Északmagyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

Világ proletariat egyesülietefe! Az őszről elmaradt munkákkal nem késlekedhetünk! Brüsszel után — de mi­előtt? (2. oldal­) A rajnai várkastély (2. oldal) (3. oldal) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. ét­folyam, 26. sám­m Ara: 50 fillér (963. február 1, péntekJ Az ifjú választók miskolci nagygyűlésén Valami• különleges változás történt csütörtökön az új szakszervezeti székház friss falai között. A téli délután szürke komorságába belépett a tavasz. A boldog, egészséges arm ifjúság örökszép tavasza. Belépett és ottmaradt. Örökre. A vi­lágos folyosók, társalgók és a gyönyörű színházterem — amely méltó e városhoz és méltó ifjúságunkhoz — megtelt élettel. Tegnaptól kezdve él, lélegzik, szervesen hozzátartozik, minden­napi életünkhöz a hatalmas, szép épület, amelyet szürke, „hétköznapi” nyelven eddig úgy neveztünk: — új SZOT- székház. Felavatta, birtokába vette, szívébe zárta az ifjúság, a jövő nemzedéke. Tegnap ott találkoztak pártunk Politikai Bizott­ságának tagjával, megyénk országgyűlési képviselő­jelöltjével, a magyar munkásmozgalom egyik veteránjával, a miskolci származású, és mindig miskolcinak maradó Rónai Sándor elv­társunkkal. S az újságíró emlékképeiben, aki most megengedi magá­nak azt a „szerzői” szabadságot, hogy tudósításában a krono­lógiai sorrendet megszegje, felvillan egy másik épület szi­­luetje. Néhány évvel ezelőtt még ott állt. Az idősebb nemze­dék jól emlékszik egykori, fehér terrorbeli rendeltetésére. ,,Szim szanatórium.” Így nevezték. Ez volt a neve a mai új SZOT-székház helyén álló egykori épületnek, amelynek falai között azokat kínozták, akik az 1919-es Tanácsköztársaság idején a magyar nép felemelkedéséért harcoltak, küzdöttek: városunk és megyénk legjobbjai álltak a fehér terror hóhérai előtt azok között a falak között, amelyet­ az új SZOT-székház építésének kezdetén társadalmi munkában a miskolci fiatalság ledöntött... S ez az emlékkép nem véletlenül villant fel. Hiszen a tegnapi ifjúsági nagygyűlésen, a miskolci új válasz­tók nagygyűlésén sok olyan résztvevővel, sok olyan ismerős arccal találkoztunk, akiket még a hajdani „Szim szanatórium” falai ledöntésének idejéből ismerünk és akik most ismét el­jöttek, hogy birtokukba vegyék azt a szép épületet, amelynek falai között Rónai Sándor elvtárs beszédét meghallgatták. Új szavazók, Miskolc új választó­polgárai. Jóval a nagygyűlés megkezdése előtt megtelt a székház színházterme. Amikor a függöny szétgördült, dörgő taps kö­szöntötte az elnökségben helyet foglaló Rónai Sándor elvtár­sat, és megyénk, városunk vezetőit. Élénk figyelem kísérte Havasi Béla elvtárs, a Miskolci Városi Pártbizottság első titkárának megnyitó szavait, aki arról tájékoztatta ifjúságun­kat, hogy a választás napját megelőző időszakban Miskolc üzemeiben s az élet minden területén milyen munkasikereket értünk el, s hogy a korábban lezajlott jelölő gyűléseken el­hangzott okos javaslatok, észrevételek megvalósításán az ille­tékesek máris dolgoznak. • Mamai Sándor elvtárs beszéde Havasi Béla elvtárs megnyi­tó szavai után Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja állt mikrofon elé. Bevezető szavai­­­ban utalt a múltbeli, miskolci választások emlékeire, s hang­súlyozta: — Az idősebb generáció még jól emlékszik azokra a nehéz időkre, amikor a végtelen ki­­zsákmányolás mellett a súlyos gazdasági válságok kenyérte­­lenné tették­ a munkások több mint 30 százalékát. Az akkori miskolci városházán 80—90 fiatal dolgozott, fizetés nélkül, mint „díjtalan díjnokok”. ■— így nevezték őket, akik arra vártak, hogy majd csak meg­hal, vagy nyugdíjba megy va­laki, s annak a helyére kerül­hetnek. Rónai elvtárs így folytatta beszédét: — Az új választópolgárok találkoznak most a megye és a város vezetőivel, az ország­gyűlési képviselői és tanácstagi jelöltekkel, a munkásmozga­lom régi harcosaival. Ez a ta­lálkozás is hozzájárul ahhoz, hogy a miskolci fiatalok jól megértsék az ez évi választá­sok jelentőségét, tartalmát; vi­lágosan lássák, milyen célok elérését segítik szavazatukkal, hogyan erősítik a népi-nem­zeti egységet, szocializmust építő, alkotó munkánk fontos bázisát. Különös jelentőséget ad a február 24-i választásoknak, hogy nem sokkal pártunk VIII. kongresszusa után kerül rájuk a sor. A két jelentős esemény nemcsak időben van egymáshoz közel, hanem tar­talmában is azonos. A VIII. kongresszus mélyrehatóan ele­­mezte az utóbbi esztendők munkáját, nyíltan, őszintén összegezte az eredményeket. Rónai elvtárs hazánk négy­éves fejlődéséről a következő­ket mondotta: — Az elmúlt négy év leg­­nagyobb eredm­énye kétségte­lenül a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése volt. A párt hívó szavára önként termelő­­szövetkezetekbe tömörült magyar dolgozó parasztság. S a jól választott, amikor a ter­melőszövetkezetek mellett dön­tött. Bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság fejlődésének út­ja csak a nagyüzemi gazdálko-A kulturális forradalom vívmányairól szólva, Rónai elvtárs a következőket mon­dotta: “ Az alsó-,­ közép- és fel­sőfokú tanoktatásban tett in­tézkedéseinkkel túlhaladtuk és magunk mögött hagytuk a kapitalista országok oktatási rendszerét. Ma például több mint ötször­ annyi a középis­kolás diákok és majdnem öt­ször annyi az egyetemi és fő­iskolai hallgatók száma, mint a­­ kapitalista Magyarországon volt. Egy jellemző statisztika erre: Az 1961—62-es tanév­ben az egyetemi és főiskolai hallgatók 75,3 százaléka ré­szesült különféle állami jut­tatásban. A kapitalista Ma­dás lehet. A kisüzem, az apró­birtok, a család látástól-vaku­­lásig tartó munkája egyre ke­vesebb eredményt hozott Az elmúlt két aszályos esztendő különösképpen igazolta a me­zőgazdaságban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás erejét, fölényét a kisüzemi gazdálko­dással szemben. Termelőszö­vetkezeteink leküzdötték az időjárás okozta aszályokat. Ahol jó volt a vezetés és szorgalmasan dolgoztak, ott könnyebben megbirkóztak az aszály okozta nehézségekkel is. Ez is bizonyítja, hogy a még gyengén működő termelő­­szövetkezeteknél a vezetést, a munkafegyelmet tovább kell javítani. M­gyarországon mindössze a ta­nulók 4,4 százaléka volt ösz­töndíjas. Az iparban dolgozó fiatalok munkájáról szólva, a követke­zőket mondotta Rónai elvtárs. — Erősödött, növekedett a szocialista brigádmozgalom. Ifjúságunk is nagy részt vál­lal ebben. A Kommunista If­júsági Szövetség legjelentő­sebb mozgalma, az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom ke­retében több mint 700 ezer fiatal vállalta, hogy a mun­ka, a tanulás, a kulturális- és a sportkövetelményeket telje­síti. Az iparban dolgozó fia­talok 1962. első félévében több mint kétmillió társadalmi munkaórát teljesítettek. Több, mint 223 millió forintot taka­rítottak meg. Eredményesen fejlődik a brigádmozgalom Borsod megyében is. A Lenin Kohászati Művekben például mintegy 730 brigád törekszik a szocialista brigád cím elnye­réséért. Ezt a címet több mint 300 brigád már megszerezte. Rónai elvtárs hosszasan fog­lalkozott az országgyűlés ed­digi­ munkájával és elmondta­: — Az utóbbi négy év alatt tovább fejlődtek a parlamen­tek közötti nemzetközi bará­ti kapcsolataink: 22 ország parlamenti küldöttsége láto­gatott el hazánkba, a magyar országgyűlés küldöttsége pedig 9 baráti országban tett láto­gatást. Beszélt az országgyűlési kép­viselőcsoportok, köztük a Bor­sod m­egyei képviselőcsoport munkájáról, amely az elmúlt ciklusban 20 ülést tartott a megye különböző helyein. Hangsúlyozta, hogy a Borsod megyei képviselők választóke­rületi munkája nagyban hoz­zájárult számos helyi problé­ma megoldásához. Miskolc dolgozói szép számban jelöltek fiatalokat a tanácsokba A jelölőgyűlésekről szólva, hangsúlyozta Rónai elvtárs. — A Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásában olvas­hatjuk: „A Hazafias Népfront jelöltjei olyanok legyenek — munkások, parasztok, értelmi­(Folytatás a 2. oldalon.) Fiataljaink tanulásáról és munkájáról r-------------------------*- Sorozatos tanácskozás Washingtonban Washington (MTI)­­ Polgár Dénes, az MTI wa­shingtoni tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok vezető politikai köreiben tovább fo­lyik a tanácskozás arról, hogy milyen politikát alakítson ki Washington a De Gaulle „lázadás” következtében előállott helyzetben. Az irányvonal természetesen még nem alakult ki, egyelőre az „adatgyűjtés” és értékelés folyik. Kohler, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete már visszaérkezett az amerikai fő­városba és csütörtökön talál­kozott Bush külügyminiszter­rel. Nem tudni még, hogy Kennedy mikor fogadja Koh­lert. A külügyminisztérium hazarendelt két másik kulcs­­fontosságú helyen lévő ameri­kai diplomatát is: Dowling nagykövet Bonnból, Bruce nagykövet pedig Londonból a napokban érkezik haza „ta­nácskozásra”. A két fő kérdés: 1. El lehet-e De Gaulle-t szigetelni, anélkül, hogy a nyugati politikát komoly sebek érjék. 2. Tulajdonképpen mi a tábornok további szándéka. Ezzel a második kérdéssel foglalkozik csütörtöki cikké­ben , amely több mint két­­(Folytatás a 2. oldalon.) Országszerte havazik Tovább tart a hideg, újabb havazások várhatók A kissé enyhébb és a hideg légtömegek cseréje országszer­te erős havazást okozott. A frissen hullott hóréteg már csütörtökön reggelig több helyen — főleg az or­szág északkeleti vidékein — elérte a 10 centimétert. A teljes hótakaró vastagság északkeleten 20—30 centiméter között váltakozik, a Tiszántú­lon 10—20, a Duna-Tisza közén átlagosan 15—30, délen 30 cen­timéternél is vastagabb, a Du­nántúl keleti és északi részein 15—30, a déli területein 40—50 centimétert mértek legutóbb. Barcs környékén már csaknem 60 centiméteres a „hóbunda”. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályára ér­kezett jelentések szerint hazánkban a jelek szerint tovább tart a hideg, bár pénteken valószínűleg a csütörtökinél egy-két fokkal magasabb maximumok alakul­nak ki. újabb havazásokra, ki­sebb mértékű hófúvásokra is számítanunk kell még. . A KPM útügyi osztályának csütörtök délutáni tájékozta­tása szerint különösen Vas és Zala me­gyében, továbbá a Balaton északi oldalán, Tapolca, Veszprém—Bicske vonalán erős a hófúvás, az utak járhatatlanok. Hóakadályok keletkeztek Sza­bol­cs-Szatmár megye északi részén is. Sorra érkeztek azonban a hírek, hogy az or­szág más részein is feltámadt a szél, hordja a havat, tehát további akadályok keletkez­hetnek; Február 3-án megkezdik a fűtést az oktatási intézményekben A rendkívüli iskolai szén­szünet február 3-án véget ér. Az MTI munkatársa ezzel kapcsolatban tájékoztatást kért a Művelődésügyi Minisz­tériumban. A tanügyigazgatási főosztá­lyon elmondották, hogy a me­gyei (megyei jogú városi­ ta­nácsok művelődésügyi osztá­lyainak megküldött rendelke­zés értelmében az iskolákban már február 3-án meg kell kezdeni a fűtést, hogy az osztály­­termek hétfőre, 4-ére kel­lően átmelegedhessenek. Az igazgatókat utasították, gondoskodjanak róla, hogy a bejáró tanulók számára is biztosítsanak tanulószobát és tanári felügyeletet. Ott, ahol — szénhiány miatt — a tanítást nem tudják elkez­deni, a megyei, a megyei jogú városi tanács művelődésügy osztálya — saját hatáskörében — további szünetet engedélyez­het, ezekben az iskolákban azonban a tanévet meg kell hosszabbítani. Zsúfolásig megtelt az SZMX székház színházterme. Vanaaan az első választók közök

Next