Esti Ujság, 1942. július (7. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-01 / 146. szám
SZERDA, 1942 JÚLIUS 1 NAGY GYULA, a firenzei festő versenyen győztes magyar levente útja az ekeszarvától a világhírig Portrék, aktok, tájképek porosodnak a sarokban, a viaszosvászonnal letakart rozoga asztalka alatt, a falon meg egy ezerláncú öreg anyóka fáradt képe függ aranyos keretben. A kép alá a kopott tulipános ládára egy vastag és egy vékony feketeszárú ecsetet raktak és van mellette egy olcsó tábla vízfesték is, amilyent a diákok hordoznak az iskolába. — Szalonnát is vettem Gyulánknak az ecsetek mellé, azt szokott falatozni festögetés közben! — szól a kék kartonruhába öltözött asszonyság és sóhajtozva mondja el, hogy ajándékkal várják haza messzi Itáliából — a Sos Gyuszit, azaz Nagy Gyula leventelegényt, aki Firenzében tizenöt olasz, tizenöt német, tizennégy magyar, kilenc spanyol, tizenöt horvát, nyolc szlovák, négy román és két albán, előtt megnyerte az európai ifjúság festőversenyét. — Akkor alapozta meg sorsát a Gyuszi, amikor megkarikatúrázta a tanítót és az első cifra címtáblát festette! — vélekedik a feketebajuszos férfi, aki pár nap óta szerfelett büszke rá, hogy a márólholnapra európai hírű fiatal piktornak, Nagy Gyula leventének a nagybácsija. És való igaz a szava: a Gyuszi gyerek rajzoló karrierjének első emlékezetes állomása a várpalotai evangélikus elemi iskola tanítójának karikatúrája volt. ,— Nem tetszett a tanító úrnak a birssék, amit Gyuszi az orrára Ültetett! — közli a részleteket is a kartonruhás asszony, aki pontosan tudja, hogy két óra hosszat bömbölt sírva a Gyuszi, jutalmul úgy elverte a mérges természetű tanító úr. De Nagy Gyuszi emeletnyit nőtt az osztály szemében: még a tisztelt nagy fiúk, a hatodik elemisták is lerajzoltatták magukat vele. — Sokat szidta az apja, mert nem tudta erősen szorítani az eke szarvát a földeken, — veszi át a beszéd fonalát újra a nagybácsi, foglalkozására nézve Padh Mihály órabéres segédmunkás. Gyuszi apja várpalotai földmíves, akinek hét kiskorú gyermeke van, Gyuszi a legidősebb köztük, de sohase voltak megelégedve vele, mert nem állt kezére a mezei munka. Egy falusi bolt farka végére elindítja a parasztfiú festőkarrierjét Idősebb Nagy Gyula csak akkor nyugodott meg egy kicsit, amikor a gyerek beállt inaskodni a Hangyához. .— Olyan címtáblát festett, kérem szépen, hogy ma is mutogatják ! — büszkélkedik a nagynéni. A fiú aztán kezébe vette életének irányítását, kitanulta a szobafestő mesterséget, de megtakarított fillérein könyveket, ecsetet, festéket vásárolt s éjjel-nappal festegetett a petróleumlámpa világa mellett. Lefestette édesanyját is, akit már egy éve korában elveszített és azóta is magánál hordja a képét. .. Az apja meg folyton szidta: Buta vagy te Gyula ezekhez az okos könyvekhez, ne lopd a napot ilyen dolgokkal! — Várpalota segítette Pestre Gyulát !— világosít fel Padi János. A városka jószemű intelligenciája észrevette, hogy a törekvő parasztfiúból valóban nagy festő lehet. Felküldték tehát Pestre, mondván: ha felveszik a festőművészeti akadémiára hat elemivel, akkor megfizetik a pesti tartózkodásának és tanulásának költségeit. És Nagy Gyula, aki azelőtt fillérekért festett címtáblákat és műkedvelő előadások díszleteit pingálta tarkára, — bekerült a festőművészeti akadémiára. Éppen akkor halt meg Aba-Novák, a nagy mester, amikor a kis parasztfiú Pestre jött — és így Burgsvardt professzor úr keze alá került. A nagybátyjához költözött Angyalföldre, a Reitter Ferenc utca 167/b. számú, hámlófalú, rozzant kis házba. Várpalota közönsége pedig valóban szorgalmasan fizette minden költségét: 120 pengőt kapott havonta, cipőt, ruhát is csináltattak neki és ha megszorult, mindig írhatott pénzért haza a „családnak“. Az Angyalföldön ecsettel a kezében alszik el a hatelemis akadémista bosszankodott Csak édesapja állandóan. Jobb vóna, ha hazagyűlnél tisztességes iparosnak és abbahagynád azt a haszontalan pingálást, amíg nem késő, írogatta neki az apa, de a Gyula gyerek most már tudta, hogy nemcsak az ekeszarva mellett sikerülhet az élete. Halálosan beleszeretett már a festészetbe, Munkácsy Mihályt, Botticellit és Szinyei Mersét tanulmányozta és nem egyszer megesett, hogy ecsettel a kezében aludt éjszakánként.. . — Tudtam, hogy megmutatja a Gyuszi a világnak, milyen tehetség a magyar! — mondja. — Olasz iskolába jár majd és a várpalotaiaknak se kell már többet fietni érte. . Nagy Gyula Firenze városának nagydíját nyerte el önarcképével, — tehát egy esztendeig tanulhat Olaszországban az olasz állam költségén és Firenze városa beíratja híres festőakadémiájára is. A Dúcénak ajánlották fel Nagy Gyula díjnyertes képét, amit a Venezia-palotában helyeznek el. És a semmiféle földmunkára nem jó „bogaras“ parasztfiúval elismerő mosollyal szorított kezet a világ első művésznemzetének államtitkára, Del Giutice olasz nemzetnevelésügyi államtitkár. Táviratot is küldött már haza. Megüzente benne azt is, hogy az első tíz között még két magyar fiú volt Európa ifjúságának festőversenyén: Nikis Ferenc bajai levente, aki a szentgalloni kalandot festette meg és Rózsa György budapesti leventelegény, aki firenzei tájképet rajzolt. — Arról álmodozott mindig a Gyuszi, hogy lefesti a kormányzó urat —, meséli, a nagybácsi, aki meg van győződve arról, hogy az m 11 di Uflottaöccse a nagy dicsőségben is fracvist az a kedves, szerény fiú maradt, aki volt, mikor elindult olasz földre a leventecsapattal. A szomszédok is a Gyuszi sikeréről beszélnek. Egész Angyalföld szerette a kedves, szerény fiút, mert aki elbeszélgetett vele, azt pár perc alatt lefestette hálából. Ajándékkal és szeretettel várják vissza mindnyájan messzi Olaszországból s most már talán az édesapja is megbocsátja neki sok haszontalan festegetést... Bercsey János a A BARÁZDÁK HONVÉDELME A képviselőház megkezdte a milliárdos mezőgazdaságfejlesztő törvényjavaslat tárgyalását. Már az első nap parlamenti felszólalásai mutatták, hogy milyen jelentősége van ennek a javaslatnak és bizonyos, hogy a vita további folyamán is az egészséges ötletek és elgondolások régiója kerül majd felszínre. A törvényjavaslat célja közismert: fejleszteni kell mezőgazdaságunkat minden rendelkezésre álló eszközzel, új anyagi áldozatokkal, új lehetőségek kiaknázásával és képessé tenni arra, hogy a megnövekedett ország mezőgazdálkodása arra a színvonalra emelkedjék, ahová emelkedni kell földünk kiválósága, természeti és éghajlati adottságainak alapján. A honvédelmet, a magyar barázdák, a magyar kisemberek fokozott megerősítését jelenti ez a törvényjavaslat éppenúgy, mint az az első milliárdos javaslat, amely négy évvel ezelőtt került a törvényhozás elé. Az az első javaslat megalapozta Magyarország helyzetét az új Európában, biztosította honvédségünk átütőerejét, erőt és lendületet adott az országnak, hogy az évről-évre bekövetkezett örvendetes területgyarapodásokkal felvetődött katonai és gazdasági feladatokat sikerrel oldhassa meg. Ez a másik milliárdos javaslat ugyancsak honvédelmet jelent, mert amennyire fontos, hogy fegyverrel a kezünkben meg tudjuk állni helyünket, épp annyira fontos, hogy a magyar föld minden kincsét felszínre hozzuk, okosan, jól és előrelátóan gazdálkodjunk. A földet nem lehet szaporítani, de megfelelő törvényes intézkedésekkel biztosítani tudjuk, hogy a gazda többet és jobbat termeljen, elháríthatjuk az értékesítés aljából az akadályokat, gazdaggá és erőssé tehetjük a föld népét, amely mindig az első vonalban jár az áldozatvállalás terén akár a határok megvédéséről, akár az ország közellátásának biztosításáról van szó. A magyar mezőgazdaságra a háború után olyan feladatok várnak, amelyeket e pillanatban még csak sejteni lehet, de áttekinteni nem. Fel kell készülnünk erre az időre, hogy a nemzet öszszessége javára használhassuk ki a minden bizonnyal jelentkező konjunktúrát. Európa ellátásában kenyérmagvakkal, állatokkal, gyümölccsel és kerti növényekkel olyan igények jelentkeznek, amilyenek eddig talán nem is voltak. Ez az üzleti része a várható lehetőségeknek, a másik oldalon pedig ott áll a nagy program: erőssé tenni mindenkit, aki a mezőgazdaságból él, hogy erős legyen az ország is. Bellevue-szálloda gyönyörű teraszain-kellem este üdülés. Kerttel összefüggő éttereidben est« tánc konyha. 3 Az Erdélyi nyereménykötvény mai húzásainak főbb nyertesei Az erdélyi nyereménykölcsönkötvény július elsejei húzásának három főnyereménye: 130 sorozat — 062 szám a 300.000 pengős főnyeremény nyertese. 276 sorozat — 546 szám az első 50.000 pengős, a 374 sorozat 437 szám a második 50.000 pengős nyeremény nyertese. A húzás reggel 8 órakor kezdődött a budapesti pénzügyigazgatóság dísztermében, 1663 darab nyeremény kerül kisorsolásra 1.400.000 pengő értékben. A húzás a késő délutáni órákig tart. '• n fi*’» *• Újabb intézkedések Hollandiában a zsidók ellen Amsterdam, július 1. (NST) Rauter rendőrtábornok, SS- csoportvezető, a hollandiai biztonsági ügyek intézője elrendelte, hogy az összes hollandiai zsidók este 20 óra és reggel 6 óra között kötelesek a lakásukon tartózkodni. Továbbá megtiltotta, hogy nemzsidók által lakott helyiségeket használjanak, nyilvános közlekedési eszközöket vegyenek igénybe, telefonáljanak, vagy borbélyüzletekbe lépjenek. Keresztény üzleteket a zsidók csak 15 és 16 óra között látogathatnak. Nyugdíjba küldték az angol hadsereg 1504 tisztjét LONDON, július 1. (NST) A brit hadsereg 1504 tisztjét, akik elérték a korhatárt, nyugdíjazták. Az angol hadügyminiszter hétfőn reggel a képviselőházban jelentette be a nagyarányú nyugdíjazást. Egyúttal válaszolt a képviselők feltett kérdéseire. Az egyik interpellációra adott feleletében kijelentette a hadügyminiszter, hogy nincsen olyan értesülése, amely szerint Északafrikában a németek francia tankokat használtak volna. Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter a mezőgazdasági javaslat vitájában a többtermelésről beszélt a Házban A képviselőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. A kormány részéről az ülésen megjelent Bánffy Dániel báró földmívelésügyi és Lukács Béla tárcanélküli miniszter. Az elnökibejelentések után vitéz Lukács Endre előadó beterjesztette a véderő, a közjogi, a közigazgatási, valamint az igazságügyi bizottság együttes jelentését a honvédelmi törvény módosításáról. A jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását kérte. A napirend szerint ezután a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos vitájára került sor, melynek során elsőnek Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter szólalt fel. Rámutatott arra, hogy amikor most az általános vita előtt kér szót, nem a törvényjavaslat rendelkezéseihez akar hozzászólani, mert azokat az előadó már részletesen ismertette. Annak a munkatervnek érdekében emel szót, ami a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló törvényjavaslat keretében a már most megvalósítható pontokkal foglalkozik, amelyeket a földmívelésügyi minisztérium azonnal megvalósítandóknak és megvalósíthatóknak tart. Ezeket egyetlen szóval lehet összefoglalni — mondotta a miniszter —: többtermelés. * A Ház egy órakor tér át az interpelláció tárgyalására. A szerdai napirend szerint 30 interpellációra kerül sor. Ezek között Árvai Árpád két inter ,pelációval szerepel. Az egyiket a külügyminiszterhez intézi, a Magyarország elleni rágalomhadjáratról, a másikat a belügyminiszterhez a felszabadult erdélyi és keletmagyarországi részek lakossága részére az állampolgársági bizonyítvány egyszerűbb és gyorsabb kiadása tárgyában. Meskó Zoltán a történelmi nevek tiszteletben tartása és ilyen nevekre magyarosított nevek megváltoztatása ügyében interpellált. A kormány tagjai Kállay Miklós miniszterelnök vezetésével kedden délután 5 órakor minisztertanácsra gyűltek össze. Kállay Miklós miniszterelnök meleg szavakkal üdvözölte Lossonczy Istvánt, aki közellátásügyi miniszteri minőségben első ízben jelent meg a minisztertanácson. • A továbbiakban azután Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter ismertette a minisztertanács előtt a földmivelésügy adminisztrációja átszervezésének tervét, majd Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter a ponyvairodalom megrendszabályozására vonatkozó rendelettervezetét ismertette. A minisztertanács ezek után a folyó kormányzati ügyekkel foglalkozott és a késő esti órákban ért véget. + Utazó, A változó életmód, emésztést. Ez okoz. Ne felesdé hős’ szükségéé a jó haelitst!