Esti Kurir, 1935. június (13. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-27 / 144. szám

i Mm JSzinházf ta­mj »A múlt és jövő feloldhatatlan szintézisénél­ szellemében ismertette a Nemzeti Színház igazgatója jövő évi programját Dr. Németh Antal, a Nemzeti Szính­áz új igaz­gatója ma délelőtt 10 órára magához kérette a sajtó képviselőit, hogy tájékoztassa őket a Nem­zeti Színház munkájáról. Az újságírók tíz óra előtt már ott voltak és a kiskapu előtt álló pa­dokon helyezkedtek el. Közben a túlsó oldal­ról, a Keszey-féle vendéglőből huszonötliteres söröshordókat gurítottak a színház épülete felé és fehérruhás pincérek nagy tálcákon hozták a szendvicseket, Németh Antal programbeszédének elkövetkezendő kísérőit. — Ez a reformkorszak, — mondották a pa­­donülők, — nem kétséges, hogy jól indul a szezon. Amikor valamennyi söröshordó megtalálta il­letőségi helyét, kijött a kiskapun Magyar Bálint dr., a Nemzeti Színház egyik tisztviselője, ki vé­letlenül helyén maradt és befelé invitálta a hír­lapírókat a bü­ffé emeleti helyiségébe. Itt már terített asztalok várták a meghívott vendégeket. Vidám poharazás kezdődött, Hajdú László, a Nemzeti Színház egykori Hajduskája, akivel olyan sokat foglalkoztak az újságok és akinek a régi Nemzeti Színházzal szemben való állásfogla­lása a jelenlévők előtt nem volt ismeretlen, a leg­barátságosabban kínálgatta a vendégeket. Csá­­volyszky Vince, az állami színházak gazdasági igazgatója, idegesen kongatta a hordókat, ame­lyek kiürített tartalmának minden cseppje az ő budgetjét terheli. Végre megérkezett a vendéglátó házigazda,­­Németh Antal dr., aki bár csak néhány­ napja van még e házban, otthonosan sietett be a te­rembe és kezet szorított vendégeivel. A poharak még egy utolsót koccantak össze, és Németh Antal felment a külön e célra fölállított pulpi­tusra, hogy elmondja programbeszédét. Az igazgató megjegyezte, hogy a jelenlévők egy­előre ne örökítsék meg mondanivalóit, amelye­ket nemsokára borítékban amúgy is megkap­nak, szép tisztán legépelve. Valóban így volt, amikor Németh Antal dr. beszéde végéhez kö­zeledett, megjelent a Nemzeti Színház altisztje és az ijesztően hatalmas borítékokat szétosz­totta a jelenlévők között. Az óriási borítékok a Nemzeti Színház új igazgatójának a sajtóhoz intézett beszédet tartalmazták, amelyet az igazgató fel is olvasott és amely így hangzott: »Türelmi hónap...« — Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindenek­előtt engedjék meg, hogy köszönetemet fejez­zem ki a szívélyes fogadtatásért és azért a bizalomért, amelyet számomra előlegezni szí­vesek voltak. Nem is kérek mást, mint türel­met, azt a bizonyos néhány türelmi hónapot, amely minden színházi embernek kijár és min­den színházi ember meg szokott kapni. Ké­rem, hogy mindig a végzett munka után ítél­jenek felettem és a színház felett is. Most szeretném először nagy vonásokban leszögezni azokat az irányelveket és gondolatokat, ame­lyek engem a színház vezetésében inspirálni fognak és azután adatszerűen közlök egyet­­mást. Németh Antal dr. azután igy folytatta: — A magyar színház nemzetgondolati szem­pont szülötte. A magyar színház első színpadi írói paptanárok, akikben egyesült a tiszta hittérítői lelkesedés és a hazafiasság. A magyar kultúra és a magyar életeszm­ények misszionáriusai ők, a színpad pedig a nemzet öntudatra ébredésének legjelentősebb előmozdítója. Közhely lenne is­mételni, hogy a németajkú magyar városok ma­gyarrá alakítását és belső megújhodásának nagy munkáját a múlt század elején elsősorban színházaink és színpadi íróink végezték. A ma­gyar játékszín sohasem akart csak színház, csak üres szórakoztatás lenni, hanem mindig több, nagyobb célok lebegtek színházi embe­reink előtt. Egyesek a belső misszió apostolai voltak, mások kaput akartak nyitni nyugat felé, hogy az európai irodalom nagy alkotásainak megismertetésével emeljék kultúránk színvona­lát. A századforduló világnézeti anarchiájának kellett eljönni ahhoz, hogy a színház öncélú­­sága a kelleténél jobban érvényesüljön Magyar­országon. De ezekben az években is őrizte a­­ magyar színjátszás hagyományait a Nemzeti Színház. Európának három nemzeti színháza van: az egyik a Comédie Française, a másik a bécsi Burgtheater és a harmadik a mienk. Mindkét külföldi nemzeti színház azt bizo­nyítja, hogy hagyomány és korszerűség egymás- s sal nem ellentétes, hanem összeegyeztethető. A hagyomány nem beporosodás, hanem a szellemnek és a tartalmat adó lelek­nek szükséges folytonosságát jelenti. És a leg­­élőbb művészet, a mindenkori mához kötött színház nélkülözheti legkevésbé azt az állandó belső felfrissítést, amit a hagyomány ápolása jelent. A mi Nemzeti Színházunkban, ebben a tiszta éthoszból és tiszta művészetből foganta­­tott intézményben, testet kell öltenie a nemzeti kultúra és a nemzeti élet eszményeinek, a nem­zeti élet leghatásosabb szavú kultúrtényezőjé­­nek kell lennie, tehát kulturszínháznak. Kell, hogy a magyarság életideáljainak állandó és hatékony ébrentartója és a különleges helyzetű magyar nemzet külföldi kapcsolatainak jelzője legyen. Műsorában egyformán kérnek részt a magyarság sorsproblémáival viaskodó és nem­zeti életünk problémáit a tömegekben a színpad érzéki nyelvén tudatosító darabok és a külföldi áramlatokat reprezentáló művek. Ennek a kettősségnek s a múlt és jövőnek feloldhatatlan szintézise adják a magyar Nemzeti Színház szellemét. Ezek után az elméleti irányelvek után Németh Antal dr. rátért a Nemzeti Színház 1935/36-os szezonjának részleteire: »Kollektív áhítat...« — A Nemzeti Színház szeptember 28-án a Pázmány Péter Tudományegyetem jubileumával és a katolikus nagygyűléssel kapcsolatban a dramatizált Missa Solemnissel nyílik meg. A misével, amelyet Ujházy György dramatizált, azt a belső meggyőződésemet dokumentálha­tom, hogy a színház a templom kollektív áhítatából fejlődve, válságának óráiban ehhez az ősi, mélyen epikus forrásához kell, hogy forduljon. A misének kettős belső világa van: egy isteni és egy em­beri. Ezt a két világot Ujházy a misztérium­­színpadok formanyelvén fejezi ki. A kórust al­kotó énekeseken kívül kilenc prózai szereplője és közel másfélszáz néma szereplője van a Missa Solemnisnek. Az előadás körülbelül két és negyedóráig tart, megszakítás nélkül. A nagy mű előadásához a filharmóniai zenekart és a zenekar élére Dohnányi Ernőt kívánom meg­nyerni. Az előadás dolgában a hercegprímás úr őeminenciája kegyesen fogadni méltóztatott s előterjesztéseimet nagy főakarattal meghallgatta. Egyben kilátásba helyezte, hogy az előadás dog­matikus és liturgikus helyességének biztosítása céljából erre alkalmas papjaival készségesen se­gítségünkre lesz. Bemutatók és Felújítások — A Nemzeti Színház az 1935—36-os évad­ban húsz bemutatót, vagy bemutatóval felérő felújítást rendez. Ebből hat eredeti magyar, hat eredeti külföldi bemutató lesz és négy-négy felújítást terve­zünk idegen klasszikusból, továbbá a magyar irodalom részben klasszikus, részben reprezen­tatív értékű alkotásaiból. A négy klasszikus, fel­újítás a következő művekből fog kikerülni: Sophokles Odipusa és ödipus Kolonoszban, Aristophanes egy vígjátéka, Lope de Vega egy drámája (hogy magyar vonatkozású-e, az a mű dramaturgiai áttanulmányozásától függ), Sha­kespeare Athéni Timonja, Szabó Lőrinc új for­dításában, Shakespeare egy vígjátéka, Moliére egy vígjátéka, valószínűleg az Úrhatnám pol­gár, Victor Hugó egy drámája centennáriuma alkalmából, Hebbel Judit című drámája, Kleist: Penthesilea című drámája Szabó Lőrinc fordí­tásában. E nyolc darab közül a most következő szezonban négy kerül szinte teljesen új díszle­tekkel, szereposztásban és részben új fordítás­ban. Bemutatószerű felújításban kerülnek szinte a magyar szinműirodalom következő alkotásai: Katona József Bánk bánja, amelynek díszlet- és kosztümterveire országos pályázatot tűzünk ki, Csokonai Vitéz Mihály két kis szín­műve, Szigligeti Liliomfi, Harsányi Kálmán Ellák és Herczeg Ferenc Bizánc című színda­rabja. A hat új magyar darabról még nem lehet nyilatkozni, mert csak a jövő héten kerül feldolgozásra az anyag. Már eddig is számos kiváló magyar író kereste fel alkotásával a Nemzeti Színházat. ,a színház buzdítólag akar hatni a fiatal mosi gyár­­rónemzedékre is. A mai idegen írók mű­veinek válogatása szakadatlanul tart. A Nem­zeti Színház vezetőségének az a meggyőződése, hogy lehetetlen egy színházi évadon keresztül egyetlen tervező díszleteit valósítani meg. Ép­pen ezért több díszlettervezőt akar érvényesül­­éshez juttatni. A húsz bemutatóelőadás­t■ is-Üt­és kosztümtervei közül tizet Horváth János fog készíteni. Kívüle sikerült a Nemzeti Színháznak megnyernie az éveik óta visszavonult világhírű Gordon Craiget, aki az Oedipus és az Oedipus Kolonosban című drámát fogja színpadra állí­tani. Jaschik Álmos hét színpadi tervet készít, a többi előadás színpadtervezése pedig meg­oszlik Buday György, Benedek Kata, Kü­rthy György, Molnár C. Pál, Vargha Mátyás és vitéz Zsombory József között. Dohányzó és helyáremelés Elmondotta azután az igazgató, hogy a szín­házi épületet tatarozzák, a földszinti miniszteri páholyok mögött lévő elrejtett raktárt szalonná és dohányzóvá alakítják át, hogy a kormányelnök és a kultuszminiszter a Nemzeti Színházhoz méltó keretben fogadhassa a cent­ennáriumra érkező magas vendégeket. Néhány szóval még a helyáremelést indokolta, majd így fejezte be mondanivalóit: • Ez az, amiről a jelen pillanatban számot adhatom önöknek. • Ezután hirtelen fölkelt helyéről és mielőtt bárki kérdést tehetett volna föl az előadottakra vonatkozóan, elhagyta a pódiumot. Kardos István A Corus­i-filmszính­áz változatosan állítja össze nyári műsorait. Csütörtökön kerül bemu­tatóra az új műsor, amely a magyar hét­ lesz. A kabaréműsorban Boross Géza, Fekete Pál, Tóth Böske és mások magánszámokkal, tréfák­kal, bohózatokkal szerepelnek. A filmmű­sorban Drózsahegyi Kálmán alakítása: A bor kerül színre. Abból az alkalomból, hogy Heinz Hille Buda­pesten tartózkodik, ahol Liszt-filmjét rendezi, az Uránia felújítja a rendező első magyar film­jét, a „Vén gazember“-t, melynek főszerepeit Bársony Rózsi, Sugár Károly,­­záray Ferenc és Halmay Tibor játszották. A mai bemutatóra az Uránia meghívta Heinz Hillét is, aki megígérte megjelenését. MA az Angol Parkban a világhírű orosz KÉKMADÁrt jíttéka8" *1 U S H W ! L J közreműködésével kezdete este 8-kor Belépődíj Sa fill. * Szerda, június 26 BUDAPEST I. 4.10: Diákfélóra. 4.45: Időjel­zés, időjárásjelentés. 5.00: Berend Endre sza­lonzenekarának műsora. 5.45: Skob­l Ottó tu­risztikai előadása. 6.15: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar négy számot játszik Rajter Lajos vezénylésével. 7.30: Az Operaház zápor­próbája. Helyszíni közvetítés. Beszélő Tolnay Pál, az állami színházak műszaki főfelügyelője (Viaszfelvétel.) 8.00: Dobos Imre klarinétozik Kósa György kíséretével. 8.30: Fényes Loránd emlékezete. 9.50: Hírek, időjárásjelentés. 10.10: László Sándor zongorázik. 10.50: A IX. keresz­tény szövetségi világkonferencia angol nyelvű előadása. 11.00: Erős István és zenekara tizen­két jazz-számot játszik. 12.05: Hirek. BUDAPEST II. 6.45: Máté Elek dr. előadást tart a Népszövetség tizenöt esztendejéről. 7.20 Tíz gramofonlemez. 8.25: Hirek. 8.50: A postás zenekar hét számot játszik ifj. Roubal Vilmos vezénylése mellett. Csütörtök, június 27 BUDAPEST I. 6.45: Torna, utána hat gramo­fonlemez. 10.60: Hirek. 10.20: Haller Jenő dr felolvasása A délszlávok Hunyadi-mondáiból címmel. 10.45: A Halászbástya-múzeumot ismer­teti Horváth Henrik dr. 12.00: Déli harangszó 12.05: Weidinger Ede szalonzenekara nyolc számot játszik, közben hirek. 1.20: Időjelzés idő­járásjelentés. 2.15: Dénes József és cigány zenekara muzsikál. 2.40: Hirek, élelmiszer árak. 4.10: Mesék. 4.45: Pontos időjelzés időjárásjelentés. 5.00: Az Országos Közegész­ségügyi Intézet bakteriológiai és serológai osz­tályából helyszíni közvetítés. 5.50: Bachmann József szalonzenekarának műsora Szántó Gyula énekszámaival. 0.40: Méhes Gyula dr. előadás: Véd- és dacszövetség a tengerben címmel. 7.10 Magyar Tamás hegedül, zongorán kisér Kósa György. 7.50: Kis színpad. 8.50: Hírek, ügető versenyeredmények. 9.10: Tizenegy gramofon lemez. 9.55: Időjárásjelentés. 10.00: A Buda­pesti Hangversenyzenekar hangversenye Friedl Frigyes vezénylésével. 11.20: A Mándits jazz zenekar műsora. 12.05: Hirek. BUDAPEST II. 5.15: Radosné Bock Hilda bécsi dalokat énekel schrammelzenekisérettel 5.55: Török Sándor csevegése Ismerőseink cím­mel. 7.30: Hat gramofonlemez. 8.30: Hirek 8.55: Csorba Dezső és cigányzenekara muzsikál Kis színpad a Stúdióban Holnap, csütörtökön este 7 óra 50 perckor Kis Színpad­ot közvetít a budapesti Stúdió. A szereposztás a következő: „A gunyhó előtt.*4 Parasztkom­édia. Irta: Nyári Andor. Személyek: György bácsi, öreg csősz: Hosszú Zoltán, János, fiatal csősz: Dózsa István, Panni: Sándor Böske; Miska: Herczeg László; Mari néni: Ignátz Rózsi; Sípos Péter: Sala Do­m­okos. „A 13-as“. Drámai játék egy felvonásban. Irta: Köpeczi-Boócz Lajos. Személyek: A tizen­hármas: Köpeczi-Boócz Lajos; Bandi: Lengyel Vilmos; Jolán: Pogány Irén; Kalauz: Sala Do­mokos; I. hordár: Herczeg László; II. hordár Matány Antal. „Ábris bár kihúzza az időt44. Jelenet. Irta: Felel Fazekas Bertalan. Személyek: Az ügyvéd: Matány Antal. A bíró: Lengyel Vilmos; Bilibók Ábris: Hosszú Zoltán. „A horgászathoz nyugalom kell44. Rádiótréfa. Irta: Szilárd János. Személyek: A. ur: Köpeczi- Boócz Lajos; B. ur: Matány Antal. Amimv­ívói Király Színház (*/a4, 8). Minden este: Szépség királynő. Budai Színkör (4, 8). Minden este, szombat és vasárnap délután: Aki mer, az nyer. Józsefvárosi Színház (V46, s/49, vasárnap ’/4­6, %9). Én és a kisöcsém. Erzsébetvárosi Színház (/46, %9, vasárnap 1A4, 6, %9). Szerencse tánc. Óbudai Kisfaludy Színház (V46, 3/49, vasár­nap Va4, 6, %9'­. önagysága nem hajlandó. Magyar Müszinkar. Naponta 6/a5 és vasárnap 6. 8. Szegény ördög. Állatkert (8). Szerda: I­arasztbecsület, péntek Csajkovszky-est, szombat: Szibill. Margitszigeti Pólószínpad (Va6). Szerda: fri goletto, csütörtök: Monna Vanna, péntek Hangverseny, szombat: Helyet az ifjúságnak vasárnap: Szép Heléna. Fővárosi Cirkusz (Busch): Naponta két elő­adás (délután 4 és este 'An).

Next