Esti Hírlap, 1996. február (41. évfolyam, 27-49. szám)

1996-02-01 / 27. szám

1996. február 1., csütörtök Hivatásos határőrség (Folytatás az 1. oldalról) A határőrség életében for­dulópontot jelentett a tavalyi esztendő. Befejeződött az a több mint öt évig tartó fo­lyamat, amelynek során kiala­kult a hivatásos határőr­szervezet, így mind a határ­forgalom ellenőrzését, mind az államhatár őrzését hivatáso­sok látják el. A mintegy tízezer fős hivatá­sos határőrállomány megnöve­kedett feladatait jelzi, hogy ta­valy 104 ország állampolgárai 22 ezer 724 jogellenes cselek­ményt követtek el az államhatá­ron. Ezeknek több mint felét a tiltott határátlépés és kísérlete tette ki, de jelentős mértékű volt az idegenrendészeti­ szabályok megsértése és a hamis vagy ha­misított úti okmányok haszná­lata is. Jelentősen nőtt az elfo­gott embercsempészek száma, s 87 árucsempészt tartóztattak fel az államhatár mellett. Emelke­dő tendenciát mutatott a lopott gépkocsi- és fegyverkereskede­lem, s a rendészeti szerv meg­akadályozta tetemes mennyisé­gű kábítószer és több tucat fegyver, robbanóanyag, lőszer behozatalát is. Kuncze Gábor elmondta, hogy hamarosan jóváhagyja a kor­mány az államhatárról és a ha­tárőrségről szóló törvényterveze­tet, amiről várhatóan az év első felében dönt a parlament. Nováky Balázs altábornagy, országos parancsnok a miniszteri beszámolóhoz csatlakozva, közöl­te, hogy a törvény elfogadása sta­bilitást ad a testületnek, és így részt tudnak vállalni a közrend és a közbiztonság fenntartásában is. Lapunk kérdésére az altábor­nagy elmondta, hogy több határ­forgalmi kirendeltségen fordul­tak elő korrupciós jellegű esetek, de ezek bizonyítása elég nehéz, s az elhúzódó eljárások elenyésző számban zárulnak jogerős ítélet­tel. Nováky közölte, hogy általá­ban idegen országok állampolgá­rai próbálják megvesztegetni a határőröket, hogy útlevelükbe párezer forintért beüssék az itt­­tartózkodásra jogosító bélyegzőt. Az altábornagy felhívta a figyel­met, hogy a nyitottság szellemé­ben az ismertté vált esetekben azonnal tájékoztatják a közvéle­ményt. G. Kirkovits ■ Fidesz: privatizációs árveréseket! — Az egyszerűsített privati­záció felfüggesztését javasolja a Fidesz-Magyar Polgári Párt — jelentette ki Varga Mihály alel­­nök. Véleménye szerint a jelenle­gi gyakorlat helyett nyílt pá­lyázatokat kellene kiírni. In­doklásként elmondta: az eljá­rások során több visszaélés is történt, egyes kormánypárti vállalkozásokat az elbírálásnál előnyben részesítettek. Példa­ként az Országgyűlésben is vi­tát kavart olajgate-ügyet, vala­mint a Dunabank privatizáció­ját említette. A Fidesz azt sem tartja helyesnek, hogy a dönté­sekre zárt ajtók mögött kerül sor, sokkal előnyösebbnek lát­nák, ha nyilvános árveréseket rendeznének, hiszen ezzel ki­küszöbölhető lenne, hogy gya­­núsítgatások kapjanak szárny­ra. A párt frakciója a parla­mentben kezdeményezi a je­lenlegi privatizációs gyakorlat felfüggesztését, s a hatályos privatizációs törvény módosí­tását. A privatizációs többletbe­vétel sorsáról szólva Varga Mihály kifejtette, szükséges, hogy e pénz felhasználását az Országgyűlés felügyelje, s csak konkrét célra történő felhasználásához járuljon hozzá. Dudits Ádám, az ÁPV Rt. szóvivője a Fidesz véleményét kommentálva leszögezte: szá­mukra a privatizációról ren­delkező 1995. évi 39. törvény az irányadó. S bár e törvény végrehajtása csúszik — hi­szen a pályázatokat az elmúlt év végéig ki kellett volna írni —, azt végre kell hajtanunk. Mint mondta, a hatályos tör­vényeket nem tudják és nem is áll módjukban megváltoz­tatni. cs. b. a.■ belföld­ i jogászok most készen áll­nak, a döntés ezentúl a politi­kusok kezében van. A műhely­­beszélgetés teljes anyagát feb­ruár 8-án átadják az Ország­­gyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának, amely heteken belül nyilatkozik a tervezet to­vábbi sorsáról. Amennyiben a 24 tagú hatpárti előkészítő bi­zottság rábólint az alkotmány­vázlatra, következhet a részle­tes kidolgozás, és annak elfo­gadása után kilenc hónapja lesz a T. Háznak, hogy megal­kossa Magyarország új alap­törvényét.­ ­Előkészületben az új alkotmány (Folytatás az 1. oldalról) A professzor fontosnak nevez­te az új alaptörvény belső har­móniájának megteremtését, a nemzetközi jogi normák beépíté­sét. Utalt rá, hogy egyik ország alkotmányát sem szabad szol­gaian lemásolni — mint tették eleink 1949-ben. Az új alkot­mánynak az ezeréves közjogi hagyományainkra kell épülnie, azaz legyen sajátosan magyar. Kilényi professzor kifejtette: a jogászok irreálisnak tartották a kormánykoalíció által megje­lölt tavaly nyári időpontot az új alapvetés elkészítésére. Akkor még hiányzott a rendszerváltás­sal egy időben létrehozott in­tézmények jogelméleti, kritikai elemzése, márpedig anélkül nem lehetett felkészülni időt­álló alkotmány megalkotására. bálint ■ Szerződéses védelem Ma írták alá az Axel Sprin­ger Magyarország Kiadói Kft. (AS—M) megyei lapjaira érvé­nyes kollektív szerződést az AS—M és a Sajtószakszervezet vezetői. A két testület vezetése a kollektív szerződések 1996. évi megújítása és módosítása során úgy döntött, hogy orszá­gos szinten is szerződést köt­nek az Axel Springer „csoport­hoz” tartozó lapokkal. Ez azt jelenti, hogy az eddig érvényes szerződések hatályukat vesz­tik? — kérdeztük dr. Nemes Pétertől, a kiadó humán igaz­gatójától. Az igazgató elmondta, nem egészen így van, mert az országo­san érvényes szerződéshez min­den szerkesztőség mellékletet ké­szíthet, amelyben rögzíthetik a helyileg kialakult hagyományo­kat. Az a lényeg, hogy az országo­san elfogadott, mint magasabb rendű határozat ígérvényeinél nem mehetnek lejjebb a helyi mó­dosítások. Arra a kérdésre, hogy hogyan született ez a kollektív „unifor­mis”, szakszervezeti vezetők el­mondták, hogy minden meglévő kollektív szerződést eljuttattak dr. Lepies Györgyhöz, a Sajtó­szakszervezet főtitkárához, aki a munkahelyi szakszervezetek megbízásából, azok alapján ké­szítette el ajánlását, amit aztán a munkáltató és a munkavállaló képviselői megvitattak, módosí­tottak. A ma aláírandó okmány kiszá­míthatóbb jövőt mutat, amire igen nagy szükség van, hiszen százával kerültek és kerülnek az újságírók az utcára. Cz. S. ■ Szűcs Gábor, a Scriptum Portfolio Rt. társelnöke, a Ku­rír főszerkesztője szerint az írott sajtóban mindenképpen tükröződik egy bizonyos politikai platform vagy csoporto­sulás elképzelése. Szűcs szerint éppen ezért nem létezik az úgynevezett objektív újságírás, hiszen az elmúlt negyven év alatt ez a forma valójában az álobjektivitásáról tett tanú­­bizonyságot. Lapunk kérdésére elmondta, hogy a beszűkült újság­piacon a valójában tehetséges és megfelelő szaktudással rendelkező kollégák álláshoz juthatnak, de kifejtette azt is, hogy meglátása szerint egy jobboldali érzelmű újságíró nem jelentkezne lapjánál, a Kurírnál. Szűcs utalt rá, hogy jelen pillanatban Magyarországon 14 országos napilap jelenik meg, addig Németországban vagy Ausztriában öt vagy hat. Az emelkedő árak, a terjesztési nehézségek azt eredmé­nyezhetik, hogy ezek közül többen nem lesznek képesek a piaci versenyre. G. K. I. ■ Másfél milliárdos pislé­szer — Erősen ellenérdekelt felek között is lehet érdemi párbeszé­det folytatni, s remélem, a felső­­oktatási törvény módosításáról minden kérdésben konszenzus fog kialakulni — mondta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, aki tegnap vendégként részt vett a Felsőoktatási Dolgo­zók Szakszervezetének (FDSZ) Országos Választmányi ülésén. Az intézményi változásoknak a miniszter szerint két célt kell szolgálnia: egyfelől a minőségi megújulást, másfelől a biztonsá­gos működést. Kis Papp László, az FDSZ elnöke szerint a felsőoktatás­ban jelentkező kontraszelekció a rendkívül alacsony bérekre vezethető vissza. A minisztériummal történt tárgyalásaik eredményeképpen elmozdulás várható a magasan kvalifikált egyetemi oktatók bérezésében. Az FDSZ olyan pótlékrend­szer bevezetését szorgalmazza, amely a minőségi munkát he­lyezi előtérbe, azonban tervük megvalósításához másfél milli­árd forintra lenne szükség, melynek előteremtéséről a pénzügyi tárcával kell még tár­gyalniuk. Cs. B. A. ■ ® Sum co Sa^a Vs Csifr-fPnjJbiJ} t\ /-A \—Vir—^ A 1 0(h\ ex ^ 'iKi2.A?£ Sr/YMv^Spii­' X^M7± @*U,E Ki vigye el a szemetet? Nehéz hely Budapest, itt hosszú elfoglaltságot jelent a város egyik részéből a másikba eljutni. Itt kaland a közlekedés. Kaland volt húsz éve is, mert már akkor törtek a főnyomócsövek, és tör­tek az alnyomók. Itt hiába készült fel a Köztisztasági Hivatal, vagy ahogy most hívják, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat a télre, a hóval a rendszerváltás után sem tudnak mit kezdeni. Ebben a városban minden télen szétfagynak az utak, amitől ak­kor is kátyúk gyötrik az autó futóműveit, amikor elolvadt a hó. Itt mindig felbontanak valamit, és lehetőleg egyszerre több utat, mert a város közlekedése csak így megbénítható. Vagy azért, mert a nyomócsövek egyszerre több helyen törnek el. Vagy azért kell útakadályt képezni, mert a villamos és a HÉV felső vezetéke az ónos esőtől egyszerre szakad le. Negyven-ötven-hatvan, vagy ki tudja, hány év hanyagságát kellene itt és most felszámolni. A Nagykörút átépítése, az And­­rássy úté a kisföldalattival együtt nemcsak iszonyú kényelmet­lenségeket okozott, hanem rettentően sok pénzbe került. A fővá­ros hiteleket vett fel, megpróbálta behajtani az Országgyűlés ál­tal megszavazott sokféle helyi adót (a kedvencem ezek közül az iparűzési adó). Sok éve, amikor először Győrben egy konferenci­án meghallottam ezt az elnevezést, hangos röhögés tört ki belő­lem, talán nem véletlenül.­ Most itt ez a szemétdíj, nincs is vele semmi baj, hiszen nem­csak az ipart kell űzni, hanem díjazni kell a szemetet. Ez persze csupán a törvényalkotók gyanús nyelvhasználata miatti langyos élcelődés — a lényeg nem ez. Hanem az, hogy Szőnyi Tamás magánvállalkozó némely kör­zetekből — már ahol sikerült szerződést kötnie — fele áron szál­lítja el a szemetet, mint a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat. Szőnyinek így is megéri, neki nem kell az Andrássy utat építenie, neki csupán azzal kell kalkulálnia, hogy mennyibe kerül a túra­járat, a szemétgyűjtő autón dolgozó néhány férfiú, és ha a szol­gáltatás teljesítése megéri neki a fővároshoz képest féláron is, ak­kor miért ne vállalná el a szemétszállítást? Az illetékes fővárosi tisztviselők, most valószínűleg átkozód­­nak, a legszívesebben kitaposnák Szőnyi belét. Mert miféle dolog, hogy ez a vidéki vállalkozó kimazsolázza a legjobb kerületeket, és elhordja a legfinomabb szemetet? Szőnyié a mazsola, a fővá­rosnak csak a száraztészta marad, miközben nem Szőnyi, hanem a főváros építi az Andrássy utat meg a Nagy­körutat. Ami engem illet, a főpolgármester székéből — piacgazdaság ide vagy oda — simán kitiltanám Szőnyit a fővárosi szemétszállí­tásból, ha ennek révén megszerezhetném a fő- és alnyomócsövek felújításához szükséges bevételeket. Viszont az a hír járja (aki tudja, cáfolja meg), hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Válla­lat nem hoz nyereséget, hanem az állami szubvenció és a meg­emelt szemétdíj ellenére is veszteséges maradt. Jó, a hóeltakarí­táson tényleg nem lehet keresni. Ha lehetne, ■. ] akkor tán nem így csinálnák. [ ^ De ha így van, akkor Szőnyit meg kellene becsülni, és illene felhajtani néhány hozzá ■£.. .*^sí hasonló ..szélhámos" magánvállalkozót, __ akik ugyan nem a fővárosnak szedik be a pénzt (bár jó esetben fizetnek adót), viszont 1. féláron elszállítják a szemetet, mert például j.» wr JfX... ellentétben a hosszú nevű vállalattal, az „edénybérleti díjról” lemondanak. ' (iádur­um)a ^.........xBKL—J ili tr-4 ■ f: 311'4 B-J tor •\i ifi V £ I ‚4 $­c IC J r A — j IV X 1 ' ‚‚=£ -aL' Kiborult a kuka Kispest lakásfenntartó szö­vetkezeteinek egyike sem ért egyet a Fővárosi Önkormányzat szemétszállítási díjjal kapcsola­tos rendelkezésével. Tegnapi saj­tótájékoztatójukon kifejtették, az Alkotmánybírósághoz fordul­tak, mert álláspontjuk szerint a rendelet több pontja sérti a Ma­gyar Köztársaság Alkotmányát. Az ily módon megtámadott ren­delet különböző pontjaiban kö­telezi a társasházakat, illetve a lakásszövetkezeteket a szemét­­szállítási szolgáltatás igénybevé­telére, valamint azok díjának beszedésére és egyösszegű meg­fizetésére. Véleményük szerint ez a társasházakról szóló tör­vényerejű rendeletbe ütközik, sérti a szövetkezeti alapszabá­lyok, valamint a társasházi ala­pító okiratok rendelkezéseit, korlátozza a tulajdonosok dön­tési hatáskörét, a tulajdonosi jo­gokat. Túlszámlázás esetén nem állapít meg visszafizetési határ­időt, illetve a túlszámlázással kapcsolatban benyújtott kifo­gásnak nincs halasztó hatálya a következő díj esedékességére vo­natkozóan. A Simonyi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke, Finta Zsolt írásos összefoglalója szerint az egyes szövetkezeteknek nem fel­adatuk nyilvántartani, hogy la­kásonként hányan és mennyit szemetelnek. Ide tartozik, hogy a lakónyilvántartó könyvet egy másik jogszabály szüntette meg, tehát adminisztratíve sem kö­vethető a szeméttermelők létszá­ma. A Kispesti Épület- és Lakás­kezelők Fórumának szervezője, a Hunyadi Lakásfenntartó Szö­vetkezet elnöke, Tímár Béla sze­rint az épület- és lakáskezelők e rendelettel még inkább ki­szolgáltatott helyzetbe kerülnek a közműüzemeltető cégekkel szemben. Jürj ■­s K m Főszerkesztő: BERNÁTH LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettes: Szerdahelyi Csaba Kiadja: a Pelikán Kiadó Felelős kiadó: Tarján Miklós Lapigazgató: Kiss Pál Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1085 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1962 Budapest Ügyeletes szerkesztő: 138-4062 Telefon: 138-2399, 138-4300 Telefax: 138-4550, 138-4058 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága. Árusításban megvásárolható a postai területi hírlap-kereskedelmi részvénytársaságok, valamint a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. hírlapárusainál. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir), 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelző számára. Előfizetési díj: egy hónapra 470 Ft, negyedévre 1410 Ft, fél évre 2820 Ft, egy évre 5640 Ft. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft., Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató * ISSN 0133—2201 is# , 4

Next