Esti Hírlap, 1996. augusztus (41. évfolyam, 157-176. szám)

1996-08-01 / 157. szám

pl­astít firreat Remények A szerdai kereskedési na­pon a hét elején megszokott­nál kisebb mértékben csupán 11,01 ponttal csökkent a Bu­dapesti Értéktőzsde legforga­­lomképesebb papírjainak ár­folyammozgását tükröző BUX-index, amely jelenleg 2865,47 ponton áll. Három ve­zető részvénynek a Richter­­nek, a BorsodChemnek és az OTP-nek az árfolyama meg­fordult, és emelkedni kezdett. A BorsodChem részvé­nyek 2400—2450 forint kö­zötti árakon forogtak, a zá­róár 2415 forint volt, 10 fo­rinttal magasabb mint ked­den. Az OTP 1950 forinttal nyitott, a kereskedés végére 1890 forintra esett vissza az árfolyama, de még ez is 15 forinttal magasabb volt, mint az előző napon. Egyér­telműen csak a Richter erő­södött, a nap végén 6100 fo­rintot is megadtak a gyógy­szergyári papírért. Ma hoz­zák nyilvánosságra a kőbá­nyai gyógyszergyár féléves gyorsjelentését, amitől a be­fektetők az árfolyam továb­bi emelkedését várják. A másik kőbányai gyógyszer­­gyár, az Egis árfolyama to­vább mérséklődött. A gyógyszeripari papírok kö­zül a Humán és a Horizon- Multiplan árfolyama kissé erősödött. A Mol mérsékelt forgalom mellett 1500 forint alatt kelt el, a záráskor 1470 forinton cseréltek gazdát az olajipari papírok. A Danu­bius átlagos árfolyama 2300 forintra zuhant, annak el­lenére, hogy egy 30 ezer da­rabos tétel 2415 forinton kelt el. Ismét emelkedett a kárpótlási jegyek ára, 343 forintra. mwmxpm A Budapesti Árutőzsde de­vizaszekciójának keddi ese­ménye volt, hogy a svájci frank ára emelkedett, június­ra 147,50 forinton zárta a ke­reskedést. A devizapiac össz­forgalma meghaladta a 482 millió forintot. Az amerikai dollár árfolyama a szeptem­beri és az ezt követő — egé­szen márciusig tartó — ha­táridőkre egyaránt csökkent. Változatlan maradt viszont az olasz líra és az angol font árfolyama. A bankközi devi­zapiacon a dollár árfolyama 148,60 forintra esett vissza, a német márka viszont 101,10 forinttal erősödött. A bróke­rek ezeket a változásokat az amerikai valuta gyengülésé­vel magyarázzák. A gabonapiac keddi összeomlását szerdán kis­mértékű emelkedés követte. Augusztusra, erre az idő­szakra tegnap köthettek utoljára üzletet, a malmi búza végső elszámoló ára 27 200 forint lett. B.M. HATVANEZER KÜLFÖLDIT VÁRNAK Nyereséges lesz az idei nagydíj?­­ (Folytatás az 1. oldalról) A mogyoródi pálya kitű­nő állapotban várja a ver­senyzőket, és az elmúlt hó­napokban körülötte is szor­galmasan építkeztek. Új ét­terem várja a vendégeket, elkészült a szociális blokk. A tervezőket, kivitelezőket dicséri, hogy gondoltak még a mozgássérültekre is, számukra is megközelíthe­tővé tették valamennyi he­lyiséget. Az épületegyüttes máskülönben rekordidő alatt született, mindössze 67 naptári napra volt szük­ség a munkálatok befejezé­séig. Ezenkívül további parkolóhelyeket alakítottak ki, és újdonságnak számít, hogy bevezetik a biztonsági parkolást, amely azt jelenti, hogy egyetlen gépkocsit sem tudnak ellopni. Várhatóan másfél milli­árd forint bevételt hoz a magyar Forma-1-es nagy­díj, ebben az összegben ter­mészetesen benne vannak a kereskedelmi és vendéglá­tóipari bevételek is. Most már senki nem kételkedik a sikerben, és a szakemberek véleménye szerint megtérül az állami támogatás is. Em­lékeztetőül: propagandára, szervezésre 190 millió fo­rintot nyújtott a magyar kormány, míg a jogdíj-kö­­telezettségek teljesítésére, az esetleges veszteségek fi­nanszírozására — utólagos elszámolás mellett a jegy­eladási bevételek függvé­nyében —150 milliós támo­gatást különítettek el. Mindemellett 2001-ig éven­te 80 millió forinttal járul hozzá a költségvetés a pá­lyafenntartás költségeihez. Szélesre tárulnak az abla­kok a világra, negyvenegy tévékommentátori állás várja a nagy nemzetközi té­vétársaságok munkatársait, és mintegy 600 külföldi új­ságíró jelenlétére számíta­nak. A győztesek számára új díjkiosztó pódium ké­szült, hisz ezt látja a képer­nyőkön egy időben milli­árdnyi ember. A szervezők, tanulva a San Marinó-i Nagydíj eseményeiből — amikor a nézők átmásztak a védőkerítésen és betódul­tak a pályára, s ezért nagy összegű pénzbüntetéssel sújtották a rendezőket — duplasoros kerítéseket állí­tottak fel. Ide tartozó hír: a szlovákiai Pöstyén mellett felgyorsultak az ottani ver­senypálya építési munkála­tai, maga a kormányfő, Vla­dimír Meciar szorgalmazza elsősorban a pálya elkészí­tését, mert északi szomszé­daink szeretnék elérni, hogy a nagy „vándorcir­kusz” náluk is eltöltsön né­hány napot. Meg nem erősí­tett információk szerint ez ügyben a jövő hét végén Meciar kormányfő találko­zik Bernie Ecclestone-nal, a Forma–1-es versenyek nagy hatalmú urával. P. J. Idén egyharmadával több jegyet adtak el mint tavaly FOTÓ: ARCHÍV ÉLÉNKÜLŐ INGATLANPIAC A VELENCEI-TÓNÁL Külfö­pöt is jelentkeznek Megélénkült az ingatlanpi­ac a Velencei-tónál: egyre több, az 1960-as, ’70-es évek­ben épített nyaralót kínálnak megvételre — főként idős, az épület fenntartását sem fizi­kailag, sem anyagilag vállal­ni nem tudó tulajdonosok —, s mind nagyobb a kereslet is... A legkapósabbak a 60- 70 négyzetméter alapterületű ingatlanok, s a 12-15 négy­zetméteres, a tóparti parcel­lázás őskorában emelt há­zacskák. Az előbbieket a te­hetősebb középosztály, vala­mint a külföldiek, az utóbbit pedig az ingatlanvásárlásra 1-1,5 millió forintot megta­karítók keresik. A nagyobb épületekből viszonylag jó a választék, a kisebb pénzűek számára is megfizethető tel­kek, házak kínálata meglehe­tősen gyér, azok többnyire már családon belül elkelnek. A legnehezebben a lakótelepi épületekhez hasonló, úgyne­vezett sorüdülők, illetve iker­házak találnak új gazdára, pedig azokból meglehetősen bőséges a kínálat. Eladó te­lek viszont kevés van, pedig különösen a vízparti házhe­lyeket sokan keresik. A külföldiek ingatlanvá­sárlási tilalmának feloldásá­val az üdülőház-tulajdono­­sok új rétege alakult ki a tó­parton: egyre több, más or­szágokban letelepedett, egy­kori hazánkfia vásárol pihe­nőházat. Az új tulajdonosok igyekeznek újjávarázsolni az épületeket, s a hozzájuk tar­tozó kerteket, s ezzel részint egy-egy település arculatá­nak kedvező átalakításához járulnak hozzá, részint mun­kaalkalmat is teremtve. A térségben az utóbbi hóna­pokban száznál több külföldi állampolgár adott be ingat­lanvásárlási kérelmet az ille­tékes hatósághoz. A. M. Vizsgálódik Számvevőszék kese tegnap az MTI munka­társának. A három pénzintézetre kiterjedő számvevőszéki vizsgálat az elképzelések szerint a bankokkal és a pénzügyi tárcával egyeztet­ve zajlott le. Az anyaghoz a Bankfelügyelet is elküldte véleményét, így a doku­mentumot még ezen a héten lezárhatják. Az elnökségi ülésen hagyják jóvá a jelen­tés végleges szövegét, amit ezt követően eljuttatnak az érintett szervezetekhez. A vizsgálat eredményét vár­hatóan augusztus végén hozza nyilvánosságra a Számvevőszék, kiegészítve azt a pénzintézetek észre­vételével. A szakember korábban az MTI-nek elmondta, hogy a három többségi állami tu­lajdonú pénzintézetnél a Számvevőszék a konszoli­dáció tényleges ügyleteit, azok lebonyolítását vizsgál­ta meg. Az ellenőrzéseket azért kezdeményezte a szervezet, mert a nagyban­kok közül a konszolidációs államkötvényekkel a legna­gyobb tőkemegerősítést a MHB Rt. kapta, míg az MBFB Rt. átvette a pénzin­tézetek kétes és rossz köve­teléseit a hitelkonszolidáci­ós folyamatban. A Kon­zumbank pedig egyebek között azért került a vizs­gáltak közé, mert az MBFB a pénzintézet többségi tu­lajdonosa. Az Állami Számvevőszék elnöksége hétfőn tárgyalja a szervezet jelentését a Konzumbank Rt. és a Ma­gyar Hitel Bank Rt. konszo­lidációjáról, illetve a Ma­gyar Befektetési és Fejlesz­tési Bank Rt.-nek az ebben vállalt szerepéről — mond­ta el a Számvevőszék illeté­ Főszerkesztő: Tarján Miklós Felelős szerkesztő: Kiss Pál Főszerkesztő-helyettesek: dr. Lőkös Zoltán, Szerdahelyi Csaba Vezető szerkesztő: Bonta Miklós Lapszerkesztők: Gajdics Ottó, Péli Elemér Kiadja: az E. H. Press Kft. Felelős kiadó: dr. Szirtes József Hirdetési igazgató: Bálint Bea Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1146 Budapest, Thököly út 127. Tel: 220-5795, fax: 220-5797. Postacím: 1962 Budapest. Hirdetésfelvétel: Prestige Médiaügynökség 1146 Budapest, Thököly út 127. Tel./fax: 220-5784, 220-5785. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága. Árusításban megvásárolható a postai területi hírlap-kereskedelmi részvénytársaságok, valamint a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. hírlapárusainál. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir), 19­ 00 Budapest XIII., Lehel u. 10/A, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy hónapra 470 Ft, negyedévre 1410 Ft, fél évre 2820 Ft, egy évre 5640 Ft. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató ISSN 0133—2201 HÍREK, KOMMENTÁROK 1996. augusztus 1., csütörtök Csillagos ég Az áremelkedések előbb vagy utóbb minden alapvető fogyasztási cikket érintenek. Nap mint nap jelennek meg a majdan igaznak bizonyuló rémhírek. Legutóbb a kenyér drágulásáról szólt a fáma, majd nem sokkal ké­sőbb a cukoréról és a sertéshúséról. A kenyér kilójának várható 100 forintos árát még a kormány is lélektani határnak minősítette. Akkor vajon milyen határokon mozog a cukor 130 forintos és a sertéshús 800—1000 fo­rint közötti kilónkénti ára? Lehet, hogy az már a csil­lagos ég? A szakember, Gárdosi Péter, az Agrárrendtartás Hiva­tal főosztályvezető-helyettese sem mondhatott kérdé­sünkre mást, minthogy a mezőgazdaságot is szorongatja az energia, a műtrágya és a növényvédő szerek árainak felfutása, illetve a sorozatos forintleértékelések. Melyek, mint egy láncreakció, további áremelkedéseket vonza­nak maguk után. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a most közzétett áraknak a valós alapját — eszközök és források hiányában — sem a Földművelésügyi Miniszté­riumnak, sem az Agrárrendtartás Hivatalnak nem áll módjában megcáfolni, illetve alátámasztani. A bejelen­tett árak valószínűleg csak a piaci zavarkeltést és a kü­lönböző lobbyérdekeket szolgálják. Persze szó lehet tisz­tességtelen érdekekről is, melyek ha beigazolódnak, ak­kor azokat jogi úton, például­ a versenytörvény alapján szankcionálják majd. Csak az a baj — tesszük mi hozzá —, hogy még senki sem látott olyan céget, amelyik meg­büntetése után visszavette volna az árait. Balogh Ákos __________­__n / ^ /. ,__7 /______________ _ X AJ J b- ck , ST", n Sarokba szorított hazai autókereskedők Milyen hatása lehet annak a szerdai bejelentésnek, amely szerint a Pénzügymi­nisztérium nem tervezi az új autók vásárlásakor fizeten­dő közterhek csökkenését, annak ellenére, hogy az így bekövetkező forgalomnöve­kedés gazdaságélénkítő ha­tással járna? Ha így marad minden sza­bályozó, továbbra is panasz­kodni fognak, joggal, az au­tókereskedők. Szerintük Nyugat-Európában elkép­zelhetetlen a magyarországi­hoz hasonló formában szankcionálni az autókeres­kedelmet és importot. Nem elfogadható, hogy éppen az 1600 köbcentis kategóriáig sújtják a modelleket magas vámtételekkel és pótlékok­kal, ráadásul ez ellenkező irányba hat, mint amire szá­mítottak, egy rendkívül el­öregedett, környezet­szennyező és nagy fogyasz­tású autóparkot kellene le­cserélni, márpedig ennek a folyamatnak egyáltalán nem kedveznek az eddigi intéz­kedések. Ezek a lépések egy­értelműen a legszélesebb ré­tegeket érintették, nem a lu­xuskategóriát, s azok hasz­nálóit, a felső tízezret. Ennek megfelelően 1600 köbcentiméterig érzékelhető a legnagyobb keresletcsök­kenés a magyar autópiacon, ez összességében közel 30 százalékot jelent az előző évi eladásokhoz képest. Tavaly 66 500 személygépkocsit ér­tékesítettek a cégek Magyar­­országon, ezenkívül pedig mintegy 12 ezer könnyű ha­szongépjárművet is eladtak. A visszaesés nemcsak náluk és a társvállalatoknál érez­hető, hanem a be nem fize­tett társadalombiztosítási hozzájárulásokon keresztül a költségvetést is érzékenyen értintette. Magyarul: a rest­riktív intézkedések az autó­­kereskedők és a­­gyártók szerint közel sem biztos, hogy a várt eredményt hoz­ták. Ám ebből eddig, úgy lát­szik, nem vonták le a szüksé­ges következtetést. A. M. Rablás ’96 — Olyan furcsán tartja azt a pisztolyt, uram. Csak a kíván­csiság kedvéért, maga állástalan színész, író, tudós vagy pedagógus...? SZMODIS IMRE KARIKATÚRÁJA KIUGRÓAN MAGAS HALANDÓSÁG X51L X 362­4-7 Másfél évtizede legyünk Immár másfél évtizede apad az ország lakossága, kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak. Idén az első félévben a szü­letések száma tovább csök­kent, a halandóság az év el­ső három hónapjában kiug­róan magas volt, az utóbbi hónapokban azonban kissé mérséklődött — jelzi a Köz­­ponti Statisztikai Hivatal.­­ Az adatokból kitűnik, hogy ezer lakosra az év első felében 10,3 élve születés jutott, ugyanakkor 14,7 ha­lálozás. A születésszám az első félévben 2,6 százalék­kal, a halandóság 0,2 száza­lékkal csökkent. A népesség fogyása 4,4 ezrelék volt a statisztika szerint. Június végén az ország területén 10,19 millióan él­tek, 22 ezerrel kevesebben, mint fél évvel korábban. A lakosság létszámához vi­szonyítva a legtöbb gyer­mek Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod- Abaúj-Zemplén megyében született, a legkevesebb pedig Budapesten és Zalá­ban. A halandósági ráta a leg­rosszabb Bács-Kiskun, Bé­kés, Heves, Nógrád és So­mogy megyében volt, ahol ezer lakos közül 15-16-an haltak meg. A halandósági arány a legalacsonyabb Fe­jér és Veszprém megyében. A halál elsősorban a közép­korú férfiak köréből és fő­ként a falvakban szedte ál­dozatait. Mindössze az or­szág két megyéjében, Hajdú- Biharban és Szabolcs-Szat­­már-Beregben gyarapodott a népesség lélekszáma. A születéskor várható átla­gos élettartam a korábbiak­hoz képest kismértékben nö­vekedett: férfiaknál 65,3 év, nőknél 74,5 év. A várható átlagos élettartam az orszá­gon belül területenként is differenciált, számítások szerint a férfiak 66,8 évet él­nek Budapesten, a falvak­ban viszont csak 62,4 évet. Az ország északkeleti terüle­tén rövidebb életre számít­hatnak a férfiak. Az elmúlt évben a halálesetek több mint 50 százalékát szívko­szorú- és agyérbetegségek, valamint a rák okozta. Sok a májzsugorodás az alkoholiz­mus miatt. Ez a betegség a férfiak körében a hatvanas évektől napjainkig tízszere­sére, a nőknél nyolcszorosá­ra emelkedett. A balesetben elhunytak száma az elmúlt öt évben kismértékben csök­kent, az öngyilkosságok gya­korisága azonban nemzetkö­zi összehasonlításban is ki­ugróan magas. A statisztika arról is szá­mot ad, hogy Európában az elmúlt években 1000 lakos­ra átlagosan 12 születés és 11 halálozás jutott. Ezen belül számos országban a születési ráta hasonló vagy alacsonyabb volt, mint Ma­gyarországon, a halandóság ugyanakkor 8-10 ezrelék körül mozgott. A Magyar­­országon kialakult halálo­zási arányok — bár korcso­portonként valamelyest ja­vultak az elmúlt években — Európában igen magas. n.­m. Infosztrádán Európába Kovács Kálmán, a Közle­kedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium (KHVM) politikai államtitkára ma délután részt vesz a VIII. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia záróünnepsé­gén. Értesüléseink szerint ezt az alkalmat is fölhasználja az államtitkár, hogy meg­erősítse: a magyar kormány és a közlekedési tárca támo­gat minden olyan kezdemé­nyezést, amely hozzájárul­hat az informatika térhódí­tásához. Az illetékesek tisz­tában vannak azzal, hogy a számítógépes hálózatok ki­épülése, az informatika és az elektronikus adatátvitel és -feldolgozás olyan fel­adat elé állítja a kelet-euró­pai társadalmakat, melynek teljesítése döntő lehet fel­zárkózásunkban a fejlett Európához. G. K. I.

Next