Északmagyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
Világ proletárjai, egyesületei: A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV111. évfolyam9 50. szám Ara: 50 fillér 1962. március 1, csütörtök Mai számlái: A világszínvonalért (3. oldal) Termelőszövetkezeteink gépesítéséről (3. oldal) Bozena Nemcová Miskolcon (4. oldal) A MÉSZÖV V. küldöttgyűlése elé írta: CSEGE GÉZA, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke A MÉSZÖV fennállása óta immár ötödször kerül sor a megyei választmány vezetőség újjáválasztó küldöttgyűlésére. Ezt, a mai nappal kezdődő tanácskozást mélyreható és felelősségteljes munka előzte meg. A földművesszövetkezetek tagsága hasznos és tanulságos gyűléseken vitatta meg tapasztalatait, vázolta elképzeléseit a további fejlődésre vonatkozóan és ennek megfelelően látta el tanácsokkal a megyei küldötteket. A földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlésének egyik legfontosabb teendője, hogy összegezze a SZÖVOSZ IV. kongresszusa óta eltelt időszak tapasztalatait és olyan eredményes tanácskozást folytasson, amilyet joggal elvár tőle valamennyi földművesszövetkezeti tag. Meggyőződésünk, hogy MÉSZÖV V. küldöttgyűlésének a minden résztvevője tudja, milyen lényeges feladat előtt állnak a földművesszövetkezetek. Pártunk Központi Bizottsága határozatokig megállapította: népgazdaságunk és egész társadalmunk további fejlődésének kulcskérdése a szocialista mezőgazdaság fejlesztése, a termelőszövetkezetek megerősítése. Ez a körülmény meghatározza mozgalmunk ténykedését, funkciójának jellegét A mezőgazdaság szocialista átszervezése egyáltalán nem csökkentette a földművesszövetkezetek életképességét, sőt, fokozta: gazdasági és politikai feladata egyaránt megnőtt. Pártunk és kormányunk politikai kérdésnek tekinti, hogyan látjuk el áruval a falu igényekben megnövekedett lakosságát. S mivel a falun lényegében földművesszövetkezeti kereskedelem működik, érthető, hogy mozgalmunknak is előbbre kell lépnie és az új követelményeknek megfelelően kell dolgozni. A SZÖVOSZ IV. kongresszusa óta kétségtelenül fejlődtek a földművesszövetkezetek. Ez a fejlődési ütem azonban ma már nem elég. — Hogyan, miként tovább? — Ennek meghatározása az egyik legfontosabb feladata földművesszövetkezeteink V. vezetőség újjáválasztó küldöttgyűlésének. Pártunk politikájából fakadóan továbbra is elsőrendű feladatunk marad, hogy a magunk módján, a mi sajátos eszközeinkkel segítsük a termelő szövetkezetek megszilárdítását Ahhoz viszont, hogy segíthessünk, magunknak is fejlődnünk kell. Mindenekelőtt földművesszövetkezeti vezetés megjavítására van szükség — ez az egyik legfontosabb tapasztalata a tag-, köz- és küldöttgyűléseknek. Elérkeztünk a fejlődésnek ahhoz a szakaszához, amikor a vezetőnek kizárólag akkor van tekintélye, ha a nép iránti hűsége mellé párosul a szakértelem, a rátermettség is. Csak az ilyen tulajdonságokkal felruházott vezető képes úgy megszervezni és irányítani a munkát, hogy annak eredménye feltétlenül fejlődés legyen: az olyan a fő vezető aki érti a dolgát, értékeli a vezetőség kollektív munkájét megszívleli a kritika tanulságait, munkájában hasznosítja a javaslatokat. A mai vezetőségválasztó küldöttgyűlés bizonyára levonja ezekből a kellő következtetéseket és olyan határozatot hoz, amely bátor, de megfontolt káderpolitikára kötelez, úgyszintén arra, hogy többet törődjünk minden vezető beosztásban lévő, vagy abba javasolt elvtársunk szakmai képzésével A vezetés színvonalának i megjavítása maga után hozza ,hogy a földművesszövetkezetek reálisabb és mindkét fél szempontjából igazságosabb közvetítő szerepet vihessenek a falu és a város között. Azaz necsak ellássák a falut áruval, hanem keresve az újabb és újabb lehetőségeket, ötletekben kifogyhatatlanul szervezzék a termelést, a felvásárlást. A MÉSZÖV választmánya tudja, hogy az áruellátás sok esetben kifogásolható. Az elosztás nem mindig igazságos és nem mindig az igényeknek megfelelően történik. Sokszor ez is összefügg a szakértelemmel — de a lelkiismeretes munkával is. Az is igaz, hogy az önkiválasztó, korszerűen berendezett üzleteken kívül még gyakoriak az elhanyagolt, kifogásolható üzletek. A fejlődés azonban fokozatos és türelmet igényel. Többször a beruházásra szánt összeg nem engedi meg a korszerűsítést, a saját erő, a társadalmi munka azonban sokszor segíthet a nehézségek leküzdésében. Kétségtelenül nagy érdemei vannak földművesszövetkezeteinknek abban, hogy a falvakba „betört” a korszerűség, a divat. Közvetítő szerepüknek azonban ez csak az egyik oldala. A másik ugyanilyen fontos: ez pedig a termeltetés és a felvásárlás, amely kifogásolható. A SZÖVOSZ igazgatóságának kongresszusi irányelvei szerint „nem mindig kielégítő még a termelt áruk minősége, a szállítás megszervezése és gyorsasága, elmaradott a felvásárló kereskedelem technikája, ezért gyakran nem elegendő és megfelelő áruval látják el gyasztókat.” Arról van a főtehát szó, hogy felvásárló szerveink ne csupán a szerződtetett termékek mennyiségét szorgalmazzák, hanem az áru minőségét is. Helyes volna, ha a termelőszövetkezetek a jövőben maguk végeznék a termelt és átadásra szánt áruk osztályozását és csomagolását — ebben a vonatkozásban is sokat tehetnek felvásárló szerveink. Adjanak okos tanácsokat, segítsenek. Ha így tennének, meggyorsulna a szállítás, a fogyasztók frissebb árut kaphatnának. Mindez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy elhanyagoljuk a felvásárlás mennyiségi oldalát; többet kell vele törődnünk, mint eddig. Az elmúlt aszályos esztendő szűkmarkúsága ébresztett rá bennünket, hogy felkutassuk a rejtett tartalékokat, a még kiaknázatlan lehetőségeket. Felvásárlóink és felvásárló szerveink erdéig nem sokat adtak a kiszélésben kínálkozó áru felvásárlására. Tudunk róla hogy sokan felkínálták az úgynevezett zártkerti és háztáji termékeiket, amelyek — a számítások szerint — országos viszonylatban sok-sok vagon árut jelentettek volna, de nem vásárolták fel, mert lebecsülték a kistételű felvásárlás jelentőségét. Joggal számíthatunk rá, hogy a mai küldöttgyűlés ilyen vonatkozásban is határozatokat hoz. Ugyanakkor megerősíti azt a korábbi elvet, hogy a munkát a hatékony ellenőrzés segíti, az tárja fel a munka közben akaratlanul is vétett hibákat. Reméljük, a választott szervek a jövőben — az ellenőrzés módaszerével is —, többet törődnek termelőszövetkezetek által termelt árukon kívül a zártkerti és háztáji áruk szerződéses termeltetésével és felvásárlásával, hogy több zöldséghez és gyümölcshöz jussanak elsősorban az ipartelepek. A fejlődés fokmérője általában a közvélemény. És ki ismerné jobban a közvéleményt, ha nem a pártszervezetek, a párt tagjai. Éppen ezért, ha ja javítani akarunk a munkán, elképzelhetetlen, hogy ne kérjék földművesszövetkezeteink a pártszervezetek segítségét, elvi és gyakorlati tanácsait. De hogy is akarnak megnőtt gazdasági és politikai teendőinket elvégezni, ha nem dolgoznánk i szoros egyetértésben és egymást segítve a párt szervezeteivel? Nem formalitás ez a kívánság, hanem szükségszerűség. És hogy mennyire sikerül e szükségszerűségnek megfelelően cselekednünk, azt meg mutatja az élet, a végzett munka minősége, fejlődésünk minden mozzanata. Földművesszövetkezeteink nagy eseménye, a megyei küldöttértekezlet e gondolatok jegyében ül össze a mai napon. Munkáját az a legfőbb cél hatja át, hogy — megértve a párt politikáját —, a maga eszközeivel segítse a szocializmus építését, hasznos szolgálatot tegyen dolgozó népünknek, p A határban Műtrágyázzák az őszi búzát a sajóecsegi Alkotmány Tsz földjén. Fotó: Szabados ''VV'VAt'Vt/'W'W'V Sárospatakra látogatott Moussa Oumar Sy, a barnakői múzeum igazgatója A hazánkban tartózkodó Moussa Oumar Sy, az afrikai Mali Köztársaság bamakói nemzeti múzeumának igazgatója észak- és kelet-magyarországi útja során, a gyöngyösi és az egri múzeumban tett látogatását követően Sárospatakra látogatott, ahol megtekintette az egykori Rákóczi várban elhelyezett II. Rákóczi Ferenc Múzeumot, valamint a Sárospataki Tudományos Gyűjtemények nagykönyvtárát és múzeumát. A kedves vendéget elkísérte útjára Bodrogi Tibor, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Vincze István, a múzeum tudományos titkára és Gáborján Aliz tudományos kutató isták Szerdán a vendégek folytatútjukat Nyíregyházára, majd Debrecenbe, ahol a múzeumot és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemet, valamint annak néprajzi intézetét keresték fel. Hétszáz millió forintot költenek Ózd fejlesztésére a második ötéves terv idején szamját. Borsod megye második városának fejlesztésére tervidőszakban állami beruházásból ötszáz, költségvetési hitelből, valamint községfejlesztési alapból több mint kétszáz millió forintot költenek. Az előirányzott összeg részét a lakáshelyzet nagyobb további — lényeges — javítására használják fel. öt év alatt ugyanis 1650 — háromnegyed részben kétszobás — új lakást építenek, s azok nagyobb hányadát már távfűtéssel látják el. A jövő évben — a tervek szerint ugyanis — bevezetik Ózdra a földgázt. Ózd másik két sürgető problémáját, a szennyvíz elvezetést, illetve a vízellátást is rendezni igyekszik a második ötéves terv. Ezekre a beruházásokra kereken nyolcvan millió forintot fordítanak. Lényegesen javul majd az iskoláztatási lehetőség is: az általános, illetve középiskolai tantermek számát harminchattal bővítik. A kereskedelmi hálózat korszerűsítésére — többek között — modern állami áruházat létesítenek a város új központjában. Húsz kilométeren — jelentős részben a város társadalmi munkájával — burkolatú utat, illetve aszfalt járdát is építenek, ezenkívül a villamoshálózatot a város valamennyi új településére eljuttatják. Ózd város Tanácsa a napokban tárgyalta meg a második ötéves terv fejlesztési prog- Nyolc munkacsapat nyerte el a szocialista munkabrigád címet a Hegyaljai Ásványbánya és Űrlőmű Vállalatnál A Hegyaljai Ásványbánya és Őrlőmű Vállalatnál befejeződtek a termelési tanácskozások. Az elmúlt félév jó munkája alapján több mint ötven bányásznak adták át az üzem kiváló dolgozója oklevelet, illetve jelvényt. A műszakiak közül 14-en nyerték el az oklevelet. Ezzel a vállalat üzemeiben a munkában kitűnt dolgozók száma megközelíti a 150-et. A termelési tanácskozáson döntöttek a szocialista munkabrigád cím odaítéléséről is. Az őrlőműben és az ásványbányákban 17 munkacsapat tett vállalást a cím elnyerésére. A termelési tanácskozás most első alkalommal értékelte eddigi munkájukat és nyolc brigádot ítélt méltónak a cím viselésére. Köztük van Venczel Imrének, a mádi őrlőben dolgozó molnárbrigádja is. A Venczelbrigád elsősorban az exportra kerülő bentonit őrlésénél ért el minőségjavulást. Elnyerte szocialista munkabrigád címet a az idősebb Tóth József vájár vezetése alatt, a kaolinbányában dolgozó munkacsapat is, és az elsők között szerezte meg a kitüntető címet Lukács Istvánnak a pálházi perlitbányában dolgozó brigádja is. A szocialista munkabrigádokat oklevéllel tüntették ki. Nyitás a Keletbükki Erdőgazdaságban A hegyvidéki erdőségekben a korábbi években — és nagyobbrészt még ma is — szekérkerékhez kötve vontatják a kivágott fát az út mellé. Ma azonban már más módon is szállítanak. Az ország erdőgazdaságai közül legjobban a Keletbükki Erdőgazdaság több mint 120 ezer hektáros erdőségében terjedt el a gumikerekű rönk-közelítő kerékpár használata. A korszerű erdőműveléshez tartozó eszközzel a Keletbükki Erdőgazdaság lillafüredi, répáshutai és más erdőgazdaságaiban nemcsak az önköltséget csökkentették jelentősen, hanem megóvták az erdőben a természetes újulatot is, mert a gumiabroncsos kerékpárokkal történő rönkvontatás nem tette tönkre a fiatal, néhány centiméteres csemetéket. A rönkközelítő kerékpárok üzemszerű alkalmazására ebben az évben az ország valamennyi erdőgazdaságában sor kerül. Az eddigi tapasztalatok és a munkaszervezés megismerésére a Keletbükki Erdőgazdaság jávorkúti erdészetében tanfolyam kezdődött. tanfolyamon az ország valamennyi erdőgazdaságának 1—1 fizikai és műszaki dolgozója vesz részt; a kétnapos tanfolyam alatt megismerkednek a rönkközelítő kerékpár gyakorlati alkalmazásával, valamint a vele kapcsolatos munkaszervezéssel. Könyvbál Szombaton, március 3-án a városi könyvtár tapolcai fiókja a Hazafias Népfronttal közösen könyvbált rendez az Anna étterem helyiségeiben. Az esten fellép Bari Gyula népdalénekes, továbbá a helyi KISZ-szervezet kultúrcsoportja ad műsort. Érdekesnek ígérkezik a könyvtombola sorsolása is. A bevételt a tapolcai könyvtár ifjúsági részlegének bővítésére fordítják; A bodrogkeresztúri kosarak NEM KÖZÖNSÉGES, fűzfavesszőből font kosarakról van szó. Nem, hanem olyanokról, amelyek ott csillognak a porcelán-dísztárgyak között a kirakatokban, Miskolcon és ... Svájcban, Belgrádban, Noviszádban, Londonban, Egyiptom városaiban, és talán hamarosan Kuba fővárosában, Havannában is. Mert ma már szerte a világon ismerik a Bodrogkeresztúri Kerámiaipari Ktsz gyártmányait, az ízléses, művészien kivitelezett porcelándísztárgyakat. És különösen a fonott kosarakat, amelyek — szakemberek szerint — a világpiacon is megállják helyüket, sőt, maguk mögé parancsolják a nyugati államokban gyártott fonott kosarakat. Nagy története van annak, hogyan fejlődött idáig a Bodrog-parti falu kis üzeme, amely világhírnévre tett szert, s ebben az évben már 8 országba szállított mintaküldeményt. Elég talán, ha azt mondjuk: olyan ügyeskezű emberek nőttek fel az eldugott kis faluban, akik művészi szinten gyúrják, formálják az anyagot. S a ktsz-ben még jobban kibontakozhatott az emberek alkotási vágya, ügyessége, művészi érzéke. Bepillantottunk a megrendelők névsorába. Meglepően nagy számok mutatják a ktsz fejlődését: húszezer fonott kosár Jugoszláviának, értéke 600 ezer forint. Közvetlen export Belgrádba és Noviszádba. Kilencezer nagy fonott kosár Jugoszláviának. Ebben az évben összesen 1 millió forint értékű export ... összesen 40 ezer kosár, ebből kap Kuba is__London jelenleg 3000 kosarat kér... Az elnök megjegyezte: — Az export persze nagy gondot is jelent. Különleges csomagolásra van szükség, sok-sok apró munkát kell elvégeznünk, amíg ezt a rengeteg kosarat elkészítjük. És még csak az égetést gépesítettük ... Meg aztán a nemrég átadott új üzemház is kicsinynek bizonyult már, mert egyre nő az exportigény, a ktsz túlnőtt már a falu, az ország határain ... És a kosarakon kívül mit készítenek még külföldre? Sok apró és nagyobb dísztárgyat, színesárut, s míg tavaly „csupán” 2 millió 600 ezer forint értékű árut gyártottak, ebben az évben 4 millió forint értékű díszműárut készítenek. Hogyan képesek a nagy megrendelések, kielégítésére? exportrendelések Egyelőre nagyobb szorgalommal, ügyesebb munkával, akarattal érik el, hogy a nagy terv megvalósuljon. Azért egyelőre, mert a fejlődés során tovább bővül majd a ktsz berendezése, nő a kapacitása. Jelenleg a régi pincehelyiségben is dolgoznak, a kényszer parancsolja, hogy az évszázados, öreg és egészségtelen falak között is folytassák a termelést A kerámiaiparban is rendkívül nehéz a munka, hiszen a kis dísztárgyakat, figurákat nem lehet géppel formálni, ezért nagy türelemre, jó idegekre és persze nagy tudásra van szükség, hogy megtarthassák az elért világszínvonalat A nagy termekben csend fogad. Az asztaloknál lányok, asszonyok, 70 dolgozó készíti ma már a világhírű kosarakat futószalagszerűen folyik munka. Ez már itt az új, olaj- a tüzelésű alagútkemence, amely lehetővé teszi, hogy színesárut is égessenek benne. AMOTT a kosarakat készítik az ügyes kezek. A szó szoros értelmében kézzel fonják szürkés, puha anyagból. Kézzel a kell megfonni a 40 ezer kosarat. Még kiszámítani is nehéz, hány kilométer hosszúságú vékony „kaolinkötelet” kell összefonni, formába dolgozni, míg elkészül majd a sok-sok fehérzománcozású kosár, a vitrinszekrények nagyértékű dísztárgya .. . *- szegedi «■