Esti Hírlap, 1995. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 282. szám

1995. december 1., péntek belföld BELFÖLDI KRÓNIKAI Felvértezve a feketegazdaság ellen Tegnap elköszönt a miniszteri széktől Kósáné Kovács Magda. Arra a kérdésre, hogy ezek után mivel foglalkozik, úgy fe­lelt: saját sírját fogja rendben tartani. Magyarázatképpen elmesél­te: már elege van abból, hogy lemondása óta saját temetésén vesz részt. De „megnyugtat­ták”: csak félig temetik el, így majd tudja ápolni a sírját. Kó­sáné búcsúzóul ismertette a kormány határozatát a fekete­munka-vállalás elleni hatéko­nyabb fellépésről. Ennek értelmében kötelező a munkaszerződés írásba foglalá­sa, a munkavállalónak napló­ban kell nyilvántartani a fog­lalkoztatott személyeket. Ezzel párhuzamosan új ellenőrzési szabályok lépnek életbe, azaz mind a munkaügyi központok, mind az Országos Munkabiz­tonsági Főfelügyelőség képvise­lői beletekinthetnek az iratok­ba, és hiányosság esetén bünte­tést szabhatnak ki. Ha a mun­kaadó nem vezet nyilvántartást, rendbírságot köteles fizetni, amely maximum 50 000 forint lehet. Munkaügyi bírságot ab­ban az esetben szabnak ki, ha a munkaadó megsérti a munka törvénykönyvét. Ezt az akár 3 millió forint értékű bírságot a gazdálkodószerveknek kell kifi­zetniük. Az intézkedések né­hány hét múlva lépnek ha­tályba. A kormány határozatot ho­zott a cigányság helyzetével kapcsolatos feladatokról és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány létrehozásáról. A 22 tagú kuratóriumnak majd­nem a fele — 10 személy — ci­gány származású. Elnökük dr. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnö­ki Hivatal politikai államtitká­ra. Tabajdi kiemelte: a terv rö­vid távú válságcsökkentő prog­ram. Három területre összpon­tosítanak: az oktatásra, az eg­zisztenciateremtésre és a vállal­kozások segítésére. A feladatok finanszírozására 150 millió fo­rintot biztosítanak a közalapí­­tánynak. Szó esett Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozatairól is, amelyek azt sugallják, csökkent hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának esélye. A kor­mány viszont nem osztja a véle­ményt. Ugyanis változatlanul folynak a tárgyalások az unió­val, és várhatóan 1997 nyarán megkezdődhetnek a csatlakozá­si tárgyalások is. A kabinet előzetes hozzájá­rulását adta, hogy a Deutsche Bank Magyarországon 100 szá­zalékos tulajdonnal pénzintéze­tet létesítsen. Végül Kiss Ele­mér közigazgatási államtitkár kitért arra is, hogy a kormány átmenetileg nem foglalkozik Havas Henrik volt címzetes ál­lamtitkár utódlásának kérdésé­vel. Blázsovics Lívia ■ ■ Lejárt a határideje az ön­­kormányzati bérlakások vételi jogához kapcsolódó igénybejelentéseknek. A lakás­­állomány tíz százaléka maradt önkormányzati tulajdonban, ezek a szociális bérlakások ka­tegóriáját sem érik el — fogal­mazódott meg a fővárosi tájé­koztatón. A kormány tervezi a Lakás-előtakarékossági Pénz­tár létrehozását lakásépítésre, bővítésre, felújításra.­­ A koalíciós szerző­dés meg­kötésekor Horn Gyula sa­ját maga korlátozta jogait, ezért nem lehet szó a kabinet kormányfői irányításáról — fej­tette ki többek között Boross Péter, az előző kabinet minisz­terelnöke tegnap este az MDF- székházban megtartott Polgári Szabadegyetemen.­­ A valutakeret emelése ja­nuár elsejétől most nem szerepel a Pénzügyminisztéri­um napirendjén. Pedig a hét elején az MNB alelnöke úgy nyilatkozott a televízióban: magánvéleménye szerint külö­nösebb akadálya nem lenne az évi 800 dolláros keret jelentős megemelésének. Tovább egyeztetnek a koalíciós pártok Adóban is eltérés Az álláspontok közeledtek, de még vannak nyitott kérdések. Ezekről a frakciók fognak dönte­ni a hétfői frakcióüléseken — mondta el Szekeres Imre (MSZP) és Pető Iván (SZDSZ) a tegnapi egyeztetést követően a személyi­­jövedelemadó-törvény és a jövő évi költségvetés nyitott kérdései­ről. A koalíciós pártok frakcióve­zetői közölték: az adótábláról egyelőre nem sikerült megálla­podni.­­ A szocialisták parla­menti képviselőcsoportja azt a javaslatot támogatja, amely a magasabb jövedelműekre hárítja a terheket — hangoztatta Szeke­res Imre. Kijelentette: reméli, hogy 48 százalékos kulcsú adótábla be­terjesztésére a jövőben nem ke­rül sor, de mint mondta, most szükség van rá, mert ez biztosít­ja, hogy ne a kis-, illetve a kö­­zépjövedelműek alsó rétegeire jussanak a legnagyobb terhek. Pető Iván ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a szabad­­demokraták számára elvi kérdés: lehet-e ötven százalék felé köze­líteni a személyi jövedelemadót havi bruttó hetvenezer forint kö­rüli jövedelemnél. — Ez nem ne­vezhető magas fizetésnek — tette hozzá. S­zakemberek és temetői megfigyelők egyöntetűen állítják: általános az, hogy a nagyobb temetőkből ellopott síremlékek nem is kerülnek ki a ka­pun, hanem helyben átdolgozzák, és egy másik parcellában állítják föl. Körforgás van tehát, ahol a temetőkert zárt rend­szert alkot, s igazuk van azok­nak, akik állítják a bölccsel: anyag nem vész el, nem is ke­letkezik, csak átalakul. Egyébként ez a megfigyelés csak kelet-európai temetők esetére igaz. Másutt ugyanis nem lop­nak, ott a kegyeleté minden. Még azt is el lehet itt mondani, hogy nincs az a kegyeleti verseny, ami a nagyobb síremlék — nagyobb fájdalom elvre épül, hanem visszafogottság és egyszerűség van. Kapitalista fejlődésünknek azonban ebben a szakaszában eme minták másolása késik. Arra, hogy milyenek is vagyunk mi általában, nagyon jó példa Kulcsár néni, aki az utcánkban lakik. Nagy, hosszú utca a miénk, ő a végén la­kik, mi a közepén, mégis eljött a híre, hogy kivitt a férje sírjára egy nagy csokor virágot. Gondolta, hadd érezze a férje ott a túlvilágon, hogy Kulcsár néni törődik vele. Aztán két nap múlva kiballa­gott, hogy vizet cseréljen a vázában. Ám se virág, se váza, csak a szomorú sírhantok. Igen, de a mellette lévő síron meg ott a virág, a vázáról nem is beszélve. Mit tehet hát Kulcsár néni? Fog­ja és visszateszi mindkettőt az ő Lajosára. A temetőkapuban őrt állót pe­dig szépen kérdőre vonta: hát hogyan végzi maga a dolgát, ha itt mindenki azt csinál, amit akar. Az őr, aki nagyon együtt képes érezni élő és holt károsulttal egyaránt, csak annyit mondott: nagyon sok pénz kellene ahhoz, hogy fegyveresekkel őriztessük a teme­tőt. Akkor, és csak akkor lenne­ itt rend. És akkor Kulcsár néni, a mi hosszú utcánk­ban, kifakadt. Néhány év óta mindig kifakad, ha valaki a jelenlétében akár a televízióban, akár a rádióban a rendről beszél. Rend akkor volt itt, amikor a csendőrök... Ismerjük a történetet. Tudja mit?! — üvöltötte át már az út túloldalá­ról, majd hülye leszek meghalni ezeknek. És letette a locsolókannát, hogy mindkét ke­zével mutatni is tudja, hogy mit érdemelnek... Ezek: Balázs Andor Péter ■ Sírok Nyolckor beállt a miniszter (Folytatás az 1. oldalról) Minisztersége első percében Kiss Péter a korábban megbe­szélt randevújának tett eleget, Pulay Gyula közigazgatási ál­lamtitkárral találkozott, de már negyed kilenckor mindketten a miniszteri értekezleten ültek. Vezető munkatársai ismerős­ként köszöntötték új főnöküket, a ház többi — és összes — dol­gozójának pedig hétfőn mutat­kozik be a miniszter. Az össze­jövetel rövid lesz, mert a követ­kező időszakban, tématerülete­kenként látogatja végig az ap­parátust Kiss Péter. Mint lapunknak elárulta, szerencsés időszakra esik ez a másfél hónapra tervezett ismer­kedési program, mert közben a kormány és a parlament is sza­badságon lesz, úgyhogy nyu­godtan dolgozhat. Ha azt kérdezik tőle, hogy mi a három legfontosabb feladata, a miniszter a tartósan munka­nélküliek, a pályakezdők és a lakhelyük miatt hátrányos fog­lalkoztatási körülmények kö­zött élők gondjainak enyhítését emeli ki. A mostanában gyakori miniszteri lemondásokra utaló megjegyzésünkre pedig így rea­gált: "Elég sokat gondolkodtam és konzultáltam, mielőtt vállal­koztam a feladatra. Tehát nem tervezem beállásomkor a le­mondásomat.” Erdélyi Ildikó ■ Az MSZOSZ az szja-tábla-vitáról Bokrost támadja az SZDSZ? Az MSZOSZ felelőtlennek tartja azt a politikai gondolko­dást és gyakorlatot, amely az Érdekegyeztető Tanácsban kö­tött egyezséget megkérdőjelezi. Magyarországon nem a ma­gas jövedelműek vannak több­ségben, s ezt a kisebbik kor­mányzó pártnak is tudomásul kellene vennie. A vita azt jelzi, hogy az SZDSZ inkább koc­káztatja a kormány szavahihe­tőségét, de nem tágít bizonyos rétegek érdekeinek képviseleté­től. Mindezt Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője fejtette ki tegnap. Közölte még: az MSZOSZ szerint a jövő évi szja-tábláról kötött ÉT-egyez­­ség a formálódó ár-bér megáll­apodás fontos eleme. Bálint Attila úgy véli: ha ez az akció az SZDSZ részéről Bokros Lajos elleni támadást jelent — mint ismeretes, a pénzügymi­niszter állapodott meg az ÉT- ben a vitatott adótábláról —, akkor alighanem célt tévesztett. Emelgetés A kevesek közé tartozom, akik immár nem rágják a zablát, hogy ilyen a magyar foci, meg olyan a magyar foci. Nincs kedvenc csa­patom, egy-egy siker esetén nem lelkesedem túlságosan, s egy-egy balsiker után nem hajtom húza a fejem. Pedig szakértője vagyok a taktikának, a csapatok felállási rendszerének, de csak azért, mert ennyi szakismeret hozzátartozik az általános műveltséghez. Isme­rem a szakkifejezéseket is. A játékost nem leterítik vagy elgáncsol­ják, hanem felvágják, a játékosok nem laposan, hanem fű alatt gu­rítják a labdát, a csatárok pedig pepecselnek a kapu előtt. Az ám, de még hogy pepecselnek! Megmondom őszintén: ha rit­kán is látom őket, ezzel nagyon ki tudnak hozni a sodromból. Mert mit látok? Azt látom, hogy a balszélső öt méterre a kaputól, halálbiztos gólhelyzetben átgurítja a labdát a balösszekötőnek. Az meg a kapu torkából hátra adja a fedezetnek, az meg kigurítja a jobbszélsőnek, szaladj vele pajtás, s ha elrontod, téged pirongat meg a mester. Olykor eltűnődöm, honnan tanulták a pepecselést ezek a gyere­kek? A hiba gyökere ott lehet, hogy ezek az ifjak újságot olvasnak és tévét néznek. S mikor Kovács középcsatár bekattintja a gombot, mit lát, mit hall? Éppen ülésezik a parlament. És mit lát, mit hall? Éppen a miniszter szónokol. Szenvedélyes szavakkal cáfolja ama rosszindulatú híreszteléseket, miszerint száz százalékkal emelik a kabátgomb árát. Holott a stabilizációs szempontokat figyelembe véve erre két alternatívát is kidolgozott a tárca. Egyik szerint 98, másik szerint 102 százalék lenne az emelés mértéke. Tehát a kisis­kolás is tudhatja, hogy a száz százalék egyszerűen légből kapott. Aztán szólásra emelkedik egy testes, pirospozsgás, jótorkú ho­natya.­­ Kérem tisztelettel, mint a napirend előtti felszólalásomban is mondottam volt, ez az intézkedéstervezet úgy, ahogy van, vállal­kozásellenes, ellehetetleníti a kisiparosság egy teljes rétegét. Ké­rem tisztelettel, nem engedhetjük meg a további népnyúzó prakti­kákat! Az anyagi javakat onnan kell elvonni, ahol van! Ez esetben a gombokat le kell vagdosni a miniszter úr ka­bátjáról. A magamét csak azért nem aján­lom fel, mert az én lájbimnak he he he... az úgynevezett nyílászáró szerkezete he he he... európai módon cipzárral működik. Derű, és mintha egyetértő moraj hömpö­lyögne át a tisztelt termen. Sokan egymás­ra néznek, de gombot vagdosni senki sem mozdul. Mintha a csatárokat látnám! Simon Lajos ! Bérsiker Pakson A Paksi Atomerőműben az el­múlt napokban folytatott béral­ku eredményeként 19 százalék­kal nő az 1995-ös átlagkereset. Ez a PA Rt. 3400 dolgozója közül 3100-at érint, a legnagyobb jöve­delmű 300 alkalmazott nem ré­szesül ebből. A Pakson október 30-án lezajlott többi demonstrá­ció vezetett a béralkuhoz, ami az atomerőműben mindenki számá­ra elfogadható megállapodással ért véget. A kialkudott többletet a várhatóan 250 milliós idei nye­reségből fedezi a Paksi Atomerő­mű Részvénytársaság. Szabályozott állampapírok A pénzügyi tárca január else­jétől új adósságkezelési straté­giát hirdetett meg. Az Állam­­adósság Kezelő Központ tegna­pi tájékoztatóján elmondták: a rövid futamidejű állampapírok részarányának csökkentését, a hosszabb lekötésű államkötvé­nyek jegyzését helyezik előtér­be. Az MNB-vel egyeztetett lé­pésektől azt remélik, hogy álta­la növelhető lesz a költségvetés finanszírozási biztonsága. Az előre meghirdetett és jö­vőre érvényes csúszó árfolyam­politika máris érezteti hatását. Növekedett a 6—12 hónapos je­gyek keresete az 1—3 hónapos lejáratú diszkont kincstárje­gyekkel szemben. A legtöbb kötvényt a bankok és szakosí­tott pénzintézetek vásárolták meg. A kötvények jegyzése a la­kosság számára kényelmes a bankokon keresztül, legalábbis könnyebben elérhető, mint a diszkont kincstárjegy aukciók­ra való megbízás lehetősége. Januártól az állampapírokat forgalmazó kereskedők és bró­kercégek vételi és eladási árfo­lyamot jegyeznek, s azon köte­lesek értékesíteni, illetve venni. Szabályozzák a felszámolható díjakat is, a befektetők fix összeget fizetnek a­ papírokkal kereskedőknek. Az Államadósság Kezelő Központ javaslatára a pénz­ügyi tárca azon forgalmazóval köt januártól eladási szerző­dést, amely legalább 150 mil­lió forintos alaptőkével és ugyanennyi szabad pénzzel bír. A forgalmazókat sújtó lik­viditási összeget jövőre két­szer is emelni fogják, mint mondták, az állampapírokba vetett befektetői bizalom vé­delmében. bálint ■ Főszerkesztő: ACZÉL GÁBOR Felelős szerkesztő: dr. Kéri Tamás Főszerkesztő-helyettes: D. Horváth Gábor Lapszerkesztők: Császár László, Fekete Zoltán, Páll Elemér Képszerkesztő: Dudás Dénes Szerkesztőség: Vili., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1962 Budapest Ügyeletes szerkesztő: 138-4062 Telefon: 138-2399, 138-4300 Telefax: 138-4550, 138-4058 Kiadja: a Hírlapkiadó Rt. Felelős kiadó: dr. Dajka József 1085 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3., Telefon: 138-4889 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Fit. Hírlapüzletági Igazgatósága. Árusításban megvásárolható a postai területi hírlapkereskedelmi részvénytársaságok, valamint a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. hírlapárusainál. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir), 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy hónapra 470 Ft, negyedévre 1410 Ft, fél évre 2820 Ft, egy évre 5640 Ft. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft., Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató ISSN 0133—2201

Next