Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-12 / 293. szám
2 A kommunista munka brigádja kitüntető cintért harcolnak a szovjet fiatalok tízezrei A moszkvai rendező pályaudvarot kitüntették Vasutas fiataljainak nagy -'kezdetnémelnyezése, a kommunista munka briigádjainak megteremtése hatalmas visszhangra talált szerte a Szovjetkimióban.. . Egymásután sorra alakulnak meg a, kommunista munka brigádja, műhelye, üzeme címért küzdő fiatal kollektívák. Csupán a Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaságiban több mint 400 ifjúsági brigád versenyez a kitüntető címért. . Az ifjúsági brigádodé igen értékes felajánlásokat tesznek. Az altáji motorgyár szerszámkészítő műhelyében, a kommunista munka brigád címért versengő fiatalok például azt vállalták, hogy brigádjuknak mind a 12 tagja öt év alatt teljesíti a hétéves terv előirányzatait. A brigádban mindenki újító, s most vállalták, hogy újításaikkal elősegítik a hét év során 150 tonna acél megtakarítását. A kommunista munka brigádja címért fogó versenyben már megszülettek, az első eredmények és a helyipárt- és komszomolszervek döntése alapján több ifjúsági brigád megtisztelő cím-A Kirgiz SZSZK-ban például elsőnek Marija Volkova pamutfonó-brigádja kapta meg a kommunista munka brigádja címet. A brigád tagjai naponta normájukat másfél órával az előírt munkaidő letelte előtt teljesítik, s a fennmaradó időben terven felüli árut készítenek. A szovjet alkotmány ünnepére a cserepoveci kohászati kombinátban a fiatal, építők átadták rendeltetésének a 4. számú kokszolókemencét. A kemencét a komszomolisták határidő előtt készítették el. Magyar újságíró-küldöttség utazott a Kínai Hapitoztársasakba A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma és, a Kínai Újságírók Országos Szövetsége meghívására szerdán délelőtt hattagú magyar újságíró-küldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba. A delegáció vezetője ,Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője. A küldöttség tagjai Gali Sándor, Gombó Pál, Lovászi Ferenc, Padi Ferenc és Szentkirályi János. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren részt vett Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára, valamint a magyar sajtó több vezető munkatársa. Jelen volt Hao Ce-cin, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a nagykövetség több munkatársa. (MTI) ÚJ VÁROS A SZOVJETUNIÓ TÉRKÉPÉN „ _ m a nyugati részén új város építését kezdték meg. Az építők Elektrográdnak nevezték el, ami magyarul annyit jelent, mint az elektromosság városa. Itt laknak majd a berezovi hőerőmű dolgozói. A hőerőművet a város közvetlen közelében építik fel ÉSZAKMAGYARORSZÁG Tanulnak a földművesszövetkezeti dolgozók A közeli napokban mintegy ötezer földművesszövetkezeti választott vezető kezdi meg a szakmai, politikai tanulást. A MÉSZÖV két csoportra osztotta a hallgatókat. Ez helyes, hiszen más a feladata az ügyvezetőnek, a felügyelőbizottsági elnöknek és a felvásárlónak. A párt agrártéziseit mindkét tanfolyam tanulja. A szövetkezeti demokrácia, a párt falusi politikája, egy-egy bizottság joga és kötelessége szerepelnek a témák között. A tanfolyam azt a célt szolgálja, hogy kevesebb hibával dolgozzanak a földművesszövetkezeti alkalmazottak a pult mellett, ,az igazgatósági üléseken, mindenütt. A tanfolyam anyaga hatalmas segítséget ad a hallgatók munkájához. Az eszmei tisztázódás mellett megismerkednek a társulások, a különböző szakcsoportok szervezési tudnivalóival. A tanfolyam vezetői a MÉSZÖV járási és helyi igazgatóságainak tagjai közül kerülnek ki. Rátermett emberek. A rájuk bízott emberek sorsa, jövője nyugszik a vállukon. Türelemmel, megértéssel foglalkozzanak a tanulókkal. Olyan emberek a hallgatók, akik a napi termelő munkában részt vesznek. A legfontosabb: senki ne térjen haza azzal a gondolattal, hogy ezt, vagy azt a problémát nem tisztázták, nem kaptak megfelelő választ a feltett kérdésekre. Az előadók felkészültségein sok múlik. Használják a meglevő irodalmat. A rutin nem minden. Úgy gondoljuk, a hallgatókat becsülnék le, ha nem készülnének elég alapossággal az előadásokra. Van mert egy igen fontos része a tanfolyamnak: a szervezés. Körzetenként tartják az előadásokat, illetve a szemináriumokat. Az FJK nagyon vigyázzon, hogy ezeken a helyeken előkészítsék a termeket. Tisztaság, világítás, fűtött, otthonos terem fogadja a hallgatókat. A tanfolyamok szervezése, a tanulmányi anyag biztosítása a járás propagandistáira vár. Ha az alapos szervezés szigorú ellenőrzéssel párosul, nem lesz hiba."Olyan lesz az eredmény, amilyen az előkészítő munka. Ne bízzuk magunkat a körlevelekre. Ez bürokrácia. Ezek a tanfolyamok, ha sikerrel végződnek, kamatoznak majd a mindennapi munkában. (bíró) A 115.000 km2 nagyságú, 6,5 millió lakosú Kuba szigetén Batista diktátor önkényuralma ellen folytatott fegyveres harc harmadik évébe lépett. A Fidel Castro vezette felkelés a sziget legnagyobb tartományában, Orientében húzódó Sierra Maestra hegység vidékéről indult ki. A felkelők jelenleg két főfronton harcolnak. A fő hadműveleti terület a Niquero, Holguin és Santiago de Cuba városok közötti terület, Sierra Maestra főbázissal. A felkelők másik frontjának katonái a Sierra Cristal hegységből kiindulva Mayari, Guantánamo és Baracoa városok közötti háromszög területén harcolnak. A Sierra Maestraban és a Sierra Cristalban több repülőterük valy Forrongó Kuba A diktátorellenes erők a Dunántúl területénél valamivel nagyobb Oriente tartomány egész területét, a nagyobb városok kivételével, gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják; a vasútvonalakat, hidakat szétrombolják, sőt a tartomány fővárosát, Santiago de Cuba-t katonai blokád alá vették. Az utóbbi időben a fegyveres harcok a sziget középső részeire, Camaguey és Las Villas tartományokra is átterjedtek. A három év óta tartó szakadatlan háború következtében az ország gazdasági élete jóformán megbénult, mert a felkelés gócai a Kuba exportjában döntő szerepet játszó cukornádtermelés és cukorgyártás, valamint a mangán- és nikkel-bányászat területeivel egybe esnek. Újabban a sziget nyugati részén Pinar del Rio tartományban kibontakozó partizánmozgalom már a kubai dohánytermelést is veszélyezteti. Melléktérkép (balra lent): a harcok főterületei. Jelmagyarázat: 1. A felkelők által ellenőrzött területek. 2. A felkelők repülőterei. 3. A felkelők katonai blokádja Santiago de Cuba körül. 4. Legfontosabb vasútvonalak: (Terra) Péntek, 1958. december 12. Bontsák le a Népkert melletti gombabüfét Tévedés ne essék, nem azért írom e pár sort, mintha én antialkoholista volnék! Nem! Én is megiszom a pálinkát, a bort serp vetem meg. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy hol fogyasztom el Tokajhegyalja drága nedvét. Legjobban ízlik fehér asztal mellett — italboltban a pult előtt is elfogyasztom —, de, hogy az utcán, azt már nem! Pedig a Vendéglátóipari Vállalat jóvoltából elég sok helyen van ilyen lehetőség az úgynevezett gombabüfékben. Szerintem a gombabüfék rontják a város képét, s az ott iszogató emberek egyáltalán nem nyújtanak valami szép látványt. Tudom, hogy a gombabüféket egyik napról a másikra likvidálni nem lehet (talán nem is volna mindegyiket helyes), arról azonban meg vagyok győződve, s remélem ezzel az illetékesek is egyetértenek: azokat, amelyek gátolják a közlekedést, s baleseteket idézhetnek elő, márólholnapra el kell tüntetni. Legsürgősebben a Népkert melletti gombabüfét (valamikor dohánybolt volt) kell lebontani, amely közvetlen a csabai villamossín mellett van, s már több balesetet idézett elő, a napokban pedig emberéletet követelt. Hétfőn este ugyanis a gombabüfé mögül egy férfi a villamos alá került — a vezető nem láthatta — s mire megállt, már halott volt. Az illetékesek, remélem, nem akarnak még egy halálos balesetet — sürgősen intézkednek. (— fodor —) A MEGYEI TANÁCS művelődésügyi osztálya nemrégen részletes jelentést készített népkönyvtáraink nevelde munkájáról a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár beszámolója alapján. A jelentésből kitűnik, hogyan szolgálják könyvtáraink a párt művelődéspolitikai irányelveiben hangoztatott feladatukat, a tömegek kulturális és politikai fejlődése érdekében. Megtudjuk, hogy a régebbi mennyiségi eredményekre való törekvés folytán 1956 előtt a megye népkönyvtárainak száma 350-re emelkedett, ez a szám azonban nem volt reális, mert sok olyan könyvtár volt, amelyeknek a működéséhez a Helyi tanácsok a minimális feltételeket sem tudták biztosítani. Ezeket tehát, egyelőre megszüntették, így 1957 végére a népkönyvtárak száma lecsökkent 322-re s azóta gondosabb szervező munkával nyolccal gyarapodott számuk.. Megtudjuk, hogy a tanáccsal rendelkező települések közül még harminchétben , nincs népkönyvtár, köztük három olyan községben —■ Hódoscsépány, Mád, Tállya —, amelyeknek a lélekszáma meghaladja a 3000-et. A könyvtárak beszerzési kerete 1968-ban jelentékenyen növekedett, de ezzel még nem lehetett kiegyenlíteni a korábbi lemaradást. Mint ismeretes, a könyvek élettartamának meghosszabbítása végett a megyei könyvtárban létesítettek egy könyvkötő műhelyt, ma már azonban szükséges, hogy ennek személyzetét bővítsék. NÉPKÖNYVTÁRAINKBAN jelenleg 85.812 könyv található, több mint 6000-rel kevesebb, mint 1956- ban. Ennek oka, hogy az elavult politikai jellegű és fölösen nagy példányszámú irodalmi műveket bevonták és helyettük frissen beszerzett jó műveket kapnak a könyvtárak folyamatosan, ahogy a keret megengedi. Az olvasók száma 1958-ban 33—34 ezer között mozog, a kikölcsönzött könyvek száma kb. 361.000. Ezidő szerint a legnépszerűbb könyvek a magyar klasszikus regények, az ellenforradalomról szóló brosúrák, a stzdfölfa szépirodalomból a szeret-retes és kalandos regények, az útleírások, a háztartási és ifjúsági könyvek. Újabban, bizonyos visszaesés után, ismét fellendült az érdeklődés a mind nívósabb és szebb kiállítású szovjet művek iránt. A mezőgazdasági szakirodalomból az állattenyésztési, a gyümölcs- és szőlőtermesztési könyvek iránt a legnagyobb az érdeklődés. A művelődési osztály sajnálattal állapítja meg, hogy a tanácsok népművelési munkájában eléggé háttérbe szorul a könyvtárak problémája. Jó volna, ha a helyi tanácsok rendszeresen ellenőriznék a könyvtárosok tevékenységét, beszámoltatnák munkájukról és a járási könyvtárosok közbejöttével segítenék őket feladataik jobb teljesítésében. KÍVÁNATOS VOLNA, hogy a népkönyvtárak külön helyiséget kapjanak. Ez időszerint a legtöbb az iskolákban, tanácsházán, párthelyiségekben vagy kultúrotthonok nem elkülönített helyiségeiben kapnak helyet, ami részben korlátozza a hozzáférhetőséget, másrészt hol a kultúrotthonok el nem különített helyiségeiben a könyvek nincsenek megfelelő biztonságban. A könyvtárosok legtöbb helyen pedagógusok, akik közül sokan nem szívesen vállalják ezt a feladatot, bár vannak, akik lelkesen vállalják és ők a legjobb könyvtárosok. De vannak jó könyvtárosok minden foglalkozási ágból is: földműves, tejgyűjtő, gépállomási adminisztrátor, stb. Az ügyszeretet és az olvasottság dönti el, kiből lehet jó könyvtáros. A tervek szerint a következő három évben a nagyobb községek népkönyvtárai tanácsi intézményekké válnak, de probléma marad a kis községek dolga, ahol a könyvtár fenntartása és a könyvtáros díjazása nehézségekbe ütközik. A sok kistelepülésű megyében, így Borsodban is könyvtári autóbuszokkal, bibliobuszokkal lehet majd a problémát megoldani. Sok község maga erejéből segíti a könyvbeszerzést, amire már sok jó példa van, keveset segítenek azonban, a sátoraljaújhelyi és ózdi járás községei. Nehézség az, hogy sok könyvtár a legszükségesebb bútordarabokkal sem rendelkezik, kevés még az olyan mintakönyvtár, mint a széphalmi, a felsődobszai. Ehhez legalább két önálló helyiség — kölcsönző és olvasó — megfelelő bútorzat és lelkes szocialista könyvtáros kell. A TOVÁBBIAKBAN foglalkozik a jelentés a könyvtárosok nevelőmunkájával. Hangsúlyozza mennyire fontos a könyvtáros tudatos nevelő munkája. Miután falusi könyvtárainkban a kölcsönzést a felnőtteknek gyerekek végzik, ez a nevelés nem érvényesül megfelelően, személyekhez szólóan. Viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy a gyermekek jutnak olyan könyvhöz, amely nem nekik való. A könyvtárak nevelő munkájában fontos tényezők a könyvtár rendezvényei, könyvismertetések, kiállítások, stb. E rendezvények tárgyköre az utóbbi időben örvendetesen kibővült. A propaganda eredményeként gyakran fordulnak agronómusok, dolgozó parasztok mezőgazdasági szakkönyvekért a könyvtárhoz, iparosok is gyakran igényelnek szakmai műveket, különösen rá.Alószerelők, mechanikusok, kőművesek, asztalosok. A népkönyvtár a pedagógusok továbbképzéséhez is sok anyagot bocsájt rendelkezésre. A falusi kulturális munkásokat támogatja az ez évben felállított járási és megyei dia- és színműtár. Sikeresen harcolnak népkönyvtáraink az Olcsó Könyvtár füzeteivel a ponyva ellen. Papp Arzén hejőkeresztúri népkönyvtáros sikeres mozgalmat indított kétlaki községében »Olvass a vonaton« jelszóval. A járási könyvtárhálózat kiépítése még nem fejeződött be a megyében. A meglévők túlnyomó részének munkája stabil, megalapozott, ami főképp annak köszönhető, hogy vezetőik több éve töltik be állásukat és bevált munkamódszerrel dolgoznak. Legjobb a munka az edelényi, putnoki és szikszói járási könyvtárban, leggyengébben működik az ózdi járási könyvtár. A mezőkövesdi és a szerencsi járási könyvtár elhelyezési nehézségekkel küzd. A járási tanácsok többsége pontját viseli a könyvtárnak, különösen Mezőkövesden, Szerencsen és Edelényben. HÁRMAS FELADATOT lát el a megyei könyvtár. Mint hálózati központ irányítja és ellenőrzi az állami hálózat könyvtárait, ezeknek módszertani támogatást ad. Mint járási könyvtár a miskolci járás területén közvetlenül foglalkozik a népkönyvtárral, végül mint városi könyvtár Miskolc dolgozóinak közvetlenül kölcsönöz és olvasótermet tart fenn. Emellett a nem állami könyvtáraknak szakmai segítséget nyújt. A megyei könyvtárnak főképp a városi közönség ellátása okoz nehézséget, mivel a városi tanács és a megyei könyvtár közötti viszony nincs kellően tisztázva és így a városi tanácstól nem kap elegendő segítséget feladatainak ellátásához, egyes problémáinak megoldásához. (E problémákra alkalomadtán még visszatérünk.) A MEGYEI TANÁCS végrehajtóbizottsága, amely megtárgyalta a falusi könyvtárak helyzetét, több határozatot hozott. Eszerint szorosabbra kell fűzni a tanácsok és könyvtárak közötti intézményes kapcsolatot és meg kell erősíteni a tanácsok irányító és ellenőrző tevékenységét. Évenként legalább egyszer a járási és községi tanácsok elnökeivel tartandó megbeszélésen napirendre kell tűzni a könyvtári munkával kapcsolatos kérdéseket. 1959-ben be kell fejezni a megyei, könyvtárhálózat kiépítését Létre kell hozni az encsi járási könyvtárral, Sárospatakon önálló községi könyvtárat kell nyitni, ahol még hiányzik, a településeket népkönyvtárakkal kell ellátni. Meg kell vizsgálni, mely községekben hajtható végre a népkönyvtárak tanácsosítása, s legalább 15—s 20 községben meg kell kezdeni a tanácsi kezelésbe való átadást. A kislélekszámú községek könyvellátása és a könyvcserék lebonyolítása érdekében 1959-ben bibliobuszt állítanak be. Javítják a könyvtárak elhelyezését mégpedig úgy, hogy ahol lehetséges, a kultúrotthionokban, önálló helyiségben helyezik el azokat. Az újonnan épülő kultúrházakban legalább egy szobát kell a könyvtárnak biztosítani. 1959-ben megépítik a megyei könyvtár raktárát és a városi tanáccsal együtt gondoskodnak a megyei duplumraktár felállításáról. Javasolta a végrehajtóbizottság, hogy a községi tanácsok a községipolitikai tervek összeállításánál minden lakosra 50 fillértől egy forintig terjedő összeget fordítsanak a könyvtár könyvanyagának bővítésére. Az állami költségvetésben a megyei könyvtár javára legalább 70 fillért keell lakosonként a költségvetésben előirányozni. A megyei könyvtár könyvkötészetének személyzetét egy könyvkötő szakmán 4 kassal bővítik 1959 januárjától. A könyvtárak tudatos nevelőmun káját fokozni kell, a könyvtár dol* gozóinak politikai-szakmai tovább* képzésével, a könyvtárak propagan* da-munkájának szélesítésével. Ennek fő módszerei a könyvismertető elő* adások és kiállítások. A megyei könyvtár helyi problémáival összefüggő kérdéseket a megyei tanács végrehajtó bizottsága a városi tanács végrehajtó bizottságával együtt tartandó ülése keretében tűzi napirendre a jövő év első negyedében. Megyénk és Miskolc város közönsége, elsősorban a könyv barátaiba művelődni vágyó dolgozók sokat várnak a határozatokban foglalt íntézkedések megvalósításától.h) Könyvtáraink nevein munkája megyénkben