Esti Kurir, 1931. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-10 / 281. szám

Péntek, 1931 december 11 . crime: ■Éber Antal élesen támadja a kormány devizapolitikáját, mely egyeseknek ajándékot, másoknak büntetést juttat A Ház többsége elfogadta a kormányjelentéseket — Fábián ismét szóvátette a népjóléti visszaéléseket — „A pengő vásárlóereje tartásának magas jelszava alatt osztogatunk privilégiumokat“ Almásy László elnök tíz órakor nyitja meg a képviselőház mai ülését. A baloldalon nagy számban vannak jelen a képviselők, míg a jobboldal meglehetősen néptelen. A kormány részéről kezdetben senki sincs jelen, csak tizenegy óra felé érke­zik a terembe Károlyi miniszterelnök és Göm­bös Gyula. Váry Albert beterjeszti a mentelmi bizott­ság jelentéseit Dréhr Imre, Mojzes János és Weltner Jakab egy-egyrendbeli és Farkas István négyrendbeli mentelmi ügyében. Krüger Aladár a földbirtokrendezési befe­je­zésével kapcsolatos teendőkről szóló törvény­­javaslat bizottsági jelentését terjeszti be. Az elnök jelenti, hogy Magyar Pál a hitelélet biztonságához szükséges rendelkezések elmulasztása, Hegymegi Kiss Pál pedig a vasutasok illet­ményrendezése tárgyában a mai ülés végén sürgős interpellációt terjesztenek elő. Miért szüntették meg a Tisza-szabályozás munkálatait Lázár Miklós napirend előtt a Tisza sza­bályozásának abbahagyása tárgyában szólal fel. Megállapítja, hogy a Tisza szabályozása eddig 1,1 milliárd békebeli koronába került az országnak és 4,5 milliárd közvetlen, valamint 10 milliárd közvetett hasznot hajtott. Évtizedeken át öt-hatmillió hold földet ön­tött el a Tisza áradása, termővidékeket tett mocsárrá, míg a Tisza szabályozása ezt az óriási területet megmentette. A hatos bizott­ság a Tisza, szabályozására előirányzott ös­­szeget nagy mértékben leszállította, a pénz­ügyminisztérium azonban még a leszállított összeget sem utalja át a fol­yamm­érnöki hivataloknak és így az összes munkálatok abbamaradtak. A Tisza államló áradásokkal fenyeget és pénzben, emberéletben, értékben fel nem be­csülhető károkat okozhat. Követeli, hogy a kormány gondoskodjék az egész Tisza-vidé­­ket állandóan nyugtalanító helyzetnek a meg­változtatására. Esztergályos János napirend előtt a végre­hajtások felfüggesztése tárgyában szólal fel és szóvá teszi a kisipar és kiskereskedelem kétségbeejtő helyzetét. Az előadó záróbeszéde Temesváry Imre, a kormányjelentések elő­adója válaszol ezután a vita során elhangzott felszólalásokra. A kormány arra törekszik, hogy a polgárság olyan helyzetbe kerülhessen, hogy a tőle megkívánt kötelezettségeknek ele­get tehessen. Az importnak tényleg jelenté­keny nemzeti ajándékot jelent a devizakorlá­tozás, de amíg a pengő vásárló értéke meg nem inog, az exportőröket nem éri lényeges károsodás. A devizakorlátozások fenntartása azért szükséges, hogy elejét vegyék a pengő értékére rombolólag ható spekulációnak. Károlyi miniszterelnök elfoglalja helyét a teremben, miközben a szocialisták viharos fel­kiáltásokkal fogadják. Stüehler József: Azt hittük tegnapi beszéde után, hogy lemond. Propper Sándor: Nem mondaná meg a mi­niszterelnök úr, hogy miért van itt? Temesváry Imre: Minden pénzkibocsátás inflációt jelent és bizalmatlanságot keltene a közvéleményben. Kéri a jelentés elfoga­dását. — Hallatlan, gyalázat! — hallatszik bal­felöl. Fábián Béla: Az állam legszentebb céljaira adott pénzek egy részét a bürokrácia saját céljaira használta fel. Megállapítást nyert, hogy altisztekkel és szolgákkal hamis­­ nyugtákat irattak alá, olyan összegekről, amelyeket nem vettek fel. Farkas Géza: Ha ez igaz, ezeket fel kell akasztani. Friedrich István: Hol van Kozarek?­ Fábián Béla: Különböző nyugtákat produ­káltak ... Friedrich István: Vannak ott más érdekes nyugták is. Hol az ügyész? Fábián Béla: A vizsgálatot a számszék al­­elnöke folytatta le és mindezeket tényként megállapította. Erre aztán az történt, hogy hoztak egy hatá­rozatot s az egyik főtisztviselőt ezer pengőre ítélték, a másikat az V. fizetési osztályból a Vl-ikba minősítették. És mindennek tetejébe enyhítő körülménynek vették, hogy mindaz, amit csináltak, felsőbb utasításra tették. Követeljük, mondják meg azonnal, mi lett azokkal a pénzekkel, amelyeket a házipénztárban kezeltek. Ki kapott a 276.000 pengőből, amit a menekültektől vettek el. Friedrich István: Ez bizalmi dolog, azt mondják. Ehhez nem szabad hozzányúlni. (Derültség a baloldalon.) Fábián Béla: Egy országot már tönkretett a bürokrácia, vigyázzunk nagyon, hogy a re­ménytelenség, amely a miniszterelnök teg­napi beszédének mottója volt, ne menjen bele a nép lelkébe. Kéri a kisebbségi vélemény el­fogadását. (Taps az ellenzéken.) Fábián: A miniszterelnök tegnapi beszéde a kikristályosodott remény­telenség volt Fábián Béla, mint a kisebbségi jelentés elő­adója, szintén a zárszó jogán szólal fel. — A miniszterelnök úr tegnapi beszéde — mondja — kül- és belpolitikai tekintetben a ki­kristályosodott reménytelenség volt. Megállapította a legnagyobb­­rezignációval, hogy minden ország határán drótakadályok vannak felállítva, de egy szót sem szólt arról, hogy Magyarországnak mit kell tennie. A mi­niszterelnök úr megmagyarázta az egész or­szágnak, hogy hagyjon fel minden reménnyel. A népszövetség­ bizottságai minden államnak azt a tanácsot adják, hogy sokat exportálja­nak és keveset importáljanak. Az egész nép­­szövetség csődöt mondott, mert nem tud fel­emelkedni európai magaslatra. Magyarország­nak az a feladata, hogy minden egyes nem­zetközi megmozdulás alkalmával figyelmez­tesse Európa közvéleményét, hogy ha Európa népei között tovább folyik ez az ellenséges­kedés, akkor olyan katasztrófa zúdulhat Európára, amely nagyobb lesz, mint a tatár­járás volt. Téglás István: Bethlen figyelmeztette erre Romániát. (Nagy zaj a baloldalon.) Büchler József: Azt mondták, hogy birtok­ügyben ment Romániába. Peyer Károly: Talán jó volna megmondani, miért volt ott. Fábián Béla: A miniszterelnök úrnak egy szava sem volt a politikai rendszer megváltoztatásáról. A megszállott területen élő magyarnak joga van beleszólni az ország sorsába, de itt nem szólhat bele. Téglás István: A legközelebbi időben bele fog szólni. Viharos felkiáltások a baloldalon: Mikor? Fábián Béla: Ha beleszólhat, szerettük volna, ha a miniszterelnök úr ezt megmondja, de még nem késett el vele akkor sem, ha ma fogja megmondani. Bródy Ernő­: Nincs itt sok beszédnek he­lye, be kell terjeszteni a törvényjavaslatot. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Fábián Béla: Az ellenzék nagyobb jóindu­lattal nézte a miniszterelnök úr próbálkozá­sát, mint az egységes párt. Tegnapi beszédé­ben legalább éreztetnie kellett volna, hogy nem megyünk tovább az eddigi utón. A szükségadókat nem a szükség enyhítésére, hanem a folyó kiadások és az üzemi deficitek fedezésére fordítják, az insegakciót pedig tár­sadalmi útra utalják. A kormány nem helyez­­kedhetik arra az álláspontra, hogy az ország nem bírja el a terheket, de nem tudja lebon­tani a költségvetést. Ha a kormányban meg van a hit... Károlyi Gyula gróf miniszterelnök: Meg van. Fábián Béla:... akkor vigye át ezt a hitet az ország népébe is, mert eddig sajnos a nép nem látja azt, hogy a kormány el­nöke maga tartja kezében a mentőcsó­­nak evezőjét. Bródy Ernő: Tanuljanak Brüningtől. Fábián Béla: A népjóléti minisztériumi vizs­gálatról beszél ezután. A menekültek pénzét nem a menekültek kapták, az illetékeseknek nem jutott egy fillér sem belőle. Egy erdélyi menekültnek harminc pen­gőt adtak ki, ugyanakkor 600 pengős hamis nyugtát állítottak be. A hadirokkant hozzátartozók segélyezésére kiutalt 276.000 pengőből egyetlen fillért sem kaptak a segélyre szorultak. A tisztelt tisztviselő urak a dugsegélyeket egymásnak utalták ki.­­ (Nagy zaj az egész Házban.) A többség megszavazza a kormányjelentést Következik a szavazás. A kormánypárt és a kereszténypárt több­sége elfogadja a kormány jelentését. Ellene harminchat képviselő szavaz. Nem szavazza meg a jelentést a párton­­kívüliek közül Pallavicini György őrgróf, Sigray Antal gróf, Nagy Emil, ellene szavaz a Balsay-párt, a Ganz Gaszton­­párt, a szociáldemokraták és a demokra­ták, valamint Kray István báró, Cseko­­nich Iván gróf, Hunyadi Ferenc gróf, Turcsányi Egon, Inkey Pál báró, Gallaszt Rudolf. A kisebbségi véleményeket sorban elvetik és ugyanerre a sorsra jutnak a benyújtott hatá­rozati javaslatok is. Gál Jenő Dréhr Imre mentelmi jogának újabb megsértését jelenti be, mert tudomá­sára jutott, hogy mielőtt a Ház erre az en­gedélyt megadta volna, a fegyelmi vizsgála­tot már megindították Dréhr Imre ellen. A bejelentést átteszik a mentelmi bizottsághoz. A külföldi valuták és devizák bejelentési kötelezettsége Örffy Imre előadó a külföldi fizetési körök és a külföldi követelések kötelező be­jelentéséről szóló törvényjavaslatot ismerteti. 3. olda Éber Antal: Semmi megnyugtatást nem nyertünk, hogy milyen módon stabilizálja a kormány a valutát Éber Antal megállapítja, hogy ilyen valuta­­védelmi intézkedések sehol sem tudták meg­állítani a valuta romlását. Szakbizottság álla­pította meg, hogy­ mindazok, az intézkedések, amelyeket a német kormány az­ infláció ideje alatt hasonló irányban tett, mint amilyen irányban ezek a javaslatok mozognak, nem­csak lassítani nem tudták a márka romlását, hanem gyorsították azt. A lerombolt valuták helyreállítási akciójában lényeges szerepe volt az illető országok részéről a felépítési munkában való részvételnek és kérdés, hogy közgazdasági szempontból helyes-e az utolsó külföldi fizetési eszkö­zöket is kiszedni az országból, nem gondolva arra, hogy amikor a vízözön után a helyreállítás munkája következik, min­den fizetési eszköztől megfosztva képtelenek leszünk részt venni ebben a munkában. En­nek dacára méltányolni tudnám ezeket a köz­gazdasági igazságokkal harmóniában nem álló intézkedéseket, ha látnám, hogy a kormány olyan va­luta- és deviza­politikát folytat, amely megnyugvást teremt abban a tekintetben, hogy ezekkel az óriási áldozatokkal meg tudnánk oldani a valuta megingásának kérdését. A miniszterelnök úr tegnapi beszédében azon­ban­­ a legkisebb megnyugtatást sem nyertük az irányban, hogy van-e egyáltalában va­lami elgondolása a kormánynak arra, hogy milyen módon fog megtörténni a valuta stabilizációja, ami a gazdasági élet meggyógyulásának el­kerülhetetlen előfeltétele. Az egész ország fe­szült figyelemmel várta, hogy a transfer moratórium kérdésében milyen nyilatkozata kényelmes szabadulás a káros fogkőtől, számtalan fogbetegség okozójától a rég­óta bevált Kalodont, ezen ide­ális fogápolószer révén. Mert csak Kalodont tartalmazza most a fogka ellen hatékony alkatrészt (dr. Braunlich-féle Sulforizinolent­or). Kényelmes módja tiszta, egészséges fo­gak megtartásának a Kalo­­dont rendszeres használata.

Next