Esti Kurir, 1935. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-18 / 113. szám

CO 10 VENDREI TATA, akit vasárnap pályája hat­vanadik fordulóján a Vígszínház színpadán ün­nepeltek, üzeni nekünk: — Nagyon hálás vagyok azokért az elismerő sorokért, amelyek az Esti Kurír tegnapi számá­ban megjelentek rólam. A cikk csupán egy kis javításra szorul, nevezetesen én nem vagyok hetvenhét esztendős, csak leszek — vasárnap, 19-én. A NAGY SZÍNÉSZT a másik nagy színész szerette volna most alakulóban lévő társulatá­hoz szerződtetni. Miután azonban hosszabb idő óta nem beszélnek egymással, a nagy színész barátai útján üzenetet juttatott a másik nagy színészhez: szeretne vele találkozni, ha lehet, legyen ekkor és ekkor az előkelő vendéglőben, ahol piajd­avéletlenül összetalálkoznak és­­vé­letlenül* egymás mellé kerülnek. Az étteremben este pontosan meg is jelent mind a két színész. Az egyik asztalnál az egyik nagy színész, a másik asztalnál a másik nagy színész. Az a nagy színész, aki szerződtetni akart, odaüzent a másik nagy színésznek az asz­talhoz, nagyon kérné a művész urat, ha átfá­­radna az ő asztalához; egy és más dolgot barát­ságos poharazgatás közben megbeszélhetnének. Az üzenet elment, a nagy színész­ mind­járt küldte is a választ: most nem ér rá átmenni a másik­ asztalhoz.­­ Kacagó esték a Terézkörúti Színpadon A Terézkörúti Színpad igazi gavalléros gesz­tussal ritka csemegét nyújt át közönségének, szezonzáró műsorául összegyűjtötte tíz évre visszamenően a magyar kabaré legkitűnőbb műsorszámait és ezeket egy csokorba fűzve nyújtja át közönségének Kacagó esték címen. Kicsit történelem, kicsit irodalomtörténet is ez a műsor, hiszen keresztmetszetében az Apolló Kabaré korától egész máig bemutatja a ma­gyar kabaré méltán híres apró remekeit és ezeken át azt is, miről és min szeretnek ne­vetni itt ezen a mindent viccre fordító Buda­pesten. Ezt a műsort mindenki megnézheti és mindenki kedvét találja benne. Az, aki már ismeri ezeket a darabokat, szép emlékeivel találkozik, az, aki pedig nem ismeri, most pótolhatja, amit elmulasztott. Mert olyan finom, kis műremeket, mint Nagy Endre és Lányi Viktor A kum­il című magyar Kék Madár­­jelenete, Nóti Fütemiléje és világhírű Kontra, gyerünk­je, Lőrinc Pünkösdi királysága, Kővári és Vince Zsigmond Malmi kalandja, Békeffy három aprósága, Kővári vidám jelenetei, meg­érdemlik a színházlátogató minden háláját. A darabok gárdájának élén Salamon Béla jár, aki ötleteinek szemfényvesztő tűzijátékával koronázza meg egész szezonbeli munkáját. Rajna Alice, Kökény Ilona, Lengyel Gizi, Sas Oly, a Bécsből hazaérkezett Keglevich­ Marietta, Téry Bogyó, Philipi Irén, Bohus Aranka, Bala Erzsi, Donáth Ági, Kőváry, Gárdonyi, Komlós, Mihályi, Ormos, Simonyi, Kompáthy, Fenyő, Solymossy és Garáti — a tapsok többi tulaj­donosai. Külön kell megemlékezni ismét Nagy­kovácsi­ Ilonáról, aki a műsor jellegéhez híven szintén régi sanzont, a híres Tüzet kérek-es adta elő. Meg kell állapítani, hogy az idő csak megértette és elmélyítette ennek a kiváló mű­vésznőnek mondanivalóit, aki ma valóban a magyar színpad legkomolyabb értékei közé tartozik. Békeffy konferanszai újak és mulat­ságosak. Weekend-szinh­áz alakul Weekend-színház alakul június hónapban, direktora Basa György fiatal színész. A Week­­end-színházban revü­operetteket mutatnak majd be a főváros strandjain. * Nagy siker az „Örök kísértetek** szegedi ős­bemutatóján. Csütörtökön este ünnepi külsősé­gek mellett hozta színre vitéz Bánky Róbert or­­­szágos kamaratársulata a szegedi színházban Kozma Béla és Zsadányi Oszkár török kísérle­­tek­ című drámáját. A közönség nagy tetszéssel fogadta az érdekes újdonságot és lelkesen tap­solt a fővárosi színvonalú előadást produkáló szereplőknek: Mágory Máriának, Hajnal­­ Beá­nak, Bánky Elemérnek és Jókti Pálnak. Az elő­adást számos nyi­tszini taps szakította félbe és a felvonások végén sokszor hívták a lámpák elé­ a szereplőkkel együtt a­ szerzőket is. A szegedi lapok egyértelműen kiemelik a darab és az elő­adás sikerét. A magyar rádió közvetíti Pilsudszki marsall temetésének gyászszertartását Lengyelország nagy halottjának, Pilsudszki marsallnak temetése a beszentelési szertartással kezdődik pénteken délelőtt Varsóban. A német rádió a beszentelési szertartásról közvetítést ad, melyet Berlinben viaszlemezre vesznek fel és azt este 21 órától 21.30-ig forgatják le. A ma­gyar rádió is bekapcsolódik a gyászszertartásba és a berlini rádiótól átveszi este 21 órától 21.30-ig a német rádió Varsói helyszíni köz­­vetítését. Ezt megelőzőleg 20.50 perckor dr. Koudela Géza bevezető beszédet mond, a közvetítés után pe­dig a német szöveget magyarra fordítja le. Pilsudszki marsall holttestét szombaton dél­előtt helyezik örök nyugalomra. Ezt a gyász­­szertartást ünnepet, mely délelőtt 11 órakor ve­szi kezdetét Varsóban, a német rádió ugyancsak viaszlemezre veszi fel s aznap este 18 órától 18-30-ig közli műsorában. A magyar rádió ezt a közvetítést is átveszi Berlintől és miként előző nap, a közvetítés előtt és után dr. Kondela Géza ad magyarázatot. hogy Precaver el akarja acid pörlschachi nyaralóját és helyette weekend-házat vesz. hogy Kay Francis amerikai filmsztár Paris­ban interjút adott az újságíróknak és elmon­dotta, hogy bejárja egész Európát — inkognitó­ban. hogy Arnold Bennet, a híres regényíró ha­gyatékában „Don Juai“ cimű­ operaszövegköny­­vet találtak, melyet Eugen Goossens, az ismert zeneszerző megzenésített. A dalművet először a newyorki Metropolitan-operában mutatják be. Gioconda Csütörtök este Puccini mesterének, Ponehiel­­linek legkedveltebb dalműve került színre az Operaházban, a Gioconda. Ha emlékezetünk nem csal, az évadban először. Érdekessé tette az elő­adást, hogy úgyszólván valamennyi siqreplesi olyan művész volt, akinek tehetségét nagy­­al­­földi sikerek is fémjelezték. A címszerepben Báthy Anna drámai ereje ragadta meg a közön­séget, ő legközelebb a bécsi Staatsoper vendége, lesz. Laura Némethiy Ella volt, az Operaház tag­jai közül az egyetlen, aki a milánói Scalában is fellépett. Barnabás Svéd Sándor, a következő évadtól kezdve — sajnos! —­ a bécsi Staatsoper tagja, aki június elején Parisban énekel Lauri Volpival. Laura férje Székely Mihály, firenzei sikerének a rádió segítségével mi magunk is fu­l­­tanúi lehettünk. Mint Enzo Halmos János tett ki magáért. A közönség majdnem teljesen meg­töltötte a nézőteret. í­­gy- Palásthy Irén Londonban játszik A .Jill Darling* című nagysikerű angol ope­rett női főszerepét —­ mely a londoni Saville­­színházban régóta sorozatos diadalt arat — Palásthy Irén fogja átvenni, miután a szerep alakítója, Frances Day, kénytelen megválni a színpadtól, hogy fikakötelezettségeinek eleget tegyen. Utódát heteken át kereste az igazgató­ság, midőn Palásthy Irén véletlenül Londonba érkezett, hogy a darabot budapesti előadás szá­mára megszerezze és az igazgatóság azonnal felkérte a főszerep vállalására. Failoni a har­gversenydobogón A Budapesti Hangversenyzenekart csütörtök este Failoni vezényelte. Mint az Operaházban, a hangversenydobogón is figyelemre érdemes, érdekes jelenség ő. Nem minden interpretálá­sában tudunk gyönyörködni, értelmezését akár­hányszor eröltelettnek, önkényesnek érezzük, nem meggyőzőnek. Bizonyos azonban, hogy ő maga vérbeli muzsikus, tehetséges orkeszter­­vezér, ha nem is a legkülönbek közül való. A­­hangversenyen Beethoven c-dúr zongoraverse­nyének előadásával közreműködött Miari Bianca. Failoni, szokása szerint, kotta nélkül vezényelt. A művésznő viszont kottából zon­gorázott. Az a hír terjedt el, hogy Miari kis­asszony az olasz király keresztlánya. A hang­versenyen a kormányzói pár is megjelent. Az elhanyagolt feleség sokszor színre vitt, de mindig aktuális drámai problémáját dolgozta fel új formában Az ügyvéd dilemmája című Metró-film. A film hőse egy ügyvéd, aki ügyei­ért elhanyagolja a feleségét. Az ügyvéd és a férj kerülnek egymással szembe a drámában, amely­ben a férjet William Powell, a feleséget Myrna Z­oy, a kis­gyermeket pedig Gera Sue Collins, a Krisztina királynő kis Garbója játssza. Helyet a rendes gyereknek! — Így lehetne ki­javítani a Rádius új filmjének címét. Az élet játékai, harcai nagyon korán kezdődnek; a he­lyes, rendes gyereknek, amilyen a film kis hőse, nemcsak a felnőttekkel kell megküzdeni a maga gyermekségéért, hanem a gyermekvilágnak is megvannak a maga intrikusai, gonoszai, akik megkeserítik a nyíltszívű, vidám, becsületes, naiv, igazi gyerek életét. Apa és fiú pajtási jó­viszonyban él, az özvegy apához megérkezik az özvegy sógornő a kisfiával s megkezdődnek a gyerek szenvedései, attól kezdve, hogy­­ez a kutya nem a szobába való, s hogy már nem ő gyújthatja meg apja szivarját, egészen addig, hogy az új gyerek miatt kiteszik őt szobájából, és szemére vetik, amit nem tudott, hogy itt nincs semmi joga, ő csak lelencházból került ide. A néger szakácsnő s az öreg kertész a ba­rátja, akiket szintén elüldöz az uj asszony, ezek erősitil­ meg kétségbeesésében és nyílt szive visszaszerzi­­apja­ szeretetét s a gonoszok meg­buknak. Ez az egyszerű, megható történet, amely nagyszerű művészi kézzel van felépítve, pom­pás alkalmul szolgál két gyerek színész, a híres Jackie Cooper és Jackie Searl tehetségének ér­­vényesítésére. Egyenesen csodálatos, ahogy ez a két kisfiú a két elütő szerepet megjátssza, ez túl van a csodagyerek-képesség határán, ezek tu­­datos, kész színészek, nagy színészek! A remek kölyök, a kis Cooper, akinek drága kedvessége már meghódította a világot, méltó partnert ka­pott Jackie Sears-ben, aki megjelenésben, jel­lemábrázolásban oly tökéletes intrikus-tehetség, hogy a nagy világhíres sztárok sorában is rit­kítja párját. Nagy élmény ez a film. Császárparádé A Nemzeti Színház bemutatója A história színjátéka mögött lüktető emberi dráma a tengelye Lengyel Ernő ma bemutatott négyfelvonásos színművének, amely III. Napó­leon változatukban gazdag életének huszonkét esztendejét pergeti le a néző előtt. 1848-bad­ indul a darab egy londoni kis emigráns­ kávé­­házban, hogy 1870-ben a dráma hősével ugyanide térjen vissza. Ez a huszonkét év­es történelem, amelynek alakjai: a nagy Napóleon kis utódja, a világszép Eugénia császárné, Sán­dor cár, Albrecht főherceg, Bismarck, Orsini, Offenbach, a fiatal Daudel, az öreg Jerome ki­rály mindmegannyi régi ismerősünk és talán éppen ez a meghitt ismeretség teszi, hogy a füg­göny szétlebbezésétől kezdve csaknem végig a korhű élet­érzékeltetés atmoszférája lengi körül a nagy történelmi felvonulás szinte panoráma­­szerű alakjait és helyzeteit. Lengyel Ernő azonban sokkal komolyabban és lelkiismeretesebben fogja fel a drámaíró, fel­adatait, semhogy megelégednék a história báb­­játéki mutatványosának szerepével. Az ő III. Napóleonja — akit Odry alakít színjátszó mű­vészetének teljességével és a komikumtól a tragikumig terjedő egész skála hátborzongatóan, biztos kezelésével — nem szokványos portré és legkevésbé elkoptatott olajnyomas! Ellenkező­leg: élő, komplikált és megrázó figura, akinek minden cinizmusán, politikai és emberi erkölcs­telenségén, megbízhatatlanságán és gyengeségén­ túl az az igazi tragikuma, hogy mindig minden másképp történik, mint ahogy gyatraságában szándékolja. Az elferdült akarat hőse, de nem­ egészen ő tehet róla. Bonaparte-örökség ez, éppen csak hogy annyira elvetétt eredmények­­kel, amennyire ez a kis Napóleon eltörpül a­ Nagy m­ögött... Ebbe az izgalmas és élettől lüktető férfidrá­mába kapcsolódik bele a gyönyörű Montija .Eugénia külön asszonyi drámája, amely Várady Aranka megindító, de az uralkodni vágyó nő mindenáron való hatalomratörését kissé egy­oldalúan kihangsúlyozó alakításában szerves alkotórészként illeszkedik az akció gépezetébe. Ilyen volt-e, ilyen lehetett-e Eugénia császárnő? Nincs bizonyíték az ellenkezőjére, tehát elhisz­­szü­k neki is, a szerzőnek is. Elhisszük, de nem vagyunk meggyőzve. A portré hitelessége körül felmerült aggály azonban mit sem von le a kö­rülötte forgó cselekmény izzó drám­aiságából. A történelmi naprendszer e két bolygóján kí­vül kisebb üstökösök és különböző rendű s rangú csillagok sorakoznak a dráma simtamen­­tumán. Érzékeltetésük — be kell vallani — nek­i mindig egyenletes. A legtisztább fényű kétségen kívül az öreg Jerome ábrázolása, akinek alak­jából Gál Gyula kivételes művészete egyetlen kis jelenetben az előadás egyik legemlékezetesebb figuráját formázza. Pethő Attila csaknem ideális Morny­i­komorly, férfias, korrupt és céltuda­tos. Napóleon herceg kissé homályos, kissé el­­romantizált alakja Mihályfi Béla tolmácsolásá­ban emberi kontúrokat kapott, viszont Abonyi egyébként rokonszenves Orsinija adós maradt az igazi Orsini megalkuvás nélküli fanatizmusá­val. A darab női szereplői aránylag mostohább feladatokhoz jutottak, de Könyves Tóth Erzsé­bet, Eőry Káló, Szörényi Éva így is ki tudott emelkedni a népes és színes együttesből. Remek fotográfia Schotay Árpád Bismarckja, a min­den szavával értelmet és tehetséget sugárzó Tí­már József angol minisztere, Forgách Aulal Tronchu tábornoka, Tapolczay Gyula londoni kávéháztulajdonosa és Ónodi Ákos bölcs, meg­nyugtató háziorvosa. Sugár Károly egy börtön­­őr, majd sebesült katona szerepében két ízben is megérdemelt nyiltszini tapsot kapott. Sajnos, a művészek igyekezetét sokszor megnehezítette, néhányszor egyenesen lehetetlenné tette a lem­­­pótlan, hovatovább tradicionálissá váló túlkon­­zervatív «nemzetiszinházi­ rendezés, amely a mindenáron való kihangsúlyozás kedvéért néhol az akciót is hajlandó megakasztani és még min­dig nem hiszi el, hogy a dikciót máshonnan is el lehet mondani, mint a rivalda kellős köze­péről. Az igazi író kezére valló érdekfeszítő és irodalmi értékű darab hatását azon­ban még így sem sikerült lerontani és a közönség sokszor és szívesen tapsolta ki a mű­vészeket az egyes képek után, amelyek közül az udvari bál stilszerű beállítása külön elisme­rést érdemel. Gaál Andor: (*) Haraszti-iskola rendszerbemutató házi­­vizsgaelőadása 18-án délután 5 órakor és 19-én d. e. 11 órakor van. V., Gróf Tisza István­ u. 1. (*) Rozgonyinál 3 kép 8.— P. Kálvin-tér u. Lakásavatás — Bársony Rózsinál Bársony Rözsi ,i­.j .lakását az Eütvös­ utca 2- ben ma avatják fel. Este nagy vacsora lesz a Történnek még­, csod­ák szereplőinek jelenlété­ben. Kézbesítésre vonatkozó reklamációkat, cím­­változásokat közvetlenül a kiadóhivatallal közöljünk, levelezőlap, vagy telefon útján Ábrahám Pál hétfőn hazaérkezik Ábrah­ám­ Pál Londonban van, ahonnan hét­főn este érkezik haza. Pesttől Londonig a kö­vetkezőket végezte: Bécsben tárgyalt Grüntveld­dal és Bedával a Dzsaina előadása ügyében, Behr igazgatóval a Történnek még csodák Scala-színházbeli előadásáról, valamint a Baskircsev Mária című­ film muzsikájáról. Meglátogatta Kálmán Imrét, majd Parisba utazott, ahol Milakovszkyval és Pathéval egy kis francia filmhez készülő muzsikáról beszélt. Bányaival és Isolával elkészítették a Bál a Sa­­voyban Mogador-színházbeli szereposztását. Amszterdamban Lévy igazgatóval tárgyalt egy filmről, azután Londonba utazott, ahol a Saville-színházban a Történnek még csodák előkészületeit beszélte meg. Megjelent az An­tónia című­ filmjének premierjén, majd tárgya­lásokat folytatott John Berclayd ügyvéddel, aki egyezkedési tárgyalásokat folytat Ábrahám és aközött a filmgyár között, amely az egyik Ábrahám-zeml megkérdezés nélkül beleillesz­tette­ expedíciós filmjébe. 1935 V. 18. SZOMBATON

Next