Északmagyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
7^ Világ proletárja!/ egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 26. szám Ara 50 fillér Szombat, 1964. február I. r Este az egyetemen Heti rádió- és tv-műsor m * Üzemi lapok kiállítása nyílt Miskolcon V_________________________________________________ Az országgyűlés folytatta a költségvetés tárgyalását Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. immal-ámmal dolgoznak, rontván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkásosztály legjobbjaitól azt is kérjük, hogy példájukkal és ha kell, jó szóval is serkentsék jobb Az idén a mezőgazdasági termelés a terv szerint öt százalékkal növekedik. Ez reális célkitűzés, amely mezőgazdaságunk jelenlegi anyagi-technikai színvonalával, munkaerő helyzetével, s bizonyos fokig az időjárás esetlegességével is számol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyianyagot kap és a belterjesség irányában fejlődik. Tovább növeljük az öntözött területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A tudomány és a technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között széles fronton tör előre a mezőgazdaságban is, megkönnyíti és megváltoztatja a paraszti munkát, de térmunkára a hanyagokat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is érettük mindnyájan a ki-ki ereje és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkesedésselmészetesen nem teszi azt nélkülözhetővé! Bár a földeket még hó lepi, a munka a mezőgazdaságban sem szünetel, és nem is szünetelhet. Elő kell készíteni és ki kell javítani a gépeket, amelyeket sajnos, még nagyon sok helyen a szabad ég alatt tárolnak. Már most pontos terveket kell készíteni a tavaszi szántásra, vetésre, ha azt akarjuk, hogy a munka, ha eljön az ideje, zökkenő nélkül folyjék. Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, felelősségérzetére hivatkozva szálltunk fel arra , hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodva— idejében készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkákra már a zárszámadási közgyűlésen meg kell kezdeni. Az idei népgazdasági terv a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot irányoz elő — hangsúlyozta Kállai Gyula, majd beszélt a beruházások koncentrálásáról. Ennek helyességét mindenki elismeri — mondotta —, de a gyakorlati megvalósítás korántsem könnyű. A beruházások elosztásánál a helyi és országos érdekek gyakran ütköznek. Észlelhetők olyan törekvések, hogy a népgazdaság beruházásokra fordítható tartalékait szétforgácsoljuk. Ennek pedig nem szabad teret engedni. Beruházási politikánk legfontosabb célja, hogy a folyamatban lévő létesítményeket gyorsan befejezzék és üzembe helyezzék. Ezért az idei tervévben az értékhatáron felüli beruházásokra biztosított eszközök 91—95 százalékát a folyamatban lévő beruházások befejezésére kell összpontosítani. idejében fel kell készülni a tavaszi mezőgazdasági munkákra Kállai Gyula beszéde — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik — mondotta bevezetőben. Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szociaVáltozatlanul és következetesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelése, a termelés szervezettségének és rendjének színvonala, gazdaságossága rendszeresen és folyamatosan növekedjék, műszaki színvonala fejlődjék. Népünk életszínvonala az elmúlt esztendőben a lehetőségekhez mérten tovább növekedett. Bár a korábban elhatározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvalósítani, mégis, az elmúlt évben a munkások és alkalmazottak reáljövedelme százalékkal emelkedett és érezhetően nőtt a mezőgazdasági lakosság jövedelme is. Ennek nyomán emelkedett a kereskedelem áruértékesítése és a lakosság megtakarítása is. A magyar nép jelenlegi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszer alatt volt. Nyugodtam állíthatjuk, száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított anyagi körülmények között él, s tudja, hogy amilyen becsülettel dolgozik tovább, helyzete a jövőben mértékben javul. olyan Hazánkban sem a munkásnak, sem a parasztnak, sem az értelmiséginek nem kell aggódva kutatnia a jövőt, mint a kapitalista országok dolgozóinak, hogy vajon jól megy-e továbbra is a tőkés vállalkozó üzlete, s lesz-e holnap munka és kenyér. A mi rendszerünk munkát és megélhetést biztosít mindenki számára. Népünk életszínvonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen, lista társadalmi rendszerben élő népek emelkedésétől életszínvonalának a forradalom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályosodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947— 1948-as évek forradalmi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak építed”, vagy olyan formában részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybeveKállai Gyula ezután emlékeztetett az elmúlt tél mostoha időjárására és az azzal járt nehézségekre, majd így folytatta: — Az idei tél eddig még a tavalyinál is hidegebb, az ország és a főváros ellátása mégis jobb, mint tavaly: folyamatos a termelés és a főbb termékek szállítása. Az iskolákban nem kellett és nem is kell szénszünetet elrendelni. Sok helyen vannak ugyan átmeneti nehézségek, de mindent egybevéve azt mondhatjuk: az idén jobban felkészültünk a télre, s már eddig is bebizonyítottuk, hogy gondos, alapos, előrelátó munkával elviselhetőbbé lehet tenni a nagy hideget is. A jobb munka lehetőségei még az elmaradásai miatt legtöbbet emlegetett iparágban, az építőiparban is adva vannak. A munka termelékenységének növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta: — Az üzemek igazgatói, mérnökei, párt- és szakszervezetei, KgZ-szervezetei tegyenek meg mindent a termelékenység emeléséért, érjenek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésében, a folyamatos anyag- és energiaellátásban, a munkaidő teljes kihasználásában, a termelést és a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jónéhány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. Saját tapasztalataink is ezt igazolják. Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ellenségei ott nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mértékű kiterjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ” tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állampolgárait. Nos , egynéhány esettől eltekintve —, keserű csalódás érte őket. A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albiomban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szocialista Magyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Népünk életszínvonalának további emelése csupán rajtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes végrehajtásától függ, műszaki színvonala emelésében, s kiemelte: a műszaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk gyorsításának kulcskérdésévé vált. A költségvetés a műszaki fejlesztési alapra két és fél milliárd forintot fordít — ez a tavalyinál 13 % százalékkal több. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács segítségével a kormány behatóbban foglalkozik a tudományos kutatások fejlesztésével, az e célra fordított összegek évről évre növekednek. Mind a műszaki fejlesztésben, mind a tudományos kutatásban feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló szellemi kapacitás és ezzel együtt az anyagi erők jobb, összpontosítottabb felhasználására, ötéves tervünk első három évének eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárakban, az üzemekben, a közlekedésben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni a nem várt nehézségeik leküzdéséért. De szólni kell arról is, hogy csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok is, akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tüze. Életszínvonalunk további emelése egyedül rajtunk múlik A műszaki fejlődés kulcskérdéssé vált A KGST-országok gazdaságainak színvonala kiegyenlítődik Gazdasági életünkben egyre növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Tavaly megkezdte működését a Barátság kőolajvezeték, a rajta keresztül hazánkba áramló kőolaj országunk energiamérlegének egyik legfontosabb tényezője. Eredményesen működik a szocialista országok közös energiaelosztó állomása Prágában. Létrehoztuk a KGST-országok közös bankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a KGST-országok közös vasúti tehervagonparkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezeken kívül az elmúlt évben fontos,kétoldalú tárgyalásokat folytattunk Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és jelentős megállapodásokat kötöttünk velük az ipari és mezőgazdasági termelésben történő együttműködésről. Megállapíthatjuk, hogy KGST-ben tömörülő országok a sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két. vagy többoldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fjlődés során kiegyenlítődjék — mégpedig a legfejlettebb országok színvonalán. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nemzeti érdekeink szempontjából, segíti iparunk és egész népgazdaságunnk fejlődését. Már a nyugati hírharsonák is rájöttek: hatástalanul pufogtatják frázisaikat arról, hogy KGST miatt nemzeti iparunk a háttérbe szorul. Kénytelenek voltak frontot változtatni, s ma már nem az együttműködést, a munkamegosztást támadják, hanem éppen ellenkezőleg, a lassúságot vetik a KGST szemére. Szembeállítják ezzel azt, hogy a Közös Piacban — úgymond — az együttműködés jobban és gyorsabban fejlődik. Ne fájjon a felül mi együttműködésünkért volna mit írniok a Közös Piac tagállamainak olykor vihara összeütközéseiről! A szocialista országok gazdasági együttműködése él, virul és egyre gyorsabb elemben fejlődik! Csaknem 29 százalék — egészségügyig szociális és kulturális célokra Költségvetésünk közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka. Érdemes ennél a számadatnál egy kicsit időzni és egybevetni például az Amerikai Egyesült Államok idei költségvetésével, amelynek tervezetét a napokban terjesztették a kongresszus elé. A költségvetés majdnem 98 milliárd dollárjából 54 milliárd dollár a közvetlen katonai kiadások összege. A New York Times január 22-i száma közli az úgynevezett költségvetési dollár ábráját, amely azt mutatja, hogy az amerikai költségvetés minden egyes dollárjából 62 cent jut a közvetlen és közvetett hadikiadásokra és csak 6 cent jut az egészségügyi és szociális leadásokra. A New York Herald Tribune ’ c. amerikai lapban jellemző karikatúrát láttam: töpörödött, beteg kinézésű öreg ül egy becsukott ajtó előtt, hátán felírat: orvosi segély az öregeknek. Az ajtóra szegezett táblán pedig ez olvasható: „Erről az ülésszakról önt kitiltották: dr. Kongresszus önt csak jövőre fogadja”. De nagyon is kétséges, fogadja-e valaha is ez az amerikai kongresszus a betegeket, e munkanélkülieket, az iskolásgyermekeket. Amíg a költségvetés nagyobb részét fegyverek gyártására fordítják — aligha. A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középfokú iskoláztatásban elértünk. Míg például az 1960—61-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében, 155 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskolások száma. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az iskolareform központi gondolata: a munkára nevelés, a munkaoktatás bevezetése az iskolákba az egész társadalom (folytatáa*?. óUaloftí