Esti Kurir, 1931. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-10 / 281. szám

t tesz a miniszterelnök úr. Meggyőződtünk ar­ról, hogy erről a kérdésről a miniszterelnök i­r nem nyilatkozott és amennyiben érintette is ezt a kérdést, azt diplomatikus formában tette, amiből a közvélemény megnyugtatást nem kapott, hogy a kormánynak van egyenes irányzata és elgondolása e kérdés megoldá­sára. — Nehezen értettem meg — folytatja —, hogy a magyar kormánynak diplomatikus okokból tartózkodnia kellett attól, hogy a népszövetségi bizottság előtt gazdasági bajaink alapvető okára, a trianoni szer­­désre rámutasson. , Ebben a gazdasági katasztrófában kissé kulságba viszi a kormány a diplomáciát, ami­kor zárt ajtók mellett hihetetlen diplomáciai finomsággal kezeli ezt a kérdést, úgyhogy a magyar kormánynak még óvakodnia is kel­lett attól, hogy a népszövetséggel szemben­­meg merje mondani, hogy a gazdasági bajok alapvető oka a trianoni szerződés.­­ Az ország érdekei nem engedik meg en­nek a kérdésnek diplomatikus elintézését. Amikor az évi 300 millió pengőnyi valutát, ami külföldi adósságaink kamatoztatására és törlesztésére szükséges, az ország mai gazda­sági struktúrája mellett előállítani nem ké­pes, akkor nem értem, mire való ez a hónapokig tartó habozás, ingad­övés és diplomatizálás, amely sok arányába került az országnak az időközi fizetési kötelezettségek teljesítése következtében. A végén úgy­is ki kell mondani a mora­tóriumot. Amikor a népszövetségi bizottság kiküldé­séről volt szó, az a remény élt az országban, hogy az 1924. évi eredményhez hasonló ered­mények következnek be. A 33-as bizottság körében később kire terjedt, hogy nép­­szövetségi kölcsönt nem kaphatunk, de a bi­zottság azt fogja tanácsolni, hogy szüntessük meg fizetéseinket, aminek óriási erkölcsi je­lentősége van. A népszövetségi bizottság azon­ban egyáltalán nem adta ezt a tanácsot és a legteljesebb naivitás volt azt remélni, hogy a nagyob rész a hitelező államok kiküldötteiből álló bizottság fogja ezt a tanácsot adni és maguk a bizottság tagjai csodálkoztak leg­jobban ezen a naivitáson. Miután nem álla­nak rendelkezésünkre fizetési eszközök, tanács nélkül is le kell vonni a kényszer­­helyzet következményeit. 4. olda Teljes bizalmatlansággal vagyok a kormány előttünk ismeretlen diplomáciai tárgyalásai iránt Magyarországnak nincs is oka arra, hogy ilyen borzasztó szégyenkezéssel kezelje ezt az ügyet. Magyarország évről évre teljes pontos­sággal közzétette az ország fizetési mérlegét­­a Népszövetség által előírt séma szerint és ebb­ől a külföld világosan láthatta, hogy Magyarország külföldi fizetési eszközök­ben csakis akkor tehet eleget fizetési kö­telezettségeinek, ha külföldi szaldóját külföldi kölcsönökkel ki tudja elégíteni. Csakis kereskedelmi mérlegünk javulásától Várhattuk volna, hogy külföldi kölcsönök­­igénybevétele nélkül tehessünk eleget kamat­os törlesztési kötelességeinknek. Ausztriával jós Olaszországgal rendkívül mesterkélt kon­strukciójú kereskedelmi szerződéseket kötöt­tünk. Teljesen érthetetlen az ország előtt, hogy miféle tárgyalások szükségesek e kérdés el­intézésére. Újabb és újabb vérveszteségeket szenvedünk amiatt, hogy előttünk ismertten diplomáciai tárgyalások folynak, teljes bizalmatlansággal vagyok a kor­mánynak ebben a kérdésben folytatott politikája iránt, mert a kormány ho­mályba burkolta egész politikáját. Nem fogadom el a törvényjavaslatot a kor­­mány devizapolitikája miatt sem. Nagyon sajnálom, hogy a kormány változatlanul kitart emellett a devizagazdálkodás mel­lett, mi nem jelent egyebet, mint az export meg­­vizetését és az import megjutalmazását, mirékegyenest ellenkezőjét annak, amit gaz­­dsági és pénzügyi helyzetünk megjavítására­lóban meg kellene tenni. — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, melynek Bíró Pál is igazgatósági tagja, ne­­mber havi jelentésében szóról-szóra az én álpontomat foglalja el ebben a kérdésben. Ketországban behozták a devizaclearinget, importőrök és exportőrök között minden skán közvetítés kizárásával. Mi akado­­zza nálunk ennek a rendszernek a behozo­­tt. közgazdasági és pénzügyi teóriák meg­s­értésével ahhoz a szuppozícióhoz ragasz­­tnak az árak — mutat Éber Antal a bár­sonyszékekre —, hogy ez a rendszer idézné elő az áremelkedést és az inflációt. A leghatározottabban tagadom, mintha a gazdaságtörténelem fel tudna mutatni egyetlen példát arra, hogy az árszínvonal általános emelkedése inflációt idézett volna elő­ .A pénz belső vásárlóereje kizárólag a bank­­jegykibocsájtó intézet elhatározásától és poli­tikájától függ. Ha a bankjegykibocsájtó inté­zet nem csinál inflációt, akkor az árak alaku­lása­ sem tudja ezt maga után vonni. Várjon ez a rendszer, amely mellett egyesek kapnak külföldi célokra devizát, mások nem kapnak, valóban alkalmas-e az árszínvonal leszállítá­sára, vagy fönntartására? Ennek a tételnek homlokegyenest az ellenkezője történik, mert a monopóliumok biztosítása által a legfonto­sabb közszükségleti cikkeknél bekövetkezett az áremelkedés és lényeges nyereség egyes vállalatok számára, a fogyasztóközönség meg­károsítása mellett. (Helyeslés a balodalon.) A pengő vásárló ereje tartásának magas jelszava alatt osztogatunk privilégiumo­kat, amelyek egyes vállalatokat abba a helyzetbe hoznak, hogy egyes árucikkeknél 40—50 szá­zalékos nyereséget realizálhassanak. Meg akarják valósítani a textilfázisadót. A pénz­ügyminisztériumnak ez a tervezete azt jelenti, hogy a devizaarisztokráciából forgalmiadó­ arisztokráciát csinálnak. .4 fáziskulcs m­egállapításával a kisebb ipar­vállalatokat tönkreteszik és monopóliumokat juttatnak nagy vállalatoknak. Olyan közgaz­dasági politika mellett, amely egyes vállalatok­nak adott kedvezménnyel 50 százalékos hasz­not biztosít, amely lehetetlenné teszi a kisebb vállalatokat, amely mezőgazdasági országban csak a mezőgazdaság számára nem teszi le­hetővé a kompenzációt­­, lehet sakktáblákon játszani 830 és 890 milliós budget számai kö­zött, de rövid idő múlva az fog bekövetkezni, hogy ennél sokkal szomorúbb büdzsét sem h­istunk ikn­ okozni. A javasolt rendszabályok valuta-* javítási biztosítását nem látom..* iképedve állapítottam meg a miniszter­­­k úr beszdében a tájékozatlanságot. Azt atyai tanácsot adta a mezőgazdaságnak, s kukorica termelésre térjen át, mert e­z importra szorulunk. Ezzel szemben 1 éven át exportunk volt és csak az idén állunk rá kukoricabehozatalra. hihetjük-e, hogy a miniszterelnök­ne­­k van termeléspolitikai elgondolása, akor a számadatok ismerete nélkül öz megállapításokat tesz a mezőgazda­ságra k­cskeméti konzervgyár 40 vagon hagyma­zatalára kapott engedélyt, hogy teljesít­­szállítási kötelezettségét, amikor a ma­­hagymát nem lehet eladni. Minden kor­nak az igazságosság szempontjait kell­zem előtt tartania, ilyen időben a legkisebb igazságtalanság felkorbácsolja a lelkeket és gazdasági szempontból is a legsúlyosabb károkat okozó megmozdulást idéz elő.­­ Bámulom, hogy ilyen nehéz időkben honnan vesz a kor­mányzat lelkiismereti felelősséget és er­kölcsi bátorságot ahhoz, hogy a gazda­sági életben történő ilyen törvényellenes beavatkozásokkal az egyiknek ajándéko­kat és jutalmat, a másiknak kárt, vesz­teséget és büntetést juttasson. Hogyan vehet bátorságot arra, hogy ő álla­pítja meg, kinek ad kedvezményes áron kül­földi valutákat, hogy kompenzációs engedé­lyeket adjon ki, amikor ezt mindig csak a nagy vállalatok kapják, mindig a nagyok él­ ií­n­m­f­AkA* X _ "tudatom, hogy már 15 éve a Chlorodont fogkrémet llílUlS­TSil­Bi­TulgCtK használjuk. Még sohasem csalódtunk benne! Fogaink BHMBMMHBHBOnaBaaBl mindig fehérek voltak, és szájunk kellemes ists annál ikább, mert már hosszabb ideje a Chlorodont szájvizet kaszáljuk.” aláírva: C. Chudoba, Fr... Próba győz. Tubusa P.­­.50 és P­­.­. Ezen hirdetés és pontos címének beküldése ellenében ingyen próbatubust . Molnár, Budapest 72. Postan­ők 90. ! Mit tegyek? Mit ne tegyek? fia szép akarok lenni! A nő és a férfi kozmetikája írta MEZF­Y KÁROLY dr. kozmetikus bőrorvos Ara 2 pengő 60 fillér. Vidékre való számlásnál a portét felszámítjuk. A tartalomjegyzékből: A szépség ápolása — A bőr szárazsága — A bőr zsírossága — A táplálkozás és az anyagcsere — Pattanások — Ráncok — Szeplők — Májfoltok — Anya­jegyek — Szemölcsök — Bőrkérgesedés és tyúkszem — Libaközösség — Az orr vörös­sége — Bőrdaganatok — Hegek — Kaloidok — Fagy­ás — A kéz, a láb és a hónalj rend­ellenes izzadása — Hajhullás — Őszülés — Alkalmatlan hajszálak — A körmök ápolása — A fogak ápolása — A szem szépsége. Megrendelhető az ESTI KURÍR kiadóhivata­lában, VI., Teréz­ körút 14/b. vezik az előnyöket és a kicsik fizetik meg ennek az árát. Miután a javasolt rendszabályok valuta­javítási biztosítását nem látom, miután nem látom a kormány politikáját a devizaügyek intézésében, a transzfermorató­rium körül csak tétovázás, ingadozás, semmi által nem indokolt titkos diplomatizálást lá­tok, a devizaellátási rendben követett eljárása a kormánynak pedig igazságtalan, bizalmat­lansággal viseltetem iránta és a törvényjavas­latot nem fogadom el. (Zajos helyeslés a bal­oldalon és a középen.) Elfogadják a javaslatot Peyer Károly adatokat olvas fel arról, hogy a különböző magyar értékpapírok ár­folyama mennyire alászállott a tavalyi érték­kel szemben. A miniszterelnök tegnapi beszé­dében azt hangoztatta, hogy a pengő belső árfolyamát tartani kell. A rendelkezésre álló adatok ennek az álláspontnak éppen az ellen­kezőjét bizonyítják. A tényeket hiába akar­ják letagadni, mert a titkolódzást nem bírja el a gazdasági élet. Amíg a magyar kormány nem kap jogot arra, hogy a svájci londoni vagy amerikai bankok sófejébe betekinthes­sen, addig ez a törvény nem ér semmit, csak kirakattörvény lesz belőle. A miniszterelnök tegnapi beszéde a sze­mélye iránt érzett szánalom mellett csak kétségbeesést váltott ki a lelkekben. Tegyen összehasonlítást a miniszterelnök sa­ját beszédének üressége és Brüning beszédé­nek tartalma között. Ha ezt a különbséget val­­tufában megkaphatnánk, semmi gondunk nem volna. Adatok alapján azt bizonyítja ezután, hogy, a munkásság Magyarországon keres a legkevesebbet. Magyarországon mindenki, amikor egy kiló kenyeret megeszik, egy kiló kenyérárat adó­ban fizet az államnak. , Amíg a gazdasági életet korlátozó intéz­kedések fennállanak, a kapitalista gazdál­kodás nem tudhat eredményeket elérni. , Azt elmúlt kormányzat bűnös gazdálko­dása juttatta a mai súlyos helyzetbe az orszá­got, a mostani kormány tehetetlensége pedig folytatja az eddigi gazdálkodást. Nem fogadja el a törvényjavaslatot. A képviselőház többsége általánosságban és részleteiben is megszavazza ezután a javaslatot. Désy Géza a koronaőr megválasztásáról szóló törvényjavaslatot ismerteti, amelyet vita nélkül fogadnak el. (­4. ülés tart.) Péntek, 1931 december 11 Károlyi miniszterelnök kijelenti, hogy egy héten belül betölti a pénzügyi tárcát A kora délutáni órákban az a hír terjedt el a parlament folyosóján, hogy Károlyi miniszterelnök most már a leg­rövidebb időn belül betölti a pénzügyi tárcát. Megkérdeztük e hírről Károlyi miniszterelnököt, aki a következőket mondotta az Esti Kurír munkatársának: ■— Tervem csakugyan az, hogy a pénzügyi tárcát egy héten belül belültjük. Az új pénzügyminiszter személyének meg­választása ügyében tárgyalások vannak fo­lyamatban, amelyek még nem fejeződtek be és így a kérdés személyi részéről nem nyi­­latkozhatom. Minden törekvésem azonban arra irányul, hogy ezt a problémát egy héten belül dűlőre vigyem. A Beszkárt téli menetrendjét azon az alapon készítik el, hogy legközelebb egyesítik az autóbuszüzemmel A főváros közlekedési részvénytársaságának igazgatósága ma délben ismertette a sajtó kép­viselői előtt a Beszkárt téli menetrend terve­zetét. Ezt az új menetrendet már abban a tu­datban készítették, hogy a legközelebbi jövőben egyesítik a Beszkárt az autóbuszüzemmel. Pál­ Sándor, a Beszkárt forgalmi igazgatója ismertette az új menetrend tervezetét. Ismerte­tésében előadta, hogy a nyomasztó gazdasági viszonyok kedvezőtlenül befolyásolták a Beszkárt forgalmi viszonyait. Az utasok száma több, mint 12 millióval csökkent. Ez általános európai jelenség. Budapesten 1930-ban 4 százalékkal esett vissza az utasfor­galom, ugyanakkor Berlinben 22, Bremenben 20, Hamburgban 10, Bécsben több mint 4 szá­­­­zalékos volt az utasforgalom csökkenése. Az­­utasforgalom csökkenő tendenciája ebben az­­ esztendőben még jobban kimélyült és a­­ Beszkárt üzemi adatai szerint a folyó évben az utasforgalom az 1928. évihez képest körülbelül 38 millióval, tehát 12 százalékkal csökkent.­­ A Beszkárt igazgatósága megállapította, hogy e csökkenő utasforgalom mellett nem lehet változatlan teljesítményt fentartani, mert ez nagyobb költségekkel jár és ezért a Beszkárt kénytelen volt rátérni a forgalom racionalizálásának útjára. Elkerülhetetlenné vált tehát a kocsikilométer teljesítmény reví­zió alá vétele, ami azután zsúfoltságot idézett elő egyes vonalakon. A főváros tanácsa a sza­porodó közlekedési zavarok kiküszöbölése érdekében felszólította a Beszkárt igazgatósá­gát arra, hogy a kocsikilométer teljesítményt hozza arányba az utasforgalom­­al Beköltözhető _—öröklakások . ... . kedvező fizetési feltételek mellett Építési iroda B r ■ . Személynök-utca 9 n 0** Cptii áf­­a Tel. Aut. 225-56 V? 1 d W* ■ és a forgalmat olyképpen méretezze, hogy a 1 kilométerre eső utasszám 3.6 legyen. Az új menetrendet tehát azért készítették, hogy ra­­cionáltabb gazdálkodás mellett is kiküszöböl­hessék az egyes vonalak zsúfoltsága miatt je­lentkező zavarokat. Az új menetrend célja az, hogy a közönség közlekedési igényeinek jobb kielégítése mellett biztosítható legyen a ko­csik jobb kihasználása és a felesleges teljesít­mény, ami egyúttal felesleges kiadást jelent, kiküszöböltessék. Fontos nyitás a betétviszony­­latok rendszeresítése. Azokon az útvonalakon, amelyek erősebben vétetnek igénybe, inga­járatot rendszeresít a Beszkárt és így a köz­lekedést sűríti. Az ESTI KURÍR kiadóhivatalának telefonszámai: 122—88, 254—05 (VI., Teréz-körút 24 b)

Next