Esti Hírlap, 1983. szeptember (28. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-10 / 215. szám

Kapucsodák, ajtóremekek Ezek a belvárosi ajtóre­mekek azt a kart idézik, amikor Pest nagy hirtelen világvárossá terebélyese­dett, s a házakra, épületek­re díszes, elegáns bejáratok kerültek. A fával, bronzzal, vassal ékesítő mesterek al­­kotásai megmaradtak az utókornak, a járókelők ma is meg-megállnak egy-egy szépen kimunkált kapu előtt. Napjainkban sokat áldoznak is rájuk, restau­rálják, felújítják ők­et. S hogy mennyire érdemes költeni e díszes, különleges bejáratokra, arról az MTI fotóriporterének, Pintér Mártának képsora is meg­győzhet. Sorrendben az Al­kotmány utca 8., a Mün­­nich Ferenc utca 7., a Jó­zsef Attila­­u. 8., s a Semmelweis utca 4. előtt katti­ntotta el fényképező­gépét. NEMZETISÉGI TÁBOROK nyelvápolás A­­pái­ több mint tízesz­tendős múltra visszatekin­tő olvasótábori mozgalom keretei között mind job­ban kibontakozik a nemze­tiségi olvasótáborok tevé­kenysége. A 10—14 éves gyerekeket foglalkoztató táborok szervezésében kez­deményező és módszertani tanácsadó szerepet vállal az Állami Gorkij Könyvtár. Az olvasótáborokban a ta­nulók a nemzetiségek sa­játos kultúrájáról, hagyo­mányairól szereznek gaz­dag ismereteket, de beszélnek az anyaor­szággal való kapcsolatuk­ról, a többségi nemzethez, a hazához való viszonyuk­ról is. Színes programjával, öt­letes megoldásaival minde­nekelőtt a Tolna megyei német báziskönyvtár által a Sötét völgy­ben szervezett olvasótábor hívta fel ma­gára a figyelmet. A gyere­kek számára nyelvtudá­suknak és érdeklődési kö­rüknek megfelelően külön­böző témakörökkel — nyelvjárással, honisme­rettel, irodalommal-szín­­játszással, riporteri mun­kával, énekkel-tánccal, képzőművészeti tevékeny­ségekkel — foglalkozó kis csoportokat alakítottak ki. Az anyanyelven — tájnyel­ven — előadottakat a ta­nulók érdeklődéssel hall­gatták. A közös éneklések arról győzték meg a tábor vezetőit: az anyanyelvek­hez élményszerűbben jut­nak el a gyerekek a nép­daléneklésen keresztül.­­ A nemzetiségi olvasótábo­rokban — a nyelvi kultú­ra ápolásán túl — ki­emelkedő szerepe van a hagyományőrzésnek is. Említésre méltó a békés­csabai tanulók „gyökere­ket” nyomozó szlovákiai kirándulása: a tábor részt­vevői végigjárták letelepü­lő őseik útját, és „szellemi túrákat” is tettek a folk­lór, a népi hagyományok világába. (MTI) Badacsonyi szüret Ma és holnap a hagyományos badacsonyi szüreti játékkal zárul a nyári balatoni program. Ma szom­baton, a 13.30 órakor induló hajó fedélzetén divat­­bemutatót rendeznek, amelyet 18 órakor magyarnóta- és népdalest, továbbá több szüreti bál követ a kedvelt ki­rándulóhely több éttermében és pincéjében. Vasárnap reggel térzenével köszöntik a vendégsereget, majd dél­előtt 9 órakor megnyitják a népművészeti vásárt és hő­légballon-bemutatót tartanak. A kétnapos program fő eseménye a népi hagyományokat, játékokat felelevenítő és a vidék folklórját bemutató szüreti felvonulás 10.30- kor kezdődik a badacsonytomaji tájház és a badacsonyi park közötti útvonalon. Vasárnap délután szabadtéri folklórműsor és a hajó fedélzetén diszkóprogram szóra­koztatja a vendégeket. FIGURÁKAT RAJZOLT AZ ÉGRE B­ékés sárkányeregetők Sárkányeregető-napot rendez ma a hűvösvölgyi Nagyréten a Magyar Úttö­rők Szövetsége és a Nép­művelési Intézet. Nem kevesebb, mint száz maga készítette sárkánnyal büszkélkedhet Bodóczky István festőművész, a Kép­ző- és Iparművészeti Szak­­középiskola tanára. Tarka arzenáljában megtalálható az ősi kínai selyemmadár mása csakúgy, mint a kí­gyó-, a siklór, a bagoly-, a dobozsárkány, és van dé­monsárkánya is. A díszhe­lyet azonban gyermekko­runk csodája, az egyszerű körtesárkány foglalja el, nádból, selyempapírból, zsi­neggel. — LEGŐSIBB — Évezredes múltja van a mai játéknak — mondja Bodóczky István, aki az egyetlen hazai sárkányké­szítési szakkönyv szerzője is. — A legősibb sárkány egy bambuszszállal áttűzött pálmalevél volt, a legré­gibb írásos feljegyzés pedig az i. e. 4. századból maradt fenn. Bizonyos Kung Csu Pan kínai ács és feltaláló olyan famadarat épített, amely napokig képes volt lebegni. Sokáig harci eszköz volt a sárkány Keleten; a kínaiak zajkeltőket kötöz­tek rá, s azzal riogatták az ellenséget, a japánok pedig a hátára is felültek és fent­­ről nyilazták a megrémült katonákat. Az európai sár­kány a keskeny és hosszú római zászlóféléből, a pen­­nonból alakult ki. Ez egy hosszú rúdra erősített, fá­ból faragott szörnyfejből és egy keskeny szélzsákból állt. Magyarországra az 1700-as évek végén külföl­dön tanuló diákok hozták be a sárkányt, gyermekjá­téknak. Bar­abás Miklós kő­rajzán török feje van. Vi­lágszerte neves tudósok so­rát foglalkoztatta a sárká­nyozás titka. Franklin Ben­jámin a segítségével bizo­nyította a villám elektro­mos voltát, Alexander Wil­son hőmérőket bocsátott a felsőbb légrétegekbe. Bell, a telefon feltalálója vagyo­­nán szigetet vett, és ott sárkányokat eregetett. Egyik alkalmatosságát gőz­hajóval húzatta meg, s a hátán ember szállt a ma­gasba. ÉLETMENTŐK — Játék volt végül is a sárkánykészítés, -röptetés vagy tudomány? — Nélküle nem ismer­nénk néhány ejtőernyőtí­pust és a deltaszárnyú re­pülőgépet sem. A II. világ­háborúban az angol pilótá­kat életmentő sárkányokkal látták el, azokat feleresztve hívhatták fel magukra a kereső gépek figyelmét. Napjainkban reneszánszát éli a sárkányozás, világ­szerte klubok, egyesületek alakulnak, és rekordokat állítanak fel. A legmaga­sabbra például — 1967-ben — az amerikai Philip R. Kunt eresztette fel a sár­kányát, 6860 méter magas­ra. Egy másik amerikai tíz évvel később 169 óráig tar­totta a levegőben papírpil­langóját. Egy japán fiatal­ember három éve viszont mindössze 15 percig röp­tetett, s mégis csúcstartó lett, igaz az ő sárkánya volt a világon a legnehe­zebb, 359 kilót nyomott. Egy zsinóron a legtöbb sár­kányt — 4128 darabot — ugyancsak Japánban bocsá­tották fel, öt éve. MENT, GYŐZÖTT !— Itthon? — Mi sem panaszkodha­tunk. Néhány éve a vértes­­acsai Árvay Lajos kiment San Franciscóba a lányá­hoz. Unatkozott, a tenger­parton sétált. Látta, min­denki sárkányt ereget, éle­tében először megpróbálta hát ő is. Később versenyt hirdettek. Benevezett és győzött. Azután megtudta, ő nyerte meg az akrobata sárkányeresztés világbaj­nokságát. Kézzel-lábbal el­magyarázták neki — mert­hogy egy szót sem tud an­golul —, hogy milyen figu­rákat kell ra­jzolnia az égre, és ő megcsinálta. Deregán Gábor Hosszú jármű Megyek egy külföldi kamion után az ország­úton. A hátára nagy be­tűkkel rá van írva: LONG VEHICLE. Nem kell különösen járatos­nak lenni az angol nyelvben ahhoz, hogy megértsük a feliratot: hosszú jármű. Néha még ennyi nyelvtudást sem kívánnak a kamiont kö­vető jármű vezetőjétől, hanem oda is írják szá­mokkal a szerelvény hosszúságát. Nyilván minden autós látott már ilyen felira­tot, és nyilván mindenki eltűnődött már rajta: miért is írják ki ezt a tá­jékoztatást? Túl hosszú tűnődés nem szükséges, hogy rá­jöjjünk: a felirat egyér­telműen a hátul jövők biztonságát szolgálja. Mert képzeljük csak el, milyen kínos megle­petésekkel járhat, ha ez a tájékoztatás hiányzik. Hátulról ugyanis nem lehet tudni egy teher­autóról, hogy milyen hosszú. Utolérjük, sze­retnénk megelőzni, kissé kihúzódunk, előrené­zünk és úgy találjuk, hogy elkezdhetjük az előzést, mert még elég messze van a szembe­jövő. Akár lendületből előzünk, akár visszakap­csolva és gyorsítva, min­denképpen már a teher­autó mellett leszünk, amikor rádöbbenünk az igazi hosszára. És ha éppen egy nagyon hosz­­szú pótkocsis nyerges­vontatóról van szó, már nincs is olyan messze a szembejövő. Kérdéses, hogy lesz-e elég időnk és helyünk az előzés befejezésre, vagy vissza tudunk-e még menekül­ni a kamion mögé. Ilyen eset még világos­­ nappal is előfordulhat, de képzeljük el ugyan­ezt éjszaka, vagy eset­leg ködben. Viszonylag könnyű és nagy gyorsu­­lású jármű — személy­­kocsi, motorkerékpár — is kerülhet ilyen nehéz helyzetbe, de hát teher­kocsival is szoktak előz­ni, és ebben az esetben­­ ugrásszerűen fokozódik a veszély. Nyilvánvaló, hogy elő­zést megkezdeni csak akkor szabad, ha megbi­zonyosodtunk arról, hogy" biztonságosan be is tud­juk fejezni. A szokásos­nál hosszabb teherko­csik, nyerges szerelvé­nyek hátoldalán ezért felbecsülhetetlen értékű a hosszúságra utaló tá­jékoztatás: ne a legve­szélyesebb helyzetben kelljen rájönnünk, hogy esetleg elszámítottuk­­ magunkat. Érdemes lenne követ­ni ezt a jó külföldi pél­dát. Nádasi Antal

Next