkal gyakoribb megoldás. Az Elevator World című amerikai magazin — amely az egész világon megjelenő szakmai magazin — legutóbbi száma is előkerült: a legújabb panorámafelvonót, amely egy üvegfalú mozgó járda, a tenger alatt vezetik keresztül. Otto Müller véleményét igazolja az újság kiadója és főszerkesztője is, William C. Sturgeon is, aki elmondta: Országház — Csodálatos a panorámafelvonó-világ, a gyors közlekedés izgalmas eszköze. A konstrukció biztonságára és a modern technika legújabb vívmányaira egyaránt tekintettel vannak a tervezők, most már az építőművészek is, hogy köznapi közlekedésünket minél tökéletesebbé tegyék. Ennek a szolgálatába állítottam az újságomat, de furcsa ellentmondásként nekem nem a legmodernebb, hanem a csodálatos, régi liftek a kedvenceim, nagyszerűnek találom az önök Országházában felújított, a régi szépségében pompázó, új műszaki megoldású lifteket. Az elképzeléshez és a megvalósításhoz minden szakember csak elismerését fejezheti ki. Pálffy Judit Szabálytalan évszakok f kipróbált, „szezonális” mondat: „Nehéz, fekete úton, mély sárban érkezik a fehér édesség.” ősszel,a betakarítások idején, a cukorgyárak indulásakor a tudósításokat így kezdhettük. Idén ez sem érvényes. Az út a cukorgyárak felé nem fekete, a vontatókocsik nyomában száll a por. Várni már, hogy nőjön, hízzon a répa, nem lehet, de még most, szeptemberben sem, a cukorgyárak indulásakor sem áztatja az ég a földeket. A kipróbált szavak, jelzők — „dús mezők, roskadó kertek” — idén nem használatosak. Szabálytalan esztendőről készíthetnek majd a gazdák év végi beszámolót. Aszályos esztendőnk volt. De e fogalommal vigyázzunk! Száraz, meleg nyarakra mondjuk: aszályos nyár. Pedig ilyen, amilyent most hagyunk magunk mögött, évszázadunkban csak négy volt. A vízhiány azt jelenti: a tápanyag nem tud a növénybe beépülni, más szóval, a talajban levő víz nem fedezi a növény igényét. S tetézve még azzal, hogy rendkívül magas hőmérsékleteket mértünk. Az ötvenéves napi középhőmérséklet az átlagnál 2,5—3 fokkal volt melegebb. Május közepéig a növénytermesztés valamennyi ágában rekordtermésre számíthattunk. De az aszály szemünk láttára hamvasztotta el szép reményeinket. Mezőgazdaságunk erejét azonban e birkózás a természeti erőkkel mégis megmutatja: kenyérgabonából a nagy kár ellenére biztosított a hazai piac ellátása. Az utána jövő növények — főként az Alföldön, hat megyében — súlyosan megsínylették az aszályt. A kukorica, a napraforgó, a burgonya, a kisült mezők, rétek, amelyek a takarmányt, az állatok eleségét adják! Növénytermesztésünket kétmillió tonna gabonaveszteség érte. Mezőgazdaságunk technikai felkészültsége, szervezettsége, a talaj nagyobb termőképessége tudta csak s tudja mérsékelni az aszály okozta veszteséget. Óhatatlanul is régi, aszályos évek híradásaira kell emlékeznünk. Hogyan is írt, jelentett Móricz Zsigmond az 1935- ös nyárról? ,,Körös-körül, ameddig a szem lát, vörös, kopár világ. A megszűnt élet, az eltikkadt vegetáció sírja ... Én a szegény állatok bőgését hozom, akik a Hortobágyon jajgatnak az életért. Hamar, hamar találják ki, mit kell tenni a pusztaság megmentéséért. Irtóztató állapotok vannak arrafelé .. 1935. Pedig ezt az esztendőt a meteorológiai krónika nem is sorolja ama négy legaszályosabb év közé, amilyen az idei is volt. És hogyan hasonlítható össze a mostani állatállomány az akkorival? Soha ilyen nagy nem volt (ezért is a különös gond érettük), több mint 10 millió sertést számlál. És a hang, a jelentések az aszályról, hogy lennének olyan drámaiak, mint Móricz felrázó jelentései?! Nyugodt beszámolókat olvasunk és határozott, átgondolt intézkedéseket. Mind a nagygazdaságok, mind a kistermelők takarmányellátására különös gondot fordít a kormányzat. A termelői kedv ilyen nyár után sem csappant. Iddig csaknem 200 mezőgazdasági üzem, szövetkezet *s veszteségessé válhat, a vártnál kisebb terméshozamok zavarhatják a takarmánypiac nyugalmát is, a kár országosan milliárdokban mérhető. A gazdaságok a bajban, a pénzügyi nehézségekben nem maradhatnak egyedül. Osztozik ebben az állam és az állampolgár is. Ez közös, össztársadalmi ügy, mint az is, hogy megőrizzük az ország fizetőképességét, tovább javítsuk a népgazdaság egyensúlyát. Minden igyekezet, minden intézkedés ezt a célt szolgálja most, a még feszesebb, még keményebb munka. » Kőbányai György DOLGOZÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA Feladatlapon ellenőrzik a hallgatók felkészültségét Olyan új alapismereti tankönyvből tanulnak az idei tanévben a dolgozók általános iskolájába járó felnőttek, amelyek tartalmazzák az első és második évfolyam számára az anyanyelvi ismereteket, valamint a számtan-mértan tudnivalóit. A tankönyvet feladatlapok egészítik ki, amelyek folyamatosan segítik a hallgatókat a felkészülésben, a megtanult anyag gyakorlásában. Az új, ingyenes tanköny kiadására a Művelődési Minisztérium illetékesei szerint azért volt szükség, hogy az oktatásra kerülő tananyag jobban igazodjék a felnőtt hallgatók életismeretéhez, tapasztalataihoz, a felnőttoktatás módszereihez. A minisztérium azt tervezi, hogy az alapismereti tanfolyamok első-második évfolyamán — amelyek az általános iskolák 1—4. osztályának felelnek meg — megszüntetik a vizsgakötelezettséget. A jövőben az egyes hallgatók ismereti szintjét a pedagógusok a már kiadott feladatlapok segítségével ellenőrzik. Az illetékesek tájékoztatása szerint az elmúlt mintegy fél évtized alatt az általános iskolai alapismereti tanfolyamokra beiratkozott felnőttek száma közel azonos: 2000—2500 között ingadozik évente. (MTI) Kubikos-emlékszobor A képzőművészeti alkotások egész sorával, 13 szoborral és térplasztikával gazdagodott az utóbbi időszakban a Nagykunság szépülő városa, Mezőtúr. A Szabadság téren Dózsa György szobrát, a Petőfi úton Petőfi mellszobrát állították fel, mindkettő Marton László szobrászművész alkotása. A debreceni Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészeti főiskolai karának épületében helyezték el Erdei Ferenc mellszobrát, Somogyi Árpád szobrászművész alkotását. Ugyanő készítette Móricz Zsigmond mellszobrát, amely az íróról elnevezett városi könyvtár előtt áll. A város szülötte, Veress Miklós iparművész fazekasemlékművel gazdagította Mezőtúrt. Most emléket kívánnak állítani a város hajdani kubikosainak is. A szobor elkészítésére a városi tanács Győrfi Sándor fiatal karcagi szobrászművészt kérte fel. (MTI)