Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-07 / 287. szám
Gépállomások dolgozói! Javítsátok ki gépeiteket határidőre, jó minőségben! az ősi tokaj okaj szőlővesszőinek nektárja évszázadok óta ismeretes az egész világon. A szőke Tisza partján emelkedő hegyek hátán mézédes források fakadnak. Egy évszázados feljegyzésből olvassuk a tokaji bor vásárlóinak nevét: Pocka Sándor Mexikó, Racka Adolf Olmütz, s még a legváltozatosabb nevek hosszú sorát. Ismerték és szerették Hegyalja borát Bécsben és Hamburgban csakúgy mint Párizsban és Londonban. Ezt a világhírű bortermő vidéket a háború igen megviselte. Kormányunk mindjobban felfigyelt arraaz aggasztó jelenségre, hogy sok drága szőlő pusztul ki, így született meg a rekonstrukció nagyszabású terve. Hegyaljai kormánybiztost neveztek ki, akinek az a feladata, hogy irányítsa a világhírű borvidék fejlesztését, gondoskodjon a történelmi műemlékek megőrzéséről és helyreállításáról. Hegyalja hagyományokban, hírnévben, s muzeális értékekben leggazdagabb községe Tokaj. A fejlesztési tervben — amelynek végleges formáján most dolgoznak — különösen fontos szerepet tölt be ez a község. Tokaj múltjáról és jelenéről könyvek sorozatát lehetne írni, s még így sem lenne teljes a kép róla, hiszen napról-napra újabb leletekre, újabb érdekességekre bukkannak. Az egész község talaja keresztül-kasul van fúrva pincékkel, nagyon sok olyan folyosó van, ahol még nem is jártak, azt sem tudják, hogy hová vezet. Egy ház oldala egyszer elkezd süllyedni — kiderül, hogy hatalmas pince volt alatta, amely beomlott. Az egyik iskola épülete mögül szekérrel verrdják el a szemetet, a szekér kereke egyszer csak besüpped a földbe — itt is pincére bukkannak, s nem is akármilyenre! Amint lemennek a nyíláson, három koporsót találtak benne, úgy sejtik, hogy valami papi temetkezőhely lehetett. Sajnos, a pince a koporsókkal még ma is nyitva van, pedig annyit legalább törődhetne vele a tanács, hogy elkerítse, míg sor kerül a feltárására. Egy alkalommal homokot *-t hordtak a hegyoldalról a tiszai gáthoz. Fönn a hegy oldalában egyszerre egy szabályos üreget találtak, amelyben több rétegben mészmaradványok tarkállnak. ősrégi barlanglakás volt, ki tudja kik laktak benne ? A község több háza sziklatömbökre épült, régi olasz stílusban, magasan elhelyezett bejárattal, amelyhez fedett lépcső vezet. A Rákóczi utca 2. számú ház sziklatalapzatán egy féltenyérnyi sima mélyedésre hívják fel a tokajiak a látogatók figyelmét. Büszkén újságolják, hogy ez egy 1848-as ágyúgolyó nyoma. Egy másik ház oldalába most is ott van befúródva a 48-as lövedék. Az utcák, a dűlők nevei mind egy-egy történetet, eseményt fednek, nagyrészük eredete azonban még ma sem ismeretes. Ott van például az Óvár utca, amely a tokaji várral szemben zegzugosan kanyarog fel a hegyoldalra. Miért Óvár, amikor eddig úgy tudják, hogy csak egy vár volt Tokajban? Nem tudnak rá válaszolni, mint ahogy hiába keresik annak a szotnya kozáknak a települési helyét is, amely Nagy Péter cár rokán szőlőjét művelte. Mert volt ám szőlője Tokajban még az orosz cárnak is! Egy egész szotnya, vagyis 100 kozákot telepített ide a cár, hogy műveljék szőlőjét. Ahogy vérrtombor az ember Tokaj főutcáján, a réni házak között mindig megragadja figyelmét valami érdekesség — egyegy szépen ivett kapu, művészien kovácsolt vasajtó, vagy félig lekopott címer a fölött. kapu bolthajtása Az „Arany sas" szálloda valamikor szinte világhírű szórakozóhely volt, Anna-báljaira még Lengyelországból is eljöttek. Jelenleg szociális otthon van benne, de a tervek szerint ismét átalakítják szállodának. Olyan értékek vannak Tokajban, amelyek feltárására és karbantartására nem szabad sem időt, sem fáradságot, sem pénzt sajnálni. S államunk nem is sajnálja, felismerte Hegyalja felmérhetetlen gazdagságát. kár, hogy a községi tanács a műemlékek gyűjtését néha kicsinyeskedéssel akadályozza. Van néhány 1600-ból való szék a községben. Egy a helyi múzeum tulajdonában, másik pedig a tanácsnál. Pápa Miklós, a múzeum vezetője kérte a tanácsot, hogy az értékes, régi széket, adja a múzeumnak. Azt a választ kapta, hogy odaadják, de csak úgy, ha egy másik széket ad helötte. Toloaj múltjának gazdagságát növeli, hogy sok történelmi aagisságunk töltött több-kevesebb időt házaiban. Járt ott: Martinovics Ignác. Balassi Bálint. Bassenel György. Kazinczy Ferenc. Kiss János. Koháry István és Tavasz, a rév. német költő is, akit több kedves versra ihletett, a fis-etajs szépsége. Petőfi Sándor 1848-ban itt irta ezeket a kedves sorokat: Miért nem tesz az isten most csodát? Változtatná borrá a Tiszát. Hadd lehatnék én meg a Duna, Hogy a Tisza belém omlana. (AI.) A sárospataki járás vezet a járások begyűjtési versenyében A megyei begyűjtési hivatal legutóbbi értékelése szerint ismét a sárospataki járás vezet az állat- és állati termékek begyűjtési versenyében. A sárospataki járás éves tervét állat és állati termékekből 87,6 százalékra teljesítette. Szép eredményt ért el az utóbbi hetekben a putnoki járás is, amely 94,4 százalékos tervteljesítéssel a kilencedik helyről a második helyre küzdötte fel magát. A járások versenyében 3. a mezőcsáti, 4. a szerencsi, 5. a sátoraljaújhelyi, 6. a mezőkövesdi, 7. a szikszói, 8. a ricsei, 9. az abaújszántói, 10. az ózdi, 11. a miskolci, 12. az edelényi, 13. az encsi járás. Az encsi járás munkájában ismét hanyatlás mutatkozik, a 11. helyről az utolsó helyre került. Fogják meg jobban a munka végét, a ricsei elvtársak, ne hagyják, hogy megyénk elveszítse első helyezését! Az elbizakodottság rossz eredményeket szül — Az abaújszántói járás begyűjtési munkájáról — Gutper elvtáns, az abaújszántói járás begyűjtési hivatalának vezetője bele se tekint a kimutatásokba, úgy mondja nagy bizakodással: — Nem lesz baj, nem lehet baj. A harmadik hely bizonyosan a miénk a járások között! — S néhány perccel később ugyanígy nyilatkozik Lázár elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese. — Nem lesz itt hiba, elvtársak. Néhány községben van a tartozás zöme, s az sem lényeges mennyiség — mondja, azután, hogy számadatokat is mondjon, odafordul a hivatalvezetőhöz: — Hogyan is állunk a teljesítéssel? A járás begyűjtési munkájában éppen itt van a hiba! Gutper elvtárs a statisztika ismerete nélkül ígéri a jót, mondván: — Az utolsó két napban kétszer olyan jól megy minden, mint eddig. Lázár elvtárs pedig ellenőrzés nélkül elfogadja érvelését és vele együtt bizakodik: „Harmadikok leszünk, huszadikára nem lesz adósságunk“. Ez Lázár elvtárs véleménye, holott az abaújszántói járásban ma még korántsem olyan rózsás a helyzet. Az elkövetkezendő esztendőt az abaújszántói járásban is adósság nélkülkell kezdeni. Ez a véleménye a járási pártbizottságnak, a tanácsnak és a járás becsületes dolgozó parasztjainak is. Ez azonban még csak terv, s amíg valósággá válik, addig a tetteknek kell beszélniük. A járás vezetői természetesen igyekeztek olyan tervet kidolgozni, amely a kommunisták, a népnevelőik, a becsületes dolgozó parasztok segítségével végrehajtható és elegendő is a sikerhez. A járási begyűjtési hivatal a pártbizottság és a tanács segítségével minden községben megváltoztatta az eddigi munkamódszereket. Taggyűléseken, tanácsüléseken beszéltek meg, hogyan lehet sikerre vinni a „tiszta gazdalapnál kezdjük az évet“-mozgalmat. Népnevelők, tanácstagok, becsületes dolgozó parasztok százai indultak az adósokhoz, hogy beszéljenek velük a kötelességteljesítésről. Hangoshíradóik, versenytáblák ismertették az eredményeket. Népszerűsítették az élenjárókat, kipellengérezték a hanyagokat. Ahol arra szükség volt, a kulákokcnál és a notórius hátralékosoknál alkalmazták a törvény szigorú rendszabályait is. S hogy ez a módszer hasznos, az egyik napról a másikra megmutatkozott. Javult a kötelességteljesítés, egyre több lett a tiszta gazdalapok száma a tanácsokon. Kétszer, háromszor annyian teljesítették naponta a beadást, mint azelőtt. Egyre több községből jelentették: „Alig van már néhány hátralékos, az emberek megértik kötelességüket“. S a járás büszkén jelentette a felettes szerveknek a nagyszerű eredményeket. S nem is lett volna semmi hiba, ha ezek az eredmények nem keltenek elbizakodottságot. De néhány nappal ezelőtt Gutper elvtársék megnyugodva kijelentették, hogy nincs is már olyan nagy szükség a hátralékosok felszólítására. „Ha megindul a munka, menni fog rendjén.“ Hiszen hét-nyolc hízottsertést küld naponta egy-egy község a városnak, a munkásdktnak! Azután alapos számadás után kiderült: elszámították magukat. A járás december 20-ig teljesíteni akarja kötelezettségét, de a jelenlegi eredmények nem elegendők ehhez. Az elkövetkezendő napokban háromszor annyi sertést és baromfit, négyszer annyi tojást kell beadni egy-egy nap minden községnek, hogy teljesítse vállalását. Gutper elvtársék megállapítása tehát elhamarkodott volt. Márpedig a tervet teljesíteni kell. Ehhez az szükséges, hogy a járási begyűjtési hivatal a pártbizottság és a tanács segítségével újra úgy kezdjen munkához, mint néhány nappal ezelőtt. A járás területén a gazdalapoknak még csak alig 17,5 százaléka tiszta. Igaz, hogy sok az olyan dolgozó paraszt, aki csak kevéssel tartozik, de a tartozás az tartozás! Helytelen a begyűjtési hivatalnak az a véleménye, hogy nincs szükség a notórius adósok és a kulákok felszólítására. Egy-egy szigorú fellépés sokat jelent, különösen az olyan községekben, mint Raskó és Boldogkőváralja, ahol bizony még sok az adósság. Az elkövetkezendő napokéban különösen nagy szükség van a kommunisták, a tanácstagok, a népnevelők felvilágosító szavára. A járási pártbizottság és a járási tanács az eddiginél többet segítsen, többet ellenőrizzen. A járási tanácsnak meg kell követelnie, hogy a harmincegynéhány hátralékos tanácstag haladéktalanul teljesítse kötelezettségét. A tanácstagok keressék fel a hátralékosokat és mondják el nekik, miért nem lehet adóssággal kezdeni az új esztendőt? Most különösen van mivel agitálniok. Miskolcon az utóbbi napokban már nem kell órákat várni egyegy dolgozónak, hogy húst, zsírt kapjon. Több hús, több zsír van falun is. Hogy miért? Azért, mert megyénk első a kötelezettségteljesítésben. A falu több élelmiszert ad a városnak mint eddig, így jobban megy a munka, nőnek az eredmények is. Ha pedig minden dolgozó paraszt teljesíti kötelezettségét, még több lesz. És ez nekünk is, az országnak is jó! Sokkal odaadóbb, jobb munkére van szükség az elkövetkezendő napokban az abaújszántói járásban. Az elbizakodottság káros dolog, nem eredményeket, hanem hibákat szül. Erre gondoltanak Gutper elvtársék, az abaújszántói járás kommunistái, amikor most munkához kezdenek! BARCSA SÁNDOR TÁVIRA AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGÉNEK MISKOLC Az Északmagyarországi Fűrészek dolgozói örömmel jelentik, hogy vállalatuk éves tervét ez év december 5-én déli 11 órakor befejezte. Akik nem szívlelték meg a bírálatot Lapunk vasárnapi számában „Mire várnak a gépállomások?” című cikkünkben bíráltuk több gépállomás rendkívül gyenge munkáját a mélyszántásban. Azzal a célzattal tettük ezt, hogy a gépállomások vezetői, dolgozói megszívleljék a jogos bírálatot, felnyissuk azok szemét, akik nem veszik észre a mélyszántási tervek teljesítésében mutatkozó hiányosságokat. Ezek sürgős pótlása nem akármilyen feladat, a gépállomáson dolgozó elvtársak nem hivatkozhatnak a „mostoha" időjárási viszonyokra, amikor jövő évi kenyerünkről, a mezőgazdasági terméshozamok növeléséről van szó. Megírtuk, hogy tűrhetetlen, ami a mezőnyárádi, ricsei és még egy sor gépállomáson folyik. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a mezőnyárádi gépállomás december 1-ig 42,4, a ricsei pedig mindössze 20,7 százalékra téliesített« mélyszántás tervét. Vártuk, hogy az említett gépállomások megjavítják munkáinkat, megpróbálják pótolni a mulasztást. De tévedtünk. A megyei mezőgazdasági igazgatóság, december 6-i jelentése szerint egyes gépállomások december 1 óta vajmi keveset tettek. A mezőnyárádi 1,6 százalékot, a ricsei gépállomás pedig másfél százalékot haladt előre. Ezt az „eredményt” 5 nap alatt érték el! Ez azt mutatja, hogy a gépállomás vezetői, dolgozói semmibe vették a bírálatot, maradt minden a régiben. Sürgősen változtassanak eddigi munkájukon. Nem dicsekedhet teljesítményével a putnoki gépállomás sem. December 6-án mindössze 19 százaléknál tartott a megye génállomásai között, ez a leggyengébb eredmény. Mikor lesz ebből a teljesítésből 100 százalék? Nem lehetünk elégedettek a gépállomások megyei eredményével sem, mert 3 nap alatt az emelkedés mindössze 2,8 százalék. A megye gépállomásai december 6-án 36,2 százalékra álltak a mélyszántási terv teljesítésében. Minden gépállomásnak megvan a lehetősége arra, hogy változtasson eddigi munkáján. Van megfelelő géppark, s mindenütt vannak kommunisták. Álljanak ők a tervteljesítésért folytatott harc élére! Tegyünk meg mindent állatállományunk átteleltetéséért A múltévi gyenge takarmánytermés miatt megyénk sok termelőszövetkezetében nagy gondot okozott az állatállomány átteleltetése. A rosszminőségű takarmány miatt elsősorban a szarvasmarhaállomány kondíciója romlott le, sokhelyütt literekkel csökkent a tehenek fejési átlaga Különösen azoknál a termelőszövetkezeteknél tapasztalhattuk ezt, amelyek az amúgy is hiányos szálastakarmányt nem egészítették ki kellő mennyiségű és minőségű silótakarmánnyal. A Központi Vezetőség határozata előírja, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak egyik fontos feladata az állattenyésztés, ezen belül elsősorban a szarvasmarhaállomány fejlesztése, termékhozamának növelése. A termékhozam növelésének igen fontos előfeltétele, hogy az állatállomány számára elegendő, kellő tápértékű takarmányt biztosítsunk. Ezt részben úgy tudjuk elérni, ha termelőizövetkezeteink és állami gazdaságaink minél több silót készítenek és ezzel mennyiségileg és minőségileg is kiegészítik a rendelkezésre álló szálastakarmányt. A takarmányellátás terén az idén jóval kedvezőbb a helyzet, mint az előző évben volt. Termelőszövetkezeteink általában több szálastakarmányt gyűjtöttek be a múltévinél. Bő termést takarítottunk be kukoricából is. Az eddigi tapasztalat szerint azonban egyes gépállomások, termelőszövetkezetek lebecsülik azt az igen nagy feladatot, melyet az állatállomány átteleltetése érdekében feltétlenül végre kell hajtaniuk. Lebecsülik a silótakarmány készítésének jelentőségét. A silózási terv teljesítésének határideje december 10, de sok termelőszövetkezet még meg sem kezdte a munkát. Az aggteleki Béke, a héti Mintagazda, valamint a szuhafői és a zádorfalvai termelőszövetkezetekben még egyetlen gramm silótakarmányt sem készítettek. A sátoraljaújhelyi járásban az alsóberecki Rózsa Ferenc tsz tagjai, azt mondják, hogy nincs mit besilózniuk. De hogyan lehetséges, hogy ebben a termelőszövetkezetben nincs silótakarmánynak való? Ezért felelősség terheli a termelőszövetkezet vezetőit és tagjait egyaránt. Az edelényi József Attila termelőszövetkezet annak ellenére, hogy aggasztóan kevés a szálastakarmánya, a mai napig egyetlen köbmétert sem silózott. A sajószöredi tsz-ben szintén hiány van szálas takarmányból, mégis földben hagyták a silónak valót. Megyénk a silóterv alig 40 százalékát teljesítette. Borsod a megyék versenyében jelenleg áll. helyen áll. Ezért a szégyenteljes lemaradásért nemcsak termelőszövetkezeteink, de gépállomásaink is felelősek. Nem fogtak hozzá időben a munkához, nem nyújtanak megfelelő gépi segítséget a termelőszövetkezeteknek. Az alsó vadászi gépállomás mindössze 21.5, a szerencsi 16.8, a vilmányi gépállomás pedig 13,5 százalékra teljesítette silózási tervét. Ez a helyzet tarthatatlan. Pártbizottságaink és tanácsszerveink nem nézhetk tétlenül az áldatlan állapotot. Minden termelőszövetkezetben meg kell tölteni a sitógödröket, el kell érni, hogy a gépállomások és a fermelőszöv°tkezetek teljesítsék silózási tervüket! Együttműködnek az MTH-intézetek a kulturális és a sportmunkában Miskolcon öt ipari tanulóintézet működik, körülbelül 2200 tanulóval. Ezeknek az intézeteknek eddig — tekintettel arra, hogy különféle szakmákhoz tartoznak — nagyon kevés kapcsolatuk volt egymással. DISZ- szervezeteik azonban helyesen úgy látják, hogy az intézetek tanulóinak nem szabad elszakadniuk egymástól. Szükséges, hogy megismerjék egymás életét, munkáját, szórakozását. A DISZ-szervezetek ezért összehívta a miskolci ipari tanulóintézetek vezetőit, dolgozóit, azokat, akik a kulturális és sportfeladatokkal foglalkoznak. Megbeszélték a közös munka előfeltételeit, megállapodtak az egész évre kiterjedő kulturális és sportmunka irányvonalában, részletesen meghatározták egy negyedév programot. A programban az intézetek közötti labdarúgó, kézilabda, röplabda mérkőzések szerepelnek, melyek máris nagy népszerűségre tettek szert a tanulóifjúság körében. Igen nagy sikerrel kirándulást rendeztek a Bitlekbe, s 200 résztvevővel színházlátogatást is szereztek. Szerepel a programban intézeti látogatás is — négy miskolci intézet egésznapos szórakozás keretében már meglátogatta az ötödiket. Ma már a fiatalok szeretik, várják az intézet kulturális és sportbizottságának rendezvényeit. A DISZ Központi Vezetőségének határozata előírja, hogi gondoskodni kell -z ifjús,kulturális és sportolási lehetőségeiről Az út e téren még szélesebbre nyitik a jövőben. Az MTH központ felfigyel* a kezdeményezésre s anyagi eszközökkel segíti a társadalmi munkát. A kulturális és sportbizottság minőségi csoportokat és szakosztályokat is létre akar hozni. Ehhez az első lépés már meg is történt, amikor létrejött a miskolci MTH intézetek közös zenekara, amely már nyilvánosan is szerepelt. Életre akarnak hívni központi énekkart, színjátszógárdát, esetleg népitánccsoportot is. Központi sportszakosztályokat is létesítenek. Az intézetekben sok tehetséges fiatal van, aki szakképzett vezetők vezetésével szép eredményeket tudna elérni. Ezért központi labdarúgó, kézilabda, torna, sí, atlétikai és birkózó szakosztályokat akarnak szervezni. A miskolci MTSK bizonyára még sok sikert fog elérni. Természetesen nem kívánják elhanyagolni a tömegkultúrát és a tömegr sportot sem. Éppen az intézetek ilyen irányú munkája alapján választják ki azokat, akik a központi kultsúrcsoportokban, sportszakosztályokban működhetnek. Megrendezték az alapfokú tornászbajnokságot, s megrendezik az intézet kultúrcsoportjainak döntőjét is. Az Intézetek igazgatói örömmel ragadták meg a DISZ értékes kezdeményezését és minden lehető segítséget, támogatást megadnak a munka előbbrevitelére. A bizottság kultúrtitkára és sporttitkára a kulturális bizottság többi tagjaival együtt társadalmi munkában fáradságot nem ismerve végzi a kulturális és sportrendezvények megszervezését. A kezdeményezés az ipari tanulóintézetek között széles körben elterjedt, mert helyességét az eddigi, két hónap munkája már bebizonyította. GARDOS GYÖÄC?*