Esti Kurir, 1935. június (13. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-27 / 144. szám
i Mm JSzinházf tamj »A múlt és jövő feloldhatatlan szintézisénél szellemében ismertette a Nemzeti Színház igazgatója jövő évi programját Dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház új igazgatója ma délelőtt 10 órára magához kérette a sajtó képviselőit, hogy tájékoztassa őket a Nemzeti Színház munkájáról. Az újságírók tíz óra előtt már ott voltak és a kiskapu előtt álló padokon helyezkedtek el. Közben a túlsó oldalról, a Keszey-féle vendéglőből huszonötliteres söröshordókat gurítottak a színház épülete felé és fehérruhás pincérek nagy tálcákon hozták a szendvicseket, Németh Antal programbeszédének elkövetkezendő kísérőit. — Ez a reformkorszak, — mondották a padonülők, — nem kétséges, hogy jól indul a szezon. Amikor valamennyi söröshordó megtalálta illetőségi helyét, kijött a kiskapun Magyar Bálint dr., a Nemzeti Színház egyik tisztviselője, ki véletlenül helyén maradt és befelé invitálta a hírlapírókat a büffé emeleti helyiségébe. Itt már terített asztalok várták a meghívott vendégeket. Vidám poharazás kezdődött, Hajdú László, a Nemzeti Színház egykori Hajduskája, akivel olyan sokat foglalkoztak az újságok és akinek a régi Nemzeti Színházzal szemben való állásfoglalása a jelenlévők előtt nem volt ismeretlen, a legbarátságosabban kínálgatta a vendégeket. Csávolyszky Vince, az állami színházak gazdasági igazgatója, idegesen kongatta a hordókat, amelyek kiürített tartalmának minden cseppje az ő budgetjét terheli. Végre megérkezett a vendéglátó házigazda,Németh Antal dr., aki bár csak néhány napja van még e házban, otthonosan sietett be a terembe és kezet szorított vendégeivel. A poharak még egy utolsót koccantak össze, és Németh Antal felment a külön e célra fölállított pulpitusra, hogy elmondja programbeszédét. Az igazgató megjegyezte, hogy a jelenlévők egyelőre ne örökítsék meg mondanivalóit, amelyeket nemsokára borítékban amúgy is megkapnak, szép tisztán legépelve. Valóban így volt, amikor Németh Antal dr. beszéde végéhez közeledett, megjelent a Nemzeti Színház altisztje és az ijesztően hatalmas borítékokat szétosztotta a jelenlévők között. Az óriási borítékok a Nemzeti Színház új igazgatójának a sajtóhoz intézett beszédet tartalmazták, amelyet az igazgató fel is olvasott és amely így hangzott: »Türelmi hónap...« — Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy köszönetemet fejezzem ki a szívélyes fogadtatásért és azért a bizalomért, amelyet számomra előlegezni szívesek voltak. Nem is kérek mást, mint türelmet, azt a bizonyos néhány türelmi hónapot, amely minden színházi embernek kijár és minden színházi ember meg szokott kapni. Kérem, hogy mindig a végzett munka után ítéljenek felettem és a színház felett is. Most szeretném először nagy vonásokban leszögezni azokat az irányelveket és gondolatokat, amelyek engem a színház vezetésében inspirálni fognak és azután adatszerűen közlök egyetmást. Németh Antal dr. azután igy folytatta: — A magyar színház nemzetgondolati szempont szülötte. A magyar színház első színpadi írói paptanárok, akikben egyesült a tiszta hittérítői lelkesedés és a hazafiasság. A magyar kultúra és a magyar életeszmények misszionáriusai ők, a színpad pedig a nemzet öntudatra ébredésének legjelentősebb előmozdítója. Közhely lenne ismételni, hogy a németajkú magyar városok magyarrá alakítását és belső megújhodásának nagy munkáját a múlt század elején elsősorban színházaink és színpadi íróink végezték. A magyar játékszín sohasem akart csak színház, csak üres szórakoztatás lenni, hanem mindig több, nagyobb célok lebegtek színházi embereink előtt. Egyesek a belső misszió apostolai voltak, mások kaput akartak nyitni nyugat felé, hogy az európai irodalom nagy alkotásainak megismertetésével emeljék kultúránk színvonalát. A századforduló világnézeti anarchiájának kellett eljönni ahhoz, hogy a színház öncélúsága a kelleténél jobban érvényesüljön Magyarországon. De ezekben az években is őrizte a magyar színjátszás hagyományait a Nemzeti Színház. Európának három nemzeti színháza van: az egyik a Comédie Française, a másik a bécsi Burgtheater és a harmadik a mienk. Mindkét külföldi nemzeti színház azt bizonyítja, hogy hagyomány és korszerűség egymás- s sal nem ellentétes, hanem összeegyeztethető. A hagyomány nem beporosodás, hanem a szellemnek és a tartalmat adó leleknek szükséges folytonosságát jelenti. És a legélőbb művészet, a mindenkori mához kötött színház nélkülözheti legkevésbé azt az állandó belső felfrissítést, amit a hagyomány ápolása jelent. A mi Nemzeti Színházunkban, ebben a tiszta éthoszból és tiszta művészetből fogantatott intézményben, testet kell öltenie a nemzeti kultúra és a nemzeti élet eszményeinek, a nemzeti élet leghatásosabb szavú kultúrtényezőjének kell lennie, tehát kulturszínháznak. Kell, hogy a magyarság életideáljainak állandó és hatékony ébrentartója és a különleges helyzetű magyar nemzet külföldi kapcsolatainak jelzője legyen. Műsorában egyformán kérnek részt a magyarság sorsproblémáival viaskodó és nemzeti életünk problémáit a tömegekben a színpad érzéki nyelvén tudatosító darabok és a külföldi áramlatokat reprezentáló művek. Ennek a kettősségnek s a múlt és jövőnek feloldhatatlan szintézise adják a magyar Nemzeti Színház szellemét. Ezek után az elméleti irányelvek után Németh Antal dr. rátért a Nemzeti Színház 1935/36-os szezonjának részleteire: »Kollektív áhítat...« — A Nemzeti Színház szeptember 28-án a Pázmány Péter Tudományegyetem jubileumával és a katolikus nagygyűléssel kapcsolatban a dramatizált Missa Solemnissel nyílik meg. A misével, amelyet Ujházy György dramatizált, azt a belső meggyőződésemet dokumentálhatom, hogy a színház a templom kollektív áhítatából fejlődve, válságának óráiban ehhez az ősi, mélyen epikus forrásához kell, hogy forduljon. A misének kettős belső világa van: egy isteni és egy emberi. Ezt a két világot Ujházy a misztériumszínpadok formanyelvén fejezi ki. A kórust alkotó énekeseken kívül kilenc prózai szereplője és közel másfélszáz néma szereplője van a Missa Solemnisnek. Az előadás körülbelül két és negyedóráig tart, megszakítás nélkül. A nagy mű előadásához a filharmóniai zenekart és a zenekar élére Dohnányi Ernőt kívánom megnyerni. Az előadás dolgában a hercegprímás úr őeminenciája kegyesen fogadni méltóztatott s előterjesztéseimet nagy főakarattal meghallgatta. Egyben kilátásba helyezte, hogy az előadás dogmatikus és liturgikus helyességének biztosítása céljából erre alkalmas papjaival készségesen segítségünkre lesz. Bemutatók és Felújítások — A Nemzeti Színház az 1935—36-os évadban húsz bemutatót, vagy bemutatóval felérő felújítást rendez. Ebből hat eredeti magyar, hat eredeti külföldi bemutató lesz és négy-négy felújítást tervezünk idegen klasszikusból, továbbá a magyar irodalom részben klasszikus, részben reprezentatív értékű alkotásaiból. A négy klasszikus, felújítás a következő művekből fog kikerülni: Sophokles Odipusa és ödipus Kolonoszban, Aristophanes egy vígjátéka, Lope de Vega egy drámája (hogy magyar vonatkozású-e, az a mű dramaturgiai áttanulmányozásától függ), Shakespeare Athéni Timonja, Szabó Lőrinc új fordításában, Shakespeare egy vígjátéka, Moliére egy vígjátéka, valószínűleg az Úrhatnám polgár, Victor Hugó egy drámája centennáriuma alkalmából, Hebbel Judit című drámája, Kleist: Penthesilea című drámája Szabó Lőrinc fordításában. E nyolc darab közül a most következő szezonban négy kerül szinte teljesen új díszletekkel, szereposztásban és részben új fordításban. Bemutatószerű felújításban kerülnek szinte a magyar szinműirodalom következő alkotásai: Katona József Bánk bánja, amelynek díszlet- és kosztümterveire országos pályázatot tűzünk ki, Csokonai Vitéz Mihály két kis színműve, Szigligeti Liliomfi, Harsányi Kálmán Ellák és Herczeg Ferenc Bizánc című színdarabja. A hat új magyar darabról még nem lehet nyilatkozni, mert csak a jövő héten kerül feldolgozásra az anyag. Már eddig is számos kiváló magyar író kereste fel alkotásával a Nemzeti Színházat. ,a színház buzdítólag akar hatni a fiatal mosi gyárrónemzedékre is. A mai idegen írók műveinek válogatása szakadatlanul tart. A Nemzeti Színház vezetőségének az a meggyőződése, hogy lehetetlen egy színházi évadon keresztül egyetlen tervező díszleteit valósítani meg. Éppen ezért több díszlettervezőt akar érvényesüléshez juttatni. A húsz bemutatóelőadást■ is-Ütés kosztümtervei közül tizet Horváth János fog készíteni. Kívüle sikerült a Nemzeti Színháznak megnyernie az éveik óta visszavonult világhírű Gordon Craiget, aki az Oedipus és az Oedipus Kolonosban című drámát fogja színpadra állítani. Jaschik Álmos hét színpadi tervet készít, a többi előadás színpadtervezése pedig megoszlik Buday György, Benedek Kata, Kürthy György, Molnár C. Pál, Vargha Mátyás és vitéz Zsombory József között. Dohányzó és helyáremelés Elmondotta azután az igazgató, hogy a színházi épületet tatarozzák, a földszinti miniszteri páholyok mögött lévő elrejtett raktárt szalonná és dohányzóvá alakítják át, hogy a kormányelnök és a kultuszminiszter a Nemzeti Színházhoz méltó keretben fogadhassa a centennáriumra érkező magas vendégeket. Néhány szóval még a helyáremelést indokolta, majd így fejezte be mondanivalóit: • Ez az, amiről a jelen pillanatban számot adhatom önöknek. • Ezután hirtelen fölkelt helyéről és mielőtt bárki kérdést tehetett volna föl az előadottakra vonatkozóan, elhagyta a pódiumot. Kardos István A Corusi-filmszínház változatosan állítja össze nyári műsorait. Csütörtökön kerül bemutatóra az új műsor, amely a magyar hét lesz. A kabaréműsorban Boross Géza, Fekete Pál, Tóth Böske és mások magánszámokkal, tréfákkal, bohózatokkal szerepelnek. A filmműsorban Drózsahegyi Kálmán alakítása: A bor kerül színre. Abból az alkalomból, hogy Heinz Hille Budapesten tartózkodik, ahol Liszt-filmjét rendezi, az Uránia felújítja a rendező első magyar filmjét, a „Vén gazember“-t, melynek főszerepeit Bársony Rózsi, Sugár Károly,záray Ferenc és Halmay Tibor játszották. A mai bemutatóra az Uránia meghívta Heinz Hillét is, aki megígérte megjelenését. MA az Angol Parkban a világhírű orosz KÉKMADÁrt jíttéka8" *1 U S H W ! L J közreműködésével kezdete este 8-kor Belépődíj Sa fill. * Szerda, június 26 BUDAPEST I. 4.10: Diákfélóra. 4.45: Időjelzés, időjárásjelentés. 5.00: Berend Endre szalonzenekarának műsora. 5.45: Skobl Ottó turisztikai előadása. 6.15: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar négy számot játszik Rajter Lajos vezénylésével. 7.30: Az Operaház záporpróbája. Helyszíni közvetítés. Beszélő Tolnay Pál, az állami színházak műszaki főfelügyelője (Viaszfelvétel.) 8.00: Dobos Imre klarinétozik Kósa György kíséretével. 8.30: Fényes Loránd emlékezete. 9.50: Hírek, időjárásjelentés. 10.10: László Sándor zongorázik. 10.50: A IX. keresztény szövetségi világkonferencia angol nyelvű előadása. 11.00: Erős István és zenekara tizenkét jazz-számot játszik. 12.05: Hirek. BUDAPEST II. 6.45: Máté Elek dr. előadást tart a Népszövetség tizenöt esztendejéről. 7.20 Tíz gramofonlemez. 8.25: Hirek. 8.50: A postás zenekar hét számot játszik ifj. Roubal Vilmos vezénylése mellett. Csütörtök, június 27 BUDAPEST I. 6.45: Torna, utána hat gramofonlemez. 10.60: Hirek. 10.20: Haller Jenő dr felolvasása A délszlávok Hunyadi-mondáiból címmel. 10.45: A Halászbástya-múzeumot ismerteti Horváth Henrik dr. 12.00: Déli harangszó 12.05: Weidinger Ede szalonzenekara nyolc számot játszik, közben hirek. 1.20: Időjelzés időjárásjelentés. 2.15: Dénes József és cigány zenekara muzsikál. 2.40: Hirek, élelmiszer árak. 4.10: Mesék. 4.45: Pontos időjelzés időjárásjelentés. 5.00: Az Országos Közegészségügyi Intézet bakteriológiai és serológai osztályából helyszíni közvetítés. 5.50: Bachmann József szalonzenekarának műsora Szántó Gyula énekszámaival. 0.40: Méhes Gyula dr. előadás: Véd- és dacszövetség a tengerben címmel. 7.10 Magyar Tamás hegedül, zongorán kisér Kósa György. 7.50: Kis színpad. 8.50: Hírek, ügető versenyeredmények. 9.10: Tizenegy gramofon lemez. 9.55: Időjárásjelentés. 10.00: A Budapesti Hangversenyzenekar hangversenye Friedl Frigyes vezénylésével. 11.20: A Mándits jazz zenekar műsora. 12.05: Hirek. BUDAPEST II. 5.15: Radosné Bock Hilda bécsi dalokat énekel schrammelzenekisérettel 5.55: Török Sándor csevegése Ismerőseink címmel. 7.30: Hat gramofonlemez. 8.30: Hirek 8.55: Csorba Dezső és cigányzenekara muzsikál Kis színpad a Stúdióban Holnap, csütörtökön este 7 óra 50 perckor Kis Színpadot közvetít a budapesti Stúdió. A szereposztás a következő: „A gunyhó előtt.*4 Parasztkomédia. Irta: Nyári Andor. Személyek: György bácsi, öreg csősz: Hosszú Zoltán, János, fiatal csősz: Dózsa István, Panni: Sándor Böske; Miska: Herczeg László; Mari néni: Ignátz Rózsi; Sípos Péter: Sala Domokos. „A 13-as“. Drámai játék egy felvonásban. Irta: Köpeczi-Boócz Lajos. Személyek: A tizenhármas: Köpeczi-Boócz Lajos; Bandi: Lengyel Vilmos; Jolán: Pogány Irén; Kalauz: Sala Domokos; I. hordár: Herczeg László; II. hordár Matány Antal. „Ábris bár kihúzza az időt44. Jelenet. Irta: Felel Fazekas Bertalan. Személyek: Az ügyvéd: Matány Antal. A bíró: Lengyel Vilmos; Bilibók Ábris: Hosszú Zoltán. „A horgászathoz nyugalom kell44. Rádiótréfa. Irta: Szilárd János. Személyek: A. ur: Köpeczi- Boócz Lajos; B. ur: Matány Antal. Amimvívói Király Színház (*/a4, 8). Minden este: Szépség királynő. Budai Színkör (4, 8). Minden este, szombat és vasárnap délután: Aki mer, az nyer. Józsefvárosi Színház (V46, s/49, vasárnap ’/46, %9). Én és a kisöcsém. Erzsébetvárosi Színház (/46, %9, vasárnap 1A4, 6, %9). Szerencse tánc. Óbudai Kisfaludy Színház (V46, 3/49, vasárnap Va4, 6, %9'. önagysága nem hajlandó. Magyar Müszinkar. Naponta 6/a5 és vasárnap 6. 8. Szegény ördög. Állatkert (8). Szerda: Iarasztbecsület, péntek Csajkovszky-est, szombat: Szibill. Margitszigeti Pólószínpad (Va6). Szerda: fri goletto, csütörtök: Monna Vanna, péntek Hangverseny, szombat: Helyet az ifjúságnak vasárnap: Szép Heléna. Fővárosi Cirkusz (Busch): Naponta két előadás (délután 4 és este 'An).