Esti Hírlap, 1996. február (41. évfolyam, 27-49. szám)

1996-02-01 / 27. szám

tt zsírá­t (5 A­.) KÜLFÖLDI­­ KRÓNIKA A gdanski adóhivatal nem fogadta el Lech Walesa volt államfő jogi képviselőjének felle­­bezését, s­ így továbbra is érvény­ben maradt a nagy összegű adó­tartozás megfizetéséről hozott határozat. Walesa a Warner Bros filmstúdiótól 1989-ben kapott egymillió dolláros szerzői jogdíj után mulasztott el adót fizetni.­­ A duma tegnap bizonytalan időre elhalasztotta a Start-2 szerződés ratifikálását, miután a honatyák nem voltak hajlandók kitűzni ennek konkrét időpont­ját. Az orosz törvényhozás veze­tése ugyanakkor megbízta az il­letékes parlamenti bizottságo­kat: dolgozzák ki a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló orosz—amerikai szerződés jóváhagyásáról szóló törvényt. ■ Borisz Jelcin elnök határo­zottan kizárta az orosz kato­nák, illetve a FÁK-békefenntartó erők tádzsikisztáni bevetését. Jelcin elnök szóvivője útján „ka­tegorikusan visszautasította” az erre vonatkozó híreszteléseket.­­ Az izraeli hadsereg tegnap zárt katonai övezetté nyil­vánította Rámalláh palesztin vá­rost, ahova az izraeliek további rendelkezésig nem léphetnek be. A magyarázat szerint az auto­nóm palesztin városban elhara­póztak az átutazó izraeliekkel szembeni kődobálások, miután a hadsereg december végén kiürí­tette a ciszjordániai települést. I Okinava vezetése radikális „akciótervet” terjesztett a japán kormány elé. A kormányzó­ság 53 városának, településének támogatását élvező terv értelmé­ben 2015-ig valamennyi amerikai katonai bázist fel kellene számol­ni Okinaván, és a szigetet „nem­zetközi gazdasági és kulturális központtá” kellene fejleszteni. ■ külföld Öngyilkos merénylők robbantottak Srí Lankán Robbanóanyaggal megrakott, háromkerekű teherrobogóval öngyilkos merénylők robban­tották fel tegnap a Srí Lanka- i központi bank épületét. A tudósítások szerint 55 halálos áldozata van a terrorcselek­ménynek. A robbanások idején renge­teg járókelő volt a környező utcákon. A colombói kórházak szerint ezernél is több a sebe­sültek száma. A mentők órák­kal a detonációk után is folya­matosan szállították el a sebe­sülteket, és sokan a leomlott, lángokban álló épületek romjai alatt rekedtek. Egyelőre senki nem vállalta a merénylet elkövetését. Szárát Munaszinge dandártábornok, a hadsereg szóvivője biztosra vette, hogy a lázadó „tamil tigrisek” műve volt a merény­let. Katonai források arról szá­moltak be, hogy három lázadó leugrott a bankbejárathoz kö­zeledő teherrobogóról, és vak­tában lövöldözni kezdett. A jármű a vasszerkezetű kapu­nak ütközött, s felrobbant. A robbanások után közelben el­fogtak két lázadót — nyilat­kozták a hadsereg illetékesei. Ezernégyszázan szenvedtek sebesülést a tamilok öngyilkos rob­bantása következtében Fotó: Reuters A kompromisszum árulás? Görögország konzervatív el­lenzéke árulással vádolta és egyúttal lemondásra szólította fel az athéni kormányt, amiért az kompromisszumot kötött Törökországgal az Égei-tenger keleti részén lévő Irnna (Kardak) nevű sziget hovatartozása felet­ti vitában. Miltiadisz Verte, az Új Demokrácia Párt vezetője a görög katonák visszavonását és a görög zászló bevonását minő­sítette árulásnak az athéni par­lamentben. A szocialista kabinet — amely a múlt héten tette le a hi­vatali esküt — kedden még azt ígérte, hogy a görög lobogó a helyén marad a vitatott szige­ten. Washingtoni közvetítésre a két NATO-tagállam megkezdte haditengerészeti egységeinek visszavonását. Három görög ka­tonát azonban eltűntnek nyil­vánítottak, mivel helikopterük a tengerbe zuhant. Teodorosz Pangalosz görög külügyminiszter közlése szerint a két fél megegyezett abban, hogy fokozatosan kivonják ka­tonai egységeiket a térségből, s a visszavonulást az Egyesült Államok ellenőrzi. Görög védel­mi források szerint megálla­podtak abban is, hogy nem tű­zik ki nemzeti zászlajukat a vi­tatott szigeten, és tartózkodnak mindenfajta provokációtól. A megállapodás azt követően vált lehetővé, hogy az amerikai diplomácia vezetése, Bill Clin­ton elnökkel az élen az éjszaka folyamán telefonon tárgyalt az athéni és az ankarai vezetőkkel. Átmeneti kormány Boszniában Szarajevóban megalakult a bosnyák—horvát föderáció kor­mánya, amelyet egy tuzllai villa­mossági mérnök, I. Kapetanovic vezet. Egy nappal korábban egy másik kabinet alakult, de az a Bosznia-Hercegovinai Köztár­saság állami végrehajtó szerve. A daytoni Békeszerződés alap­ján ugyanis létezik egy közös ál­lam, ez pedig a nemzetközileg elismert Bosznia-Hercegovina, amely az ENSZ tagállama. Bosz­nia-Hercegovina két tagállamból áll: a bosnyák—horvát föderá­cióból és a boszniai Szerb Köz­társaságból. A most megválasz­tott kormányok átmeneti jellegű­ek, hiszen a „közös” tegnap meg­alakult „köztársasági” kabinet­ben még nincsenek a boszniai szerbek képviselői. Ennek vi­szont az a feltétele, hogy meg­tartsák a választásokat az egész Bosznia-Hercegovina területén és ezzel egyidejűleg a tagállamok parlamentjébe is bejutassák a képviselőket. A kormányalakításokkal egy­idejűleg egyre több fegyveres in­cidensre kerül sor Szarajevóban, főleg azokban a negyedekben, amelyek még mindig szerb ellen­őrzés alatt állnak. Szerdán orv­lövészek rálőttek az Ifor-katoná­­ira, akik közül egy brit béke­­fenntartó megsebesült. Az Ifor nem viszonozta a tüzet, mert nem tudták megállapítani, hogy melyik irányból érkeztek a lövé­sek. Megnyugtatóbbak azok az információk, amelyek értelmébe a boszniai szerbek visszavontak minden nehézfegyvert a bosnyák főváros körzetében — erre egyébként a békemegállapodá­sok kényszerítik őket. Elisabeth Rehn, a világszer­vezet emberi jogi különmegbí­­zottja (a lengyel Mazowieckit váltotta fel), aki Boszniába ké­szül, úgy nyilatkozott, hogy sokkal több tömegsír van a há­ború rázkódtatta országban, mint amennyiről eddig tudni. Ez annyit jelent, hogy az „etni­kai tisztogatásnak” becézett tömegmészárlás mértékét még nem lehet felmérni. Steinitz Gábor (Újvidék) ■ Szarajevóban lassan normalizálódik az élet Fotó: Reuters 1996. február 1., csütörtök A Greenpeace megerősíti vádjait A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet né­metországi csoportja tegnap megalapozatlannak minősítette a paksi atomerőműnek azt az állítását, hogy a magyarországi reaktorok a legbiztonságosab­bak közé tartoznak. A paksi erőműnek a német tájékoztatási eszközökben is idézett állítására válaszolva a Greenpeace nyilatkozatában „a világ legkevésbé biztonságos atomerőművei közé” sorolja a magyarországit. Hangsúlyozza, hogy a paksi erőműnek konst­rukciójából fakadóan vannak gyenge oldalai, másrészt üze­meltetés közben gyakoriak az üzemzavarok. A Kreml nem vétózik Moszkvába készül a NATO- főtitkár, hogy ismét megnyug­tassa az orosz vezetést nem fe­nyegeti őket az észak-atlanti szövetség keleti bővítése, amely immár végleges ténynek számít. A Kreml nem él vétóval a NATO keleti kiterjesztésével kapcsolatban, de érdekeinek védelmében fog cselekedni — jelentette ki Jevgenyij Prima­kov orosz külügyminiszter Minszkben Alekszandr Luka­­senko fehérorosz elnökkel foly­tatott tárgyalásait követően. „Nem mondtuk, hogy jogunk van a vétóra” — fogalmazott az orosz diplomácia új vezetője. „De senki sem kérheti tőlünk, hogy egyetértsünk olyan lépé­sekkel, amelyek ellenkeznek ér­dekeinkkel.” Primakov nem helyeselte a keményvonalas Alekszandr Lu­­kasenko fehérorosz elnök leg­utóbbi javaslatát, hogy Orosz­ország lépjen gazdasági és poli­tikai unióra keleti szomszédai­val, és országa újra fogadja be azokat a nukleáris, fegyvereket, amelyeket korábban visszaszál­lítottak Oroszországba. Áthelyezést kér Tegnap folytatódott az oklahomai robbantás elkövetésével vádol­tak pere. Az elsőrendű vádlott azt szeretné elérni, hogy az el­járást egy másik államban folytassák le, mert véleménye szerint Oklahomában a bíró csak elfogult lehet vele szemben. Az oklahomai merényletnek 160 áldozata volt Fotó: Reuters Kormányfő nélkül Bár a lengyel fővárosban a legkülönbözőbb hírek kerin­genek az új kormányfő személyéről, a koalíciós pártoknak egyelőre nem sikerült megállapodniuk mindkét fél számá­ra elfogadható jelöltben. A Parasztpárt (PSL) tárgyaló kül­döttsége csupán annyit hozott nyilvánosságra, hogy a rendkívül „elasztikus” egyeztetések során vagy megneve­zik saját jelöltjüket, vagy pedig elfogadják a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) által javasolt Wlodziemierz Cimoszewiczet, a szejm jelenlegi elnökhelyettesét. -jg Támogatott terrorizmus A Biztonsági Tanács tegnapi ülésén azzal vádolta meg Szu­dánt, hogy a terrorizmust támo­gatja. A testület felszólította a khartúmi vezetést, hogy adja ki azokat az iszlám fegyvereseket, akik merényletet kíséreltek meg Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ellen tavaly Addisz-Abebában. Mubarak egyiptomi elnököt ak­kor támadták meg, amikor jú­nius 26-án az Afrikai Egység­szervezet csúcsértekezletére Ad­­disz-Abebába érkezett. A me­rénylők közül kettőt azonnal le­lőttek, hárman a lövöldözés so­rán szerzett sebeikbe haltak bele néhány nap múlva, további há­rom személyt pedig letartóztat­tak. Egy embernek sikerült el­menekülnie a helyszínről. Vele együtt három személy kiadatását kérik az etiópiai hatóságok. Ket­ten közülük a szudáni fővárosból irányították az akciót. Az Egye­sült Államok tegnap hazahívta diplomatáit Szudánból. A was­hingtoni indokolás szerint a lé­pésre azért került sor, mert attól tartanak, hogy a kelet-afrikai or­szág hatóságai nem lesznek képe­sek megvédeni a diplomatákat az ottani terrorista csoportoktól. tf jt A c a ai 7

Next