Esti Hírlap, 1995. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
2 Csuffi réb/1 KÜLFÖLDI HerIlÓNIKAI A francia vasutasok és a párizsi tömegközlekedési dolgozók sztrájkjához csütörtökön csatlakozott a postások nagy része, a villamos- és gázipari dolgozók több szakszervezete, az egyetemisták pedig az egész országban tüntetnek. ■ Az izraeli hadsereg csütörtökön a nemzetközi egyezmények által tiltott foszfortöltetű lövedékeket lőtt ki Dél- Libanonra, válaszul a Hezbollah tüzérségi támadásra. A jelentés szerint ismeretlen számú, súlyos égési sérüléseket okozó foszforlövedék hullott a megszállt övezetre röviddel azután, hogy az Irán-barát síita szervezet rakétákkal lőtte az izraeli egységek és a zsidó állammal szövetséges Dél-libanoni Hadsereg (SLA) állásait. I Jichak Rabin izraeli miniszterelnök gyilkosa úgy nyilatkozott, hogy ő nem vallási megszállott. Bírósági kihallgatása előtt Jigel Amir újságíróknak azt mondta, hogy hosszú megfontolás után hajtotta végre Rabin ellen a merényletet, előzetesen pedig nem kérte rabbi áldását ehhez. A tel-avivi kihallgatás után a bíróság elrendelte Jigal Amir és fivére, Hagai viszgálati fogságának vasárnapig — a vádirat elkészültének tervezett időpontjáig — történő meghosszabbítását. A spanyol kormány csütörtökön cáfolta, hogy tárgyalásokat folytatna az ETA baszk terrorszervezettel. A madridi kormány cáfolata azt követően hangzott el, hogy számos spanyol lap megszellőztette: Felipe González szocialista kormánya a márciusra ígért, előrehozott parlamenti választások előtt megbeszéléseket kezdett a baszk ETA- val. Michal Kovác szlovák államfő kegyelemben részesítette a szlovák titkosszolgálat (SIS) egyik emberét, aki — eddigi nyilatkozatai szerint — részt vett az államfő fia, ifjabb Michal Kovác elhurcolásában, s egy ideje ismeretlen helyen tartózkodik, mert attól tart, hogy megtorlás fenyegeti. " külföld 1995. december 1., péntek Clinton utazik, Jelcin nem Románia megbékélne Bill Clinton amerikai elnök december 14-én részt vesz a boszniai békeegyezmény párizsi aláírásán. Ezt Michael McCurry, a Fehér Ház szóvivője közölte tegnap Belfastban, ahová az elnök a délelőtti órákban érkezett rövid látogatásra. Az amerikai elnök Chirac francia állmfőt már tájékoztatta párizsi részvételi szándékáról. A továbbra is betegeskedő Borisz Jelcin orosz elnököt az aláírási ceremónián Viktor Csernomirgyin kormányfő képviseli. A bosnyák parlament tegnap este támogatásáról biztosította a daytoni megállapodást. A törvényhozás hárompontos határozatban hagyta jóvá a szerződést. A boszniai szerbek körében mély megosztottságot okozott a részben szerb városnak is tartott Szarajevó elvesztése, s a szerbiai ellenzéki pártok egy része is a nemzeti érdekek elárulásával vádolja a daytoni egyezményt aláíró Slobodan Milosevic szerb elnököt. Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt elnöke bejelentette: kérelmezi, hogy a szerb parlament hozzon létre orvosi konzíliumot, amely megvizsgálná Slobodan Milosevic egészségi állapotát, s eldöntené, hogy a szerb elnök alkoholizmusa ellenére képes-e eleget tenni hivatali kötelezettségeinek. A radikálisok elnöke nem kíméli egykori szövetségesét: pár hónappal ezelőtt azt állította, hogy Milosevic családja hajlamos a depresszióra, s hogy a szerb elnök több közeli rokona saját kezével vetett véget életének. A francia vezetés azt szeretné, ha garanciák születnének a szarajevói szerbek megnyugtatására, s Párizs nem zárja ki, hogy ezek meghozatalára a boszniai békekonferencián, december 14-én éppen a francia fővárosban kerüljön sor — szögezte le a francia külügyi szóvivő. A francia vezetés ugyanis attól tart, hogy a bosnyák irányítás alá kerülő Szarajevóból a szerbek menekülni fognak, vagy újrakezdődnek a két fél közötti összecsapások. A boszniai nemzetiségek hadseregei tegnap arról számoltak be, hogy Bosznia több körzetében is megszólaltak a fegyverek, s a szemben álló felek egymást vádolták az október 12-én életbe lépett tűzszüneti egyezmény megsértésével. Szlovénia tegnap elismerte Jugoszláviát, és felajánlotta Belgrádnak a diplomáciai kapcsolatok felvételét — jelentette a Tanjug Zoran Thaler szlovén külügyminiszter ljubljanai bejelentésére hivatkozva. A kormány arról is döntött, hogy elfogadja a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok felújítását lehetővé tevő törvénytervezetet. Horvátország és Jugoszlávia december 14-én, a boszniai békemegállapodás párizsi aláírásakor elismerésben részesíti egymást, a nemzetközi határok tiszteletben tartása mellett — írta tegnap a Globus című zágrábi hetilap. A független lap a kapcsolatok normalizálásról szóló megállapodás angol nyelvű másolatát közölte, s eszerint a két délszláv ország az elismerést követő 15 napon belül teljesértékű diplomáciai kapcsolatot létesít, nagyköveteket cserél, és helyreállítja a háború sújtotta távközlési vonalakat. Kampánykezdés Moszkvában dúl-e újraválasztásáért és tanácsadói szerint csak jövőre nyilatkozik erről. A Jelcint támogató csoport azután döntött az első számú orosz politikus újrajelöléséről, hogy az orosz parlament felsőháza két hete 1996. június 16-ra kitűzte az elnökválasztást. A jelölőgyűlésen Jelcin régi elvbarátai voltak többségben, köztük olyanok, akikkel 1991 augusztusában a Gorbacsov szovjet exelnök elleni puccs idején részt vett az orosz elnök a moszkvai „fehér ház” védelmében. Az egybegyűltek között volt Vlagyimir Komcsatov, Jelcin moszkvai képviselője, aki felszólalásában hangsúlyozta: a jelenlegi elnököt tartja Oroszország egyetlen olyan „egyesítő politikai személyiségének,,, aki magára vállalta a politikai és gazdasági reformokért a felelősséget. Oroszországban a tetőző parlamenti választási kampánnyal egyidejűleg szerdán lényegében megkezdődött az elnökválasztási kampány, miután Borisz Jelcin orosz államfőt híveinek egy csoportja tegnap jelölte a jövő nyári elnökválasztásra. Maga Jelcin egyelőre nem foglalt állást arról, hogy harcba in- Fogynak a jelöltek A NATO-országok nagykövetei elhalasztották csütörtökre tervezett tanácskozásukat a NATO leendő főtitkárának személyéről — jelezték szövetségi források. Egyúttal érzékeltették: jóllehet a halasztás konkrét oka, hogy a nagyköveti tanács idejét teljesen leköti a boszniai tervek véglegesítése feletti vita, az is nyilvánvaló, hogy továbbra sincs konszenzus egyik jelölt esetében sem. A fejleményt értékelve a csütörtöki La Libre Belgique már arról írt: meglepő volna, ha a tagországok külügyminiszterei jövő kedden be tudnák jelenteni, kit neveznek ki Willy Claes utódjává. A belga főtitkár hat héttel ezelőtti lemondásakor még mindenki arra számított, hogy legkésőbb a külügyminiszterek ülésén sor kerülhet az új főtitkár beiktatására. Washingtoni hivatalos források tegnap közölték, hogy az Egyesült Államok elképzelhetőnek tartja Javier Solana spanyol külügyminiszter jelöltségének támogatását a NATO főtitkári tisztségére. A döntés vélhetően már a jövő héten, a NATO- tagországok miniszteri értekezletén megszületik. „Készek vagyunk megbékélni a Magyar Köztársasággal” — jelentette ki a szlovák kormányhoz közel álló Slovenská Republika csütörtöki számában megjelent interjúban Mihai Dimen, Románia pozsonyi nagykövete, aki a román állami ünnep alkalmából nyilatkozott. „Sietni azonban nem kell, mert előbb a megbékélés feltételeit kell megteremteni. A román-magyar alapszerződésről párhuzamosan folynak a tárgyalások" — tette hozzá a nagykövet. Szerinte a kérdésben csaknem minden tisztázódott, eltekintve egyes „halott dokumentumok” elfogadhatóságának problémájától, mivel Románia szerint „csakis az érvényes európai dokumentumokat fogadhatjuk el”. A „halott dokumentumok” fogalmát magyarázva Dinicu az Európa Tanács 1201-es számú ajánlásait nevezte meg. A román parlament két háza a hagyományoknak megfelelően ünnepi ülésen méltatta a december 1-jei nemzeti ünnepet, a „nagy egyesülést” — Erdélynek az országhoz való csatlakozását — kimondó gyulafehérvári gyűlés 77. évfordulóját. Dumitru Pislaru, aki a vezető kormánypárt, az SZDRP szónoka volt, többek között méltatta Ion Iliescu államfő román—magyar történelmi megbékélésre vonatkozó kezdeményezését és Kovács László magyar külügyminiszter nyilatkozatát a partnerség elfogadásáról. Burkolt provokáció (Folytatás az 1. oldalról) Duray Miklós feltételezései szerint a szlovákiai magyar nemzeti közösség elleni burkolt provokáció annak a jele, hogy a totális diktatúra felé mozdul a szlovák hatalom. A kisebbségi magyaroknak nem lesz más választásuk, mint hogy megkerüljék a jogaikat durván korlátozó nyelvtörvényt, s ez okot adna az állami erőszakhoz. Ilyesfajta nyílt konfliktus esetén a szlovák közvélemény magyarokkal toleráns része nem mer, a magyar kormány pedig nem tud majd semmiféle segítséget nyújtani. A politikus az esetleges konfrontáció eredőjét abban vélte megtalálni, hogy miután Michal Kovácaláírta a parlament által november 15-én meghozott nyelvtörvényt, várhatóan nem található majd 13 olyan szlovák képviselő, aki a 17 magyar ajkú honatyával együtt felülvizsgálatra legálisan benyújthatná az Alkotmánybíróságnak. Népszavazás sikeres kezdeményezésére nincs esély, a kisebbségi nyelvhasználatról majdan, esetleg megszületendő törvény pedig alá lenne rendelve a szóban forgó botrányos nyelvtörvénynek. Most mondta, mindezek miatt nincs más választása a helyi magyaroknak, mint a veszélyeket hordozó „passzív, netán aktív rezisztencia”. Michal Kovác külső nyomásra adott autogramja az Együttélés elnöke olvasatában arról tanúskodik, hogy az alkotmányosság védelmére fölesküdött államfő méltatlanná vált hivatalához. Megtudtuk még Duray Miklóstól: tegnap késő estig már három szlovák parlamenti bizottság is elutasította a szlovákmagyar alapszerződés ratifikálásának plenáris tárgyalását. Jelenleg úgy tűnik tehát, hogy ezt a témát mégsem fogják decemberben napirendre tűzni Szlovákiában. joó ■ Diáktüntetés összetűzésekkel A tegnapi franciaországi diáktüntetések során több helyen is összecsapások törtek ki a felvonulók és a rendfenntartók között. Nantes városában a rendőrök úgy megrugdostak egy diákot, hogy a fiatalt kórházba kellett szállítani. Az összecsapásokban három rendőr is megsebesült Fotó: Reuters Önkéntes közvetítésben Az órákkal korábban tető alá hozott brit—ír rendezési keretegyezménynek köszönhetően nem üres kézzel érkezett tegnap reggel az északír tartomány fővárosába az amerikai elnök. John Major brit és John Bruton ír kormányfő az áthidaló, jóllehet az alapvető nézeteltéréseket fel nem oldó egyezségben kitűzték az összes érintett felet — az IRA-t is — tárgyalóasztalhoz ültető érdemi megbeszélések februári, kezdő dátumát. Tették ezt annak ellenére, hogy a brit kormány nem kapott biztosítékot a tárgyalásokkal kapcsolatos legfőbb feltételének, az IRA-fegyverzet beszolgáltatásának előzetes elkezdésére. A továbbra is fennálló nézeteltérések dacára Clinton a feltételes brit—ír egyezséggel a zsebében már elláthatja önkéntes közvetítő szerepét. Ennek jegyében találkozik a konfliktusban érintett valamennyi féllel.