Esti Hírlap, 1996. július (41. évfolyam, 134-156. szám)

1996-07-25 / 152. szám

1996. július 25., csütörtök______________________________________BELFÖLD_____________________________________Ef TARDOS JÚLIA KALANDJAI | ^­én Nem felejtette el a politikát­­ Sokan vagyunk, akik emlé­kezünk azokra az időkre, amikor az ember nem ha­gyott ki egy tévéhíradót sem, vagy amikor nem mozdultunk a Nemzeti Ke­rekasztal-tárgyalások élő­ közvetítése elől. Sokan va­gyunk, akiknek ezekről „beugrik” Tardos Júlia ne­ve, akit mostanában keve­set láthatunk a tévé képer­nyőjén. Tardos Júlia 1970—90. között közvetített minden jelentős nemzetközi ese­ményről, de nevét megje­gyeztük mint rádiósét is. 1990 októberétől abbahagy­ta a politikai újságírást. Mostanában pedig azt tanul­hatjuk meg, hogy Tardos Jú­lia az MSZP szóvivője. — Azt tekintem fő felada­tomnak, hogy megtaláljam azokat a politikusokat, aki­ket jól el lehet adni a média­piacon — mondja céljairól. — Azt szeretném elérni, hogy minden érdeklődő új­ságíró a szocialistáknak minden kérdést feltehessen, mindenhová eljuthasson, s hogy a lehető legtöbb infor­mációt nyújthassuk a párt politikájáról. Ez a munka nem látványos, nem hoz rö­vid időn belül eredményt, de hosszú távon megtérül. Per­sze, van a napi tűzoltás is, de a kapcsolatok építése párhu­zamosan folyik. — Megbízatásakor az MSZP vezetése megfogal­mazott-e valamiféle igényt munkájával kapcsolatban? — Tudják, hogy tőlem mit várhatnak, s én is tu­dom, hogy ők mit akarnak. Nem kellett semmit megfo­galmazni. Jó érzés volt, amikor megtudtam az el­nökség döntését. Jó néhány évet kihagytam a politiká­ból, mégsem felejtettem el. Átképeztem magam agrár­újságírónak, különösen az EU-ügyek érdekelnek. Dol­goztam a Rádió Bridge-ben, ahol a független hírszolgál­tatást próbáltuk megvalósí­tani, de foglalkoztunk biz­tonságpolitikai témákkal is. Emellett „ügyeket”, cégeket segítettem, hogy sajtónyil­vánossághoz jussanak. Ta­pasztalhattam, hogy a szak­mailag tisztességes gazda­sági, politikai témákra min­dig vannak vevők. Még volt — van is — egy nagy „ka­landom”. A Dunaferr mé­dia-tanácsadója vagyok 1992-től. Fantasztikus do­log volt megismerni egy olyan vállalatcsoportot, ahol meg tudták mutatni, hogy van jövőjük. S ez a jö­vő nem egyszerűen a túlélés, hanem ma már nyeresége­sen dolgoznak. Nem ismerik a munkanélküliséget, a re­álbérek csökkenését. Hor­váth István vezérigazgató felkérése a munkára azt is jelentette, hogy része lehet­tem bizonyos fokig ennek a talpraállásnak. Rengeteget jelent számomra, hogy együtt lehetek az emberek­kel munkásgyűléseken, má­jus elsejében, azokkal, akik „csak” dolgoztak, és nem engedték, hogy a politika kárt tegyen bennük. — Nincs itt egy kis el­lentmondás? A politika­­mentesség dicsérete és a szóvivőség? — Ez nem a politikamen­tesség dicsérete. De vannak olyan szakaszok az ember életében, amikor esetleg felhagy az aktív politizálás­sal. Ez annyira így volt, hogy az 1990-es felkérést ugyanerre a szóvivőségre nem fogadtam el. Ma vi­szont rosszul érezném ma­gamat, ha semmit sem ten­nék. A magam szintjén pró­bálok segíteni. Meg kell mutatni, hogy nincs más út, mint ezt a koalíciót vinni végig. Mert minden csetlés­­botlás ellenére érezhető, hogy az emberek többségé­ben most nincs félelem. Mert azért volt egy-két olyan évünk a rendszervál­tás után, amikor megtanul­tunk félni a politizálás mi­att. Ez nem következhet be újra! Néha úgy érzem, is­métlődik 1989. Pedig nin­csenek egyéni menekülési utak! SZÁMÍTÓGÉP SEGÍTI A TALÁLKOZÁST Pontszám teszi az egyetemet (Folytatás az 1. oldalról) A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskolán 160-190-es pontot kellett elérni a beju­táshoz. Ez a szám azért fel­tűnő, mert a korábbi évek­ben a 120-as felső határ volt a jellemző. A változó ponto­zás magyarázata többféle le­het: másképpen számolták az előző iskolából hozott pontokat (a középiskolai matematika és fizika érdem­jegyeket 1,5-ös szorzóval számították be a felvételi vizsgába a műszaki felsőok­tatásnál), nem volt szóbeli vizsga (az állam- és jogtudo­mányi karon, Miskolc kivé­telével) vagy külön értékel­ték a magyar irodalmat és a nyelvtant (tanító- és tanár­képzők). A felsőoktatási intézmé­nyekbe 9 százalékkal keve­sebben jelentkeztek, mint az elmúlt évben. A nappali, esti és levelező, valamint az alap és kiegészítő szakokra az ed­digi eredmények szerint összesen több mint 55 ezer személyt vettek fel. A to­vábbtanulási lapot közelítő­en 100 ezren adták be. A le­hetőség ellenére nem volt jellemző, hogy a jelöltek 10- 20 helyet írtak volna a pa­pírjukra. Előfordult persze 14 intézmény felsorolása is a jelentkezési dokumentumon — összegzi az idei tapaszta­latokat Bakos Károly taná­csos. Az elkövetkező években a fiatalabb nemzedék csökke­nő létszáma miatt arányai­ban nőni fog az egyetemek­re, főiskolákra felvettek szá­ma. Az oktatási tárca egyéb­ként nem a felvételi követel­mények lazításától, és így a több hallgatótól, hanem a minőségi képzéstől várja a szakember-utánpótlást. Jó jogászokra és közgazdászok­ra volna egyebek között szükség az országban. A Semmelweis Orvostu­dományi Egyetemen nem érezhető számottevő válto­zás az idei és az elmúlt évek között­ hasonlóan alakult a jelentkezők száma és a fel­­készültségük is ugyanolyan alaposnak mutatkozott. Ko­rábban jellemző volt, hogy a felvettek egy része a megsze­rezhető tekintély miatt ta­nult orvosnak. Amikor az orvosok társadalmi elismert­sége csökkent, akkor némi­leg apadt a jelöltek száma is. Az általános orvostudomá­nyi karon — a fellebbezések előtti állapot szerint — 282- en kezdhetik meg tanulmá­nyaikat az ősszel. A Kereskedelmi, Vendég­látóipari és Idegenforgalmi Főiskolán háromszoros volt a túljelentkezés a nappali tagozatokra. Meglepő mó­don a vendéglátó-szálloda szakra már 104 ponttal be­kerülhettek a pályázók, ho­lott két éve még 114 pont kellett a felvételhez. Pintér Mihály, a tanulmányi iroda vezetője szerint ez nem azt jelenti, hogy csökkent volna a követelmény vagy a je­lentkezők száma. A pont­­számcsökkenésnek több oka is van. Összefügg azzal, hogy az iskolák nehezebb felvételi feladatsort állítot­tak össze, és változott az a tudás is, amelyet egy-egy jelentkezőtől megkövetel­nek. Továbbra is népszerűek a jogi és közgazdasági karok. A Budapesti Közgazdaság­­tudományi Egyetemre idén sem kellett csalogatni a fia­talokat. Jól mutatja ezt, hogy a maximális 120 pont­ból 110-et kellett elérnie a felvételizőknek a tanulmá­nyok megkezdéséhez. Legtöbben — mint min­den évben — most is a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kolára adták be a jelentke­zési lapokat, de mellette minden művészeti képzés fa­voritnak számít. Viszont mintegy 20-25 százalékkal kevesebben je­lentkeztek a tanítóképző főiskolákra. Több karon be sem tudták tölteni a helye­ket, annak ellenére, hogy az intézmény alacsony pont­számokat állapított meg. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben ezeken a karo­kon nem írnak ki pótfelvé­teliket. Hasonló sorsra ju­tott a a miskolci egyetem dunaújvárosi főiskolai­ ka­ra, valamint több műszaki kar is. Persze ez nem jelenti az adott kar megszünteté­sét. Gond csak akkor kelet­kezhet, ha a következő években is kevesebben je­lentkeznek, mint a mega­dott irányszám. Nincs még pontos adat a magán- és alapítványi isko­lákba jelentkezettek számá­ról. Ugyanis ezek az intéz­mények éppen azokat a diá­kokat várják, akik az állami felsőoktatásból kiszorultak, így több helyen még nem zá­rult le a jelentkezés. Egyes iskolákban még szeptember­ben is fogadnak új hallgató­kat. K. O .B. L. Az idén jelentkezhettek először korlátlan számú szakra FOTÓ: DUDÁS DÉNES SZABOLCS FEJLESZTŐKRE VÁR Milliárdra pályázhatnak A Szabolcs-Szatmár-Be­­reg Megyei Területfejleszté­si Tanács kedden meghir­dette a térség fezárkóztatá­­sára kapott 1 milliárd, 126 millió forint központi tá­mogatási alap pályázatát. A támogatásra augusztus 23- ig pályázhatnak a hazai és külföldi vállalkozások, il­letve a nyírségi önkor­mányzatok, valamint azok társulásai. Az összegből a gazdasági szerkezetátalakí­tást, a piacképes munka­helyteremtést és az infrast­rukturális hálózatok kor­szerűsítését szolgáló beru­házások befektetői része­sednek majd. A több mint 1,1 milliárdos támogatásból 524 millió 900 ezer forintot kizárólag gaz­daságfejlesztési célra fordí­tanak. A pályázók tervezett befektetésüknek akár a 30 százalékát is megkaphatják, ami azt jelenti, hogy a támo­gatással legalább 1 milliárd 750 millió forint értékű be­ruházás valósulhat meg a szabolcsi iparban, a mező­­gazdaságban, a szolgáltató­ban és az idegenforgalmi ágazatban. Az infrastruktúra javítá­sához 601 millió 400 ezer fo­rintra lehet pályázni. A tá­mogatás mértéke a beruhá­zott összegnek akár a 80 százaléka is lehet. A pályá­zatok elfogadásánál elsőbb­séget kapnak a versenyszfé­ra kialakulását segítő, a ter­melési célokat szolgáló inf­rastrukturális befektetési tervek. A részletes pályázati ki­írást a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség nyíregyházi központjában (Szarvas u. 38.) bocsátják a beruházni szándékozók rendelkezésé­re. Az ügynökséghez kell majd benyújtani a pályáza­tokat is. Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál a vállalkozókért A Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál rendkívüli, egyszeri lehetőséget kínál a vállalkozóknak a millecentenárium alkalmából. Ön egyszerre lehet a Millecentenáriumi Fesztivál vendége és támogatója. Au­gusztus 17-18-19-20-án este reprezentatív fogadáson vehet részt a műsor kezdete előtt, majd a VIP-tribünről megtekintheti a Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál magas színvonalú műsorát, amelyet a Lánchíd pesti hídfőjénél rendezünk. Egyúttal cége olyan hirdetési lehetőségekhez juthat, melyhez foghatót Önnek sohasem aján­lottak. Amit mi adunk: — 1 db VIP-jegyet, amely érvényes a fesztivál 4 napján a műsort megelőző fo­gadásokra és a műsor megtekintésére (a jegy átruházható) — őrzött parkolóhelyet vendégeink számára — belépőjegye részt vesz egy sorsoláson, ahol gazdára talál egy nagy értékű személygépkocsi és 10 db külföldi út — 10 000 forint értékű ajándékcsomagot minden belépőjegy tulajdonosának — az Ön cégének hirdetése 10 alkalommal megjelenik a Fővárosi Millecentená­riumi Fesztivál óriás kivetítőin, amelyeket egyenesen az atlantai olimpiáról szállítanak ide — a hirdetési lista szerinti érték több mint 200 000 forint — az Ön reklámfilmjét vagy általunk elkészített állóképét minimum 1 millió ember láthatja az alábbi helyszíneken: — 45 m­-es kivetítőn a Dunán, az Erzsébet és a Lánchíd között — Vörösmarty téren — Március 15. téren" Amit Ön ad: — megvásárolja a Millecentenáriumi Fesztivál VIP-belépőjegyét 135 000 forintos áfás áron Felhívjuk a vállalkozók figyelmét, hogy a részvételi lehetőség korlá­tozott, ezért jelentkezéseiket érkezési sorrendben teljesítjük. Várjuk érdeklődésüket a Fesztiváliroda telefonszámain: _____ 275-15-68, 275-21-50 és faxszámán: 1­­­275-21-41 ) KÁRÓKATONÁK A PARLAMENT ELŐTT Rablómadarak tizedelik­­ a halakat­ ­(Folytatás az 1. oldalról) Ahogy Balogh József, a Haltermelők Országos Szö­vetségének elnöke lapunk­nak elmondta, a 80-100 egyedből álló kormorán­, népiesen szólva kárókatona csapatok általában egyszer­re lepik el a halban gazdag vizeket, és az átlagban napi ötven-hatvan dekagramm halat elfogyasztó madarak rövid időn belül kipusztít­hatják az ottani állományt. Az utóbbi időben ugyanis nemcsak a halastavak kör­nyékén, hanem a természe­tes álló- és folyóvizeknél is megjelentek, így a fővárosi ember is minden nap talál­kozhat velük, ha mondjuk a Lánchíd előtt letekint a Duna hullámain pihenő madarakra. Balogh József német felmérésekre hivat­kozva közölte, hogy ott ki­lencven százalékosra tehető a rablómadarak által meg­lepett vizekben okozott kár. Nem elhanyagolható az sem, hogy általában a két­­nyaras, tizenöt-húsz dekás pontyok a kedvenceik, így a halastavak potenciális te­­nyészanyagát is tönkrete­szik. Védekezni viszonylag nehéz ellenük — mondta az elnök —, hiszen a hagyo­mányos riasztómódszerek nem vezetnek eredményre, így kilövésükkel, illetve fészkelőhelyeiken tojásaik eltávolításával csökkenthe­tik csak a szaporulatot. Ám a gyors mozgású madarak lelövéséhez általában nem elegendő egy patron, és a lőszerek kiskereskedelmi árának emelkedése miatt csökkenhet a kilövések szá­ma. A szövetség elnöke sze­rint a kárókatonák nem­csak a vizek közvetlen kör­nyezetét is károsíthatják, hiszen ürüléküktől kiszá­radhatnak a fák és a zöld növényzet. Miután a kor­­moránok túlszaporodása egész Európában jellemző, nem elég, ha csak Magyar­­országon védekezünk elle­nük, hiszen a vándormada­rak nagy távolságokat meg­tesznek táplálékszerzés ér­dekében. Jelenleg Dániá­ban számítanak csak vé­dettnek, ezért Balogh Jó­zsefnek az a véleménye, hogy a társadalmi összefo­gás mellett kormányzati szinteken is egyeztetni kel­lene az ügy megnyugtató rendezése érdekében. A Természetvédelmi Hi­vatal főtanácsosa, Nechai Gábor elfogadta a kormo­­ránok kártékonyságáról szóló megfigyeléseket, de azt is hozzátette, hogy más szigorúan védett állatok, mint például a vidra is, je­lentős kárt okoznak a hal­állományban, de a dologgal mégsem foglalkoznak kel­lőképpen a különböző szak­mai fórumokon. Az elmúlt időszakok halpusztulásaira hivatkozva Nechai Gábor közölte, hogy a vizeket meggondolatlanul szennye­zők is okozhatnak olyan nagyságrendű károkat, amilyeneket a kormorán­­csapatok jelenléte okoz Ma­gyarországon. A védekezés­ről, illetve az ökológiai egyensúly megtartásáért tett intézkedésekről szólva leszögezte: miután nem vé­dett állatokról van szó, en­gedélyezett a kilövésük, de a humánusabb megoldás az lenne, ha még a fiókák ki­költése előtt eltávolítanák a fészkekből a kormorántojá­­sokat. G. K. I.

Next