Esti Hírlap, 1984. március (29. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-10 / 60. szám
Kezdettől az ABC-ig Gyors fejlődés ♦ Központi ügyelet A Közért léte egy mai fiatalnak, sőt középkorúnak is természetes. Az idősebbek emlékeznek csak a „hőskorra”, az 50-es évek elejére. Amikor a Közért múltjáról, a megtett útról érdeklődtem, a Budapesti Élelmiszerkereskedelmi Egyesüléshez jutottam. „Ott mindent tudnak erről” — mondták a Fővárosi Tanácsnál. És valóban: dr. Metykó László igazgató asztalán 350 oldalas, a Közértről írott szabályos monográfia vár, és sok-sok érdekes dokumentum. Az igazgató szorgalmasan gyűjt mindent a múltról, ez nem feladata, csupán szép hobbi és a jelenről, ami viszont köteles. A Közért 1948-ban alakult részvénytársaság formában. Célja: gondoskodni a székesfővárosról, valamint a közellátásilag hozzácsatolt helységekről. Négy nagy szövetkezetből jött létre. Kis hibát sem... Hány bolt került a Közérthez? — összesen 7368 bolt volt, ebből hozzánk tartozott 389, háromezer alkalmazottal. Tehát sokkal több maradt meg magánkézben! Éppen az volt a Közért feladata, hogy felvegye a versenyt velük, s az akkori igen nagy spekulációval. Sikerülhetett ez? — Bár a Haladás című lap azt írta: az egyéni vállalkozás nem fél a Közérttől — és valóban, kétezer új bolt nyílt —, a Közért léte jól befolyásolta a főváros kereskedelmét. 1948- ban a Sportcsarnokban nagygyűlést tartott a háromezer közértes, és meghirdette, hogy csak úgy versenyezhetnek a magánboltokkal, ha kis hibát sem követnek el. Erre azért volt szükség, mert a spekuláció erősödött, és vele párhuzamosan propaganda indult a Közért ellen. Pedig egy akkor készített közvéleménykutatás szerint a vevők elégedettek voltak boltjaik árujával és a kiszolgálással. A részvénytársaság csak egy évig tart. — 1949-ben megszűnt ez a forma, három nagyvállalat — fűszer-, hús-, tej- és tejtermék — alakult. Ekkor már 495 boltunk volt. 1949-ben nyílik a népszerű Éjjel-Nappal áruház. 1950 érdekes év: 521 új bolt nyílik a városban, amely ekkor lett Nagy-Budapest. A Közért-boltok dús kirakatokkal hívják a vevőt, emlékszem, húsvétkor mennyi csokoládéfigura kelt el, még téliszalámieladó-versenyt is rendeztünk. Ekkor vezetik be a panaszkönyvet. A szocialista kereskedelemről azt írják a lapok, hogy olcsóbbá tette az árakat. Úgy éreztük, sikerrel dolgozunk. Tízezer cikk A Közért történetére is jellemző az átszervezés. — 1951-ben minden kerületben egy-egy Közért Vállalat létesült. Ekkor már 3990-en dolgoztak nálunk, és megindult a nők alkalmazása: év elején felét, év végén pedig már kétharmadát tették ki a létszámnak. 1952-ben megszűnik a hús- és zsírjegy is — a többi korábban eltűnt —, és ősszel államosítják a boltokat. Mi ötszáz boltot vettünk át, így összesen 3024 üzletünk lett. Most már a Közért felel a főváros teljes ellátásáért! Óriási feladat volt ez. Munkáját tízezer cikk árleszállításával kezdte, és boltot nyitott a legfontosabb üzemekben. Ekkor alakult meg a Budapesti Élelmiszerkereskedelmi Iroda, az Egyesülés elődje, amely 1971-ig irányította a vállalatot. Mégis, ettől kezdve jelennek meg a Közért elleni panaszok ... — Mert ezekben a nehéz években gyakori az áruhiány, emiatt vevő-eladó idegesebb lett, hiszen ismerjük ennek a pszichózisát. Mégis van fejlődés: 1955- ben 3500 boltunk van, és 500-at ünnepen is nyitva tartunk 7—10 óra között. Akkor erre nagy szükség volt, mert az emberek szívesen vásároltak vasárnap és ünnepen, hiszen szombaton dolgoztak. Megjelenik az első önkiszolgáló bolt, és hozzánk kerül a Zöldség Tröszt 226 üzlete, tehát egyre nagyobb szervezet lett a Közért. 1957-től kezdve a Közért fejlődése is gyors, látványos. Boltjainak száma csökkent ugyan — most csak kétezer —, de nagyobbak lettek, és beléptek a sorba az ABC kis- és nagyáruházak: 95, illetve 55 van belőlük. Tudjuk, több kisebb boltra lenne szükség, hiszen ezek sorvadtak el. 1983-ban 676 egyszemélyes üzlet volt, amelyekben betegség, szabadság idején bizony nagy gond a helyettesítés. Ezért próbálkozunk a kisboltok bérbeadásával. Vannak kezdeti sikerek. Piacfeltárás Hányan dolgoznak a Közért boltjaiban? — Tavaly 10 ezer 897-en. Sajnos, állandó a csökkenés: 1970-ben még 15 ezren voltak. Legnagyobb gondunk a munkaerőhiány. Hiszen nagy a felelősség, mert a főváros teljes élelmiszer kiskereskedelmi forgalmának kétharmadát mi bonyolítjuk le. 1984. január 1-től az egyébként önálló Közért Vállalatok a kerületi tanácsok felügyelete alá kerültek — kivétel a nagy üzletek és az édességboltok —, hiszen ott helyben jobban ismerik a körülményeket, az igényeket. Komoly javulást várunk ettől. Szeretnénk tudni valamit az Egyesülésről is. — Sokrétű feladatainak döntő többsége annyira szakmai jellegű, hogy nem terhelném vele az olvasókat. Ami viszont közérdekű: a tagvállalatok megbízásából minőségellenőrzést végzünk, — kora reggel a hús- és tejüzemek előtt állnak ellenőreink —, továbbá piacfeltárást, és nálunk van a fővárosi központi ügyelet, amely nagyobb ünnepek előtt őrködik a város jó ellátása felett. Lukács Teréz Vetik a paprikát Szeged környékén megkezdték a fűszerpaprika vetését. A terület egyharmadán ugyanis még a hagyományos palántázással nevelik e növényt, s ehhez most vetik el fólia alagutakba a nemesített vetőmagot. Az ebből kifejlődő palántákat majd május végén ültetik ki a földekre, elsősorban a háztáji gazdaságokba, ahol meg tudnak birkózni ezzel a munkaigényes feladattal. A nagyüzemi táblák többségén — az egész terület kétharmadán — azonban már a korszerűbb, termelékenyebb helyre vetést alkalmazzák. Erre a munkára március második felében kerül sor. Ezzel a módszerrel megtakarítják a palántanevelés, palántaültetés költségeit. ŐSZRE ELKÉSZÜL AZ ÜZEM SALAKBÓL NYERIK A VASAT Júliusra elkészül, szeptembertől pedig már folyamatosan termel a Dunai Vasmű épülő salakfeldolgozó üzeme. A vasat nyeri majd vissza a Tatabányai Szénbányáknál kidolgozott úgynevezett MALDEX-eljárás alkalmazásával a kohászati kombinátban 25 év alatt felgyűlt, s körülbelül hatmillió tonnára becsült salakból. A tervek szerint évente körülbelül 1 millió tonna salakot dolgoz fel s ebből mintegy kétszázötvenezer tonna , a kohóban és az acélműben felhasználható hulladékvasat választ ki. A salak értéktelenebb és tűzállóanyag-törmeléket tartalmazó részét is szétválogatják és építőanyagként hasznosítják. A salakfeldolgozó üzembe helyezésével évente négyszázmillió forint értékű devizamegtakarítást érhet el a kohászati kombinát, s az előzetes számítások szerint a beruházás költségei — a várható megtakarításból — két év alatt megtérülnek. A hulladékok és másodnyersanyagok hasznosításának programja keretében épülő salakfeldolgozó gépeinek, berendezéseinek többsége már a helyén van. Elkészült a szociális épület, s hamarosan hozzálátnak a szállítószalagrendszerek szereléséhez is. EURÓPA A HINDUKAT MÁSOLTA? Alkimista cinkrecept Iparunk egyik fontos alapanyaga a cink, horgany. A vegytan történetének kézikönyvei szerint az ércfeldolgozásban és a fémművességben az 1000-as évek végén és az 1700-as évek első felében terjedt el. Elsőként a német Johann Heinrich Pott adott részletes tudományos leírást a cinkről, 1741-ben. Három évvel megelőzte őt a Bristolban élő William Champion, aki 1738-ban angol királyi szabadalmat is nyert a fémhorgany előállításának módszerére. Egy angliai és indiai tudósokból álló kutatócsoport most megállapította, hogy a hindu alkimisták évszázadokkal megelőzték az európai fémipart, sőt, az is valószínű, hogy Champion az ő módszerüket másolta. A régészekből, kémikusokból és földtani szakemberekből álló csoport irányítója, az angol Paul Craddock — a híres British Museum osztályvezetője — jelentette ki, hogy a bristoli iparos találmánya „megdöbbentően emlékeztet az indiai módszerre”. A kutatások kiindulópontja az indiai Radzsasztán állam Zawar városának cinkércbányája volt. Ezt a bányát „emberemlékezet óta” művelik. Lalit Gurjan hindusztáni geológus és K. T. M. Hegde régész megállapítása szerint az érctermelés itt már időszámításunk kezdete előtt 2000 táján megkezdődött — így ez a világ legrégebbi cinkércbányája. A kitermelt cinkércet sárgaréz előállításához is felhasználták. Az Indiában fellelt legrégebbi sárgaréz tárgyak az i. e. 4. és 2. évszázad közt készültek. Érdekes, hogy a sárgaréz előállítása nem a bánya környékén, hanem csaknem ezer kilométerrel távolabb, a pakisztáni Taxilában folyt. A Zawar környéki cinkére bányák az európai középkor időszakában lendültek fel. „A termelés menynyisége ekkor rendkívüli volt” — állapította meg a kutatócsoport — több tízezer tonnára rúgott. Európában az 1600-as évekig a horganyfelhasználás igen csekély volt, és ez a kis cinkkészlet is keletrőlrészben talán Indiából került nyugatra. Csak az 1700-as évekbenindult meg kontinensünkön az ipari mértékű cinktermelés, nem utolsósorban Pott és Champion munkássága nyomán. A kutatók arra gyanakszanak, hogy a bristoli iparos az Anglia és India közt egyre szorosabbá váló kereskedelmi kapcsolat révén értesült a hindu cinkércfeldolgozás módszeréről. Ez a módszer lényegében abból áll, hogy a megőrölt érceket más anyagokkal összekeverik és zárt, tűzálló tartályban hevítik. A keletkező fémgőzöket azután egy hűtött tartályrészben lecsapatják. Az ércfeldolgozás pontos előírása egyébként megtalálható, az indiai vegyészek,alkimisták könyveiben is, így például az 1300-as években összeállított „Rasaratnasamuccaya” című hindu receptgyűjtemény előírása szerint a porrá őrölt és pörkölt cinkércet többek között bizonyos gyantaféleséggel egyes növények szárított leveleinek porával, fehér mustárral és más anyagokkal kell gondosan összekeverni, és mintegy 1100 Celsius-fokon izzítani. . Utóbb a módszer egyszerűsödött, a nagybani cinkelőállítás igényeihez igazodott, majd több mint négy évszázad múlva Európában is elterjedt. Ifj. Bartha Lajos ’ heverve Megdöbbentő hasonlóság ■ ■ Fehér mustárral ,ADDIG CSINÁLJUK, AMÍG MEGY A BICIKLI..." Lebuktak a kölcsönző ikrek Némi meglepetést, váratlan fordulatot vagy valami különlegességet minden bűnügy tartogathat. Az alábbi ügyben korántsem az elsikkasztott összeg nagysága érdemel említést, hanem az, hogy a három gyanúsított közül kettő iker. Ám a harmadik személy sem idegen, az ikerpár egyikének a felesége, egyszóval családi trió ez a „javából”. A 29 éves Hajdú Károly és Hajdú Lajos ábrázatából ítélve nem feltételezhető az egypetéjűség, s még büntetett előélet dolgában is nagy a különbség a testvérek között. Van azonban valami, ami rendkívüli mód összetartja őket. Ez pedig az ital. De még italozás dolgában is Hajdú Károlyé az elsőség, egyértelműen megállapítható róla: alkoholista. Ennek ellenére hosszú ideje nem tesz eleget a jogerős rendelkezésnek, hogy bevonuljon alkoholelvonó kúrára. Nagyfára Károly egyébként kétszer volt büntetve lopásért és egyszer közveszélyes munkakerülésért. Hajdú Lajos is hallatlan szenvedéllyel hódol az italozásnak, s ugyancsak hébe-hóba szokott dolgozni. Pedig két kisgyereke van. A család jövedelmi alapja: a gyes. Ezt a pénzt viszont azonmód elissza feleségével vagy ikertestvérével. Lakásuk afféle nyomortanya. Tavaly kora tavasszal történt, hogy Hajdú Károly előállt — az általa nagyszerűnek nevezett — pénzszerzési lehetőséggel. És mindjárt gyakorlati példával szolgált: az Iparcikk Kölcsönző boltjából kikölcsönzött egy festőberendezést, s azt nyomban eladta Miután bűnvádi feljelentést nem tettek ellene, (amiért időre nem vitte vissza a kikölcsönzött cikket, polgári peres úton jártak el ellene), Hajdú úgy vélte — nem minden alap nélkül — hogy ez a kölcsönzési manipuláció jó módja a pénzszerzésnek. Egy prospektus alapján feltérképezték a fővárosi bolthálózatot, majd egymás között kiosztották a feladatokat. Vagyis: minden üzletet felkerestek, s mindenhonnan kölcsönöztek valamit. Elsősorban festőszerszámokat, mert ezeknek a kölcsönzési díja meglehetősen alacsony, ha gyakran kértek ki televíziókészüléket, babakocsit, hálózsákot és más tárgyat. A lehető legrövidebb határidőrekötötték meg a szerződést, hogy ne kelljen sok pénzt előre kifizetni. Amikor már minden üzletet körbejártak, kezdték elölről. Minden mindegy alapon, ahogy az ikerpár egyike mondta a rendőrségi vallomásában: „Elhatároztuk, addig csináljuk, amíg megy a bicikli.. Majdnem egy évig csinálták, de február 6-án megállt az a bizonyos bicikli, a VI kerületi Rendőrkapitányság nyomozói lefülelték a tolvajtriót. Hármójuk közül az asszony volt a legőszintébb, mindent azonnal bevallott. Igaz, mit lehet ilyen nyilvánvaló ügyben tagadni? Végtére is minden kölcsönzésükről hivatalos papír van. Az okozott kár megközelíti a 60 ezer forintot. A bűnügyben a VI. kerületi Rendőrkapitányság hamarosan befejezi a vizsgálatot. (P. e.)