Esti Hírlap, 1995. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

13 isti Mit&itt I­I körkép A bogotái légikikötőben le­­tartóztattak egy férfit, aki­nek a testére hat kilogramm ko­kain volt erősítve. A rendőrségi közlés arról számolt be, hogy a 37 éves Franklin Dumotteur névre hallgató férfi magyar és éppen egy Párizsba tartó járatra akart felszállni. A drogszállító már átesett a vámvizsgálaton, amikor a különlegesen kiképzett kutyák lefülelték. Autóbaleset következtében életét vesztette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ örmény­országi képviselője. Az örmény belügyminisztérium beszámoló­ja szerint a halálos kimenetelű baleset Tbilisziben történt, ami­kor a litván nemzetiségű Anta­­nas Nesavas autója összeütkö­zött egy páncélozott csapatszál­lító járművel.­­ További tisztogatások vár­hatók a korrupcióval gya­núsított pekingi városi vezető­ségben — jelentette jól értesült kínai forrásra hivatkozva a South China Morning Post. A hongkongi lap Li Csi-jen pol­gármestert és Csang Paj-fa polgármester-helyettest említi név szerint a rövidesen lemon­dani kényszerülő hivatalnokok közül. Azt is tudni véli, hogy a fővárosi párttitkár posztjáról el­távolított Csen Hszi-tung házi őrizetben van.­­ A ruandai kormány szóvi­vője cáfolta azt az ENSZ- kijelentést, amely 14 hutu nem­zetiségű személy embertelen meggyilkolásáról számolt be. Wilson Rutayisire egyúttal azzal vádolta meg a nemzetközi szer­vezetet, hogy kampányt folytat a ruandai vezetés lejáratására.­­ Dél-Koreában őrizetbe vettek öt embert, köztük egy kisebb cég vezetőjét, azzal a váddal, hogy közvetve vagy közvetlenül felelősek a Tegu városában legalább 100 ember halálát okozó pénteki gáz­robbanásnak. __________________________________külföld____________________ ____________1995. május 2., kedd [ Horvát offenzíva Nyugat-Szlavóniában Hétfőn hajnalban horvát rendőrségi egységek behatoltak a „Krajinai Szerb Köztársaság” területére, és megkezdték a Belgrád—Zágráb autópálya „megtisztítását”. Hivatalosan Zágráb arra hivatkozott, hogy a szerbek szombaton rálőttek hor­vát járművekre, és ennek követ­keztében hárman életüket vesz­tették. Az incidens után Tudj­man horvát elnök megszakította svájci látogatását, és sürgősen hazautazott, összehívta a Nem­zetbiztonsági Tanács­­ ülését, amelyről igen békülékeny hangú közleményt adtak ki. Emiatt a horvát támadás, amelyről néhány órával koráb­ban értesítették az ENSZ béke­­fenntartó erőit, váratlan volt. Zágráb azt állította, hogy csu­pán „rendőrségi akcióról” van szó, utóbb azonban kiderült, hogy a horvát katonaság is részt vesz az offenzívában. Az ENSZ megfigyelők adatai szerint mintegy 1500 horvát katona lépte át a „határt”, páncélosok és repülők támogatása mellett. Független hírforrások mind­eddig csak arról tudtak beszá­molni, hogy három jordániai kéksisakos sebesült meg, de fel­tételezhető, hogy mind a szerb, mind pedig a horvát részen van­nak áldozatok. A krajinai szerbek túszul ej­tettek több mint száz kéksisa­kost, akiket élő pajzsként hasz­nálnak fel. Akasi Jaszusi, az ENSZ-fő­­titkár különmegbízottja, aki Szarajevóban sikertelenül igye­kezett rávenni a szerbeket és a muzulmánokat, hogy meg­hosszabbítsák a hétfőn délben lejárt tűzszünetet, visszautazott Zágrábba, ahol megpróbál köz­vetíteni a horvát kormány és a krajinai szerbek között. Rado­van Karadzic, a boszniai szer­­bek vezetője, a krajinaiakkal kötött katonai szerződésre hi­vatkozva, kilátásba helyezte, hogy a horvátországi szerbek segítségére siet. A közelgő horvát—szerb összecsapásra abból is követ­keztetni lehetett, hogy mindkét részről már napok óta propa­gandahadjárat folyik. A jugoszláv kormány tegnap este közleményben ítélte el a „Krajinai Szerb Köztársaság” elleni hétfő hajnali támadást, minden indokot nélkülöző erő­szakos cselekedetnek és erőfitog­tatásnak nevezte a horvát fegy­veres erők fellépését. A közle­mény szerint a jugoszláv kor­mány azt várja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa — összhang­ban a Horvátországban és a kra­­jinákban állomásozó ENSZ-erők új mandátumáról hozott 981-es számú ENSZ-határozattal — megfelelő választ ad Horvátor­szág agressziójára. New Yorkban rendkívüli ülés­re hívták össze az ENSZ Bizton­sági Tanácsát, amely várhatóan maximális önmérsékletre inti a volt Jugoszláviában harcoló vala­mennyi felet. ____________ Steinitz Gábor Újvidék A délszláv válság rendezése irányában az első és legfontosabb lé­pés, hogy Bosznia-Hercegovina és Jugoszlávia egymást kölcsönösen elismerje — hangoztatta tegnap a Kempinski Hotelben megtartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Kono Johei japán külügyminiszter, aki április 29. és május 1. között Horvátországba és Magyarországra látogatott. Kono szerint Japánnak jó esélyei vannak arra, hogy a szembenálló felek megállapodjanak a hétfőn délben lejárt tűzszünet meghosszabbításában, illetve hozzájáruljanak a balkáni konfliktus békés rendezéséhez. Kono hétfőn délelőtt Budapesten találkozott Vladislav Jovanovic jugoszláv külügyminiszterrel, és — mint mondta — őszinte eszmecse­rét folytatott vele. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy po­litikai rendezésre van szükség, és azt minél előbb el kell érni. Vladislav Jovanovic tárgyalt Kovács László magyar külügyminisz­terrel is. Belgrádi értesülések szerint hamarosan Jugoszláviába láto­gat majd Kovács László is, s a tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatok mellett szóba kerül az a Horn Gyula magyar miniszterelnök által elő­terjesztett javaslat, amely szerint az Európa Tanácsnak (ET) és az EBESZ-nek keresnie kellene a közös kezdeményezések lehetőségét, meg kellene vizsgálnia a jogállamiság helyzetét Kis-Jugoszláviában, és azt is feltérképezhetnék, hogy milyen közös kezdeményezéssel él­hetnének a szankciók felfüggesztése terén. A horvát tank egy szétlőtt szerb állás mellett halad el­Fotó: Reuters Délszláv erőviszonyok Katonai elemzők szerint a horvát és a krajinai szerb hadsereg közül Zágráb hadereje lényegesen erősebb, a több tucat rakétával és jelentős számú harckocsival rendelkező krajinai szerbek azon­ban egyes frontokon áttörhetik a horvát védelmet és tűz alá vehetik a közelben lévő nagyvárosokat, köztük Zágrábot is. Nyugati katonai elemzők szerint a horvát had­sereg létszáma eléri a 105 ezer főt, ám rövid időn belül 250 ezerre lehet emelni a katonák számát. A köztársaság szárazföldi hadserege 300 harc­kocsival, 380 páncélozott szállító járművel, 2500 páncéltörővel, mintegy 1000 tüzérségi löveggel és 600 légvédelmi löveggel, valamint rakétával ren­delkezik. A horvát légierő meglehetősen gyenge: Horvátország csak 25 — többségében MIG-21-es — harci gépet, 40 légcsavaros gépet, valamint 24 helikoptert képes harcba vetni. A krajinai szerbek hadserege létszámban és felszereltségben is elmarad a horvát haderő mögött: a krajinaiak 40-50 ezer katonával, 240 harckocsival, 100 szállítójárművel, valamint 600 löveggel rendelkeznek. Belgrádi értesülések szerint a krajinai szer­­beknek több tucat, 60 kilométer hatótávolságú Luna (Frog-7) és 120 kilométer hatótávolságú SS-21 rakétája van. A háború kiszélesedése esetén a szerbek 10-20 horvát nagyvárost ve­hetnének tűz alá, köztük a fővárost is. Az erőviszonyok jelentősen megváltozná­nak, amennyiben a boszniai szerb vagy a jugo­szláv hadsereg a krajinák segítségére sietne, katonai elemzők szerint ebben az esetben az egyesített szerb hadsereg mind létszámban, mind pedig felszereltségben nyomasztó fölény­be kerülne. Klézsei incidens Elűzték a küldötteket A hét végi klézsei incidens, amelynek során a moldvai csángó falu lakói elkergették a faluból a Moldvai Csángóma­gyarok Szövetségének és az RMDSZ-nek a küldötteit, akik a községben akartak küldött­­gyűlést tartani, a háromnapos ünnep idejére esett, de lapok hiányában is élénk visszhangja volt a román hírközlésben. Jelentések szerint Klézse -moldvai csángó faluban erővel akadályozták meg szombaton délelőtt a Moldvai Csángóma­gyarok Szövetségének tervezett tanácskozását. A Bákótól mintegy 20 kilo­méterre, egy mellékút mentén lévő településen kívánták létre­hozni az RMDSZ segítségével az MCSMSZ moldvai szerveze­tét. A délelőtti ülésre érkező kisbuszt, amelyen az MCSMSZ ■ elnöke és az RMDSZ képviselő­je érkezett, a falu határában „Románok vagyunk!, Románul akarunk tanulni,­ és hasonló feliratú táblák alatt egybegyűlt helybéliek feltartóztatták, majd erővel eltávolították, kikerget­ték a településről. Az akciót ve­zető polgármester mellett a fa­luban megjelent Marcel Moldo­­veanu, a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselője és a me­gyei rendőrparancsnok is. A rendőrparancsnok azt a tájékoztatást adta a BBC-nek, hogy 50 rendőr és 80 katona áll rendelkezésére , ám a helyszí­nen csak egy rendőr őrmester volt látható, aki nem akadá­lyozta meg, hogy a falusiak fel­vonuló csoportja fizikai erőt al­kalmazzon. Csernomirgyin szervezkedik Az idén decemberben esedé­kes oroszországi parlamenti vá­lasztásokra való felkészülés je­gyében Viktor Csernomirgyin vezetésével tanácskozást tartot­tak az orosz kormányfő körül szerveződő, magát jobbközép választási tömbként meghatáro­zó mozgalom létrehozásáról. A szervezőbizottság első ülé­sén mintegy nyolcvanan vettek részt, köztük több miniszter, számos köztársasági és területi vezető, valamint olyan befolyá­sos iparvállalatok igazgatói, mint a Gazprom gázipari óriás, illetve a gépjárműgyártással foglalkozó Zil, Avtovaz és Kamaz. A még alakulófélben lévő, de az orosz politikai körök által máris „hatalmi pártként” emle­getett mozgalom szervezőbizott­ságának ülését Csernomirgyin nyitotta meg. Beszédében az orosz kormányfő hangsúlyozta: a széles társadalmi mozgalom leg­főbb célja az oroszországi belpo­litikai és gazdasági helyzet meg­szilárdítása. A miniszterelnök szerint a decemberi parlamenti választások megteremtik a lehe­tőséget a stabilitás alapjainak le­rakásához. Irán elleni embargó Bill Clinton amerikai elnök vasárnap este New Yorkban be­jelentette, hogy be kívánja til­tani az amerikai vállalatok kereskedelmi és befektetési együttműködését Iránnal. A Zsidó Világkongresszus rendez­vényén beszélve Clinton közöl­te, hogy a héten aláírandó ren­deletével gyakorlatilag véget vet a két ország közötti gazda­sági kapcsolatoknak. Tájékoztatása szerint az em­bargóval felérő intézkedés azt a célt szolgálja, hogy csökkentse Teherán képességét (pénzügyi forrásait) tömegpusztító fegy­verek, beszerzésére és a nemzet­közi terrorizmus támogatására. A jelenleg érvényben lévő szabályozás értelmében az ame­rikai vállalatok korlátlan mennyiségben vásárolhatnak olajat Irántól, feltéve, ha az olajszármazékokat harmadik piacon értékesítik. Tavaly az amerikai cégek beszerzései 4,25 milliárd dollárra rúgtak, ami Irán olajexportjának a negye­dével ért fel. Hasonlóképpen fe­lemás intézkedés volt érvény­ben eddig az Iránba irányuló amerikai exportot illetően is: a csúcstechnológiát megtestesítő termékeken és a katonai felsze­reléseken kívül gyakorlatilag nem esett korlátozás alá a kivi­tel, amely tavaly 326 millió dol­lárt tett ki. Felvonulók kérték... Moszkvában és Oroszország számos nagyvárosában több­ezres megmozdulásokat tartottak május 1-jén. A szakszer­vezetek, a baloldali pártok és mozgalmak által szervezett felvonulásokon, a nagygyűléseken a jelenlegi vezetés poli­tikáját bíráló Jelcin elnök és a kormány lemondását követe­lő szónoklatok is elhangzottak Fotó: Reuters

Next