Esti Kurir, 1927. január (5. évfolyam, 3-24. szám)

1927-01-14 / 10. szám

Péntek, 1927 január 14 is kiKSzk­! &romzAK * Névtelen PolgárR­övid, de heves záporeseje kitüntetések­­nek: a szanálás «epochális» jelentőségé­nek megfelelően a kormány a pénzügyi tiszt­viselők dandárét tisztelte meg ilyen és olyan ordókkal, címekkel. Tudniillik: az egyik úr ilyen kivetést csinált, a másik olyan előirány­zatot; volt, aki lajstromba szedett neveket, volt aki tizedfillérnyi pontossággal számított kamatos­ kamatot. Volt aki felosztást s volt aki beosztást csinált. Statisztikát, tabellát, koordinált görbét és szeizmografikus rajzot, így megcsinálták a szanálást és kaptak kitün­tetést. Nevük hosszú sor a hivatalos lapban. Név sorakozik név után, kitüntetés kitüntetés alá. Mily örömöd lehet. Névtelen Polgár, ismeret­len hős, mikor a hosszú konszignáción végig­­siklik szemed. Te nem kaptál semmit. Névte­len Polgár. Minek is­? Te csak szanáltál. Mert mit ért rubrika, számoszlop és haditerv, mégis csak a te verejtékeddel, könnyeddel, szenvedéseddel, arcod sápadásával, szemed révületével, feleséged elhervadt mosolygásá­val, kis fiad álmodott játékával, B-listáddal érték el azt, amit most a szanálás­­epod­ális eredményének­ mondanak. Úgy­ illene, Névtelen Polgár, hogy mikor a hosszú listát a kitüntetésekről végigírják, elő­vegyenek egy sápadt­ arany signum laudist (bizony: a hadiékitménnyel) és odatűzzék horpadt melledre. Mert te vagy a hőse annak az életnek, mely még a bábom pestise után ín alig érdemli meg az élet nevét. * A Katona Tsmeretlen Fiad sírja már nemsokára dísz­­helyet kap Budapesten. A Névtelen Adó­fizető szobrának kellene a Névtelen Katona sírfejénél állni, hogy kegyeletünkön kívü­l egész szívfacsaró tragédiánk ott merevedjék, kőbe faragva a milleniumi felkiáltójel előtt. Minden metropolisban van már, mindenütt márványba vésték nagy tragédiánkat; a fran­cia, az angol, a német Ismeretlen Katona a meghatóan gyöngéd emlékezés rondellájában alussza héroszi álmát. S most egy magyar művész borongó lelkében megszületett a terv: a német, az angol, a francia Ismeretlen Ka­­tona sír­ja után monumentumot kell emelni, nem ennek, vagy annak a nemzetnek, de az Embernek, aki elesett száz harcmezőn, ezen, vagy azon az oldalon, gyilkos lángban. Talán nem is porladó testnek kellene feküdni eb­ben a sírban, de léleknek. A Katona lelkének, mely mint áldozati tust szállott süni rajokban a bomlott esztendők megrázó napjain Te­­remtője elé. Az Ember tragédiájának sírkövét kell rá­­hengeriteni erre a hantra. Bazaltsziklát, vagy talán egy gránit-hegyet, roppant tömböt, hogy nyugtot leljen alatta a lélek s többé ne za­varja semmi.* BiztositásM­ost hát­ biztositlani lehet eztán a temetést. Már tudniillik­ , mindenkinek a maga te­metését. Befizetünk havonként ennyi meg ennyi fillért, s mire ránk tör orv ellenségünk, a halál­, kijár a szép első- vagy másodosztályú temetés. Fővárosunk gondoskodik így kényelmünk­ről, s jól teszi. Régi, regényes históriák jutnak eszébe az embernek, egy szentimentális kor neveltetjei öreg anyókákról, akik harisnyába gyűjtötték a kongó készpénzeket egy díszes, úri temetésre, mint elkésett, egyetlen luxusára egy meddő életnek. Az anyókák vágya most hirtelen gyászgyertyák fényében kivilágoso­dik, mint elérhető valóság, boldog biztonság. De mi azért valahogy úgy érezzük, hogy a szociális gondoskodásnak ez a delejes egy kicsit rapszodikusan jött. Helyes, igaz, he­lyes. De megvan már minden a temetés előtt? Odáig jutottunk, hogy csak utolsó utunk biz­tos kényelme hiányzott? Már gondoskodtak :az életről is, nemcsak a halálról? Szülőotthonok és tej a csecsemőknek. Pólya. Egészség. Napfény. Levegő. Stel az anyának, hogy szoptatni tudjon, csecsemő­­diszpenzer, hogy otthagyhassa, ha munkába kell mennie. Orvos, patika. Oktatás a hi­giénére és egészség­védelemre. Mind megvan már, mind biztosítva? A temetésről is lehet gondoskodni, a fekete drapéria, ezüst szegély sok vágynak kettős zine. De először a sarjadó életre vigyázzunk, a­zután következzék csak a halál. Kilépni oly könnyen tudunk mind az életbe. De első bo­torkáló lépéseink nagyon nehezek. Előbb a csecsemő, azután a halott. Tömegével pusztítja az embereket a hőség Ausztráliában London, január 13. r.tc Esti Kurír tudósítójától.) Ausztráliai jelentések szerint Ausztráliában néhány nap óta elviselhetetlen hőség uralkodik, amilyenre januárban 1858 óta nem volt példa. A h­­­ím­re tegnap több partvidéki városban 45 fok Celsiust mutatott. Sidney városában magában ,15-en haltak meg hőgutában. 3. oldal JANUÁR 25.-ÉN LESZ AZ EGYSÉGES PÁRT ÉRTEKEZLETE / ■' 1 * ■" *iM\5\S\Pj\n "■ ■"""­­ ■ • Éles harcok várhatók a parlamenti bizottságok összeállításánál, mert az ellenzék a fontosabb bizottságokban legalább két tagsági helyet követel tmwl" "" 1 11....■■■■»• Rubinek István szerint a bizottságok tagjait a pártok számaránya szerint fogják megválasztani — Az ellenzéki vezérek a párt létszámán felül kapnak helyet a bizottságokban — A januári pártértekezlet dönt ebben a kérdésben véglegesen Az egységes párt január 25-én tartandó ér­tekezletét nagy érdeklődés előzi meg elsősor­ban természetesen a kormánypárti képviselők részéről, de nem minden jelentőség nélküli ez az értekezlet az ellenzék szempontjából sem, mert itt állapítják meg azt a számarányt, amelynek alapján az egyes pártok között a bizottsági tagságokat felosztják. A bizottsági tagságokért a kormánypárt tagjai között már napok óta éles küzdelem folyik, mert — mint a párt vezetőségének tag­jaitól értesülünk, — a bizottságok tagjainak listáját még ezen a héten összeállítják és e bizottsági névsorokon már csak párthatá­rozattal lehet változtatni. A parlamenti bizottságok összeállítását a múltban is mindenkor nagy harcok előzték meg, nemcsak azért, mert az illetékes bizott­ságok állásfoglalása a kevés kivételtől elte­kintve, úgyszólván végleg eldönti a törvény­­javaslatok sorsát, hanem azért is, mert a fontosabb bizottságok, vagy azok vala­melyikének tagsága a kormánypárti kép­viselők számára súlyt, tekintélyt, emelke­dési lehetőséget jelent. Az ellenzéki képviselők szempontjából a bi­zottságok, a komoly, nehéz és felelősségteljes munka műhelyei, ahol az argumentumok fel­sorakoztatásával még a mai kormányzati rend­szer mellett is sikerül néha-néha jobb belátásra bírni a többséget. Az Esti Kurír munkatársa éppen ezért szük­ségesnek tartotta, hogy az új­­országgyűlés bizottságainak összeállítása iránt az egységes párt vezetőségéhez forduljon felvilágosításért. Kabinek István képviselő, az egységes párt vezetőségének tagja ez ügyben ,a következőket mondotta az Esti Kurír munkatársának:­­• A január 25-i értekezleten dől el a bi­zottsági tagságok sorsa. Ezen az értekezleten állapítják meg minden egyes bizottságra vo­natkozóan kü­lön-külön az egyes pártok, tehát úgy a kormánypárt, mint az ellenzéki csoportok számarányát. E számaránynak megfelelően állapítjuk meg azután, hogy az egyes bizottságokba a pártok hány képviselőt delegálhatnak. A bizottságok közül a legtöbbnek harminchárom tagja van, a legkisebb bizottság a mentelmi bizottság, amelynek eddig 21 tagja volt. A mentelmi bi­zottság tagjainak száma tekintetében válto­zás lesz, amennyiben e bizottság komoly és főként terjedelmes nagy munkájára, való hi­vatkozással kérni fogják a mentelmi bizott­sági tagok számának 21-ről 33-ra való fel­emelését. — Ami az ellenzék bizottsági tagjainak számát illeti, — folytatta Rubinek István, — ebben a tekintetben a legliberálisabban óhajtunk eljárni. Mindazon esetekben, amidőn egyes pártok rovására a számarány megállapításáb­ál töre­dékek maradnak, kivétel nélkül mindig a fel­felé való kikerekítés mellett fogunk dönteni, vagyis nem zárkózunk el az elől, hogy a töre­dékeket az egyes kisebb pártok javára, a bizottsági tagok számának eggyel való felemelésével honoráljuk. De ettől eltekintve, nem zárkózunk el az elől sem, hogy az egyes súllyal bíró ellenzéki vezető­­egyéniségek, vagy olyan képviselők, akik szakemberek, az illető ellenzéki párt létszámán felül helyet kaphassanak az­ illetékes bizottságban, ami természetesen a kormánypárt számará­nyának némi rovására fog esni. Ugyanez­­ a felfogás áll a pártonkívüliek szempontjából is, akiknek meg fogjuk adni az őket megillető teljes arányszámot. Ismétlem, bennünk meg­van a legteljesebb lojalitás a bizottságok es­­szenilitása tekintetében az ellenzékkel szem­ben. Az Esti Kurír munkatársa megemlítette az egyes ellenzéki pártoknak azt a törekvését, hogy minimálisan legalább két-három tagot kapjanak a fontosabb bizottságokban, arra való tekintettel, hogy abban az esetben, ha a pártnak ezekben a fontos bizottságokban csak egy tagság jutna, e tag megbetegedése vagy akadályoztatása esetén nem teljesíthetné fon­tos törvényhozói kötelességét. Erre vonatko­zóan Rubinek István a következőket mon­dotta az Esti Kurír munkatársának: — Ilyen kérelemmel az egységes párt veze­tőségéhez senki sem fordult, amennyiben te­hát az ellenzéki pártok vagy azoknak valam­e­lyike azt a kérdést vetné fel, hogy a fontosabb bizottságokban minimálisan két tagot kapjanak, ezt a kérést megfon­tolás tárgyává tesszük. Az elől sem zárkózhatunk el, hogy a bizott­sági tagságok kérdésének ilyen megoldása a házelnök úr intervenciója alapján legyen megoldható. Rubinek István végül közölte az Esti Kurir munkatársával, hogy holnapra vagy­ legkésőbb holnaputánra elkészül a bizottsági tagok kor­mánypárti listája, úgyhogy a január 25-iki pártértekezletnek már csak az lesz a feladata, hogy ezt a listát szankcionálja vagy azon eset­leg némi változtatásokat eszközöljön. KÉK EGÉR Inti­m m­­u­l­a­t­ó Tér­fi z -tűr 1 Ifi. 0 te­t 0 g­0 m­­­a­t Magyarország felé nem terjed a spanyoljárvány Az angol flotta legénységét Portlandban tizedeli a náthaláz A külföldről mindegyre riasztó és megdöb­bentő hírek érkeznek az új­­spanyolnátha-jár­vány pusztításairól. A kontinens még érin­tetlen államaiban mindenütt felkészülten vár­ják a veszedelmes járványt. Az Esti Kurír munkatársa ma ismételten kérdést intézett Csordás Elemér dr. tisztifőorvoshoz a tekin­tetben,­ hogy újabban milyen intézkedéseket tettek a hatóságok a járvány leküzdésére. A tisztifőorvos a következőket mondotta: — A népjóléti minisztérium jelentést kapott Genfből, hogy a spanyolnátfialáz még nem jutott el mindenhová, így Ausztriába sem. Mivel Bécsben még nem fordult elő hasonló járványos megbetegedés, egyelőre nekünk sem kell attól tartani. Természetesen reméljük, hogy a náthaláz el­kerül bennünket. Félni nem kell senkinek, mert teljesen felkészülve állunk. London, január 13. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A fő­városban óriási izgalmat okozott az a hír, hogy l’ortlandban a brit flotta legénységét va­lósággal tizedeli a dühöngő spanyoljár­vány. A flotta ma reggelre program szerint a­mű­t tengerre akart kifutni, a járvány pusztításai miatt azonban útját el kellett halasztani és a hajó a kikötőben maradt. Az orvosok és a had­ügyi hatóságok mindent megtesznek, hogy ha­talmas apparátussal le lehessen küzdeni a be­tegséget, illetve megakadályozni továbbterje­dését. Így vesztegzár alá helyezték azt a hadihajót, amely az orvosok szerint a járvány föfészke és amelyen a legtöbb megbetegedés fordult eddig elő”. Fried Istvánt, az italából pénzt és aranyláncot csalt ki főbérlőnőitől, ma újabb egy évi börtönbüntetésre ítélték A büntetőtörvényszéken Kőszegiig dr. egyes­­bíró előtt ma már másodízben szerepelt a jó megjelenésű, elegáns ruházatú Fried István. A jómódú családból származó fiatalember könnyelmű életmódja miatt m­eghasonlott hoz­zátartozóival és nemrégiben különböző csalásokért másfélévi börtönre ítélték, ma pedig újból hasonló cselekmények miatt került a bíróság elé. Az volt a vád ellene, hogy apróhirdetésekből megtudta, hogy hol vannak hónapos szobák kiadók és ott báró Irsay földbirtokos és versenyistállótulajdonos néven különböző csalásokat követett el. Az egyik csinos főbérlőnőnek például azt mondotta: — A mai lóversenyen egész biztosan el­sőnek fut be a lovam. Adja kölcsön ne­kem azt az aranyláncot, ez nagyon jó kabala lesz. Ha győzni fogunk, magát is beveszem a nyereségbe! A hölgy odaadta az értékes aranyláncot, amit persze többé nem látott viszont. A legújabb szállásadónőjétől pedig ötszázezer koronát kért kölcsön, azzal, hogy másnap megadja, azonban ide sem tért vissza többé és vele együtt eltűnt a főbérlőnő értékes cigarettatárcája és gyűrűje is. Az ál báró Irsayt letartóztatták, közben el is ítélték és utóbbi bűncselekményeiért ma vonták kérdőre. — Nem érzem bűnösnek magam — véde­kezett a vádlott. — Én nem csaltam, nem loptam, a panaszos hölgyek csak kölcsönöket ad­tak nekem. Igaz ugyan, hogy nem vagyok báró, de elsza­kított területen, Gyertyámoson, nagyobb föld­birtokom van. Azonkívül az anyámnak is többmiliárd értékű ingatlana van, de most nem vagyok vele jó viszonyban. A bíró: Ön az egyik panaszosnőnek azt ígérte, hogy titkárjának alkalmazza. Minek kell magának titkár, hisz magának sincs foglalkozása? — Kérem, abban reménykedtem, hogy ki­békülök az anyámmal, megkapom a jussomat s akkor tényleg kellett volna nekem egy titkár. A bíróság ezután meghozta ítéletét és Eried Istvánt újabb egyévi börtönbüntetésre íélte el. Szálloda, kávéhfc, étterem, mulató szakszerű vezetésében jártas jó megjelenésű elsőranp munkaerő állást keres. Megkeresítsék Lek­et vidékre "■is” jeligére a kiadóba.

Next