Esti Hírlap, 1996. február (41. évfolyam, 27-49. szám)
1996-02-01 / 27. szám
1996. február 1., csütörtök Hivatásos határőrség (Folytatás az 1. oldalról) A határőrség életében fordulópontot jelentett a tavalyi esztendő. Befejeződött az a több mint öt évig tartó folyamat, amelynek során kialakult a hivatásos határőrszervezet, így mind a határforgalom ellenőrzését, mind az államhatár őrzését hivatásosok látják el. A mintegy tízezer fős hivatásos határőrállomány megnövekedett feladatait jelzi, hogy tavaly 104 ország állampolgárai 22 ezer 724 jogellenes cselekményt követtek el az államhatáron. Ezeknek több mint felét a tiltott határátlépés és kísérlete tette ki, de jelentős mértékű volt az idegenrendészeti szabályok megsértése és a hamis vagy hamisított úti okmányok használata is. Jelentősen nőtt az elfogott embercsempészek száma, s 87 árucsempészt tartóztattak fel az államhatár mellett. Emelkedő tendenciát mutatott a lopott gépkocsi- és fegyverkereskedelem, s a rendészeti szerv megakadályozta tetemes mennyiségű kábítószer és több tucat fegyver, robbanóanyag, lőszer behozatalát is. Kuncze Gábor elmondta, hogy hamarosan jóváhagyja a kormány az államhatárról és a határőrségről szóló törvénytervezetet, amiről várhatóan az év első felében dönt a parlament. Nováky Balázs altábornagy, országos parancsnok a miniszteri beszámolóhoz csatlakozva, közölte, hogy a törvény elfogadása stabilitást ad a testületnek, és így részt tudnak vállalni a közrend és a közbiztonság fenntartásában is. Lapunk kérdésére az altábornagy elmondta, hogy több határforgalmi kirendeltségen fordultak elő korrupciós jellegű esetek, de ezek bizonyítása elég nehéz, s az elhúzódó eljárások elenyésző számban zárulnak jogerős ítélettel. Nováky közölte, hogy általában idegen országok állampolgárai próbálják megvesztegetni a határőröket, hogy útlevelükbe párezer forintért beüssék az itttartózkodásra jogosító bélyegzőt. Az altábornagy felhívta a figyelmet, hogy a nyitottság szellemében az ismertté vált esetekben azonnal tájékoztatják a közvéleményt. G. Kirkovits ■ Fidesz: privatizációs árveréseket! — Az egyszerűsített privatizáció felfüggesztését javasolja a Fidesz-Magyar Polgári Párt — jelentette ki Varga Mihály alelnök. Véleménye szerint a jelenlegi gyakorlat helyett nyílt pályázatokat kellene kiírni. Indoklásként elmondta: az eljárások során több visszaélés is történt, egyes kormánypárti vállalkozásokat az elbírálásnál előnyben részesítettek. Példaként az Országgyűlésben is vitát kavart olajgate-ügyet, valamint a Dunabank privatizációját említette. A Fidesz azt sem tartja helyesnek, hogy a döntésekre zárt ajtók mögött kerül sor, sokkal előnyösebbnek látnák, ha nyilvános árveréseket rendeznének, hiszen ezzel kiküszöbölhető lenne, hogy gyanúsítgatások kapjanak szárnyra. A párt frakciója a parlamentben kezdeményezi a jelenlegi privatizációs gyakorlat felfüggesztését, s a hatályos privatizációs törvény módosítását. A privatizációs többletbevétel sorsáról szólva Varga Mihály kifejtette, szükséges, hogy e pénz felhasználását az Országgyűlés felügyelje, s csak konkrét célra történő felhasználásához járuljon hozzá. Dudits Ádám, az ÁPV Rt. szóvivője a Fidesz véleményét kommentálva leszögezte: számukra a privatizációról rendelkező 1995. évi 39. törvény az irányadó. S bár e törvény végrehajtása csúszik — hiszen a pályázatokat az elmúlt év végéig ki kellett volna írni —, azt végre kell hajtanunk. Mint mondta, a hatályos törvényeket nem tudják és nem is áll módjukban megváltoztatni. cs. b. a.■ belföld i jogászok most készen állnak, a döntés ezentúl a politikusok kezében van. A műhelybeszélgetés teljes anyagát február 8-án átadják az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának, amely heteken belül nyilatkozik a tervezet további sorsáról. Amennyiben a 24 tagú hatpárti előkészítő bizottság rábólint az alkotmányvázlatra, következhet a részletes kidolgozás, és annak elfogadása után kilenc hónapja lesz a T. Háznak, hogy megalkossa Magyarország új alaptörvényét. Előkészületben az új alkotmány (Folytatás az 1. oldalról) A professzor fontosnak nevezte az új alaptörvény belső harmóniájának megteremtését, a nemzetközi jogi normák beépítését. Utalt rá, hogy egyik ország alkotmányát sem szabad szolgaian lemásolni — mint tették eleink 1949-ben. Az új alkotmánynak az ezeréves közjogi hagyományainkra kell épülnie, azaz legyen sajátosan magyar. Kilényi professzor kifejtette: a jogászok irreálisnak tartották a kormánykoalíció által megjelölt tavaly nyári időpontot az új alapvetés elkészítésére. Akkor még hiányzott a rendszerváltással egy időben létrehozott intézmények jogelméleti, kritikai elemzése, márpedig anélkül nem lehetett felkészülni időtálló alkotmány megalkotására. bálint ■ Szerződéses védelem Ma írták alá az Axel Springer Magyarország Kiadói Kft. (AS—M) megyei lapjaira érvényes kollektív szerződést az AS—M és a Sajtószakszervezet vezetői. A két testület vezetése a kollektív szerződések 1996. évi megújítása és módosítása során úgy döntött, hogy országos szinten is szerződést kötnek az Axel Springer „csoporthoz” tartozó lapokkal. Ez azt jelenti, hogy az eddig érvényes szerződések hatályukat vesztik? — kérdeztük dr. Nemes Pétertől, a kiadó humán igazgatójától. Az igazgató elmondta, nem egészen így van, mert az országosan érvényes szerződéshez minden szerkesztőség mellékletet készíthet, amelyben rögzíthetik a helyileg kialakult hagyományokat. Az a lényeg, hogy az országosan elfogadott, mint magasabb rendű határozat ígérvényeinél nem mehetnek lejjebb a helyi módosítások. Arra a kérdésre, hogy hogyan született ez a kollektív „uniformis”, szakszervezeti vezetők elmondták, hogy minden meglévő kollektív szerződést eljuttattak dr. Lepies Györgyhöz, a Sajtószakszervezet főtitkárához, aki a munkahelyi szakszervezetek megbízásából, azok alapján készítette el ajánlását, amit aztán a munkáltató és a munkavállaló képviselői megvitattak, módosítottak. A ma aláírandó okmány kiszámíthatóbb jövőt mutat, amire igen nagy szükség van, hiszen százával kerültek és kerülnek az újságírók az utcára. Cz. S. ■ Szűcs Gábor, a Scriptum Portfolio Rt. társelnöke, a Kurír főszerkesztője szerint az írott sajtóban mindenképpen tükröződik egy bizonyos politikai platform vagy csoportosulás elképzelése. Szűcs szerint éppen ezért nem létezik az úgynevezett objektív újságírás, hiszen az elmúlt negyven év alatt ez a forma valójában az álobjektivitásáról tett tanúbizonyságot. Lapunk kérdésére elmondta, hogy a beszűkült újságpiacon a valójában tehetséges és megfelelő szaktudással rendelkező kollégák álláshoz juthatnak, de kifejtette azt is, hogy meglátása szerint egy jobboldali érzelmű újságíró nem jelentkezne lapjánál, a Kurírnál. Szűcs utalt rá, hogy jelen pillanatban Magyarországon 14 országos napilap jelenik meg, addig Németországban vagy Ausztriában öt vagy hat. Az emelkedő árak, a terjesztési nehézségek azt eredményezhetik, hogy ezek közül többen nem lesznek képesek a piaci versenyre. G. K. I. ■ Másfél milliárdos pislészer — Erősen ellenérdekelt felek között is lehet érdemi párbeszédet folytatni, s remélem, a felsőoktatási törvény módosításáról minden kérdésben konszenzus fog kialakulni — mondta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, aki tegnap vendégként részt vett a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) Országos Választmányi ülésén. Az intézményi változásoknak a miniszter szerint két célt kell szolgálnia: egyfelől a minőségi megújulást, másfelől a biztonságos működést. Kis Papp László, az FDSZ elnöke szerint a felsőoktatásban jelentkező kontraszelekció a rendkívül alacsony bérekre vezethető vissza. A minisztériummal történt tárgyalásaik eredményeképpen elmozdulás várható a magasan kvalifikált egyetemi oktatók bérezésében. Az FDSZ olyan pótlékrendszer bevezetését szorgalmazza, amely a minőségi munkát helyezi előtérbe, azonban tervük megvalósításához másfél milliárd forintra lenne szükség, melynek előteremtéséről a pénzügyi tárcával kell még tárgyalniuk. Cs. B. A. ■ ® Sum co Sa^a Vs Csifr-fPnjJbiJ} t\ /-A \—Vir—^ A 1 0(h\ ex ^ 'iKi2.A?£ Sr/YMv^Spii' X^M7± @*U,E Ki vigye el a szemetet? Nehéz hely Budapest, itt hosszú elfoglaltságot jelent a város egyik részéből a másikba eljutni. Itt kaland a közlekedés. Kaland volt húsz éve is, mert már akkor törtek a főnyomócsövek, és törtek az alnyomók. Itt hiába készült fel a Köztisztasági Hivatal, vagy ahogy most hívják, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat a télre, a hóval a rendszerváltás után sem tudnak mit kezdeni. Ebben a városban minden télen szétfagynak az utak, amitől akkor is kátyúk gyötrik az autó futóműveit, amikor elolvadt a hó. Itt mindig felbontanak valamit, és lehetőleg egyszerre több utat, mert a város közlekedése csak így megbénítható. Vagy azért, mert a nyomócsövek egyszerre több helyen törnek el. Vagy azért kell útakadályt képezni, mert a villamos és a HÉV felső vezetéke az ónos esőtől egyszerre szakad le. Negyven-ötven-hatvan, vagy ki tudja, hány év hanyagságát kellene itt és most felszámolni. A Nagykörút átépítése, az Andrássy úté a kisföldalattival együtt nemcsak iszonyú kényelmetlenségeket okozott, hanem rettentően sok pénzbe került. A főváros hiteleket vett fel, megpróbálta behajtani az Országgyűlés által megszavazott sokféle helyi adót (a kedvencem ezek közül az iparűzési adó). Sok éve, amikor először Győrben egy konferencián meghallottam ezt az elnevezést, hangos röhögés tört ki belőlem, talán nem véletlenül. Most itt ez a szemétdíj, nincs is vele semmi baj, hiszen nemcsak az ipart kell űzni, hanem díjazni kell a szemetet. Ez persze csupán a törvényalkotók gyanús nyelvhasználata miatti langyos élcelődés — a lényeg nem ez. Hanem az, hogy Szőnyi Tamás magánvállalkozó némely körzetekből — már ahol sikerült szerződést kötnie — fele áron szállítja el a szemetet, mint a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat. Szőnyinek így is megéri, neki nem kell az Andrássy utat építenie, neki csupán azzal kell kalkulálnia, hogy mennyibe kerül a túrajárat, a szemétgyűjtő autón dolgozó néhány férfiú, és ha a szolgáltatás teljesítése megéri neki a fővároshoz képest féláron is, akkor miért ne vállalná el a szemétszállítást? Az illetékes fővárosi tisztviselők, most valószínűleg átkozódnak, a legszívesebben kitaposnák Szőnyi belét. Mert miféle dolog, hogy ez a vidéki vállalkozó kimazsolázza a legjobb kerületeket, és elhordja a legfinomabb szemetet? Szőnyié a mazsola, a fővárosnak csak a száraztészta marad, miközben nem Szőnyi, hanem a főváros építi az Andrássy utat meg a Nagykörutat. Ami engem illet, a főpolgármester székéből — piacgazdaság ide vagy oda — simán kitiltanám Szőnyit a fővárosi szemétszállításból, ha ennek révén megszerezhetném a fő- és alnyomócsövek felújításához szükséges bevételeket. Viszont az a hír járja (aki tudja, cáfolja meg), hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat nem hoz nyereséget, hanem az állami szubvenció és a megemelt szemétdíj ellenére is veszteséges maradt. Jó, a hóeltakarításon tényleg nem lehet keresni. Ha lehetne, ■. ] akkor tán nem így csinálnák. [ ^ De ha így van, akkor Szőnyit meg kellene becsülni, és illene felhajtani néhány hozzá ■£.. .*^sí hasonló ..szélhámos" magánvállalkozót, __ akik ugyan nem a fővárosnak szedik be a pénzt (bár jó esetben fizetnek adót), viszont 1. féláron elszállítják a szemetet, mert például j.» wr JfX... ellentétben a hosszú nevű vállalattal, az „edénybérleti díjról” lemondanak. ' (iádurum)a ^.........xBKL—J ili tr-4 ■ f: 311'4 B-J tor •\i ifi V £ I ‚4 $c IC J r A — j IV X 1 ' ‚‚=£ -aL' Kiborult a kuka Kispest lakásfenntartó szövetkezeteinek egyike sem ért egyet a Fővárosi Önkormányzat szemétszállítási díjjal kapcsolatos rendelkezésével. Tegnapi sajtótájékoztatójukon kifejtették, az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert álláspontjuk szerint a rendelet több pontja sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Az ily módon megtámadott rendelet különböző pontjaiban kötelezi a társasházakat, illetve a lakásszövetkezeteket a szemétszállítási szolgáltatás igénybevételére, valamint azok díjának beszedésére és egyösszegű megfizetésére. Véleményük szerint ez a társasházakról szóló törvényerejű rendeletbe ütközik, sérti a szövetkezeti alapszabályok, valamint a társasházi alapító okiratok rendelkezéseit, korlátozza a tulajdonosok döntési hatáskörét, a tulajdonosi jogokat. Túlszámlázás esetén nem állapít meg visszafizetési határidőt, illetve a túlszámlázással kapcsolatban benyújtott kifogásnak nincs halasztó hatálya a következő díj esedékességére vonatkozóan. A Simonyi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke, Finta Zsolt írásos összefoglalója szerint az egyes szövetkezeteknek nem feladatuk nyilvántartani, hogy lakásonként hányan és mennyit szemetelnek. Ide tartozik, hogy a lakónyilvántartó könyvet egy másik jogszabály szüntette meg, tehát adminisztratíve sem követhető a szeméttermelők létszáma. A Kispesti Épület- és Lakáskezelők Fórumának szervezője, a Hunyadi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke, Tímár Béla szerint az épület- és lakáskezelők e rendelettel még inkább kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a közműüzemeltető cégekkel szemben. Jürj ■s K m Főszerkesztő: BERNÁTH LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettes: Szerdahelyi Csaba Kiadja: a Pelikán Kiadó Felelős kiadó: Tarján Miklós Lapigazgató: Kiss Pál Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1085 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1962 Budapest Ügyeletes szerkesztő: 138-4062 Telefon: 138-2399, 138-4300 Telefax: 138-4550, 138-4058 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága. Árusításban megvásárolható a postai területi hírlap-kereskedelmi részvénytársaságok, valamint a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. hírlapárusainál. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir), 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelző számára. Előfizetési díj: egy hónapra 470 Ft, negyedévre 1410 Ft, fél évre 2820 Ft, egy évre 5640 Ft. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft., Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató * ISSN 0133—2201 is# , 4