Esti Hírlap, 1995. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
1995. december 1., péntek belföld BELFÖLDI KRÓNIKAI Felvértezve a feketegazdaság ellen Tegnap elköszönt a miniszteri széktől Kósáné Kovács Magda. Arra a kérdésre, hogy ezek után mivel foglalkozik, úgy felelt: saját sírját fogja rendben tartani. Magyarázatképpen elmesélte: már elege van abból, hogy lemondása óta saját temetésén vesz részt. De „megnyugtatták”: csak félig temetik el, így majd tudja ápolni a sírját. Kósáné búcsúzóul ismertette a kormány határozatát a feketemunka-vállalás elleni hatékonyabb fellépésről. Ennek értelmében kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, a munkavállalónak naplóban kell nyilvántartani a foglalkoztatott személyeket. Ezzel párhuzamosan új ellenőrzési szabályok lépnek életbe, azaz mind a munkaügyi központok, mind az Országos Munkabiztonsági Főfelügyelőség képviselői beletekinthetnek az iratokba, és hiányosság esetén büntetést szabhatnak ki. Ha a munkaadó nem vezet nyilvántartást, rendbírságot köteles fizetni, amely maximum 50 000 forint lehet. Munkaügyi bírságot abban az esetben szabnak ki, ha a munkaadó megsérti a munka törvénykönyvét. Ezt az akár 3 millió forint értékű bírságot a gazdálkodószerveknek kell kifizetniük. Az intézkedések néhány hét múlva lépnek hatályba. A kormány határozatot hozott a cigányság helyzetével kapcsolatos feladatokról és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány létrehozásáról. A 22 tagú kuratóriumnak majdnem a fele — 10 személy — cigány származású. Elnökük dr. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Tabajdi kiemelte: a terv rövid távú válságcsökkentő program. Három területre összpontosítanak: az oktatásra, az egzisztenciateremtésre és a vállalkozások segítésére. A feladatok finanszírozására 150 millió forintot biztosítanak a közalapítánynak. Szó esett Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozatairól is, amelyek azt sugallják, csökkent hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának esélye. A kormány viszont nem osztja a véleményt. Ugyanis változatlanul folynak a tárgyalások az unióval, és várhatóan 1997 nyarán megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások is. A kabinet előzetes hozzájárulását adta, hogy a Deutsche Bank Magyarországon 100 százalékos tulajdonnal pénzintézetet létesítsen. Végül Kiss Elemér közigazgatási államtitkár kitért arra is, hogy a kormány átmenetileg nem foglalkozik Havas Henrik volt címzetes államtitkár utódlásának kérdésével. Blázsovics Lívia ■ ■ Lejárt a határideje az önkormányzati bérlakások vételi jogához kapcsolódó igénybejelentéseknek. A lakásállomány tíz százaléka maradt önkormányzati tulajdonban, ezek a szociális bérlakások kategóriáját sem érik el — fogalmazódott meg a fővárosi tájékoztatón. A kormány tervezi a Lakás-előtakarékossági Pénztár létrehozását lakásépítésre, bővítésre, felújításra. A koalíciós szerződés megkötésekor Horn Gyula saját maga korlátozta jogait, ezért nem lehet szó a kabinet kormányfői irányításáról — fejtette ki többek között Boross Péter, az előző kabinet miniszterelnöke tegnap este az MDF- székházban megtartott Polgári Szabadegyetemen. A valutakeret emelése január elsejétől most nem szerepel a Pénzügyminisztérium napirendjén. Pedig a hét elején az MNB alelnöke úgy nyilatkozott a televízióban: magánvéleménye szerint különösebb akadálya nem lenne az évi 800 dolláros keret jelentős megemelésének. Tovább egyeztetnek a koalíciós pártok Adóban is eltérés Az álláspontok közeledtek, de még vannak nyitott kérdések. Ezekről a frakciók fognak dönteni a hétfői frakcióüléseken — mondta el Szekeres Imre (MSZP) és Pető Iván (SZDSZ) a tegnapi egyeztetést követően a személyijövedelemadó-törvény és a jövő évi költségvetés nyitott kérdéseiről. A koalíciós pártok frakcióvezetői közölték: az adótábláról egyelőre nem sikerült megállapodni. A szocialisták parlamenti képviselőcsoportja azt a javaslatot támogatja, amely a magasabb jövedelműekre hárítja a terheket — hangoztatta Szekeres Imre. Kijelentette: reméli, hogy 48 százalékos kulcsú adótábla beterjesztésére a jövőben nem kerül sor, de mint mondta, most szükség van rá, mert ez biztosítja, hogy ne a kis-, illetve a középjövedelműek alsó rétegeire jussanak a legnagyobb terhek. Pető Iván ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a szabaddemokraták számára elvi kérdés: lehet-e ötven százalék felé közelíteni a személyi jövedelemadót havi bruttó hetvenezer forint körüli jövedelemnél. — Ez nem nevezhető magas fizetésnek — tette hozzá. Szakemberek és temetői megfigyelők egyöntetűen állítják: általános az, hogy a nagyobb temetőkből ellopott síremlékek nem is kerülnek ki a kapun, hanem helyben átdolgozzák, és egy másik parcellában állítják föl. Körforgás van tehát, ahol a temetőkert zárt rendszert alkot, s igazuk van azoknak, akik állítják a bölccsel: anyag nem vész el, nem is keletkezik, csak átalakul. Egyébként ez a megfigyelés csak kelet-európai temetők esetére igaz. Másutt ugyanis nem lopnak, ott a kegyeleté minden. Még azt is el lehet itt mondani, hogy nincs az a kegyeleti verseny, ami a nagyobb síremlék — nagyobb fájdalom elvre épül, hanem visszafogottság és egyszerűség van. Kapitalista fejlődésünknek azonban ebben a szakaszában eme minták másolása késik. Arra, hogy milyenek is vagyunk mi általában, nagyon jó példa Kulcsár néni, aki az utcánkban lakik. Nagy, hosszú utca a miénk, ő a végén lakik, mi a közepén, mégis eljött a híre, hogy kivitt a férje sírjára egy nagy csokor virágot. Gondolta, hadd érezze a férje ott a túlvilágon, hogy Kulcsár néni törődik vele. Aztán két nap múlva kiballagott, hogy vizet cseréljen a vázában. Ám se virág, se váza, csak a szomorú sírhantok. Igen, de a mellette lévő síron meg ott a virág, a vázáról nem is beszélve. Mit tehet hát Kulcsár néni? Fogja és visszateszi mindkettőt az ő Lajosára. A temetőkapuban őrt állót pedig szépen kérdőre vonta: hát hogyan végzi maga a dolgát, ha itt mindenki azt csinál, amit akar. Az őr, aki nagyon együtt képes érezni élő és holt károsulttal egyaránt, csak annyit mondott: nagyon sok pénz kellene ahhoz, hogy fegyveresekkel őriztessük a temetőt. Akkor, és csak akkor lenne itt rend. És akkor Kulcsár néni, a mi hosszú utcánkban, kifakadt. Néhány év óta mindig kifakad, ha valaki a jelenlétében akár a televízióban, akár a rádióban a rendről beszél. Rend akkor volt itt, amikor a csendőrök... Ismerjük a történetet. Tudja mit?! — üvöltötte át már az út túloldaláról, majd hülye leszek meghalni ezeknek. És letette a locsolókannát, hogy mindkét kezével mutatni is tudja, hogy mit érdemelnek... Ezek: Balázs Andor Péter ■ Sírok Nyolckor beállt a miniszter (Folytatás az 1. oldalról) Minisztersége első percében Kiss Péter a korábban megbeszélt randevújának tett eleget, Pulay Gyula közigazgatási államtitkárral találkozott, de már negyed kilenckor mindketten a miniszteri értekezleten ültek. Vezető munkatársai ismerősként köszöntötték új főnöküket, a ház többi — és összes — dolgozójának pedig hétfőn mutatkozik be a miniszter. Az összejövetel rövid lesz, mert a következő időszakban, tématerületekenként látogatja végig az apparátust Kiss Péter. Mint lapunknak elárulta, szerencsés időszakra esik ez a másfél hónapra tervezett ismerkedési program, mert közben a kormány és a parlament is szabadságon lesz, úgyhogy nyugodtan dolgozhat. Ha azt kérdezik tőle, hogy mi a három legfontosabb feladata, a miniszter a tartósan munkanélküliek, a pályakezdők és a lakhelyük miatt hátrányos foglalkoztatási körülmények között élők gondjainak enyhítését emeli ki. A mostanában gyakori miniszteri lemondásokra utaló megjegyzésünkre pedig így reagált: "Elég sokat gondolkodtam és konzultáltam, mielőtt vállalkoztam a feladatra. Tehát nem tervezem beállásomkor a lemondásomat.” Erdélyi Ildikó ■ Az MSZOSZ az szja-tábla-vitáról Bokrost támadja az SZDSZ? Az MSZOSZ felelőtlennek tartja azt a politikai gondolkodást és gyakorlatot, amely az Érdekegyeztető Tanácsban kötött egyezséget megkérdőjelezi. Magyarországon nem a magas jövedelműek vannak többségben, s ezt a kisebbik kormányzó pártnak is tudomásul kellene vennie. A vita azt jelzi, hogy az SZDSZ inkább kockáztatja a kormány szavahihetőségét, de nem tágít bizonyos rétegek érdekeinek képviseletétől. Mindezt Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője fejtette ki tegnap. Közölte még: az MSZOSZ szerint a jövő évi szja-tábláról kötött ÉT-egyezség a formálódó ár-bér megállapodás fontos eleme. Bálint Attila úgy véli: ha ez az akció az SZDSZ részéről Bokros Lajos elleni támadást jelent — mint ismeretes, a pénzügyminiszter állapodott meg az ÉT- ben a vitatott adótábláról —, akkor alighanem célt tévesztett. Emelgetés A kevesek közé tartozom, akik immár nem rágják a zablát, hogy ilyen a magyar foci, meg olyan a magyar foci. Nincs kedvenc csapatom, egy-egy siker esetén nem lelkesedem túlságosan, s egy-egy balsiker után nem hajtom húza a fejem. Pedig szakértője vagyok a taktikának, a csapatok felállási rendszerének, de csak azért, mert ennyi szakismeret hozzátartozik az általános műveltséghez. Ismerem a szakkifejezéseket is. A játékost nem leterítik vagy elgáncsolják, hanem felvágják, a játékosok nem laposan, hanem fű alatt gurítják a labdát, a csatárok pedig pepecselnek a kapu előtt. Az ám, de még hogy pepecselnek! Megmondom őszintén: ha ritkán is látom őket, ezzel nagyon ki tudnak hozni a sodromból. Mert mit látok? Azt látom, hogy a balszélső öt méterre a kaputól, halálbiztos gólhelyzetben átgurítja a labdát a balösszekötőnek. Az meg a kapu torkából hátra adja a fedezetnek, az meg kigurítja a jobbszélsőnek, szaladj vele pajtás, s ha elrontod, téged pirongat meg a mester. Olykor eltűnődöm, honnan tanulták a pepecselést ezek a gyerekek? A hiba gyökere ott lehet, hogy ezek az ifjak újságot olvasnak és tévét néznek. S mikor Kovács középcsatár bekattintja a gombot, mit lát, mit hall? Éppen ülésezik a parlament. És mit lát, mit hall? Éppen a miniszter szónokol. Szenvedélyes szavakkal cáfolja ama rosszindulatú híreszteléseket, miszerint száz százalékkal emelik a kabátgomb árát. Holott a stabilizációs szempontokat figyelembe véve erre két alternatívát is kidolgozott a tárca. Egyik szerint 98, másik szerint 102 százalék lenne az emelés mértéke. Tehát a kisiskolás is tudhatja, hogy a száz százalék egyszerűen légből kapott. Aztán szólásra emelkedik egy testes, pirospozsgás, jótorkú honatya. Kérem tisztelettel, mint a napirend előtti felszólalásomban is mondottam volt, ez az intézkedéstervezet úgy, ahogy van, vállalkozásellenes, ellehetetleníti a kisiparosság egy teljes rétegét. Kérem tisztelettel, nem engedhetjük meg a további népnyúzó praktikákat! Az anyagi javakat onnan kell elvonni, ahol van! Ez esetben a gombokat le kell vagdosni a miniszter úr kabátjáról. A magamét csak azért nem ajánlom fel, mert az én lájbimnak he he he... az úgynevezett nyílászáró szerkezete he he he... európai módon cipzárral működik. Derű, és mintha egyetértő moraj hömpölyögne át a tisztelt termen. Sokan egymásra néznek, de gombot vagdosni senki sem mozdul. Mintha a csatárokat látnám! Simon Lajos ! Bérsiker Pakson A Paksi Atomerőműben az elmúlt napokban folytatott béralku eredményeként 19 százalékkal nő az 1995-ös átlagkereset. Ez a PA Rt. 3400 dolgozója közül 3100-at érint, a legnagyobb jövedelmű 300 alkalmazott nem részesül ebből. A Pakson október 30-án lezajlott többi demonstráció vezetett a béralkuhoz, ami az atomerőműben mindenki számára elfogadható megállapodással ért véget. A kialkudott többletet a várhatóan 250 milliós idei nyereségből fedezi a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság. Szabályozott állampapírok A pénzügyi tárca január elsejétől új adósságkezelési stratégiát hirdetett meg. Az Államadósság Kezelő Központ tegnapi tájékoztatóján elmondták: a rövid futamidejű állampapírok részarányának csökkentését, a hosszabb lekötésű államkötvények jegyzését helyezik előtérbe. Az MNB-vel egyeztetett lépésektől azt remélik, hogy általa növelhető lesz a költségvetés finanszírozási biztonsága. Az előre meghirdetett és jövőre érvényes csúszó árfolyampolitika máris érezteti hatását. Növekedett a 6—12 hónapos jegyek keresete az 1—3 hónapos lejáratú diszkont kincstárjegyekkel szemben. A legtöbb kötvényt a bankok és szakosított pénzintézetek vásárolták meg. A kötvények jegyzése a lakosság számára kényelmes a bankokon keresztül, legalábbis könnyebben elérhető, mint a diszkont kincstárjegy aukciókra való megbízás lehetősége. Januártól az állampapírokat forgalmazó kereskedők és brókercégek vételi és eladási árfolyamot jegyeznek, s azon kötelesek értékesíteni, illetve venni. Szabályozzák a felszámolható díjakat is, a befektetők fix összeget fizetnek a papírokkal kereskedőknek. Az Államadósság Kezelő Központ javaslatára a pénzügyi tárca azon forgalmazóval köt januártól eladási szerződést, amely legalább 150 millió forintos alaptőkével és ugyanennyi szabad pénzzel bír. A forgalmazókat sújtó likviditási összeget jövőre kétszer is emelni fogják, mint mondták, az állampapírokba vetett befektetői bizalom védelmében. bálint ■ Főszerkesztő: ACZÉL GÁBOR Felelős szerkesztő: dr. Kéri Tamás Főszerkesztő-helyettes: D. Horváth Gábor Lapszerkesztők: Császár László, Fekete Zoltán, Páll Elemér Képszerkesztő: Dudás Dénes Szerkesztőség: Vili., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1962 Budapest Ügyeletes szerkesztő: 138-4062 Telefon: 138-2399, 138-4300 Telefax: 138-4550, 138-4058 Kiadja: a Hírlapkiadó Rt. Felelős kiadó: dr. Dajka József 1085 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3., Telefon: 138-4889 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Fit. Hírlapüzletági Igazgatósága. Árusításban megvásárolható a postai területi hírlapkereskedelmi részvénytársaságok, valamint a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. hírlapárusainál. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir), 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy hónapra 470 Ft, negyedévre 1410 Ft, fél évre 2820 Ft, egy évre 5640 Ft. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft., Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató ISSN 0133—2201